Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-15 / 11. szám
2 T L L r yj'fiK 19 4 í 1 *tlu i r TH. vmm Harsnincnyalc nép- és szakitkoEa rtiíiköcilik jj«len8e<g li©i-3:esváron Beszélő adatok ó> számuk a kincses v<iros közoktatásügyéről KOI OZS1 m. jan nur 15. (S; íját tud.) A román ló halai) Min állozas alk; dalával a K oIo/.sn ar \. áros < ;i i vármegye terület éu ír. üküdő néj »oklat asii •AV i inté/mé nyék, lo\: ihhá a köz ép. k öze pl okú és sz akiskolák a i \étele az illelél v(\S katonai pa ramcsitokS»l ig megbi/ií is ahol a/ ide heosz; lőtt Kiss K arol\ tanii gyi t; 111 á < •sós, kir In infeliigvelő és Farkas 1 asz ió 1 nin. s. titka r tanügyi el ö a dókra li árull. 1 ket érd eines tan ügyi közeg a rendelkezesükre álló W hét alatt e — jelentőségénél fogva — különös /fi öriiltekintést igénylő műn hóiban mindent megtett n nemzeti szellemű nevelés felépítésének előmozdítására. Munkásságuk eredményéről részletes jelentésben számolták be a közoktatásügyi minisztériumnak. H ARM l NCÖT NÉPISKOLÁI A VAN KOLOZSVÁRNAK A jelentés szerint Kolozsvár területén 18 állami elemi népiskola, 2 állami gyakorlóiskola. 5 református, 4 római katolikus, 2 görögkatolikus, egy unitárius, egy (németnyelvű) evangélikus és 2 zsidó elemi népiskola nyilt meg, melyekhez utóbb két általános irányítású tanonciskola és egy kereskedőtanonciskola járult. A felekezeti népiskolák közül a németnyelvű evangélikus elemi a Horthy Miklós-uti állami népiskolában nyert elhelyezést. A felekezeti elemi iskolák tanitókara teljes, amennyiben az egyházi főhatóságuk engedélyével állami szolgálatba lépett 3 református és 3 róm. kát. tanító helyét vidékről idehelyezett tanitókkal töltötték be. EMELKEDETT A TANULÓK SZÁMA A tanulók száma a kolozsvári felekezeti jellegű népiskolákban nagy mértékben emelkedett. Az elmúlt évhez viszonyítva, a 4 római katolikus iskolában 325-el. az 5 református iskolában 268-al. az evangélikus iskolában 7-el, az unitárius iskolában 95-el. a zsidó iskolában 202-vel több a tanulók száma. Ugyanez tapasztalható a románnvelvü görögkatolikus népiskolában is. Kolozsvár állami elemi iskoláiba ösz- szesen 4-498 tanuló iratkozott be, A tanulók mindegyike még az elmúlt év szeptember hava előtt betöltötte 6. «.letc \ el. Az iskolák \ II. osztályai is megfelelően benépesedtek. L/ek a tanulók tekintettől arra, hogy Romániában sak a 7. életévvel kezdődött a tankötelezettség korra nézve az anyaországbeli Vili. osztálynak felelnek meg. \ beiratkozott tanulók vallási megoszlása szerint 159.3 református. 1319 görög- katolikus, 928 római katolikus, 138 görögkeleti. 73 unitárius, 24 evangélikus, 331 zsidó és .70 egyéb felekezetű. A TANULÓK NEMZETISÉGI MEGOSZLÁSA Az állami népiskolák nemzetiségi megoszlása: 2596 magyar (57.74 százalék), 1477 román 52.83 százalék), 24 német (0.53 százalék) és 401 egyék (8.91 százalék). A felekezeti népiskolákkal együttesen ez az arányszám még inkább a magyarság javára tolódik. A felekezeti iskolákkal együtt beirt 7854 tanulóból ugyanis (>426 beszél magyarul (81.31 százaiéi:). 1428 románul (csal: 18.18 százalék!) 1220 németül (15..39 százalék és 87 egyéb nyelven (1.10 százalék). R O MÁNŐK ÓNK É N T MAG VAR TAGOZATRA IRATKOZNAK Bár a beiratások alkalmával az iskolai hatóságok arra törekedtek, hogy minden szülő teljesen szabadon nyilváníthassa gyermeke tauitási nyelvválasztására vonatkozó akaratát, több roniáneredetii gyermek is a magvar tagozatba iratkozott. A tanitás nyelve ugyan általában magyar, azonban a román gyermekek — még ha csupán 6—7 is van egy-egy osztályban - - a tanítási órákon kívül románnvelvü (olvasás, helyes, beszéd, nyelvtan) oktatásban részesülnek. A 18 állami iskola tanitó karának 90 tagja van. Valamennyi okleveles taniró. Közülük 40 eddig is állami tanitó volt, 19-et pedig a felekezeti iskoláktól vetlek át. A tanilók közül .34 női, 36 férfi tanerő. A kolozsvári állami népiskolák tuni tűi kora a közeljövőben lényeges hihitésre szorul, bogy az ország második városának népoktatásügye megfelelő legyen. Milyen jövedelmek esnek «a társulati adóalapból tantiemadó alá A társulati adóalapból levonandó és tan- tiémeadóval inegadózandók: 1. A vállalat igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak, felszámolás esetén pedig a felszámolóknak az ebben a minőségben bár mely elnevezés alatt juttatott javadalmazások. 2. A vállalat által elszámolt mindazok a bizalmas kiadások, melyek mibenlétét a vállalat nem tárja fe éls melyeknek kifizetését nem igazolja. MI A JAVADALMAZÁS? Javadalmazás alatt kell érteni — mondja a végrehajtási utasitás — minden oly szolgál tatást, amély.et a vállalat a törvénvben felsorolt társasági szervek tagjainak, illetve ebben a minőségben teljesített szolgálataikért bárme.y címen kifizet vagy jóváír. Az a kö iülmény, hogy úgy a törvény, mint a végrehajtási utasitás kihangsúlyozza, hogy a társasági szervek tagjainak az a javadalmazása mik tantiemadó alá, melyet „ebben a minő séghen“ élveznek, nem enged kétséget, hogy nem sorolandók a tantiem adóköte es jövedelmek a tisztvise'ői teendőkkel megbízott igazgatósági tagoknak ezen munkájáért kifizetett javadalmazás. A 2. pont azokat a kiadásokat vonja tan tiéraadó alá, melyek természetéről a várlakit felvilágositá't nem ad. Ehhez az állásponthoz azért ragaszkodik a törvény, mert az ily bizalmas kiadásokat személyi termósaetüekn-ek tekinti, melyek után a kincstárnak valahonnan feltétlenül! meg kell kapni az adót. Ha a vállalat nem hozza ßbba a helyzetbe a kincs tárt, hogy az adóztassa meg, ki a jövedelmet evezte, úgy annak következményeit önmaga kell hogy viselje, mert a kincstárt semmiesetre nem érheti károsodás. A tantiemadó alapiának megállapításánál levonásba kell helyezni a vállalat érdekében kifejtett tevékenységgel Tap csolatosan felmerült és igazolt kiadásokat, feltéve, hogy azok a kifizetett összegben bennfog'la tait.ialc, te hát kül ön el nem számoltattak. ]\era sói<> za ezen költségek közé a végrehajtási utasítás az igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagoknak a vállalat székhe vére történt uta zásokkal fvmerült költségeket, me*t e/eket magántermészetű kiadásoknak minősiti. A tantiem-adó kulcsa: 1. Ha az I. pont alatt említett javadalmazás évenként és egyénenként 3000 pengőt nem halad meg 16 százalék, ha 3000 pengőt meghalad de 10.000 pengőt nem halad meg 20 százalék, ha 10.000 pengőt meghalad 25 százalék. * 2. A 2. pontban említett kiadások összege után 25 százalék. A tantiem-adó után járó pótadók: Rokkantsági adó 10 százalék. Betegápolási adó 16 százalék. Inségjáru!ék 20 százalék. Kereskedelmi és iparkamarai illeték 4 százalék. Községi pótadó 50 százalék. Útadó 4.5 százalék. összesen 104.5 százalék. A tantiem-adót a vállalat kell hogy viselje és a társu'ati adóval együttesen köteles azt fizetni. A tantiemet élvező azonban tantiem külön adót tartozik fizetni, melyet a vállalat éppúgy, mint az alkalmazottak, kereseti és kii- j lön adóját bejelenteni, illetve egy ivén fei* ! sorolva és kiszámítva, a járandósággal levonni és a m. kir. adóhivatalhoz befizetni tartozik. Mentesek a külön adó alól azok a jövedelmek, melyek évi 1440 pengőt meg nem haladnak. A tantiem külön adó az alkalmazottak külön adójára vonatkozó tublú/.ut »/.érint fizetendő. A TÁRSULATI VAGYON VAGYONADÓ ALÁ ESIK A társulati vagyonadó alapja a vállalat saját tőkéje, vagyis iés/v< uytársaságoknál az alapszabály ok hun meghatározott részvényt ke, szövetkezeteknél pedig a jegyzett üzletrészek összege. Ide tartoznak továbbá mérlegszerű tartalékok, amennyiben azok valódi fökeszapornlatol jelentenek. Nem tartoznak ide tehát a vállalat altul kezelt nyugdíjalapok. biztosító társaságok di jtai talékni, az értékcsökkenési és leírási számlák, az ingyenes liáramlás fedezékére léte.-itett' tartalékok (részvénytársaságoknál, melyek vagyona egv meghatározott idő múlva akár valamely magánszemély. akái kö/.ii let tulajdonába megy át) és az. árfolyumkiilönbözeti tartalékok. A társulati adótörvény, eltéröleg az. egyéni vállalatokra érvényes vagyonadó törvény rendelkezéseitől, u vagyont nem az egye, vagyontárgyuk értékelése ulupján állapit ja meg, bűnein a helyes mérlegké»zité» teehin kábából kiindulva vagyonnak a méri. i-b< i kimutatott saját tőkét tekinti. A tăi suimi vagyonadó kulcsa: hu az. adóalap 100.000 pengőt nem halai meg 2.5 ezrelék; ha az adóalap 100.000 250.000 között van 3 ezrelék; ha az. adóalap 250.000—500.000 között van 3.5 ezrelék; ha az adóalap 500.000—1,000.000 között van 4 ezrelék; ha az, adóalap 1—5 millió pengő között van 4.5 ezrelék; ha az adóalap 5 millió pengőt meghalad 5 ezrelék. A társulati vagyonadó után csak 10 százalék rokkantellátábi adó vethető ki. Schictsel Rikárd. Nagyfosrfessaepu politikai és katonai megbeszélések kezdődnek ma Japánban TOKIÓ, január 15. (DNB.) Konoye herceg, japán miniszterelnólc elnöklésével kedden megkezdődtek a kormány tagjainak és a japán véderőnek a birodalmi gyűlés, a köz- gazdasági és pénzügyi világ, valamint a sajtó képviselőivel folytatandó, már bejelentett megbeszélései, amelyeknek bevezetéseként a miniszterelnök hétfőn többórás tanácskozást tartott a katonai vezető személyiségekkel. A jaján sajtó a: értekezletnél: igen nagy fontosságot tulajdonit. Nemcsak a két nemzetvédelmi miniszter, a hadsereg és haditengerészét vezérkari főnökei, a katonai parancsnokok és miniszterek helyettesei és a minisztériumok osztályvezetői is ott lesznek. A miniszterelnök a jövőben rendezendő értekezleten még egyszer nyomatékosun hangsúlyozni fogja az országgyűlés képviselői előtt a kormánynnlc azt az eltökélt szándékéit, hogy minden körülmények között végrehajtja Japán politikai ttjjúren- dezését. (MTI.) IHagasrangn rendőrtisztekéi hallgatott ki tanaként a bíróság a Kcwarcz-ügxben Ellentmondások a vádlottak és tanuk vallomásai között BUDAPEST, január 15. A Budapesti Értesítő jelenti: A Kowarcz-ügy keddi tárgyalásán Véghváry István belügyminisztériumi fogalmazó tanúvallomását hallgatta meg elsőnek a bíróság, aki mint rendőrfogalmazó részben résztvett a Kowarcz- féle iigy kihallgatásain. — Nem emlékszem ma már pontosan arra— felelte az elnök kérdésére —, hogy kiket hallgattak ki és kik tettek vallomást. Az elnök az ügyiratokból megállapítja. hogy a fogalmazó Balogh vallomástételénél volt jelen. Megkérdezte, panaszkodott-e Balogh neki. hogy megpofezták és a talpára vertek a detektívek. Látott-e külső sérüléseket rajta? — Nekem nem panaszkodott — felelte a tanú. — Külső sérüléseket nem láttam rajta. Egyébként elmondhatom, hogy az idő alatt, amig a rendőrségen teljesítettem szolgálatot, sohasem hallottam, hogy valaki panaszkodott volna bántalmazásért. Ezután az ügyész megkérdezte a tanútól. hogy a vádlottnak módjában volt-e, hogy módositsa vallomását? — Igen. Módosított vallomása azonnal jegyzőkönyvbe került volna, ha ezt kérelmezi. EREDMÉNYTELEN SZEMBESÍTÉS Szsmbesités során az elnök megkérdezte Baloghtól, hogy a kihallgatás ugv történt-e, ahogy a tanú elmondotta. A vádlott ..nenL'-inel felelt. A tanú azonban megmaradt vallomása melleit s erre meg is eskették. Ezután Kálnai Gyula rendőrfőkapitányhelyettest hallgatták ki. Elmondotta, hogy 15 éve ismeri Kábáit. Annakidején Nagykanizsán ő ajánlotta, hogy vegyék fel a2 államvsautak szolgálatába. A Kowarcz-ügy nyomozásának elején az egyik detektív jelentette neki, hogy Kábái beszélni szeretne vele. Az elnök megkérdezte, hogy panaszkodott-e Kábái bántalmazásról? — Erre nem emlékszem — felelte a tanú. — Észlelt-e sérülési nyomokat rajta? — Nem! Szembesítés során Kábái elmondotta, hogy amikor n főkapitányhelyettes szobájába lepett, nyomban jelentette, hogy a detektívek bántalmazták. Kálnai — aki szintén jelen volt — ezzel szemben kijelentette, hogy erre nem emlékszik. inti mond Sombor rendőrfőtandcsos ? Sombor József rendőrfőtanácsos volt a következő tanú, aki elmondotta, hogy Kábái, amikor a főkapitányságra vitték, azt i az óhaját fejezte ki. hogy négyszemközt szeretne vallomást tenni. A rendőrfőtaná- csos azonban közölte vele, hogy négy- szemközt nincs semmi beszélni valója. Kábái ekkor az ő és Forbáth rendőrkapitány jelenlétében mondta el az ügyet. Az elnöknek arra a kérdésére, liogy a vádlottat bántalmazták-e, Sombor rend- őrfötanácsos kijelentette, hogy semrtv.lyen testi és lelki kényszert néni alkalmaztak ellene. A vádlottak valamennyien önként vallottak beismerően. Kijelentette, hegy a vádlottak testi fenyítését a rendőrségen nem tudja elképzelni. A rendőrségen állandóan jönnek-mennek a gyanúsítottak hozzátartozói és az ügyvédek. Kerülhetett-e sor éjjeli kihallgatásra? — kérdezte az elnök. — Szó sincs éjjeli kihallgatásról! — felelte a tanú. — A detektívek örülnek, ha este hazamehetnek. Az elnök ezután megkérdezte, igaz-e, hogy miután felvették a jegyzőkönyvet, a vádlottakat visszavezették » detektivI szobába? — Ez nem történhetett meg — felelte a tanú. — Ez súlyos fegyelmi eljárást vont volna maga után. 1 A következő tanú Borbáth Samu rendőrfőkapitányhelyettes volt, aki hasonló értelemben vallott, mint Sombor rendőrfőtanácsos. AZ EGYIK VÉDŐ VISSZALÉP A tárgyalás folyamán dr. Kiszely Lajos védő bejelentette, 1 hogy lemond Kábái további védelméről. A büntetőtanács Kábái védelmére más ügyvédet rendelt ki. Dr. Berényi Pál rendőrfogalmazó, aki Miklóssy vádlottat hallgatta ki, határozottan kijelentette, hogy nem látta külső sérülések nyoméit a vád- I lotton. aki egyébként nem is panaszkodott előtte. A törvényszék ezután Barabás László detektívet és több más rendőrségi tisztviselőt hallgatott ki tanúként. Az elnök ezzel a rendőrtisztek kihallgatását berekesztette és a főtárgyalás folytatását szerda reggel fél 10 órára halasztotta.
