Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-14 / 10. szám

# j 1941 január 14. ELLENZÉK H gyergyói székefység nagy tiltakozó gyűlése Gyergyó szent miklós, január 14. A gyer- gyói székclység nagy tiltakozó gyűlésén az alábbi határozati javaslatot fogadták el: — Válaszul a román sajtó cs rádió vi­lággá kürtőit hazugságaira, Gyergyó népe mondja ki, hogy tiltakozik a minősíthe­tetlen rágalmak ellen, a román megszál­lás alatti kimondhatatlan szenvedéseit még nem feledte el, nem akar visszatérni a román rabságba s ezt az ősi vérrel szerzett magyar földet élete árán is meg fogja védelmezni, mert magyarok vol­tunk, vagyunk és maradunk mindhalálig. A határozati javaslatot a megjelent sok­ezres tömeg lelkes hangulatban egyhangú­lag elfogadta, majd dr. Gaál Alajosnak, a tiltakozó gyűlés lelkes megszervezőjé­nek javaslatára elhatározta az alábbi hó­doló, illetve üdvözlő táviratok elküldését: Kabinetirodának, Budapest I Gyergyó magyar népe hódolattal kö­szöni meg Kormányzó Urunk Föméltósá- gának, hogy felszabadította székely né­pünket a 22 esztendős román rabságból. A Nemzetvédelmi Bizottság György ói Vezetősége. Gróf Teleki Pál miniszterelnöknek Budapest Gyergyó magyar népe mélységes hálá- val köszöni meg Nagyméltóságodnak és kormányának, hogy Nagybarátaink segít­ségével éjjet-nappá tevő munkával és tör­hetetlen akaraterővel visszaadott minket, sokat szenvedett gyér gy ói magyarokat a magyar anyának. A Nemzetvédelmi Bizottság Gyergyói Vezetősége. £ Hagy Gábor-telep lakásnak panaszos kérelme KOLOZSVÁR, január 14. A város kül­területei, főleg pedig azok a részek, ame­lyekben a lakosság túlnyomóan magyar volt, mostoha gyermeke volt a megszállás alatti román tanácsnak. Az adókat pon­tosan és lekiismeretesen behajtották, de már közmüvek létesítéséről, utcaburkolás- róí, vízvezetékről, villanyvilágításról, sze- métkihordásról itt nem igen gondoskod­tak. Hogy milyen állapotok vaunak emiatt a kültelkeken, arra jellemző a szerkesztőségünkbe érkezett alábbi pana­szos levél: — Mély tisztelettel arra kérjük a város vezetőit, méltóztássanak megtekinteni, milyen állapotok vannak még most is a Maros és Balaton-uteákban, de a Nagy Gábor-telepen levő többi utcákban is. E két utca nevét csak azért említjük, mert ezek a legforgalmasabbak. Feneketlen sár, gödrök és viztócsák, amelyben mi Lenszülöttek már hosszú évek óta gázo­lunk s gyermekeink pedig e gödrökben bukdácsolva járnak iskolába. A múltban nem szóltunk, mert érthető okokból nem szólhattunk semmit, hiszen e telepen 90 százalékban magyarok laknak s a szomo­rú emlékű román városi tanács az adók kérlelhetetlen behajtásán kívül sohasem gondolt reánk. Utcai világítás is csak a román őrmester uraknak, a jó Isten tud­ja, milyen pénzből épitett villájukig van vezetve. Azon túl, itt, ahol mi lakunk, éjjelente olyan koromsötétség van, l ogy a tol vajok zavartalanul garázdálkodhat­nak s tábla számra hordják kerítéseinket és tördelik ki gyümölcsfáinkat. — Kérjük városunk vezetőségét, győ­ződjenek meg állításunk valódiságáról és- nekünk, hűséges magyaroknak és pontos adófizetőknek, ha kocsiutat egyelőre nem is, de legalább a gyalogjárót burkoltassák he és az utcai világítást csináltassák meg, kisebb földmunkával pedig az úttesten összegyűlt vizet, tócsákat az alig 40 méter távolságban levő tóba bevezetni szíves­kedjék. Mély tisztelettel: A Nagy Gábor-telep lakosai. FSpjník lenni mesterség A házasálet trilógiája. Lucio D’Ambra olasz iró (az Olasz Tudományos Akadé­mia tagja) pomgás három regénye: 1. Férjnek lenni mesterség, 2. A feleség hi­vatása. 3. A szerető művészete. Kötete] fve 4.83 P., kve 6.20 P. Legagenál. Ko- 1 lozsvár, Postán utánvéttel. Kérje a könyv- újdonságok jegyzékét 1 Őrizkedjünk a zsebtefrajcktéi! jlendavséyi biiniitytyi UcániUa KOLOZSVÁR, január 14. (Saját tud.) J Az utóbbi 24 órában a rendőrség bűnügyi i osztályához az alábbi bűncselekmények ügyében érkeztek jelentések: Ă Tótfalusi Kiss Miklós-utca 9. szám alatti házban lakó Soós Pálné feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki a reggeli órákban szellőzés végett kitett ágynemű­jét ellopta. A kár mintegy 40-—45 pengő. — Léb Gizella Galamb-utca 11. szám alat­ti lakos feljelentése szerint az egyik ko­lozsvári postahivatalban zsebtolvajoknak esett áldozatul. Ismeretlen tettes egy ész­revétlen pillanatban kilopta zsebéből 50 pengő készpénzt és igazoló iratokat tartal­mazó villámzáras erszényét. Mire a káro­sult urileánv a lopást észrevette, a tettes eltűnt. — Újabb kerékpárlopásról is ér­kezett jelentés a bűnügyi osztályhoz. A károsult Mészáros László Krizbai-ntca J 1. szám alatti lakos, akinek „Diamond" gyártmányú, 100 pengő értékű kerékpár­ját. ismeretlen tettes ellopta a betegsegély- ző épülete elöl. — Gáspár József Posta- kert-utca 3. szám alatt lakó vizvezeték- szerelő bejelentette a rendőrségen, bogy az üzlete elé reklám céljából kitett 20 pengő értékű kutállványt ismeretlen «gyé­nek ellopták. — Stan József 54 éves, Al- konv-utac 30. szám alatti lakos házának ablakait ismeretlen egyének beverték. A károsult a tettesek ellen a rendőrségen tett feljelentést. A rendőrség közegei tet­ten érték és a rendőrkapitányságra elő­állították Csobán László 24 éves Kalász- utca 5. szám alatti lakost, továbbá Kalá- nvos József és Kovács Gyula utcaseprő­ket, akik a városi erdőből tölgyfát lop­tak. Mindhármukat őrizetbe helyezték és megindították ellenük az eljárást. A fen­tebb felsorolt többi bűncselekmények ügyében a rendőrség bűnügyi osztálya szé­leskörű nyomozást folytat a tettesek kéz- rekeriíésére. UjjaSbb tanuk feihaiifafésá# r«nd«lfe ©1 cs bÍE*ásá@p SC©w«s?«x képviselő és társai bűnügyében Rlkatréyes utón akarták végrehajtani a hatalom átvételét — hangoztatta as egyik tanú A Budapesti Értesítő jelenti: A budapesíi büntetőtörvényszék ötös tanácsa hétfőn foly­tatta Kowarcz Emil nyilaskeresztes képviselő és vádlott társai bűnügyének tárgylását. El­sőnek Magyar Mária rendőrségi tisztviselőnőt hallgatta ki az elnök: — Véres nyomokat és sérüléseket látott-e Kábáin? — kérdezte az elnök. — Nem! — jelentette ki határozott han­gon a kérdezett. Ezután Kozmoszky, Tibor lépett az elnöki emelvény elé. Elmondotta, bogy előzetes szervezkedés révén akartak felké­szülni a kormány átvételére. Hangoztatta, hogy csakis alkotmányos utón törekedtek a hatalom átvételére. A vasutasok j megszervezésével Völgyit bizták meg, de Ka- ! bai is több vasutast vont be a mozgalomba. A szervezkedés egyébként nyíltan folyt a vas­utasok között. — Erőszakos tevékenység kifejtésére a ha­talom átállitásával kapcsolatban nem voit szó9 — kérdezte az elnök. — Nem. Azt reméltük, hogy megszerezzük a parla­ment többségét és alkotmányos utón hajt­juk végre a hatalom átvételét. Dr. Menyhért szavazó biró megkérdezte, hogy miért volt szükség akkor fegyverekre és kézigránátokra. A tanú kijelentette, hogy fegyverekről és kézigránátokról nem tu­dott. Ezek beszerzésére utasítást senkinek sem adott. Különben sem volt hatalma arra, hogy egyéni akciókat megfékezhessen. Az elnök megkérdezte: mit tud a vasutas milicia felállításának tervéről9 — A szervezéssel kapcsolatosan felmerült az a gondolat — mondotta a tanú —, hogy olasz mintára ilyen őrséget állí­tunk fel azért, hogy a hatalom átvételekor az esetleges szabotázsokat meggátoljuk. A tanú elmondotta, hogy ez a milicia az ál­lamvasutak vezetősége alá tartozott volna és kizárólag a rendfenntartás lett volna a célja­— De miért lett volna erre szükség, ha al­kotmányos utón akarták elérni tervüket? — kérdezte dr. Sipos szavazó biró. — A magyar vasutas fegyelmet tud tartani. — Nem is a vasutasok ellen kellett volna felállítani ezt a milíciát, hanem az esetleges szabotázsok elfojtására, ismételte a tanú. A tárgyalás során dr. Demeter Lénárd, Kowarcz Emil védője, bejelentette, hogy vé­dence ügyében a hétfői nap folyamán bead­ványt intézett a minisztériumhoz. ÚJABB TANÚKIHALLGATÁSOK LESZNEK Szünet után az elnök bejelentette, hogy több tanú kihallgatását rendelte el. Ki fog­ják hallgatni Káluai rendőrfőkapitányt, Som­bor rendőrfőtanácsost, Barbáth rendőrkapi­tányt, a jegyzőkönyvvezetőket és más ható­sági tanukat. Beszerzik a Kowarcz-ügy összes iratait és meghallgatják Temesvári dr. fogházorvos jelentését arról, hogy milyen egészségi álla­potban vannak a vádlottak. Ezenkívül több ügyészségi irat beszerzését is elrendelte az elnök. Tanúként ki fogják hallgatni Nagy László budapesti lakost. Az elnök ezután félbeszakította a tárgya lást. amelyet reggel 9 órakor folytatnak. Szociális szemleköruton az uira magyar Egeresen Hogyan dolgozik vidéken Kolozumeg^e szociális ügyosztálya? KOLOZSVÁR, január 14. (Sajót tudósí­tónktól.) Lassan halad a gépkocsink Egei’cs felé. A román uralom alatt elhanyagolt utak bármire, csak éppen közlekedésre nem hasz­nálhatók. Még igv is szerencsénk van a hi­deggel és faggyal, ál'apilja meg a gépkocsi vezetőnk, mert enyhébb időben bivaly fogattal is nehéz itt a közlekedés. A fagyott göröngyök messze repülnek a ke rekek alól s a jégvirágok szeszélyes rajzai ágaznak széjjel az ablakén. A hegyaljai szél kegyetlen hideget áraszt; metsző hideg van s belül mégis füt mindnyájunkat valami, va­lami megnevezhetetlen lelkesedés, rajongás és ügyszeretet. mely feláldoztat vasárnapot és hétköznapot egyaránt a gépkocsi utasaival. Négyen van­nak a kocsiban: dr. Boda Béla, a vármegye közjóléti előadója. Papp István és Balázs József és e sorok írója. E kis társaság Egeresre igyekszik helyszíni szemlét tartani, felülvizsgálni az eddigi segéiyek elosztásának menetét és hogy j megkezdje a vármegye területére tervezett i közművelődési előadások sorozatát. A ROMÁN URALOM ALATT I Egeresen a román uralom alatt nem volt magyar elemi iskola, sem állami, setn feleke­zeti. A magyar gyermekek az idegen faj pe­dagógusaira voltak utalva: gyermekeink ro­mánul tanultak, ajkukról a román dalok kel­tek szárnyra s édes anyanyelvűket csak a szülői otthon négy fala között használhatták. De biztonságban itt sem voltak, mert amint egyik magyar bányász mesélte még lakásuk­ban is többször ki voltak téve zaklatásnak s ha magyarul énekeltek, a „többségiek“ reá­juk szóltak. Az egyház keretében belül is csak a legminimálisabb szabadságot élvez­hették. MA MÁR EGÉSZEN MÁS A HELYZET A helyzet ma már Egeresen egészen más Jövetelünkre az á lami iskola nagyobbacska terme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Ege­res magyarsága vonult itt fel vasárnap dél­után, élén egyházi vezetőikkel, jegyzőjükkel A fali'dúfi&S-tl Lubé kávé- és tápszerüzem tiszte'ettel közli i. t. vásárlóival és azokkal, akik vásárolni óhajtanak, hogy eladói (utazói) pénz fBiVátelé e nem jogosultak. és az értelmiségi réteg számos tagjaival, hogy hitet tegyenek magyar bányász és földműves testvéreikkel mélyen érzett magyarságuk mellett és megmutassák, hogy ez idegen uralom minden elnyomási szán­déka ellenére kitartottak és átvészelték a - 22 esztendős keserves kisebbségi sorsot. A teremben szorong a nép s mikor belépünk, hangosan csendül fel a rég nein hallott ..Isten hozta.“ Önkéntelenül is a nyitott felső ab­lakra tekintek, nem-e hallatszik ki ez a kö­szöntés s nem-e nyílik ki nyomában az ajtó a csendőrőrmester jegyzőkönyvével. Felcsendül azután a gyermekek aj!:án u magyar imádság, a Hiszekegy szép dallama. Úgy száll, olyan tisztán, mintha két évtized minden napján elhangzott volna. E! is hang zott a lelkek mélyén. A MŰSOROS DÉLUTÁN Dr. Boda Béla néhány bevezető mondatá­val kezdődik el a műsoros délután. Ismerteti a kormány szociális célkitűzéseit, kitartásra és megértésre buzdít. A jelenlévők között román nemzetiségiéi: is vannak és nekik szól kijelentése, hogy a ma­gyar állam minden polgárára egyformán -- függetlenül a nemzetiségi hovatartozástól — jut az adomány és sújt a büntetés. Megkez­dődik a műsor. Az iskolás gyermekek bemutatkozásán vá­lik aztán érezhetővé a 22 év rombolása. A gyermekek nem tudnak tisztán beszélni magyarul. Kiejtésük és hanglejtésük a román nyelv tör­vényeihez idomul. A szavalatok közt Papp 1st ván a gyógynövények értékesítéséről, mint kereseti lehetőségről, Balázs József pedig a szentistváni gondolatról emlékezik meg. SOK A MUNKAFELADAT Körültekintünk kissé Egeresen s látjuk, milyen hatalmas munka vár az itteni vezetőkre a közművelődés szempontjából. hogy csak részben is helyrehozhassák a mult kárait Annál nagyobb megnyugvással láttuk azonban, hogy az állami iskola igazgatójának és Czira Erzsébet tanítónőnek, az Erdélyi Szo­ciális Szervezet járási megbizottjának szemé­lyében lelkes vezetőkre találtunk. — A helyzet máris sokat javult — mondja Orosz igazgató, — de kezdetben alig tudtak magyarul beszélni a gyermekek. Ez a délután is nehéz munka gyümölcse volt, de remélem, hogy a legközelebbi alkalommal többet és szebbet adhatunk. Minden igyekezetünk arra irányul, hogy visszatérítsük veszendőnek in­dult testvéreinket a nagy magyar közösségbe. A VOLT BOCSKAY-KASTÉLYBAN Ellátogattunk s volt Bocskay-kastély mun­kás lakásokká átalakított helyiségeibe is. Ez a sokgyermekes báuyász családok otthona Fülledt. rosszszagu meleg és bizony nagy szegénység fogad mindenhol. Segítséget kérnek, mert nagy a nyomor. Hálásan köszönik azonban a szociális ügy­osztály eddig nyújtott segélyeit. Sok a kinyújtott kéz, kevés az adomány . . . Megkérdezem az egyik bányászt, hogy fo­gadta a délutáni műsort. — Szívesen — mondja — mert ránk fér minden javítási szándék De kér is egyben, hogy a szellemiek mellé anyagiakkal is járuljunk sorsa könnyebbé té­teléhez, mert amint mondja, nagy a ,,szűkös­ség“ ezen a vidéken. Eljöttünkben visszapillantunk a homályba burkolózó várra. Arra gondolok, micsoda lelkes munkára volt szükség, hogs a mult év szeptemberétől kezdve az Erdé­lyi Szociális Szervezet központi szerve, ra­mint Pázmán Piroska kolozsmegyei meg­bízottal az élen megindította ezt az áldá­sos munkát. Arra gondolunk, milyen szorgalom, dolgozni- akarás és lelkesedés kellett ahhoz, hogy csak­nem a semmiből létrejöjjön ez az emberba­rát! szervezet, melynek egyedüli célja a sze­gényeken segíteni. Rohamosan telik az idő. Még kisebb meg­beszélés, újabb segélyek kiutalásának és szét­osztásának lehetőségei, újabb kiszállás szűk ségessége és máris indulunk vissza a hideg estében. Azonban amit a vármegyei közjóléti osz­tály és lelkes munkatársai végeznek, szép emberi munka és gyümölcsöt hozó a sz> - gény erdélyi magyarságra nézve. lletékesek is felfigyelhetnek reájuk. ( **e.J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom