Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-03 / 2. szám

ARA 1Ö (3 LEJ) oküzaücyííeés Extern. Orszá^háítír könyvtara BUDAPEST Ptt rl h n>- n t SíorJtesziőséB és kfadóftivatal: Kolozsvár, kttssoünhút 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Lgyetsm-utca 8. szám. Telelőn sz.; 29—23 Alapította: BARTHA MIKLÓS Fafalós szerkeszti) és igazgató: QR. GRQIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Kolozsvár. Előfizetési ársk: felvonta 2.78. negyedévre 8, félévre 16. egész évra 32 pengi LXII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. PÉNTEK KOLOLOZSVÁR, 1 94 1 JANUÁR 3. Hassa püspökéit nyilatkozata (B.) Egyik budapesti hirlaptudósitó iro­da jelentése alapján négy ismert ko- lozsvári román vetetőszemélyiség nyilat­kozata került a magyar sajtóba a bukaresti sajtó- és rádióközlések valótlanságáról. A nyilatkozatokat, melyeket a kolozsvári sajtó egyrésze is ismertetett, általában a józan mérséklet jellemezte. Hossu görög- katolikus püspök nyilatkozata csak annyit mondott, hogy az erdélyi románságnak a magyar kormány elé terjesztett kívánságai szempontjából nagy kár, hogy a bukaresti közlemények zavart okozhatnak. Hatiega* nu Emil volt román miniszter nyilatkoza­ta néhány ténybeli állítást tartalmazott a bukaresti rágalmak legnyilvánvalóbb valót- lanságaival kapcsolatban, mondván, hogy ö nem tud itteni vérengzésekről. Ezt mon­dotta a volt román propaganda/önöknek, lorga szerkesztőnek a nyilatkozata is, mint ahogyan a Morvát volt román rendör- kvesztor szájába adott nyilatkozat is csi>- pán a szakember korrekt megállapítása volt a magyar rendőrség működésének példás rendbiztositásáról. Huszonnégy óra sem telt el és a román­ság kolozsvári napilapja, a Tribuna cáfola­tot közölt, megállapítván, hogy a fentebb felsorolt román uralt beküldött nyilatko­zata szerint egyiküket sem kereste fel sen­ki s ők nyilatkozatot nem adtak, sejtel- ] műk sincs, hogyan került nyilatkozatuk a sajtóba. f Élné zést kérünk az erdélyi románság i igen tisztelt vezetőitől, amiért nem zárjuk le a történtek után ezt az ügyet. Egyrészt ilyen fontos ügyben feltétlenül tisztázan- dónak tekintjük a hirlaptudósitó iroda 1 szerepét, mert egyáltalán nem szoktuk t meg, hogy a magyar sajtóban az igen szi­gorú sajtókamarai rendszabályok érvényes­sége idején hamis nyilatkozatok lássanak napvilágot. Méghozzá ily, számunkra is fontos ügyben. Meggyőződésünk, hogy a ham.is közléssel vádolt tudósító iroda kö- telességszerüen aláveti magát az ügy sza­bályszerű és aprólékos tisztázásának. Mindettől eltekintve azonban másrészt a kérdés érdeme érdekel most már ben­nünket. Nyilvánoséin és tisztelettel felkér­jük az ügyben szereplő román vezetősze- mélyiségehet, feleljenek a kérdésre annak érdeme szerint! Tehát: mi a lényeges vé­leményük az ügyben? Hossu püspök ur valóban úgy látja-e, hogy a kolozsvári ut­cákon temetetlcnül fekvő román holttes­tek rémmeséjétől és a román vértől duz­zadt Szamos árvizet okozó hullámainak hazugságától kezdve a falusi románság lá­báról letiltott bocskorviselet és a minden házból összeszedett és összetört hussülő rostok szamár házitgságán át a mindennapi bukaresti sajtó- és rádiórémmesék lázitó gyalázkodásóig terjedően elkövet-é a ma­gyarellenes bukaresti uszítás olyan hibá­kat, melyek az itt, veliinL- testvéri közös­ségben élő erdélyi románságnak a vélemé- ! nye szerint legalább is enyhén szólva „za- j vart okozhatnak". Mi ugyanis nem látunk semmi borzaszót abban román nemzetisé­gi szempontból sem, ha a püspök ur, aki­nek román nemzetiségi ^érzéseit a legmesz- szeld,menő előzékenységgel kíván juh és fogjuk a jövőben is mindenkor tisztelet­ben tartani, e megbecsülés viszonzásául az igazságnak ilyen cérnavékony ezrelékét megreszlcirozni hajlandó. Sokkal kedvezői- ! lenebb véleményalkotásra kényszerítene j azonban bennünket akkor, ha ezt a haj­landóságot megtagadná a mi teljesen jó- szándékú és mellékgondolatok nélkül, bi­zalommal ezennel neki címzett kérésünk után. Hatieganu miniszter urat is erre kérjük. Juttassa el hozzánk, vagy tegye közzé a Tribunában megállapításait ezekről a ko­lozsvári és erdélyi román mészárlásokról. És nagyon kérjük, ne válaszolja azt sem, hogy ő nem illetékes erre, mert hogy ő nem vezetője semmiféle román társadal­mi, vagy nemzetiségi alakulatnak. Mi tőle, mint magánembertől, mint Hatieganu Emil dr. kolozsvári magyar állampolgár­tól kérünk nyilatkozatot ebben az ügy­ben. És hogy félreértés se legyen a kérdés körül, vájjon fordult-e hozzá nyilatkozat­ért valaki, tiszteletteljes kérésünket itt , a nyilvánosság utján címezzük meg ezeit- nel neki is. Szolgálatot kívánunk tenni ily- módon a románság igen tisztelt vezetői­nek is. Elsősorban mi magunk kívánjuk őket megkímélni attól, hogy bármilyen rosszakaratú vélemény ki nem móndottún azzal a gyanúval ártson személyüknek és preztizsüknek, mintha nem a hírügynökség nyilatkozata, hanem a cáfolat lett volna téves közlés. Átlalában egy kis őszinteséget kívánunk itteni magyar-román életközösségünkben. Az Ellenzék már nem egyszer sietett e | megnyugtató cél segítségére. Ilyen nyilat- | kozat-iigyeh alaki kifogásainak területén azonban nem engedhetjük elsiklani a lé­nyeget. Ha a román határon túl rágal­maznak és gyaláznak bennünket és ha szabadcsapatokat fegyvereznek utszéli Iá- zitások hangján ellenünk, itt akkor is Európát és európai életet akarunk. Nem­csak magunknak, hanem itt élő erdélyi román testvéreinknek a számára is. És ha Enyeden, Tordán leütik az em­bereket az utcán, amiért magyarul beszél­nek, az itteni román vezetőszemélyisége­ket mégis megkérhetjük talán arra a cse­kélységre, hogy Kolozsvár utcáin velünk testvéri karonfogással végigsétáljanak és kijelentsék, hogy: a jósikatelepi fegyver­kezés, a folytonos bukaresti uszítás, a ma­gyarság szakadatlan inzultálása, a betiltott magyarnyelvű újságok némasága és az ut­széli hangú bukaresti újságcikkek napjai­ban íme Kolozsvárt vidáman és hangosan beszélnek az utcán anyanyelvükön a nu román testvéreink, nemcsak templomaik­ban szabad a román szó, hanem például a piaristák magyar szószékéről is a regi rendtartási szabályok szerint állandóan hangzik a román prédikáció is, egyetlen egyetemi hallgatónk sem tüntetett még ed­dig egyetlen román ablaka alatt sem. leányaink és fiaink testvéri egyetértésben korcsolyáznak a sétál éri tó jegén és együtt síelnek kacagva a hegyekben. Mert ez itt valóban európai jogrend és nobilis magyar szellem, melyre — igaza van Morvát kvesztor „apokrif” nyilatko­zatának — valóban a világ első rendőr­sége vigyáz. Mint ahogyan vigyázunk mi is, erdélyi magyar sajtó, éberen, büszkén és jóérzéssel. Mert mi ezt a testvériséget románajku társaink történelmi sorsközös ség-kölelezettségének tekintjük s mindad­dig őszinte megbecsüléssel szolgáljuk is, amíg igazságaink legcsekélyebb hányada elismerését ily kétértelmű és rosszízű cá­folatokkal velünk szemben meg nem ta­gadják. Schacht mâr kidolgozta a hahóra utáni gazdasági élet megoldási terveit ZÜRICH, január 3. A zürichi Der Tag berlini tudósítója arról értesül, hogy dr. Schacht, a Birodíaümi Bank volt elnöke, akit Hitler a háboruutáni gazdasági tervek előké­szítésével bizott meg, nagyjában befejezte munkáját. Schacht a gazdasági és közigazga tási szakemberek egész vezérkarát állította össze, akikkke] részletesen kidolgozta a há- boruutáni áruforgalom, a valutarii és vám- kérdések megoldási terveit. Az általános terv kidolgozása után most az egyes részletkérdé sek szabályozásáról készit javaslatokat a bi­zottság, amelyeket azután Hitler e'.é terjeszt. Rendkívül szívélyes hangú láviratváltás mit újév alkalmából a Führer és a Duce között BERLIN, január 3. (DNfí.) Az újév alkal­mából a Führer és számos államfő, valamint kormányfő közölt üdvözlő'< táviratváltás tör­tént. Szívélyes hangú üdvözlő táviratot vál­tott Olaszország uralkodójával. A Dacénak a következő táviratot küldte. — Az ujesztendő beköszöntésekor szí­vélyes együttérzéssel gondolok Önre. A kö- -etkező esztendő látni fogja a nemzeti szo­cialista Németországot es a fasiszta Olasz■ , ■■■írn i, országot harcolni rendíthetetlen hitben és szilárd elhatározottsággal az ellenség vég­leges legyőzéséért. Ebben a szellemben kül­döm üdvözletemet. Mussolini igy válaszolt: — Köszönöm üdvözletét és jókívánsá­gait, amelyeket ugyanilyen szívélyességgel viszonzok. Forradalmaink cs népeink 1941- ben is u bevált módszerekkel fognak dol­gozni. (MTI.) Eszterházy János gróf bizakodással ítéli meg a szlovákiai magyarság jövőbeni helyzetét POZSONY, január ,3. Eszterházy János I gróf, a szlovákiai magyarság vezére, cik­ket irt a Pozsonyban megjelenő „Uj hi- rek"‘ cimii lapj újévi számában „Múltúnk ban van öröm, jovőnkben van remény"4 címmel. A lefolyt év — Írja — Európa- szerte komoly események és nagy megpró­báltatások jegyében állott. A bárhol élő magyarság is kivette részét a szenvedé­sekből. bár a sors meg is óvta attól, hogy közvetlenül vegyen részt a háborúban. Nem volt könnyű a szlovákiai magyarok helyzete sem. ^Világégés veszi körül az itt élő magyarokat. A szlovák állam alapjait rendkívül súlyos körülmények között rak­ják le és nem minden történt úgy ahogyan ki- vántuk volna, de úgy sem történt rnin- den, ahogyan a szlovákiai államférfiak ■ szerették volna. A helyzet a magyarság­tól nagy fegyelmezettséget kíván jogos érdekeiért való harcában. Eszterházy gróf ezután rámutatott arra, hogy ' az első bécsi döntés következtében át kellett alakítani a szlovákiai magyarság egész életét. Az elmúlt év folyamán még jobban összeforrt a magyarság. Főszem­pont, hogy a magyarok sorsát nem sza­bad szűk szempontok szerint megítélni. El kell ismerni, az esetleg nehéz sorshoz, ha ez a szenvedés az egész magyarság életé­nek valamely más pontján eredményeket hozhat. Az elmúlt évben Északerdélv visz­lát érése jelentékenyen megerősif^tte a magvar nemzetet és ez bőven kárpótolja a szlovákiai magyarságot is küzdelmeiért. Ilyen gondolatokkal eltelve, nyugodtan te­kinthet a szlovákiai magvarság a jövőbe. (MTI.) fi hadíangagkölcsőnzős módszeréi Amerika kiterjeszti Kinára és Görögországra is NEWYORK, január 3. A pénzügyi problé­máknak a hadia nvagszá! Utasok kérdéséből való teljes kikapcsolása Roosevelt rádióbeszé­de után befejezett téuuyé vált, bár a kon­gresszus még nem járult hozzá. Az amerikai sajtó bizonyosra veszi, hogy a legközelebbi napokban összeülő kongresszus magáévá teszi Roosevelt tervét az árukölcsönök formájában, való szállításokról. Tegnap késő este vált ismeretessé, lioev ez a megoldás nemcsak az Angliának küldendő hadianyagokra vonatkozik, hanem a Görög­országba, sőt valószínűleg Kínába küldendő hadianyagokra is. Morgenlhan pénzügyminisz­ter tegnap este egy hozzáintézett kérdésre ki­jelentette, hogy az ánikölcsönzés módszerét minden valósziniiség szerint kiterjesztik Gö­rögországra, Kinára és szükség esetén „inas államokra“ is. Görögországnak és Kínának a tervbe való bevonása már Roosevelt rádióbeszédéből is sejthető volt, mert az elnök a görögök és ki naiak harcát Anglia harcával együtt említette és egyforma megítélésben részesítette Mint Washingtonból jelentik. Roosevelt el­nök hétfőn részletes jelentést tétetett magá­nak beszédének a sajtóban és a közvélemény­ben keltett visszhangjáról, majd magához ké­rette Purvist. az angol bevásárlóbizottság el­nökét, hogy a hadianyagszáliitás részleteiről tárgyaljon vele. Illetékes helyen ezzel össze­függésben kijelentették, hogy az elnök és Purvis megbeszélésén az amerikai kikötők­ben lévő német és olasz hajók lefoglalásáról vagy amerikai hadianyagoknak amerikai hajó karavánokkal való szállításáról nem volt szó mivel Roosevelt ezeket a kérdéseket Amerika belügyének tekinti és Anglia képviselőjévé nem tárgyal róluk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom