Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-02 / 1. szám

19 41 január 2. 'ELLENZÉK A kereskedelmi társaságok adóját a társulati adótörvény szabályozza Az üzleti könyvek vezetésének elmulasztása adócsalásnak miaósitiaetö (I. közlemény.) KOLOZSVÁR. A társulati adótörvény mindazoknak a jogszabályoknak egységes rendszerbe foglalása, amelyek az abban sza­bályozott adónemek alá tartozó adózók jöve­delmének pontos meghatározására és az adók megáll apitására vonatkoznak. A társulati adótörvény a hatálya alá tartozó adóalanyok teljes jövedelmét, minden burkolt úgyneve­zett látens tartalékok adómentes képzésének kizárásával akarja meghatározni és ennek elérése céljából elejti mindazokat a rendel­kezéseket. melyek esetleg meg nem adózott tartalékok képzésére vezethetnek, sőt annál tovább menve, a még nem realizált jövedel­meket is adó alá vonja. A társulati adótörvény az adókötelezett­ségre, az adóa ap meghatározására és az adó­kulcsára vonatkozó jogszabályai magukban foglalják a társulati adóval, a társulati va­gyonadóval és a tanlicmadóval kapcsolatos összes rendelkezéseket. A társulati adótörvényben előirt eljárással megállapított jövedelem alapját képezi a tár­sulati adónak. A kiválasztás során megállapí­tott tantiemjövedelmek — idesorozva a meg nem nevezett bizalmas kiadásokat is — kü­lön fejezetben szabályozott tantiemadó alá vonatkoznak. A törvény előírásai szerint meg­állapított társulati vagyon az ugyanezen tör­vényben szabályozott külön társulati vagyon­adónak képezi alapját. A TÁRSULATI ADÓTÖRVÉNY A társulati adótörvény az adóalap legpon­tosabb és minden egyoldalú eljárás lehető mellőzéséi’e törekszik, de midőn minden eltit­kolt jövedelmet megállapít, egyúttal megvé­deni kívánja az adózókat is, hogy azok a tör­vény előírásain tuhnenőieg ne adózzanak. Ezen alapelvből kiindulva, az adóalapot és a tényleges vagyonállapotot az összes üzleti ese­ményeket feltüntető üzleti könyvekből akarja megállapítani és ezen célból a kötelező köny­velést Írja elő. AZ ÜZLETI KÖNYVEK VEZETÉSE \ , Az üzleti könyvek mikénti vezetését és kontírozását minden vállalat üzlete tenné- I szetének megfelelően önmaga határozza meg, ! de saját érdekében cselekszik, ha azokat oly módon vezeti, hogy a valódi jövedelem minél könnyebben és áttkenithetőbben megállapít- ! ható legyen. Á becslés utján való meghatáro- - zást a törvény végleg kerülni akarja és an­nak módja csak akkor jöhet tekintetbe, ha a ! könyvelés elmulasztásának megállapításával i az állam jogos igényei csak ezen az utón j volnának megállapíthatók. A társulati adótörvény pontosan Írja körül az adóköteles jövedelem tárgyát és annak mikénti meghatározását és ha e tekintetben nézeteltérések merülnek fel. úgy a kétes és vitás kérdések könyvvizsgálat utján oldhatók meg. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a helyes könyvvezetés fontosságát és kétség­telen, hogy a társulati adótörvény igényeinek csak a kettős könyvvitel szabályai szerint vezetett rendszeres könyvelés felel meg. A könyvvitel, fontos üzletviteli jelentősé­ge mellett, az adózás szempontjából oly je­lentőségre tett szert, mely az állam szempont­jából az adóbevallások kötelező támaszát ké­pezi és igy annak elmulasztása az adóalap megrövidítésére irányuló adócsalásnak minő­síthető, mely szabadságvesztéssel jár. MELY JÖVEDELMEK TARTOZNAK A TÁRSULA'lí ADÓTÖRVÉNY HA­TÁLYA ALÁ? Meghaladná rövid ismertetésünk kereteit mindazoknak a jogszabályoknak ismertetése, meyeket a társulati aJótörvénv néven ismert 1940.. VII. t. c. egységesen rendszerbe össze­foglal, de azért megkíséreljük folytatólagosan a törvény alapelveinek és egyes kérdések- magyarázatával oly tájékoztatást adni, mely a bevallások helyes kitöltését lehetővé teszi. A társulati adótörvény a Magyaforszáé te­rületén működő részvénytársaságok, szövet­kezetek, korlátolt felelősségű társaságok és végre a külföldön ebsraeit. részvényekre ala­kult betéti társaságoknak az ország területén működői fiókjai után fizetendő társulati és vagyonadóra, valamint a tantiemadóra ter­jed ki. Az adókötelezettség szempontjába1 közöm­bös a cél, melyre a társaság alakul, közöm­bös az is, hogy az adóalapot képező jövede­lem valamely más adóval már meg van adóztatva és elejti annak a körülménynek vizsgálatát is, hogy valamely jövedelem üzleti tevékenységből ered-e vagv sem. moly utóbbi elvnél fogva adóköteles 'cveuclemnek minő­síti a sorsjegynyereséget, a vállalat ingatla­nának eladásából eredő bevételt, sőt a va­gyontárgyak felértékeléséből mutatkozó nye­reséget is. A társulati adótörvény' jogszabályai felöle­lik: a) a társulati adó alá tartozó jövedelem megállapítását és megadóztatásának módját; b) a társulati vagyonadó alapját és adó­kulcsát; i c) a tantiemadó a vállalat nyereségéből ma­gánosoknak, nem alkalmazotti minőségben, mint a társaság szerveinek, tehát igazgatósági és felügyelőbizottsági tagoknak, napibiztosok­nak, korlátolt felelősségű társaságok ügyve­zetőjének ebben a minőségben juttatott ja­vadalmazásokat, bármely elnevezés alatt is fizettessenek ki azok. adóztatja meg Ugyan­csak tantiemadó alá vonatnak a vállalat által elszámolt bizalmas kiadások, amelyek miben­létét a válalat nem tárja fe és amelyek ki­fizetését nem igazolja. E helyen megjegyezzük, hogy a társulati adó alanyai jövedelmi adót nem fizetnek. Jövedelmi adó aló vonatnak azonban az egyes részvényeseknél az osztalékok, de más adó azokat sem terheli. A LELTÁRI ÉRTÉKEK BECSLÉSE A TÁRSULATI ADÓTÖRVÉNYBEN A társulati adóalap kiszámítása adótörvé- uyeink legnehezebb területe és a törvény­nek errevouatkozó rendelkezései, különösen pedig az adótörvénynek a kereskedelmi tör­vénytől eltérő rendelkezései a leltári értékek megállapítása és a mérlegkészítés tekinteté­ben beható tanulmányt és az adótörvénynek részleteiben való ismeretét kívánják. Az adóalajj megállapításánál alapelv uz, hogy a társulati adó kivetése a vál alat mér­legében kitüntetett egyenlegből, tehát a mér­legszerű nyereségből., illetve veszteségből in­dul ki. Az adótörvénynek rendelkezései nem érin­tik a kereskedelmi törvénynek a mérlegre vonatkozó értékelési szabályait és nem kor­látozzák a vállalatokat, hogy a felmerült költ­ségek és a szükségesnek talált leírások levo­nása után a gyakorlati életnek és a vállalatok gazdasági megalapozottságának és igy a köz­hitei emelésének figyelembevételével állapít­sák meg jövedelmüket. A társulati adótör­vény előírásainak megfelelően az ily módon megállapított nyereségek emeltetni, illetve a veszteségek csökkenteni fognak azon téte­leknél, melyekre vonatkozólag az adótörvé­nyek a kereskedelmi mérlegtől eltérő rendel­kezéseket tartalmaznak. A társulati adó szempontjából mérleg alatt a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok­nál a közgyűlés által jóváhagyott mérleget keil érteni. A mérleg alapját képezi a leltár és ezért helyesnek találjuk elsősorban azon eltérések­kel foglalkozni, melyek a vagyontárgyak ér­tékelésénél a kereskedelmi mérlegben és az adómérlegben mutatkozni fognak. A társulai adó alá tartozó vállalatok adó­leltárának megállapításánál egyik legnehe­zebb kérdés a hullámzó árfolyammal biró értékpapírok, továbbá a napiárakbau változó ~7 anyag, kész és féUeészáruhészIclnk értékének megállapítása. Ezek tekiriteleben a kereske­delmi törvény olykép intézkedik, hogy a le! tár és mérlegkészítésnél a javak és követele sek azzal az értékkel veendők számitá ba, amellyel azok a felvétel idejében bírnak. Ezen 1875. évből származó törvény azonban alig célozza azt, hogy a vállalatok a vagyon­részek értékelésénél oly elveket kövessenek és oly mérleget állítsanak fel, mely azoknál oly vagyoni helyzetet teremtene, hogy már a legkiseebb válság is létükben támadná meg őket. Hivatkozhatunk e tekintetben hazánk egyik legnagyobb pénzügyminiszterére, Te- leszlcy Jánosra, ki országgyűlési beszédeiben ismételten kihangsúlyozta, hogy a vállalatok látenseit nemzetgazdasági szempontból fon­tosnak és a közhitei támaszainak tekinti. A társulati adótörvény sem akarja a vállalatok ezen megalapozottságát érinteni é.s ha az ad.alap kiszámításánál ettől eltérő szabályo­kat állít fel. ez — mint már ismételten hangsúlyoztuk — nem befolyásolhatja a ke­reskedelmi mér egnek realitását. A társulati adótörvény a leltározásnál az értékpapírok, anyagok, kész- és félkészáruk forgalmi (napi) áron való értékeléséi rendeli el. tekintet né*- kül a beszerzési árra. A leltározás ezen módja a nem realizált jövedelmeket is adóztatja meg, bár fenntartja. hogy értékcsökkenés 1 esetén ezen különbözet a jövő évi adómér­legben jelentkezni fog. A törvény ezen szigorát azzal törekszik enyhíteni, hogy az elsőizben történt alkal­mazásánál a beszerzési és lorgalmi ár kö­zött mutatkozott Lülönhözetet. mint meg nem adóztatható tartalékot a terhek közé beálli- tandónak rendeli el. Ez a különbözeti tarta­lék minden további mérleg készítésénél fel­használandó lesz, oly veszteségek fedezésére, melyek a beszerzési ár és a forealmi ár ér* tékek különbözete folytán mutatkozni fog­nak. Schiesst l Rikárd. SPORT Karácsonyi álom, újévi valóság... Spottkiképzésre adták át a leveateszsrvezetet IrflitUás- taitaiíkUad&aefy fofy áíípti a sfio-U és a UfrHvédelun ie*idetUe&ésé#e BUDAPEST. Az újév jól kezdődik a magyar sportban. Abban a magyar sport ban, melynek végcélja a tömegek kikép zése oly értelemben, hogy a hadsereg mái edzett, szívós és teljesítőképességét min den nehézség mellett megőrizni tudó ifjú ságra támaszkodhassék, mert a népek nagy harcában csak az a nemzet állhatja meg helyét, melynek nemcsak jól felszerelt, hanem sporthelileg is jól kiképzett had­serege van. Ez az igazság már régóta fog­lalkoztatta a magyar katonai köröket, most aztán a hadsereg vezetősége Igén nagy fontosságú lépésre határozta el ma­gát. Werth Henrik vezérkari főnök, vitéz Littay András, a vezérkari főnök helyet­tese és vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter az OTT vezetőségével egyetér­tésben elhatározták, hogy a leventéket, akiknek száma rövidesen egymillió 200 ezer lesz, sportszakokta­tásban is fogják részesíteni, elsősorban honvédelmi célzattal, de ennek az egyetemes magyar sport is hasznát fog­ja látni, mert ilyen tömegek között ter­mészetesen kitűnő sporttehetségek is bő­ven fognak akadni. MILYEN SPORTOKAT FOGNAK ŰZNI A LEVENTÉK A már kidolgozott tervezet szerint a leventék minden olyan sportot fognak űzni, amelynek nemzetvédelmi szempont­ból jelentősége van (úszás, ökölvívás, at­létika, torna, birkózás, japán önvédelmi sportok, játékok). A leventéket három csoportba, illetve korosztályba sorozták. Az elsőbe (apró- dok) a 12—14 évesek, a másodikba (ifjú­ságiak) a 14—17 évesek, a harmadikba (legények) a 17 éven felüliek kerülnek. LEVENTE-TANTÁRGYAK Az első csoportban egykilométerig ter­jedő lassú futás, 60 méteres síkfutás, ug­rások, a másodikban 10 perces kitartó fu­tás, 200 méteres síkfutások, a harmadik csoportban 5 kilométeres mezei futás, fel- szereléses gyaloglás és az atlétika összes j versenyszámai is szerepelni fognak a sport- I műsoron. Lényeges, hogy a leventéknek vizsgázniok is kell előrehaladásukból, mert mindenkinek cl kell érni bizonyos : átlageredményt. ; Az ország jelenleg 7.800 levente egye­sületében most megindul a sportverseny­zés is és hogy ennek milyen fontosságot tulajdonit a kormány, jellemző, hogy le- j vente sportfelszerelésekre eddig egymillió 1 pengőt utaltak ki. Intézkedés történt ar- j ránézve is, hogy 1280 levente körzetve- ; zetőt sürgősen képezzenek át sportszem- j pontból is. Erdélyben csak őszkor fogják megszer­vezni a levente-rendszert, addig az okta­tókat fogják kiképezni. A nyár folyamán egyébként 25.000 1 evente részére katonai táborozást rendeznek, melyen a sporlki- képzésre fektetik a fősulyt. A magyar honvédség vezérkari főnöké­nek határozata nemzetvédelmi és sport- szepontból egyaránt döntő fontosságit és ezért kell azt mindenkinek teljes erejével támogatni. 1 A hazát, kultúrát, vagyont, mindent a hadseregen kívül ez a tartalék-hadsereg, a milliós levnte szervezet fogja megvéde­ni, ez fogja a jövő nagy nemzeti felada­tait megoldani és ezzel most a sportegye- sületek nagy nemzeti jelentősége is foko­zottabbá vált. A KOLOZSVÁRI SAKKOZÓ TÁRSASÁG KOLOZSVÁR. December hó 29-én tartet* ták meg a Kolozsvári Sakkozó Társaság és KMSC tizenegyes csapatai között a klubközi sakkversenyt, melyet 12.5—9.5 arányban a Sakl vozó Társaság nyert meg. Az eredmény némileg meglepetésként hatott, mert a KMSC szívósan védekező csapatától senki sem várt ilyen szép eredményt a rutinosabb és elmile- tileg is jobban felkészült Sakkozó Társaság­gal szemben. A versenyen egv pár igen szép, főtornákon is alig látható játszmában gyö­nyörködhettünk. A FERENCVÁROS JANUÁR 15-IG PIHE­NŐSZABADSÁGOT ADOTT játékosainak, amit esetleg meg fog hosszabbítani, ha a csa­pat jó tavaszi sorsolást fog kapui. NAGY ELRAGADTATÁSSAL NYILATKOZ­NAK A BUDAPESTI KORCSOLYÁZÓK KOLOZSVÁRI SZEREPLÉSÜKRŐL BUDAPEST. (Saját tud.) Aniig Kolozsvá­ron volt az egyik műkorcsolyázó különitmény — Írja tudósilónk — bizony megcsappant a BKE jegének hangulata. Nemcsak az otthon­maradt műkorcsolyázók vették ezt észre, de még a közönség is. Feltűnt ugyan nekik a „müzők köröndjén“ egy ..idegen kislány“, akit még nem láttak sokan, de nagyon ügyes (a kolozsvári KE bajnoknője, Kovács Borika — mutattam be büszkén, mert az édesapja, Kovács főmérnök ur igen szerény volt —) mégis hiányzott a hangos Pop Márta, a hu­moros Szilasy Nadiuka, a komoly Barcza és Terták doktor, a „bajnok“ Kállay Kristóf és a többi nagytehetségü kislány . . . . . . Éppen Kovács Borika dolgozott a hires Mörius mesterrel, mikor megszólalt egy hang a hátunk mögött: „Megjöttek Kolozsvárról, né Kállay“. Valóban ő volt. a magyar Schär­fer, a magyar mükorcsolyázás egyik nagv büszkesége. Megkértem, mondjon pár szót kolozsvári szereplésükről. Szívesen — vála­szolta — de igazán csak pár szót, mert ko­molyan kell kihasználjam e pár napot, még ami bátra van. öt és batodikán ugyanis Bu­dapest—Becs városközi verseny lesz s azon indulni fogok. Ezért alig akartak a kincses városba is engedni. Nagyon örvend tünk mind­nyájan, hogy ott lehettünk Egyike a legszebb városoknak, melyeket eddie láttam, pedig már elég sokhelyt jártam. Nagyon kedvesek az emberek is, csak mintha kissé tartózkodók volnának. Vagy talán annyira felbecsültek minket, hogy nem mertek megközelíteni. Közben megérkezik Terták s ő is közbeszól; „Dehogy is nem barátságosak és milyen me részek, még autogrammot is kértek" •— tette hozzá viccesen. „Hogyan érezték magukat?“ pardon, javí­tott ki. éreztétek magatokat . . igen, ez is jellemző a kolozsváriakra a magázódás . . Mi tetszett és mi nem tetszett? Minden kitű­nő volt. Koszt, lakás, utazás, jég. zene, csak az volt a kár, rövid volt . . . Közben zsebébe nyúl, kis kerek skatulyát vesz ki s büszkén mutatja a KKE ezüst emlékérmét. Ezt So- modi István doktor úrtól kaptam személye­sen. Kedvesek nagyon a kolozsváriak, írd meg. hogy megszerettük őket s igyekezni fo­gunk lemenni mikor tehetjük. Ha nem télen, nyáron... Addig is üdvözöljük őket s Bol­dog Újévet kívánunk minden kolozsvári kor­csolyázónak .. .— mondta s ezzel el is siklott sietve, mert mestere leckézni szólította, ügy látszik, még ő, a bajnok sem tud eleeot. (B. LA KOVÁCS BORIKA* a KKE fiatal koreso- lyamüvésznője Budapesten tölti vakációját, ahol tavaly abbahagyott leekézését folytatja Mövius mesterrel. KOVÁCS SÁNDOR is hazajött rúgni a lab­dát. Eze'őtt hat évvel ment a román főváros­ba a kis gimnazista Kovács Sanvi a KAC egyik uagv ígérete, mert édesapját odahe lyezték át. Ott is az éljátékosok között sz. repelt. Ifjúsági válogatott. majd pedig i Unirea Tricolor gólkirálya lett. A bécsi dön­tés neki is harangozó volt . . . Hazajött ő is Érettségit tett. beiratkozott a jogra s mo- választja meg uj egyesületét a Derrrata, Vil lamosmü és KEAC közül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom