Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-10 / 7. szám

2 RLÍ.FNZtK §k fárssiilcsfi udé eső Jöwedeleim kiszást«ités®a (1\. folytttt;i:*.) A társulati adu hutába alá tartozó adu köteles felek adójának kC/.ámitásáiiál az adu/.isi <\et niegelo.-.o ii/letévnek az cdótür- u'iix jogs/aba yainak megfelelőéi! kidolgo­zott jövedelmet ves/i alapul. Az adótörvény előírásai .u riut fo.állított mérleg alapját a kereskedclem jo” i előírásoknak megf rleliü-n ke . ii t mi i leg képe/i. V/. adouiérleg lehat nem ki . ul önállóan, hanem a kereskedelmi mérlegnek adójogi s/emponlhól történt át- dolgozását kepezi. A kétféle mérleg közötti kiilönh eg azok eélkitüzéseinek különbözősé­gein a rejlik. \ kereskedő mi mérleg a keres­kedelmi törvény előírásai szerint készül és alapját a vállalat gazdasági megalapozása, jö­vőbeni tejlödése és a hi tel védelem képezi, lv/zel szemheu az adómérlegben adójogi szempontok irányadók, nevezetesen bogy a tényleges nyereség aiiapittassék meg es ez képezze a megadóztatás alapját. A társulati adó ezt a lenti szempontot ál taláuosságban követi is. de mégis úgy vél­jük. hogy a nem realizált nyereségek megál­lapító ánál', különösen pedig az áruk értéke­lésénél, midőn ezeknek forgalmi áron való leltározása! előírja és forgalmi árnak az ti-' letév utolsó hónapjában elért átlagos bevé- te’t veszi, akkor valóban el nem ért nyere­séget vesz adóztatás alapjául, mert hiszen az árukészletek eladása még jelentékeny költ- -éggel és kockázattal jár. Adóz ás tárgyává teszi a törvény azt a feltételezett nyereséget, mely még hullámzá­soknak vau kitéve és mi még enné!1 is fon­tosabb, melynek megszerzése még költségek­kel jár. Ha az adóméi leg feltételének e-en szigorát azzal akarjuk epyhiteni, hogy a kü­lönbözetek és költségek a rákövetkező évben megtérülnek, úgy megsértjük azt az alapel­vet. hogy adózás tekintetében minden előző időszak jövedelme lezárt egészet képez. AZ ADÓKÖTELES JÖVEDELEM Az adóköteles jövedelem szigorúan az adó­zás alapját képező időszakra állapítandó meg, tehát tekintetbe veendők mindazok a jőve delinek, melyeket a vállalat ezen időszakban elért és csakis azon költségek vonhatók ie, melyek ezen jövedelem megszerzésével fel­merültek. Elvileg tehát minden az üz'ettől vagy üzemmel összefüggő felhasználás, le­gyen az feldolgozott anyag, vagy segédanyag, továbbá a beruházott tőkében a használat által beállott értékcsökkenés, kifejtett munka és minden kiadás, mely a jövedelem eléré­séhez szükséges volt. apasztja a jövedelmet és igy az adóalap megállapításánál az össz­jövedelemből levonható, ide tartoznak azok a kiadások is, me-yek a vagyon biztonsága érdekében szükségesek voltak, tehát a bizto­sítási és esetleges oizési dijak is. LEVONÁSOK A társulati adótörvény bizonyos rendelke­zéseket tartalmaz azon tételekre vonatkozó­lag, melyek az adóalapot képező jövedelmet csökkenthetik, vagyis az adóalap kiszámítá­sánál levonható tételeket képeznek Az előző évről atkozott nyereség, vagy veszteség az adóalap megállapításánál szá­mításba nem vehető. Szervezési és alapítási költségek csak első évet terhelhetik és igy, ha a vállalatok azo­kat több évre elosztva hozzák leirásba. úgy az első évet követő években elszámolt rész letek nem lesznek, mint költségek elszámol­hatók. A vállalati vagyon gyarapítására fordított kiadások nem csökkenthetik a jövedelmet és ilyeneknek tekintendők a jogok és jogosít­ványok megszerzésével felmerült kiadások is. Nagyon természetes, ha valamely vagyon­tárgy,' gép vagy felszerelés egy meglevő és már elhasznált befektetés pótlására az annak törlesztésére létesített tartalék terhére sze­reztetik be, úgy ez a beszerzés a jövedelmet nem érinti. Földadó alá tartozó ingatlanok értékéből leirás nem történhetik. Biztosító társaságok üzletszerzési költsé­gei csak azon év jövedelméből vonhatók le, melyben azok felmerültek. Vezető állásban levő tisztviselők fizetésé­nek. illetve Össziárandóságának az a része, mely az összes tisztviselők részére ugyanezen cimen kifizetett összegnek 15 százalékát meghaladja, nem vonható le az adóköteles jövedelemből. Ha azonban az összes tisztvi­selői járandóságok 15 százaléka kevesebb, mint egy-egv vezető tisztviselő után 20.000 pengővel számított összeg, úgy csak ezen ősz- szeget meghaladó rész növeli az adóalapot. Ha cSdJeg valamely vezető tisztviselő az anyavállalaton kívül más érdekközösségben álló válalattól is élvez fizetést, úgy azok együttesen számítanak. Reprezentációs kiadások alatt a vállalat tekintélyének külsőségekben való kifejezésé­vel kapcsolatos kiadásokat kell érteni. Ide Tartozhatnak üzletfelek, vagy üzletbarátok megveudégeltsére fordított kiadások, kultu­rális, vagy társadalmi egyesületek tagsági dija, szakmai érdekeltségekbe/ rendkívüli kiadások stb., de seinmie-etre rém egyes sze­mélyek díjazásai. Ezek a reprezentáción ki­adások a vállalat természetével és terjedel­mével arányos mérvben, jogosult költségek­nek tekinthetők. Nyugdijak kifizetése és nyugdíjalapok lé tcsitesi a törvény állal elismert kiadásoknak tekintendők, ha azok n vállalat nagyságúval arányban állanak. külföldi személyek részére szabadul mi - és védjegy-jog használatáért kifizetett összegek­nek csak azon része csökkentheti a jövedel­met, mely az ezen réven élért forgalom 5 százalékát meg nem haladja. Ingyenes szol gál tutásol:, ajándékok csuk abban az esetben adómentesek, ha azok az állam, törvényhatóságok és községek által kezelt alapoknak, közművelődési, közokta­tási. közjótékonysági célokra adattak ki. \ szokásos újévi és más az üzlet érdekében adott ajándékozások szintén levonhatók a jö­vedelemből. Az ingyenes szolgáltatások mikénti fel használását n vállalat pontosan kimutatni tartozik, tekintet nélkül arra. hogy azok adó­mentesek-e vagy sem, mert ellenkező eset­ben a kincstár azokat bizalmasan juttatott nnmn tantieme udó [941 január Leltárkönyv Az értékcsökkenés cimén leirt, vagy tar­talékolt összegek helyességét a m. kir adó­hivatal mindenkor alapos vizsgálat alá veszi és minden egyes felszerelési tárgynál a >e* írás helyessége külön elbírálás tárgyát ké­pezi. A leírások indokolt voltának igazolá-a céljából feltétlenül szükséges, hogy a válla­latok beruházásaikról pontos és részletes lel- tárkönyi et vezessenek. Ezen leltárkönyvben az egyes vagyonrészek csoportonként elkülö­nítve. nagyobb gépek és felszerelési tárgyak külön-külön vezetendők olvképen, hogy a beszerzési idő. a szállítócég neve. az önköh ségi ár. végre pedig a már eszközölt leírások mindenkor megállapíthatók legyenek. Mindezeket összefoglalva, a vállalatok tár­sulati adóalapja olvkép alakul, hogy jövedel­met képeznek a kiszárnitási időszakban, te­hát az előző üzletévben elért összes bevéte­lek. melyek akár az üzlet rendes folytatásá­ból, akár azon kivüleső jövedelmekből szár­maznak. Ezekhez hozzándandok még az üz­letév végén a társaság tu'ajdonát képező anyag, (élkészáru és árukészletek a türvénv elöirásai szerinti értékelési összegben. Apasztják ezt a jövedelmet ?z időszak kez­detén birt készletek abban az értékben, mint azok az előző zárómérlegben értékeltettek, továbbá az összes áru, anyag és segédanyag beszerzések, az üzeni folytatásával járó és a jövedelem e'érése érdekében felmerült költ­ségek és munkabérek, a vagyon biztosítása érdekében eszközölt kiadások, a beruházott vagyon jó karbantartásával felmerült költsé­gek és végre az utóbbinak értékében a hasz­nálat által felmerült csökkenés. Ezen jövedelmi tételek és az ezekkel szem­ben felmerült költségek, kiadások és összes veszteségtételek összehasonlítása eredményezi az adóköteles jövedelmet, vagy a vállalati veszteséget. Schiessel Richárd Tovább folytatja munkájúi az uf helyi“ ségbe költözőt} városi adóhivatal KOLOZSVÁR, január 10. Mint már megírtuk Kolozsvár thj. város adóhivatala a na­pokban uj helyiségbe költözött, a Szó- chenyi-tér 35. szám alá. A költözködést az tette indokolttá, hogy a volt Farkas-utcai helyiség egyáltalában nem feleit meg sem egészségügyi, sem más szempontokból, főképpen pedig ter­jedelmét illetőleg. A tisztviselők rosszul világított szobákban összezsúfolva dolgoz­tak, a pénztárhelyiség tul kicsiny volt, a feleknek valósággal tülekedniük kellett a befizetéseknél. Felsőbb helyről jött uta­sításra és az anyaországi szokásoknak megfelelően a mai naptól kezdve az állami adót is a városi adóhivatal számfejti és hajt­ja be, ami mind nem volt lehető a régi, kis he- ( lyiségben. * Szükség volt tehát uj, tágas, sok helyi­séggel rendelkező épületre. A város veze­tői éppen ezért úgy határoztak, hogy a városi adóhivatalt a város tulajdonában levő Széchenyi-tér 35. szám alatti két­emeletes, modern bérházba fogják köl­töztetni, ahol eddig a városi tisztviselők laklak. Mivel az eddig használt bútorzat sem volt megfelelő, a város vezetősége úgy határozott, hogy azt megfelelő mó­don uj bútorokkal fogja pótolni és ahol szükség van, teljesen ki fogja cserélni. A költözködés nagy művelete a napok­ban zajlott le. Tehergépkocsikon szállí­tották a bútorokat és a könyveket az uj helyiségbe, ahol a tisztviselők kétnapi megfeszített munkával berendezték a he­lyiségeket, úgyhogy most már a legelső adófizetőket a le­hető legnagyobb rend várja és a befi­zetések körül nem volt semmi zavar. A hivatali helyiségeket a következő sorrendben helyezték el: I. emelet 2. szá­mú szoba Károlyi Gyula adóhivatali fő­J nők, főszámvevő h. szobája: a 3. sz. szo­bában I.-II.-III. kerület számfejtése; 7. számú szobában a IV.—V. kerület és kül­területi adók számfejtése. A négyes szá­mú szobában van az iktató, az idegen ha­tóságtól eredő követeléseket, illetékeket számfejtik a 9. sz. szobában, a javadalmi pénztár van a 11. sz. szobában, az alkal­mazottak kereseti adóját számfejtik a 14. számú szobában. A második emeleten van a javadalmi adóhivatal és a behajtási osztály. A 10. számú szoba Boga Ödön javadalmi adó­hivatali főrök és behajtási osztálytanácsos, fűszámvevő h. irodahelyisége; a behajtási osztály a 3. sz. szobában; a városi házbé­rek, ingatlanok ügyosztálya a 4. sz. szo­bában: a husfogyasztási, bor. sör és szesz- fogyasztási illeték osztály az 5. sz. szo­bában: városi illetékek a 13. sz. szobában; hely- és vámpénzek a 6. sz. szobában, vá­mosok a 8. sz. szobában; végrehajtók a 2. számú szobában. Az uj bútorzat beállítása fokozatosan fog megtörténni. Néhány rövid nap és Kolozsvár városának olyan adóhivatali helyisége lesz, amely mindenképpen mél­tó Erdély fővárosához. JAROSS VOLT MINISZTERT KÖNYEBB TERMÉSZETŰ GÉPKOCSIBALESET ÉRTE. Budapestről jelenti a Ml 1 A pécsi ország­úton a MÁVA.UT egyik személyszállító gép­kocsija összeütközött Jaross Andor volt mi­niszter autójával. A magángépkocsi összetört, Jaross Andor könnyebb horzsolásokat szen­vedett. Más sebesülés nem történt. feeiivfia, gó bor, jő muzsika: Hol? hol? Csak a „Sus03)“-bíí?, ahol hajnali 2 órakor vart záróra. Tu ajdonos: Puskás ümÉEia, UniS-ulca 14. szám. Elsie Svájcból jött az édesanyjával, illet' e. pontosabbon (jeniből Erdélybe, mely szerinte néhol pontosan Svájcra emlékeztet, csuk ..ér­dekesebb“ mondja Elsie, mert Svájcban minden hegyi-legelő, minden ut és mindtől falu tökéletesen civilizált. Ezt mondja Ebié, aki tizenöt-tizenhat évei, olyan. mint. egy lm és télen-nváron kalap nél­kül jár. Szép, váltig érő szőke haja van El- sienek, de nem ezért jár kalap nélkül, ha­nem, mert edzi magát és sohasem fáz It: nyi­tóiI ablaknál alszik és u lélikiíbútja olyan vé­kony, mint más ember átmeneti kabátja Ilyen Elsie, alti bejárta már egész Európát, mert édesanyja világot átfogó szervezet svájci tit­kárnője, cki lépési sem tesz Elsie nélkül, viszi magával, ha kongresszusokra szólítja hivatása. Elsie unja Európát, amelyet három éves kora óta ismer és egyszer spleenesen kijelentette, hogy ..igazán mór más világrészben is rendez­hetnének kongresszusokatmint éppen Eu­rópában, ahol minden állomás ismerősen pil­lant. rá és ö sápadt kis fin arcával gyorsvona­tok. élkezökocsik és várótermik szakadatlan sürgés-forgásában élve. kicsit túlsókat látott már belőle. Szóval Cen/ben él Elsie és ott jár iskolába, amelyért nem rajong túlságosan. Szép ottho­nuk ran és imádják egymást az édesanyjá­val. akihez úgy bujil: Elsie, nu'rnt egy madár­fióka a meleg fészekbe: apja rég meghalt s csak ők kelten számi tanuk egymásnak. Ebből a meleg biztonságból ragadja ki őket aztán egy-egy sürgöny és szólítja Budapestre, vagy Rómába, vagy Becsbe és akkor csomagolni l:ell és órák alatt menni kell. Es mindig együtt mennek, mert azt mondja Elsie szén, szőke mamája azon a csilingelő hangon, puha francia beszéddel — Mi csak egymásnak élünk és soha el nem hagyjuk- egymást. Azért utazunk mindig együtt, hogy. ha miami történne, kettőnkkel történjék. Nincs annál rettenetesebb, mintha az egyik úgy — ottmarad .. . — Hát mi történne? — Sok minden történhetik. Legutóbb pél­dául a szomszéd házat összebombázták. Pon­tosan a mi házunk mellett hullott le a bomba. — De hiszen St’újc . .. — Természetesen mindez tévedés. De té­vedésből emberek halnak meg. Eleinte kivi­lágították Svájcot, amely fényszigetként állott az elsötétített európai országok feketeségé­ben. Ez rossz módszernek bizonyult. Most Svájc is sötét: a béke kicsi országa is. amely pontosan a küzdő hatalmas felek között, várja az igazi békét, amely száméira sem az már . . , Elsie anyjához simul, olt az étkezökocsiban, aztán dobozból parányi porcellánállatkákat vesz elő. azokat rakosgatja az asztalon. Most vették őket Buda pesten az otthoni barátnők­nek. — És az élet is megváltozott otthon? —■ kérdezem. —- Ttermészetesen — mondja Elsie anyja — az élet megdrágult, sok mindent egyálta­lán nem, vagy csak korlátozva lehet kapni. Aztán napirenden vannak a légiriadók. Elsie megszólal: — Ilyenkor anyuhoz szaladok és megöle­lem. És jó erősen becsukom a szememet .. . Igen, igen értem .........Ha valami. történne — kel tönkkel történjék.“ Most hall gátunk. Az útitáskából piros-stn- niolba csomagolt finom svájci tejcsokoládé kerül elő, azzal hiúidnak meg Elsieék — Ugy-e milyen finom9 — kérdezi Elsie büszkén —- és ugy-e milyen gyönyörűen van csomagolva? Akárhol járunk Európában, min­denki azt mondja: ugy-e ez a kalap svájci, ugy-e ez a csokoládé svájci? Mert sehol sin­csenek olyan finoman készített, olyan Ízlése­sen csomagolt, olyan remek dolgok, mint mi- nálunk otthon. Kinéz az ablakon, látja a havas bihari he­gyeket, kis hegyikunyhókat. a számára furcsa és piltoreszk népviseletet és azt mondja őszinte elragadtatással: — Ez gyönyörű és érdekes. Mondhatom, ez tetszik nekem még eddig a legjobban min­den között, amit láttam. Aztán édesanyjához fordul és fekete ká­vét kér. De előbb cigarettára akar gyújtani. — Mi az Elsie: tizenötévesek vagyunk, de cigarettázunk és feketézőnk? — Csak, ha utón van — válaszol helyette, ez édesanyja — otthon esze-ágába sem jut. Ilyenkor ki van cserélve: olyasmiket eszik, amikre otthon rá se néz és nagylányoskodik. De azért ő jó gyerek . . . Elsie bólint, hogy igen, ő jó gyerek. És ül az étkezökocsikban karcsún, kicsit fáradtan, kedves gyerekarcával: komoly kis európai polgár, globetrotter és iskolásgyerek, aki eh. ben a furcsa-sz'omont világban légiriadók elöl szalad az édesanyjához és tudja már. hogy. Európa nem a legbiztonságosabb . . ■ MARTON LILI I jövedelmieknek minőéit! és n tuntiéme a<1 ó legmagasabb kulcíávttl rója meg, IliinI<• If*jitii;<•/.’ r.s birHiiffol; nem vonhatók Ic ii jövedelemből. Az uzlcU‘1 liizt nut) t akció (időkből a tényleg füzetet t es a/ i i / <-111 <* i terhelő állami **h községi (városi) közvetett és forgalmi adok, illetékek cs. vámok, kamarai illetékek levonható tételeket képeznek. A társulati adó a ii versbe vet e I hol nem vonható le. I leírásokról már e leltár felállítására vo­natkozó jogszabályok : 'Mertetésénél beszél­tünk. A leirások a beruházott vagyonrészek elhasználásának mérvét jelentik ét azt u kü­lönbözétől képezik, amennyivel azok akár az előző év mérlegében magasabban értékelve szerepeltek, akár az. évközben drágábban be­szereztetlek. mint amily összegben az adó kiszámításánál alapjául szolgáló mérlegben felvetettek. Az. ily leírások mérvét a törvény számszerűleg nem iija elő, hanem annak megállapítását az illető vagyontárgy élettar­tamától teszi függővé. A törvény csupán azt a legalacsonyabb lcirási kulcsot jelöli meg, S I melynek alkalmazásánál további vizsgálatnak helye nincs. Ez a kulcs épületeknél 2 száza­lékban, egyéb vagyontárgyaknál 7.5 százalék ban vau megállapítva. Nem lehet azonban értékleirást eszközölni azon a címen, hogy valamely beruházott va­gyonrész beszerzési ára csökkent. Ettől eltérő leirási szabály a keleti és er­délyi visszacsatolt országrészekre átmeneti jelleggel. tehát csakis a társulati adótörvény alkalmazásának első évérc, a pénzügyminisz­térium -!00—]')\0 P. M. rendeletében enge­délyezett, melyet már korábban ismertettünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom