Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-08 / 5. szám

Utazás a Székelyföldül! * CSÍKSZEREDA, január hó. (ß.) Aki este indul útnak Kolozsvárról a Székelyföld felé, készüljön mosta­nában jól fel az útra, mert a M.4V ezen a vonalon valóban nem gondol az emberek legszükségesebb igényeire sem. Eltekintve attól, hogy jegyei csak a harmadik osz­tályra érdemes váltani, mert a másodikon még a folyosón sem igen akad hely és el­tekintve attól is, hogy Kolozsvárról pél­dául Csíkszeredára csak másnap éjszaka lehet megérkezni, még van egy külön éheztetési módszere is a MÁV-ncik, ko­lozsváriéi Csíkszeredáig, tehát estétől másnap estig egyetlen falat ételhez, vagy egyetlen korty italhoz sem jut az utas. Besztercén autóbuszra, Szászrégenben is­méi a vonatra kell átszállói, a menetrend azonban rendszerint sehol sem hagy időt, ha pedig hagy, azt elfogyasztja a késés, vagy a másik hiba: a vonaton elfelejtett helyjegyet adni az autóbuszra s őrizni kell a nehéz ostrommal megszerzett he­lyet, mialatt éhesen kopog az ember sze­me a szemközt lévő vendéglő feliratán. A vidéken, ahol általában most a buka­resti rádió hazug állításai miatt különös érdeklődéssel figyeljük a lakosság hangu­latát, bosszantó az amugyis terhes közle­kedési nehézségek mellett ez a kínzó nemtörődömség. Az utasok a világ legőszintébb embe­rei, különösen a harmadik osztályon. Pa­naszuk hogyne volna. Bőven van. A gyer- gyószentmiklósiak a Futúrát szidják, ami­dért az összevásárolt gabonát heteken át tárolja — bizonyára jó drága fekbérért — a vasúti raktárban s ugyanakkor a környéken minduntalan késedelem mutat­kozik a liszt- és a kenyérellátás lebonyo­lításában. Csikmegyében mintegy kétezer ragon pityóka fekszik eladatlanul a gaz­dák pincéiben és eladatlan a széna is. már pedig mindkét áruból pénzt vár az erdők és kőbányák munkájának megindí­tásáig a vidék egész népe. A román rádión azonban jóízűen. ka- eugnak. És végé-hossza nincs az üldözte­tés történeteinek a román rémuralom nap­jaiból. az elrománositáts goromba eszközei­ről, a harácsoló román tisztviselőkről, a kíméletlen adógyötrelmekről és az utolsó hetek élelem fosztogatásairól. Soha a ma­gyar rádió akkora szolgálatot nem tudott tenni a magyar élet számára, mint ameny- nyit most hazugságaival a bukaresti. Ha százszor több volna a baj és a világhely­zet nyomasztó hatása a Székelyföld éle­tére, ezek a rádióra «almok akkor is min­denné! erősebben jokoznák a lakosság ra­gaszkodását a magyar állami élet felé. Csíkszeredán még igy is mindössze há­romszázra tehető a munkanélküliek szá­ma. A városban éppen ezért nyoma sincs annak a nyugtalanságnak, mit Bukarest­ben szeretnének, sőt az állítólagos politi­kai külön szervezkedések is az álomvilág­ba valók, mert meglepő értelmi öntudat­tal vallja itt a falusi nép a nemzeti han­gulat egységének kifelé is megmutatható jelentőségét. A I -1önbség mindössze any- nyi, hogy a székely ezt nem vakon teszi, hanem amellett nyíltan mondja meg kifo­gásait mindenkinek. legyen az érdekelt képviselő. vagy főispán. Jellemző volt erre az őszinteségre, hogy a vidék népszerű képviselőiével szemben sem szégyenlősek s neki is alaposan meg­mondogat fák mostanában, ha úgy látják, hogy nmn ezt a közös politikai erősödést szolgálja, állásfoglalásaival, hanem tempe­ramentumának külön utjain kísérletezik. Általában reális politikát igényel a Szé­kelyföld, Csikmegve szeszgyárat, a bras­sói cellulózé-gyár helyett is egy másikat, Szereda méntelepet kapott eddig — ígé­ret formájétban. Szükséges, hogy ezek az Ígéretek most már késedelem nélkül való­sággá is. legyenek. És szükséges, hogy a kormányzat helybeli képviselői, főleg a főispánok no csak Budapest felé, hanem ugyanannyit errefelé is fordítsák az arcu­kat és adjanak állandó helyes tájékozta­tást a vidék életét jelentő kérdések min­denkori állásáról. A székely nem instem- ciázó természetű ember és kevésből ért. Ezt a keveset azonban több előzékenység­gel kell komoly cselekedetek formájában biztosi tani részére. 19 41 ja ä ft i r 8, BZLEffZÉK BERLIN, január 8. (Nemet Távirati Iroda.) Az angol hírszolgálati központ vi­lággá kiirtölte, hogy 50 angol motorkerék­párost sikerült partra tenni Franciaor­szágban. Az angol kerékpárosok erősen nyugtalanítják a német katonai köröket, mert jelenlétük rendkívül lelkesitőleg hat a francia lakosság hangulatára. Ezzel a hírrel kapcsolatosan illetékes német körökben kijelentik, hogy az ele­jétől végig nevetséges hazugság. Megálla- pitják az angol hírszolgálati központ ez ujabh Ötletét illetően, hogy néhány angol kerékpáros nem terrorizálhatja a német hadsereget és nem lazíthatja fel a fran­cia lakosságot, amely örül, hogy végre megszabadulhatott az angol „támogatás­tól“. Kétségtelen, hogy az angol hirügv- nökök elképzelése már több, mint nevet­séges. (MTI.) Erélyes fIllatosássál követeli a bermudai Incidens tiszié- záséi a lapén kü TOKIÓ, január 8. (Német Távirati Iro­da.) Macuoka japán külügyminiszter ked­den a külügyminisztériumban tiltakozott Craige angol nagykövet előtt a bermudai hatósági incidens miatt. Mint ismeretes, december 23-án brit hatóságok jogellene­sen léptek fel kilenc japán állampolgár ellen, akik az egyik amerikai utasszállító repülőgépen Lisszabon felé igyekeztek. A bermudai incidens miatt egyébként első­nek a newyorki japán nagykövet tiltako­zott a newyorki angol főkonzulátuson. Macuoka kedden az angol nagykövet előtt kijelentette, hogy a brit hatóságok eljárása jogtalan cselekedet volt. Az angol hatóságok megsértették azt a jogszabályt, hogy japán állampolgárok, mint hadvise­lő fél polgárai, bizonyos területeken sza­badon közlekedhessenek. Erélyesen köve­telte, hogy az esetet a legmesszebbmenően tisztázza az angol kormány. (MTI.) egtetem cmülesboyerísbette uns lezgé korunk két legnagyobb művészének tökéletes filmalkotását: Esy asszony Siárom élete ... Budapestté! egytás üieg iTiiiîgîia he p n- tekl kezdetteí Fachs! rfB'tí világsikert rratott regényének művészien sz'p filmváltozata. — Nagy művészi élmény ez a film. — Tökéletes játék, monumentális rendezés, feledhetetlen látvány. — Ma, szerdán : & szerepűi nem szégyen. Jávor Pál, Tolnay. Máiy Gerő és Gőzön vígjáték remeke. II] fisfökőst fedezted fa! a csillagászok, amels nap? sebességgel közeledik a föld és a nap felé BUDAPEST, január 8. Az Uj Nemze­dék Írja: A csillagászok egy üstököst fedeztek fel, amely igen nagy- sebességgel közeledik a föld és a nap felé. Az első megfigyelések során az üstökös­nek nem volt csóvája, csak most fejlődött ki. A rendkívüli tünemény egy-két napig szabadszemmel is látható, méghozzá nap­nyugta után a nap irányában. De különö­sen pompás látványként tűnik fel szép. j hosszú uszályával, ha távcsővel Dézik. A föld és a nap között január lóén halad el, de akkor már nem lehet sza­badszemmel kísérni, mert a nap irányá­ba esik és a nap vakító fénye elhomá­lyosítja. Hiperbola pályán mozog az Üstökös, amelynek tengelye olyan hosszú. hogy százezer évek kellenek, hogy ismét visz- szatérjen. Lehetséges tehát, hogy a törté­nelemelőtti időkben már járt errefelé. „Ii napod! világosabb, hogy Roosevelt ftáfxrn&a akarja sodorni az Eg$esá!í«áHamokal“ — állapítják meg ellenzéki oldalról Roosevelt kongresszusi beszédéről Olasz salt$w<%leműnv sz2? n’; az amerikai e’siefe lóval tahnani a jssto?iaríwise ö élJúsnonion WASHINGTON, január 8. (NTI.) Az uj képviselőház megnyitása alkalmából Roosevelt elnök személyesen olvasta fel újévi üzenetét. A többi között azt mond­ta, hogy az Egyesült Államokat soha sem fenyegették oly komolyan, mint ma. Ezért fegyverkezni kell, úgy, mint azelőtt soha. Az Egyesült-Államok nemzeti poli­tikája a teljes fegyverkezés és teljes tá­mogatása azoknak a népeknek, amelyek­nek harca távoltartja Amerikától a há­borút. Az erkölcs elvei, valamint az Egye­sült-Államok saját biztonsága nem enge­di, hogy olyan békébe törődjék bele, amelyet a támadók diktálnak és a megal­kuvók előmozdítanak. Amerikának ezért nyomban fegyverkeznie kell. Ami a de­mokráciák megsegítését illeti, szállítani fognak nekik akkor is, ha a vásárlást nem tudják megfizetni. A hadi anyagot később visszaadhatják, vagy más anyagot A budapesti Lubé kávé- és tápszeriizem tiszte ettel közli i. t. vásárlóival és azokkal, azik vásá ölni óhajtanak, hogy eladói (utazói) pénz ís’y te’é e n?m jogosultak, szállíthatnak érte, amire Amerikának szüksége van. Ez nem háborús cselek­mény — mondotta Roosevelt. (MTI.) WASHINGTON, január 8. (NTI.) Roosevelt beszéde washingtoni politikai körökben élénk visszhangra talált. A sze­nátus és a kongresszus tagjai különböző vitákban és nyilatkozatokban foglalkoz­nak felfogásával és beszédének több pont­ját többé vagy kevésbé élesen bírálják. Lantion, az előbbi köztársasági elnökje­lölt kijelentette, hogy az elnök beszéde az Egyesült-Államokat jóval közelebb 'őt. te az Anglia oldalán \aló tényleges há­borús részvételhez vezető utón. Rich köz­társasági képviselő szerint a beszéd Ame­rika számára a háborút és a diktatúrát je­lenti. Hasonló értelemben nyilatkozott Antonio képviselő is, amikor az ameri­kai nép szabadsága és békéje ellen irá­nyított villámliáboruról beszélt, amelyben a legfontosabb fegyver a demagógia. (MTI). AZ OLASZ SAJTÓ KIEMELI ROOSEVELT BESZÉDÉNEK ELLENSÉGES SZÁNDÉKAIT RÓMA, január 8. (Ştefani.) A „Popo- lo di Roma“ Rooseveltnek a kongresszus megnyitása alkalmából mondott beszédé­vel kapcsolatban megjegyzi, hogy a be­széd a tekintélyállamok elleni szándéko­kat és elméleti ellenségeskedést tartal­maz, valamint azt az óhajt, hogy Amerika adjon meg minden anyagi segítséget Ang­liának ellenállása fokozására. Elérkezett az ideje annak, hogy meg­kérdezzük Roosevelttől, miért nem üzen háborút a tengelyhatalmaknak. Erre a kérdésre könnyen lehet válaszolni, ismerve az elnök kétértelmű é3 hamis taktikáját, amely lényegileg arra törek­szik, hogy Amerika népét háborúba ránt­sa. A demokrata szolidaritás propaganda ürügyével Roosevelt Amerikát jóval tol viszi a nemhadviselő állásponton. Ez a játék senkit sem téveszthet meg. (MTI.) LONDONBAN „TÖBBET VÁR­TAK“ A BESZÉDTŐL NEW YORK, január 8. (NTI.) A „New- york Times“ londoni levelezője közli, hogy Roosevelt elnök legutóbbi beszéde Lon­donban nagy csalódást keltett. Angol politikai körökben úgy vélik, hogy az í Egyesült-Államok elnöke nem tért ki az északamerikai segítség részletkérdé­seire és nem nyilatkozott e segítség nagyságáról sem. Londonban szívesen látnák, ha az elnök által elmondott báíor szavak megvalósul­nának. Általában az egész beszédet tag­lalva, az angol fővárosban arra a követ­keztetésre jutnak, bogy Roosevelt elnök nem igen ment túl azokon az ígéreteken, amit azelőtt is hangoztatott. 1 Nem mondott semmit arról, hogy ameri­kai hajók kisérik az Anglia számára kilá­tásba helyezett hajókat. Pedig erre van szükség. A repülőgépek és az ágyuk sem­mit sem használnak, ha a kikötők raktá­raiban maradnak halomszámra. (MTI.) ..MOST MÁR SEMMI KÉTSÉG SINCS ROOSEVELT SZÁNDÉ­KAI FELŐL“ WASHINGTON, január 8. (NTI.)' Kongresszusi körökben több bírálat hang­zik el Roosevelt beszédével szemben. Wheeler demokrata szenátor úgy véli, hogy Roosevelt csak félelmet akart kelteni beszédével az amerikai népben, hogy szabadkezet kapjon háborús diktatúrá­ra. Short képviselő véleménye szerint most már semmi kétség sincs Roose­velt szándékai felől. A napnál világosabb, hogy az elnök há­borúba akarja sodorni az Egyesült-Álla­mokat. Burmán képviselő kifejezésre jut­tatta azt az aggodalmát, hogy az Egye­sült-Államok háborúba keveredhet Roose­velt javaslatainak végrehajtása esetén. (MTI.) _____________________________ Vigyázat A Darmol hashajtót utánoz* zák. Ügyeljen, mert minden tablettán a „DAR ki OL" szór ak ésT alakú bevágás­nak kell iennr. Kimondottan e -ideii csomagban kérje. A FŐISPÁN SZEMLEÜT]A A FELEKI HATÁRON. Inczédy Joksman Ödön. Kolozs­vár és Kolozsrnegye főispánja szemleutat vég- zott a bécsi döntéssel megállapi.ott feleki ha­tár mentén. A főispán figyelmezteti mindazo­kat, akiknek családtagjai vannak a tulsó ol­dalon, hogy ne siettessék az optáhíst, mert kiteszik magukat annak, hogy a román ha­tóságok azonnal kiteszik őket a határon. A: optálásra még van idő és elhamarkodott lé­péseikkel csak salát maguknak okoznak kárt. ............................................................................................................................................................................ gl nevetséges mesét Máit ki az • angol hírszolgálat angol motorkerékpáro­sok franciaországi partraszállásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom