Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-04 / 3. szám

ELLEK7/ÉK 1041 Januar SiveifCSţ? 0 világválságkeii a lisiai sivatag, nieiync; északi részén legmötíernsby fegyverekkel küzd egyjuassaí az a^go! és o’asz haderő. — Sz afrikai Subaru te ü ete Az angöl-olasz háborús küzdelem Afriká­ban a líbiai sivatag észáki részén lolyilc. Ez a sivatag eddig csak kisebb csatározások szín­helye volt. most azemban a nagy háború egyik jelentős fejezete folyik a sivatag északi pe­remén. ahol régebben csak elvétve lehetett látni egv-egy bolyongó nomádot, vagy kirán­dulást kockáztató európait. A líbiai sivatag a világ legborzasztóbb, Iegsivatagibb sivatag­ja. Mert a sivatagok között is van rangkülönb­ség. A geográfusok Ítélete szerint vitán fe­lül a libiai sivatagot illeti meg az első heiy. A libiai sivatag, araelv végig a határt alkotja Egyiptom és az olasz gyarmatbirodalomhoz tartozó Libia között, a Szahara keleti része. Ez a közel kétmillió négyzetkilométernyi te­rület még elhagyottabb és veszedelmesebb, mint a tulajdonképpeni Szahara. Jelentékeny része teljesen csapadékmentes, csak a mély­pontokon van némi élet. hol a talajvíz a felszínre juthat. Ezeken a pontokon képződ­tek az oázisok. A libiai sivatag belseje ma­gas fekvésű hegyvidék, ami csak fokozza el- liagyatoltságát. Még a karavánok is többnyire elkerülik. Az utazó, aki mégis elmerészkedik homokbuckái és kőhegyei közé, látszólag elvan világba jut, amelynek az élők világá­ul nincsen Összefüggése. A SZENUSSZIAK LOVAGRENDJE Mégis ennek a sivatagnak nemcsak lakói vaunak, hanem a fészke is egy szellemi áram­latnak. amely nagyon sok gondot okozott már eddig is az európaiaknak és még ma is, hogy külső ereje megtört, nagyon számottevő szel­lemi hatalom az izlám világában. Erről a ha* falómról egészen bizonyosan fogunk még hal­iam az olasz-egyiptomi konfliktussal kapcso­latban. A líbiai sivatag oázisaiban székel ugyanis a szenusszia harcos szerzetesrendje, amelyet talán leginkább a középkor keresz­tény lovagrendjeihez lehetne hasonlitani, 3 templomosokhoz! vagy johannitákhoz, akik egyik kezükben kereszttel, a másikban kard­dal küzdöttek a hitükért. Ezeken az Istentől elhagyott vidékeken úgy tevékenykedtek, mint a bencések a népvándorlás kora utáni Európában, megtanították a törzseket a föld­művelésre. kereskedelmi kapcsolatokat léte- siteltek, ezáltal kétségtelenül nagy civilizá­ciós érdemeik vannak, ugyanakkor azonban ezáltal a hatalmukat is növelték. Az 1859- ben elhalálozott rendalapitó fia és utódja délebbre tette át a székhelyet, a titokzatos Kufrába, ahová európai akkor még egyálta­lán nem jutott eh Ennek az ütőd ja V Achmed sejk még délebbre költözött. Tibeszti sivatag­hegyei közé s onnan hirdetett irtó háborút a fehérek ellen nemzeti különbség nélkül. Az ő uralma alatt a rend befolyása Marokkótól és Közép-Afrikától Egyiptomig és Arábiáig terjedt. 1912-ben a tripolKzi háború idején a rossza felfegyverzett, de kitünően megszer­vezett fanatikus szenusszi hordák több ne­hézséget okoztak az olaszoknak mint a tö­rök csapatok. A világháború alatt a törö­kökkel hadat viselő olaszok és angolok ellen küzdöttek. Az a két ellenfél, amely most szembe kerül egymással a libiai sivatagban, az elmúlt világháborúban egyformán harcolt a szenussziak ellen. A SZENUSSZIAK ELSŐ LÁTOCATŐI Az első európai, aki benyomult a libiai si­vatagba, Popcet francit orvos volt. 1698-ban megtett utján egy jezsuita páter kísérte. Ő és utána legtöbben Egyiptom felől közelítet­ték meg a sivatagot, észak felől, ahol Tripo- lisz hírhedt kalózai tanyáztak, megoldhatat­lanul veszedelmes lelt volna ez a vállalkozás. Egyiptom felől több angol nyomult be a li­biai sivatagba, de a német Gerdhadt Rolilfs volt az első. akinek sikerült elérnie a sze- iinssziak titokzatos oázisát. Kufrát. Kétszer indult neki az útnak, az első eredménytelen * kísérlet után mar nem Egviptoţa- hanem a Földközi-tenger felől. 1879-ben sikerült is el­jutnia a szenussziak városába. ÁMON ISTEN OÁZISA Rohlfs után Branley. angol származású egyiptomi kerületi főnök hajtott végre 1899- hen nagyon eredményes felderítő utat a lí­biai sivatagban. Hihetetlen vakmerőséggel egyetlen arab kísérővel indult a sivatagnak. Kísérőjével útközben összeveszett és hosszú ideig a két ember külön haladt, de úgy, hogv mindig szemmel tudták egymást tartani. Neki sikerült eljutnia az ókori történelemijén ne­vezetes szerepet játszó Szíva oázisba ahol a kosszarvu Ámon isten, az ókor legnagyobb vi­lághódítója, Nagy Sándort fiának fogadta és ahol papjai megjósolták az ifjú makedónnak, hogy világuralom vár rá. 1906-ban Comyn angol hadnagy ismét Egyiptomból nyomult a sivatagba. Elérte a Laggia kutat, amelynek. beavatkoztak a világpolitikába s ezzel rne ásták önállóságuknak és a libiai sivatag ériul- hetetlenségének sírját. Megjelentek az egyip­tomi oázisokban, az angol ősapátok vissza­verték őket és könnyű Eord-autóikon követ­ték a nyomaikat. Ily módon angol katona­tiszteknek, elsősorban a tudós Ball Moore hadnagynak sikerült jelentős felfedezéseket lenniük. Ball Moore eddig ismeretlen hegy­ségeket talált s azt a meglepő felfedezést tette, hogy valamikor a libiai sivatagban igen fejlett civilizáció virágzott. A legnagyobb eredményeket azonban a libiai sivatag hegy­ségeinek _és oázisainak feltárásában Hassza* mm bej, egyiptomi diplomata érte el,'akinek sikerült barátságot kötnie a szenussziak rend- főnökével. Ennek engedélyével 1921-ben fel­kereste Kufrát, a szenusszuiak szent városát. Ekkor jutott Kufrába Rohlfs után másodszor fehér ember, mégpedig nő, mert az egyiptomi bejt utján háremhölgye kisérte, az elfátyo­lozott háremhölgy pedig nem volt’más, mint Rosita Forbes angol Írónő; Hasszarian hej volt az első, aki az általa felfedezett hegy­vidékek rejtett völgyeiben csodálatos szikla- rajzokat talált, megkapó tanúságait a kihalt sivatag egykori eleven életének. Ezeknek a sivatagi hegységeknek éghajlatától fogalmat nyújthat az. hogy HasszaDan bej februárban árnyékban plusz 32 fokot mért. xsmímrsrsm®»ií«í^jsnsaa» w JANUÁR 15. ÉN MEGY A MAGYAR KÉPVISELŐK CSOPORT.) \ BELGRÁDIJA A menekülés Egiyißfemban Nagy változás állott be a libiai sivatag éle­tében, amikor a sivatag nyugati felének urai, az olaszok megkezdték előnyomulásukat a szenussziak birodalma felé. Az olaszok 1914- ben kísérelték meg először a sivatag okupá* cióját, amelyre elsősorban azért volt szükség, mert az innen előretörő hordák állandóan veszélyeztették a már civilizált területeket. A világháború kitörése után azonban felad­ták ezt a költséges kísérletet. 1927-ben vette kezdetét az uj nagy .olasz előnyomulás. A szenussziak elkeseredetten védekeztek, azon­ban már a következő évben sikerült elfog- lalniok Augila oázist, amely ma a libiai si­vatag nagyszerűen kiépített olasz útrendsze­rének a középpontja. Az abessziniai háború óta jelentékenyen megerősítették. A követ­kező évben sor került Giarabubra, a szenusz sziak nagy zarándokhelyére, ahol rendalapi tólc teteme nyugszik, 1931-ben aztán az óla szók rajtaütésszerűen megostroinollák a sz.e nussziak szent városát, -Kufrát. A menekülő szenussziak kisebb része olasz fogságba ju lőtt, többségének azonban rettenetes szenve dések után sikerült elérniük az egyiptomi oázisokat. A nagy szenusszi menekülés óta a libiai sivatag még ismeretlen területeinek fel­tárásában egy kiváló magyar kutatónak, Al- raássy Lászlónak van a legnagyobb érdeme. Almássynak valóban vérében volt a felfedező ösztön, apja, Almássy György, Közép-Ázsia feltárásában játszott nevezetes szerepet. Al­mássy az eíső kutató, aki igénybe vette a li­biai sivatag feltárásában az autó mellett a repülőgépet is..-Ezzel tulajdonképpen lezá­ródott Libia felfedezésének története. Ola­szok és egyiptomiak egyformán „civilizál­ták" a sivatag rájuk eső részét. A szeuusz- sziak főnöke még mindig ott székel Kufrá- bau. azonban olasz ellenőrzés és felügyelet alatt. A libiai'sivatag olasz része politikailag a „FeketedVegységben", Hun oázisában szé­kelő olasz kerületi főbiztos igazgatása alatt áll. akinek ^ kormányzata alá 1.200.000 négy- zetkiloiriétemyi terület tartozik, tehát négy­szer olyan nagy terület, mint egész Olaszor­szág; igaz, hogy ..birodalmának“ Összesen 40.T00 lakosa van. A sivatagnak mind az olasz, mind az egyiptomi részen pedig her­nyói gépkocsik haladnak a betonerődökhöz és. tevés zászlóaljak küzdenek egymással. BUDAPESTEN ataMfUc&iUzffluuík, gyeinyáííi frdítiam éks^ze^ek IlLLEMÜN SEÖESTfÉH-néi, V. l/ítfní& CSCtäZ&k-iU ÍZ. &Z. Berlinből jelenti a Vreme: A hármas szerződést megkötő hatalmak mindent el­követnek, hogy megőrizzék a béliét azok­ban az országokban, amelyekben a háború tüze még nem lángolt fel. Igyekeznek minden erővel megakadályozni Angliának azt a törekvését, hogy a háborúba bele­vonja nemcsak az Egyesült Államokat és Szovjctoroszországol, hanem más államot------—— -.......■«■Tniinwrinr.iT is. Berlinben olyan hitek vannak forga­lomban, hogy a német politikai élet veze­tői Becsben tartózkodnak, ahol Bulgária magatartását beszélik meg a tengelyhatal­mak szempontjából. Berlinben nemcsali diplomáciai, hanem katonai téren is arra törekszenek, hogy a háborút még 1941- ben be lehessen fejezni. (MTI.) Megkezdődet! Kow képviselő és huszonnégy vádloít-íársa bűnügyének iőtárgyalása BUDAPEST, január 4. A Budapesti Értesítő jelenti: A budapesti büntető tör­vényszék tegnap folytatta Kowarcz Emil országgyűlési képviselő és 24 vádlottársa bűnügyének főtárgyalását. A vádirat ha­tóság ellen elkövetett bűntényre irányuló szövetség vétségében, gyilkosságra irá­nyuló szövetség vétségében, robbanóanya­gok i elhasználásának és fegyverkészitmé- nyek jogtalan tartásának, valamint az ál­lam és a társadalom rendjének törvény­telen utón való felbori fásának bűncselek­ményében találja bűnösnek a vádlottakat. A büntető törvényszék elsőnek Kowarcz Emilt hallgatta ki. aki kijelentette, hogy nem érzi bűnösnek magát. Tényleges hon- vécíőrnagy volt, saját kérésére nyugal­mazták s ezután vette fel a kapcsolatot a hungaristákkal, akiknek egyik vezetője volt. Több röpiratot terjeszteti a fórra« dalmi átalakítás érdekében, de ez alatt alkotmányos átalakulást értett. Hangoz­tatta, hogy a vasutasok között szabotázsra nem gyújtogatott. Kábái Klémon János MAY üzemi se­gédtiszt volt a következő vádlott. Tagadta bűnösségét. Beismerte, hogy tagja volt a hungarista pártnak, majd ennek feloszla­tása után a Nyilaskeresztes Pártba lépett át. A rendőrségen tett vallomását teljes egészében visszavonja. Beismerte azon­ban, hogy a vasutasok között röpcédulá­kat osztogatott és két, pisztolyt és ebhez alkalmas lőszert rejtegetett lakásán, de a belügyminiszter megöletésére irányuló tervről nem hallott. A rendőrségen azért tett vallomást, mert megverték. Tanúkihallgatásuk után a büntetőtör­vényszék a tárgyalást mára halasztotta el. (MTI.) BEL GRAD, január 4. (Bud. lud.) Ja­nuár 1. 5.-én a magyar kép viselőház, 35 ! kú­lönbözó pártállásu képviselőből álló < portja látogat el a jugos zb" v fi. város ha, hogy s zeros érintkezést keressen a ju­go.szláv politikusokkal. A magyar kéj IV l­selök * dőreláthatólag 10 napig maradnak ,1 ugosxl Iái iában és ezalatt az idő alatt hiú .szerin l a horvál: főváros bo, Zágrábba ellátog atnak. A szabadkai „Napló14 ezzel kapero Ul­ban arról értesül, hogy a közeljövőbe! ii a jugoszl áv szenátorok egy csoportja vis :S?.I adja a magyar képvisel öle látogató sál. Erre a viszontlâtogatâşra esetleg már ja­nuár vegén, vagy február elején sor ke­rül. A jugoszláv politikusok magyaror­szági utazasa iraut — állapítja re eg a lap — különösen a vajdasági szenátorok között nyilvánul meg nagy érdeklődés. HÁROMSZÁZNEGYVENEGY SEMLE­GES HAJÓ PUSZTULT EL A HÁBORÚ KEZDETE ÓTA KÓPÉNHÁGA, január 4. (Német Táv­irati Iroda.) A „Sozial-Demokraten'1 stockholmi lap kimutatást közöl, amely szerint a háború kezdete óta 341 semle­ges hajó veszett el összesen 1 millió 350 ezer tonna űrtartalommal és összesen 2063 semleges tengerész vesztette életét (MTI.) LEMONDOTT BAUDOIN FRANCIA ÁLLAMMINISZTER GENF, január 4. (Német Távirati Iro­da.) Vichyből érkező jelentések szerint Baudoin államminiszter benyújtotta le­mondását. (MTI.) VICHY, jaunár 3. (MTI.) Az egyik kid- földi h irszolgálati iroda közölte, bogy a francia kormány átalakulás előtt áll. Ez­zel kapcsolatosan mértékadó körökben megállapítják, hogy ' valóban lehetséges, hogy a kormányátalakítás meg fog tör téuni, de minden erre vonatkozó feltevés korainak bizonyul. így az angol hírszolgá­lati iroda newyorki jelentése is egyálta­lán nem helytálló. . ISMERETLEN NEMZETISÉGŰ HADI­HAJÓ ELSÜLLYESZTETT KÉT FRAN­CIA HAJÓT VICHY, január 4. (MTI.) A francia tengerészetügyi minisztérium közleménye szerint a ,,Sfax4‘ nevű francia tengeralatt­járó és a „Rose14 kőolaj-tartályhajó útban Casablancából Dakar felé erős robbanások után elsiilyedt. Megállapították, hogy is­meretlen nemzetiségű hadihajó támadta meg a francia hajókat. A „Sfax‘* legény­sége közül 64 és a Rose személyzete kö­zül 10 ember elpusztult. ÚJ KÖNYVEK A Uotivédeítni ttc/ydc UbnuUitá(a A m. kir. budapesti 1. honvéd hadtest- parancsnokság 39.317 Elu. 1940. szám alatt kiadott engedélye alapján a fenti címmel olyan hézagpótló és közérdekű mii jelent meg, az 1939. évi 11 t. c. ismertetésén ki\üí felöleli mindama fontos tudnivalókat, ame­lyeket a honvédségi törvény és egyen minisz­teri lendeletek tartalmaznak is amelyeket is­merni kell mindazoknak a személyeknek, vál­lalatoknak, amelyek a honvédségünk intéz­ményeivel összeköttetésben állanak. A könyv tartalmát nagy koriiltekintésseel és kellő szaktudással Nemes-Dediuai Zsuffa Sándor őr­nagy állította össze. A könyv szerzője különös tekintettel volt ama magyar testvérekre, akik hosszú éveire.i át idegen állam alattvalói voltak és nem sze- rezbeltek tudomást honvédségünk intézmé­nyeiről. Könyvet valóban hasznosan forgat­hatják: jegvzök, ügyvédek, vállalatok, intéz­mények és főleg azok a magánszemélyek, akik honvédelmi szolgálat teljesítése előtt állanak.- Megjelent Sicgrisz.t Lajos kiadásában: tY, Ráday-utca 19, s kapható minden könyvke­reskedésben. Ara: 4 pengő. FíGYElMíZIETÍSl! A kolozsvári p'nzintézclek által elismert fégi miilaVslQî ü?em (volt Porsche Ferenc, alapítva 1865) utóda Teleky László vállal: Wertheim-kassza és Pánccl-szekréa ek készí­tését; szakszerű, rongálás mentes kasszanyi­tásokat és egyeli mii- és épület lakatos mun­kákat, antigén heggeszfést. Szives pártfogást kér TELEKY LBSZtÓ mülakatos, Kolozsvár. Szent gyház-utca 38. sz Á I foutos szerepe volt a líbiai sivatag torgabná- s > ban. 1909-ben ismét angol küzdött meg a si- r valag veszedelmeivel. Harding Kingnek a ka- s raván vezető je szenusszi volt, aki engedelmes« í kedett a rendfőnök parancsának és mindig 1 elgáncsolta megbízója terveit. Kiürítette azo- I kát a víztartályokat. amelyeket Harding f King a sivatagban létesített, hogy útját biz- 1 tositsa. Tunisz felől ugyanebben az időben a 1 francia Meré márki akarta megközelíteni I.i« ] bia titokzatos oázisait, csak a mai Libia \ egyik nyugati oázisáig, Gatog jutott eb Ez \ az oázis a Szahara legbátrabb és legvadabb r harcosainak, a tauregeknek a középpontja s s ezeknek a puskái lemészárolták a márki egész s expedícióját. r 1 91 ín-ben. a világháború alatt, a szenussziak í „Berlin minden vonathozásban arra törekszik, hegy a babérul még 1941-ben be lehessen felezni“- itya a Ycztoit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom