Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-28 / 22. szám
(3 LU] <jaar*atBtsc-"“ SierfessillséB és kiaÁó&ivatal: Eoletsvár, KessiUai**! 4. Teiifon: fi—82. E^BKéa: tST&íes-aíca 8. széna. Telefon sz.: 29—23 LXII. ÉVFOLYAM 2 2. S Z Á Aí. mii ■iiiwiinniniw mn ihhm » m 11 mii ■»■■■—iT llapitofla: Elifíül MIKLÓS FíieSős szsrfcosztő: m. GROSS LMSZLÓ temmmmmm Kiadótulajdonos : PHLL8S R. Î. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.70, ness'2iiévr3 8. félévre 16, egész évra 32 nengS. KEDD KOLOZSVÁR, 1941 JANUÁR 28. 1 hagyaték (B.) A ravatal felé, melyen Magyarország negyvenhét esztendős külügyminisztere fekszik, döbbenet tekint mindenfelől. Nemcsak szabad, szabaddá tett és rabságban élő magyarok tekintete, hanem az egész vajúdó Európáé, melynek kiizdö- porondján néhány év alatt ez a fiatal magyar diplomata számottevő, jelentős tényező lett, fontos valaki, kinek hallgatásait és megszólalásait, mosolyát, vagy el- komorodását, látogatásait és tartózkodásait, jelenléteit, vagy jelennemléteit az utóbbi esztendőkben Európa minden államférfia és információs szolgálata a legélénkebb figyelemre méltatta. Sötétbarna, nagy szemének mélyén a diplomata előzékenység minden iskolázott mosolygása mögött örökké valami melegség borongott. Valami lappangó, rokonszenvesen forró személyességet, emberit jelentett ez a titok a tekintete mélyén, mely titoknak nem volt kora, nem volt kifejezetten látható célpontja, ez valami különös fény volt ennek a kerek magyar- arcú, barnabőrü, mosolygós modern fiatal diplomatának a szemében: Erdély optimizmusa és rajongása, Kelet hite és szive, az évszázadok mélyéből átöröklött magyar lélek jelen valósága volt ez. A' derűnek és a borongásnak ilyen különös együtivalóságát alig lehet másutt ilyen mértékben megtalálni. Talán egy- egy mozdulatlanul álló öreg hortobágyi juhász, vagy egy-egy havasi bérceket vizsgáló fadöntögető székely szemében. Amikor tépelődve és a kegyetlenül váratlan veszteség roppant hiányérzésével állunk most ravatalánál, az újságírónak, ki őt személyesen is ismerte, ez u mélyreható, derűsen borongó melegség járja át elfelejthetetleniil a lelkét és bármilyen szokatlan is ez így: a hagyaték diplomáciai leltározásnál a Csáky István személyét és munkáját jelentő egyéniség helyének betöltéséért aggódva nem a reális feladatok és az azokhoz viszonyló emberi alkalmasságok megoldási lehetőségei jutnak az eszébe, hanem legelsösorban ez a különös titok, ez a turáni, ez az őshasai, ómagyar fény, ez a minden nehéz pillanatot évezredek ősi lélek forrásaiból kiegyensúlyozó sugár, ez a minden rövid, vagy hosszutávu. gondon is keresztüllátó, évezredek mélyéből eredő és további évezredre lelketvetilő különös látnoki képesség. A hagyaték gondját talán nem is szemléltethetné senki sem nyilvánvalóbban, mint ezzel a szubjektív emlékkel. A mi történelmi sorsunk védelmét és képviseletét Európa mai, gigászi vajúdásaiban nem is lehet egy, vagy tizeszt.endo, öt, vagy nyolc évtized evikkeres perspektíváján éit eléggé teljesíteni, ehhez a vállalkozáshoz, Magyarország arcának diplomáciai viseléséhez mérhetetlenül szükség volt es szükség van erre az ősi titokkincsre, erre a tévőik ólerős és távolbabiztos, talán tudatalatti képességre, mely ősi táltosok primitiv látnokságának lelki örökségét éppenugy magábanhórdja, mint a modern diplomácia reálpolitikai tudományának minden matematikai bölcsességét. íny van az, hogy a nagy ravatal mellett, melynek gyásza szomorúságba borította Magyarország népét, most — bár politikusról, egy kínosan reális viléig egyik legmaibb államf ér fiáról van szó a súlyos hagyaték öröklésével elsősorban nem a papírra leírható számoszlopoknak. vagy vegyileg kikisérletezhető anyagi feladatoknak uj mesteréi kutatjuk csupán, hanem elsősorban mint a babonás Kelet Iá- makutató misztikusai, azt az Embert, k nek tekintetében a magyarság örök derűs-borongás mécs fénye most, abban a pillanatban olyan hivatásszerűen gyűl ki, mint ahogyan az Csáky István gróf fiatalon elhunyt szeme mögött kialudt. I Mert akik ismertük Magyarország külügyminiszterét, akik ott láttuk Münchenben, majd Salzburgban és Bécsben a szeme mélyén ezt a minden idegen államférfit is meglepő fényi, akik éreztük a magunk tekintetén át e titok örökséges erejét, akik — magyarok — felismertük e szavakkal meg nem magyarázható Rendeltetés különös jelét és rokon ősiségét, azok mindannyian valljuk, hogy minden dip- lómataegyenmhán. minden grófi európaiságon, minden világfias esiszoltságon keresztül előtört ebből a különösen magyar- tipusu férfiarcból az eredet, az őshazai egyenesvonalu hovatartozás és ennek a lenyűgöző kijelöltségneh minden bizonyossága. Innen, Kolozsvárról. Erdély fővárosából, ahol különös hála és rajongás ölelte körül nemrégen egyetemünk diszdoktori avatásánál ennek a férfiúnak egész személyiségéi, innen Keletről, a másfélévezredes Székelyföld halárhegyei közül, ahol levegőben és kőben, ős fák zúgásában és bújó patakok csendes csevegésében még élnek az öröklött, sőt élnek a most is születő regék — most ennél a ravatalnál imó gyászbeszéd helyett vallomást teszünk, legendaőrző, tejuttal álmodó, ősi mondák erkölcsi igazságait soha mig magyar él. meg nem tagadó lékünk hitével mondjuk: e koporsóba zárt fiatal test mig itt közöttünk élt, valóban évezredes világosságunk szent szikráját hordozta szemében, rendeltetését népünk felismerte, őt valóban hivatásának helyére állította és életéért, munkájának eredményéért, rendeltetésének eddigi megteljesüléséért hálát adunk Istennek. Hitünk erősebb, mint aggodalmunk és tudjuk, hogy e világkataklizmában e hagyaték-titok továbbél utána is a munkában, a rendeltetésben, melyet valaki valahogyan e misztikus erők érettünk való gondoskodása folytán kell végezzen ezután is népünk sorsának védelmében. Túl komplikáción, európai nemzetek sorsáho, hozzákötött nehéz sorsunk minden me izgalmán, veszélyén, az évezredek mélyé ről eredő és évezredek jövendőjébe revü lő derüs-borougós látnoki fény Istentő való erejével. Európaszerfe mélységes nagy részvétet váltott ki gr- Csáky István liülfigyminisztor halála «——BK—■ --Horthy k@£iiíát*y*é betssSségeshangu részvéftávirafa , mlsüi§H§yKiämisz#er özvegyéhez U Duce, Rüiöentrop, Clans, Gindr^arkovics, Albrecht főherceg és sok más előkelőség táviratban fejezték ki mély égés megrendülésüket és Igaz részvétüket a haláleset alkalmából. — Nemei körök véleménye szerint gref Os..ky István a német népnek majdnem oSyan veszteséget jelent, mint a magyar népnek Csütörtökön délelőtt a nemzet halottiként temetik el a külügyminisztert fl gyászszertartást Serédy hercegprímás végzi, a gyászhesiádet pedig gr. Teleki miniszterelnök tartja Egész Magyarország népe még m n dig annak a megrendítő gyászhirneik ha=< tása alatt áll, amely gróf Csáky István külügyminiszter haláláról érkezett. A külföldi közvélemény és sajtó, elisősor ban is e tengelyhatalmak közvélemé nye és sajtója ugyancsak mélységesen átérzi azt a rettentő csapást, amely a haláleset révén az egész magyarságot sújtotta, A kormányhoz és mélyen suj-* tott családhoz mindenfelől özönlenek a részvéttáviratok. Elsőnek fejezte ki táv iratilag részvétét a külügyminiszter özvegyének maga Horthy kormányzó, azután pedig azx ország minden részé bői és külföldről igen sok részvét táv** irat érkezett, köztük a Dúcétól, Ciano tói, R^bbentroptól, Cincár Markoviéi jugoszláv külügyminisztertől, továbbá sok más előkelőségtől, testületektől és j intézményektől. A világsajtó, köztük az angol és svájci sajtó is a maga jelentő-« i ségének megfelelően foglalkozik ezzel a szomoru és fájdalmas eseménnyel. Csáky István külügyminisztert egyéb- i ként a nemzet halottjaként csütörtökön délelőtt temetik az országház kupola csarnokából. A temetési szertartást Serédy Jusztinián biboros'/hercegprimás végzi, a gyászbeszédet pedig gróf Teleki Pál miniszterelnök mondja. A ma gyarság nagy halottját a Kerepesi <ut melletti temetőben a főváros által fel ajánlott díszsírhelyen helyezik örök nyugalomra. Gróf Csáky István külügyminiszter utolsó órá'ról, halálküzdelméről, a rész=* vett á vira tokról, valamint a temetési előkészületekről részletesen alábbi je ientéseink számolnak be: Â betegség BUDAPEST, január 28. A VerebélyH klin’ka I. emeletén volt Csáky István gróf különszobája, mióta december hó 19 én bevitték a klinikára. A szoba aj táján tábla függ ezzel a felírással: A beteg látogatása orvosi rendeletre tilos. Bent a szobában a betegen kiviil nem is volt más csak felesége és húga: Csáky Bora grófnő. Köze! hat hete itt lakott a külügyminiszter hitvese. Az önfeláldozó, gondos ápolás, az éjszakai virrasztások, a sokasok aggódás, nagyon megviselték Csáky grófnővel együtt. Szombaton és vasárnap, amikor a be teg állapota hirtelen rosszabbodott, alig mozdultak ki a szobájából. A (külügyminiszter édesapja, Csáky Zsigmond gróf, nyugalmazott altábornagy, szintén a klinikán töltötte az egész vasárnapot, sokszor be'<benézett eszméletlenül fék vő fiához. A sebészeti klinika első eme lete vasárnap csaknem egész nap tele volt látogatóval. Teleki Pál gróf miniszterelnök és Hómau Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter vasárnap háromszor, délelőtt, délután és késő este hosszabb időt töl tött bent. Varga József kereskedelem ügyi miniszter délelőtt és délután látó gáttá meg nagybeteg kollégáját. Este 8 1 óra után megjelent a klinikán Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter, majd közvetlenül utána Radocsay László igazságügy miniszter. Verebélyi Tibor tanár, a klinika ve' zetöje vizsgálta meg a beteget, sőt dél ben és délután orvosi tanácskozás is volt, amelj be bevonták Herczog Ferenc egyetemi tanárt, az eredmény, sajnos, vigasztalan volt. Vasárnap délután 2 óra előtt adták ki az első hivatalos közleményt, amely ben bejelentették' hogy Csáky István gróf állapota szombat óta aggasztó mó dón súlyosbodott, Amikor a rádió délután bemondta a hirt, a klinikát és a külügyminisztériumot nemcsak Bu dapeströl, hanem az ország minden részéből, sőt még külföldről is felhívták az érdeklődök, A délutáni orvosi tanácskozás után je lenkest adtak ki este fél 8 órakor. Ennek alapján futótűzként terjedt el a fővárosban, hogy Csáky István gróf álla pota súlyos aggodalomra ad okot. A SZENTATYA ÁLDÁSÁT KÜLDTE Angelo Rótta pápáj követ, aki dél » előtt jelentést lett a pápának Csáky István gróf állapotáról. a délután' órákban értesítette a családot, hogy Szent Atya mély megindultáögal ért: sült az eseményekről és apostoli á'Ji sát kiód: a haldoklók szentségével meq erősített kü’ ügy miniszternek. (Cikkünk folytatása az utolsó uldalon-i
