Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-26 / 21. szám

*■ * *«« »it OraiOh^K, \b'Jl>-lPBST *3hiziip Pitrl Ho^nt &RA 19 FILLÉR (3 un Szerkesztőség és kiadófcivats!: Kciczsvár, gEssciMnl-ál 4. Teíifoa: 11—C3, Bvemía : fiTEtem-Blca 8. szám. Telefon sz.: 29—23 LXII. ÉVFOLYAM 21. SZÁM; B—BMa r. JSgBBMWPBBteJB I ftlaipitotta: BBRÎK3 MIKLÓS ■- a..jía>/j ...MM'H, ftl'IHVlifcirnHli'lli»Hlifll n ,in^«|, i Felelős szerxesztä: OR. BP.3IS LÉSZtÖ vaU'Jgyggf'T —afcdBBm HÉTFŐ KiadótulaNanos: P E l L S S «. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.70. nssvadévre 8, Félévre IS, ţgftsz évre 32 oengi. KOLOZSVÁR, 1941 JANUÁR 27. niwiimiM—iFiiHnniiiiiiMiiiirnTiirír iiií —rrnrii mwn GROF CSÁKY ISTVÁN Gyászol az egész magyar nép. Gyászol mélységes, nagy gyásszal,, mert a MTI je­lentése szerint az elmúlt éjszaka meghalt gróf Csáky István külügyminiszter. Gróf Csáky István neve és tevékenysége kor­szakot jelent Magyarország történetében. Aránylag egész fiatal ember volt és mégis mintegy két évtized óta játszik fontos sze­repet Magyarország sorsának, főleg kül­politikai vonalvezetésének irányításában. Fiatalon bekerült a külügyminisztérium­ba, ahol kivételes külpolitikai érzékével, nyelvtudásával, kitűnő diplomáciai képes­ségeivel korán feltűnt és ennek köszön­hette, hogy egyik kitüntető megbízást d másik után kapta. Hosszú évekig volt az egymásután következő külügyminiszterek meghitt bizalmas embere, de különösen fontos szerephez jutott Kánya Kálmán külügyminisztersége alatt, akinek a szó legnemesebb értelmében ,,jobb-keze“ volt. Abban az óriási sorsfordulatban, amely a trianoni békeparancs következtében szinte halálosnak látszó bekeritettségbe jutott Magyarországra az évek folyamán a diplomáciai mestermunka nyomán ör­vendetesen elkövetkezett, gróf Csáky Ist­vánnak kivételes nagy része van. Egész külpolitikájában mindig a tengelyhatal­mak felé tájékozódott és teljes mértékben élvezte a Führer és Duce bizalmát és jó­indulatát. Számtalanszor járt külföldön és minden egyes útja újabb külpolitikai sikereket jelentett Magyarország számára. Amikor Kánya Kálmántól átvette a kül­ügyminiszter géget, ez tulajdonképpen in­kább csak helycserét jelentett. Az idős diplomata átadta helyét a fiatalabbnak és tetierősebbnek. Gróf Csáky István külpo­litikai sikerei mellett nagy belpolitikai si­kereket is elkönyvelhet, mert Magyaror­szág területi gyarapodása körülbelül ezek­ben az időkben kezdődött. A komáromi tárgyalások nyomán előbb a Felvidék egy- része, azután Kárpátalja, végül pedig a keleti és erdélyi részek kerültek vissza Magyarország birtokába. Legutolsó jelentős ténykedése volt a magyar—jugoszláv barátsági szerződés előkészítése és tető alá hozása. Csáky gróf a Kormányzó Ur elgondolásainak megfe­lelően mindig kívánatosnak tartotta a két egymás mellett élő és egymással rokon­szenvező nemzet kapcsolatainak megerő­sítését és az ő nevéhez fűződik a magvar jugoszláv barátságnak szerződésszerű őszinte lefektetése. De ki tudná mind fel­sorolni mindazt n sok nemes és értékes munkát, amelyet ez a kivételes képességű, rendkívül rokonszenves és finom modorú politikus fiatal lóra ellenére is elvégzett nemzete szolgálatában? Érthető, ha az egesz magyarság őszintén a szivébe fo­gadta. Kolozsvár és Erdély különösen a lelkére ölelte gróf Csáky Istvánt, hiszen sok tekintetben neki köszönhette felsza­badulását. Már a honvédség Erdélybe be­vonulásakor mindenütt örömmel és bol­dogsággal köszöntötte is őt itt mindenki és a kolozsvári egyetem valósággal a leg­szebb gondolatunkat találta el akkor, amikor diszdoktorává avatta gróf Csáky Istvánt. Még ma is élénk emlékezetünk­ben van az u mélyenszántó és gondolatok­ban gazdag előadás, amelyet gróf Csáky István a diszdoktori oklevél átvétele al­kalmával tartott. Ha valaki örökké meg fogja tartani emlékezetében az elhunyt külügyminisztert ‘ úgy Erdély népe lesz az, amely soha el nem múló hálával tartozik a végzet szomorú rendeléséből ilyen fia­talon elhunyt politikus iránt, aki egész életét és lelkét nemzete szolgálatának szentelte. Gróf Csáky István betegsége nem régi keletit. Amikor a magyar—jugo­szláv barátsági egyezmény aláírásáról visz- szalérőben volt, influenzás tünetek kö­zött megbetegedett, majd betegségében komplikációk léptek fel. Úgy látszott, hogy erős szervezete legyűri a betegséget, dé a legutolsó napokban állapota válsá­gosra fordult és a kegyetlen halál végzett vele. Ez a halálhír mindannyiunk szivére sújtott, mert gróf Csáky István egyike volt Magyarország legnemesebb lelkű, leg­munkásabb és legértékesebb vezetőinek. Az újságíró fájdalmas keserűséggel, né­mán tiszteleg e rettentő halálhírre, amely az 1940-es év utolsó hónapjának örömhí­rei után úgy következett el az 1941 első hónapjában, mint valami pokolbeli ször­nyű csapás. A szivünk elszorul, a lelkünk tele van keserűséggel és ajkunk mélysé­ges elfogódottsággal halkan mondja: örök áldás emlékezetének. (w. gy.). * 1 Magyar Távirati Iroda jeleníti: Kőrösszegi és d’ riaui Csáky István gróf Magyarország külügyminisztere, hétíón hajna'Lau. 2 óra 20 perckor, a Verebély-klinikán meghalt. Sop­ron város képviselője volt. A külügyminiszter életrajza 1 1894 ben született Segesváron. A Csáky* család erdélyi ágából származott. Csáky Zsig- mond gróf ny. altábornagy fia volt. 1919-ben végezte el a konzuli akadémiát, de a Páz­mány Péter tudományegyetemen, i,9 folytatott tanulmányokat és államtudományi doktori oklevelet szerzett. Szolgálaton kivüli huszár­főhadnagy volt. Anyanyelvén kivü‘1 német, francia, angol olasz, spanyol és román nyél ven beszélt. 1919-ben mint követségi attasé lépett a magyar külügyi szolgálatba és mint a magyar békeküldöttség titkára vett részt a béketárgyaláson. 1921-ben másodosztályú kö­vetségi titkárrá nevezték ki és ebben a mi nőségben a vatikáni m. kir. követségem mű­ködött. 1923-tól ismét a külügyminisztérium központjában teljesített szolgálatok majd 1924 ben a bukaresti követségre osztották be, ahol 1926-ig maradt. Azután ismét a külügyminisztérium központijában működött és 1928 ben lett* * 1 eü’sőosztályu követségi titkár. A külügyminisztérium sajtóosztályán, mint Bárdossy László Sajtófőnök helyettese szélets körű szakismeretével általános feltűnést és a belföldi és külföldi sajtóban sok hivet szer­zett. Bethlen István gróf miniszterelnököt több külföldi útjára elkísérte és amikor Bár- dossy László, mint követségi tanácsos Lón donba távozóit, átvette a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetését. Ez alatt újra gya- rapitotta értékes összeköttetéseit. 1933-ban mint követségi tanácsost ügyvivői minőségben a madridi és lisszaboni követségek élére ál litották. !935-ben visszakerült Budapestre és Kánya Kálmán külügyminiszter mellett mint a miniszter kabinetjének vezetője működött és Kánya Kálmán oldaláh ezt a' nehéz szolgá­latot az egész budapesti diplomáciai testület és a magyar politikai körök legteljesebb még elégedésére töltötte be. Kiküldetései A kormány megbízásából sok külföldi ki- j küldetésben vett részt. Tagja volt a magyar t kormány által V. György angol király teme­tésére 1936 januárjában kiküldött küldöttség­nek. Ugyancsak helyet fogia’t a küldöttség­ben \ I. György angol király 1937 januárjá­ban rendezett koronázásán. A kormány megbízásából a müncheni négyhatalmi érte kezleitep. ameilvet 1938 szeptember 29—30-án rendeztek,- mint megfigyelő volt jelen. Ek­kor már rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter voMţ. Igen fontos szerep jutott neki a Felvidék magyarlakta területeinek vissza csatolásakor, midőn fontos kiküldetésben 1938 október 6-án Varsóban, október 19-én pedig Rómában járt. Jelien volt az 1938 no vember 3-án Becsben rendezett német—olasö döntőbírósági tanácskozáson is. Mussolini, akivel már a fa-s-isztiamozgaloni kezdetén, mint fiatal követségi titkár került összeköttetésbe, annyira kitüntette személyes barátságával, hogy repülőútjára, amelyet Lí­biában tett. miut külön vendégét meghívta. A MÜNCHENI TÁRGYALÁSOK 1940 julius 9.-én Teleki Pál gróf minisz­terelnök társaságában Münchenbe utazott. Velük egyidőben érkezett Münchenbe a nyu­gati harctér megtekintése után Ciano oíaáz külügyminiszter is, akivel a magyar állam­férfiak hosszasan tárgyaltak. Hitler előbb kö­zös kihallgatáson fogadta a magyar és olasz államférfiakat, majd külön is beható meg­beszélést folytatott Teleki gróf miniszterel­nökkel és Csáky gróf külügyminiszterrel a két országot közösen érdeklő eseményekről. A béesl döntés Nagy külpolitikai sikereinek megkoroná­zása volt az 1940. ugusztus 30.-i bécsi dön­tés, amellyel a tengelyhatalmak Magyaror­szágnak Ítélték Észak-Erdélyt. A bécsi döntés után a Kormánvzó azért a fáradhatatlan és ernvedetlen küzdelemért, amelyet a magyar igazság diadalrajüttatása érdekében a miniszterelnökkel együtt foly­tatott és amelynek eredményeként Erdély és Keletmagvarország egy része visszatért a Szent Koronához, legmagasabb köszönetét kifejezve, a Magyar Érdemrend nagvkereszt- jét adományozta. KÜLÜGYMINISZTERSÉGE ÉS KÉPVISELŐSÉGE Midőn a Felvidék visszacsatolása után 1933. végén Kánya Kálmán külügyminiszter egészségi állapota miatt felmentését kérte, linrédy Béla miniszterelnök Csákv Islvánt hívta meg a külügyminiszteri székbe. Néhány héttel később a megüresedett ózdi választó­kerület felajánlotta mandátumát az uj kül­ügyminiszternek. 1938. december 31.-én egy­hangúan választották meg képviselőnek. NAGY BESZÉDEI Mint külügyminiszter, az országgyűlés két házának külügyi bizottságai előtt többször mondott nagy beszédet, amellyel az egész vi­lágsajtó foglalkozott. 1939. márciusában Kár­pátalja felszabaditása előtt diplomáciai jegy­zékeivel, amelyek nagyon határozott hanguak voltak, siettette ennek a területnek vissza­csatolását. 1939. évi általános választáson Sopron egyéni választókerületében 3677 szó­többséggel választották meg. de ugyanakkor megválasztották Sopion vármegye és Sopron város, valamint Kecskemét város lajstroma? választókerületében is. Az uj országgyűlésen feltűnt a külügyi bizottságokban mondott beszédeivel. A képviselőház ülésén több fel­szólalásával és interpellációra adott válaszá­val általános sikere volt. 1940. januárjában Olaszországba utazott, ahol Velencében találkozott Ciano olasz kül­ügyminiszterrel, akivel igen beható meg­beszélést folytatott az európai háború fejle­ményeivel kapcsolatban a két országot kö­zösen érintő kérdésekről. Ünnepélyes fogad­tatása és Ciano gróffal lefolyt tanácskozása az egész világsajtó figyelmét felkeltette é3 a külföldi tényezőket hosszú időn át foglal­koztatta. HÁZASSÁGA 1940. május 15.-én Grácban a Szent Leo­nard plébánia templomban vezette oltárhoz Chorinsky Károly gróf császári és királyi ka­marás és neje Szögyén-Marich Hona grófnő csillagkeresztes hölgy leányát. Chorinsky Má­ria Anna grófnőt, az Osztrák-Magyar Monar­chia volt berlini nagykövetének unokáját. A KOLOZSVÁRT EGYETEM DISZ- DOKTORA 1940. október 23.-án a kolozsvári Ferenea József tudományegyetem nagy ünnepség ke­retében diszdoktorává avatta. Ez alkalommal országszerte uagy feltünéstkeltő beszédet mondott a magyar külpolitika örök felada­tairól. 1940. november 20.-án Teleki Pál gróf mi­niszterelnök kiséietével Becsbe utazott, ahol Ribbentrop német birodalmi, Ciano gróf olasz külügyminiszterrel, valamint Kurusu berlini japán nagykövettel együtt aláírta Ma gyarországnak a berlini háromhatalmi egyez­ményhez való csatlakozásáról szóló okiratot Ez alkalommal a magyar kormány nevében fontos nyilatkozatot olvasott fel. atnelv éle­sen megvilágította Magyarország csatlakozá­sának célját és értelmét. UTOLSÓ FONTOS KÜLPOLITIKAI TÉNYKEDÉSE Utolsó fontos külpolitikai ténykedése 1940, december 12.-én volt belgrádi utazása alkal­mával. amikor a magvar kormány nevébeu aláírta a Magyarország es Jugoszlávia közötti állandó békéről és örökös barátságról szóló egyezményt. ROarádban mind a hivatalos körök, mind nedig a jugoszláv nép legszéle­sebb rétegei részéről nagv szeretettel iogad- ták és több ünnepélyt rendeztek tiszteletére Megkapta a jugoszláv Fehér Sas Rendet i Az említett kitüntetéseken kiviil még -ok 1 tüntetésnek tulajdonosa. A kormányzó 1 októberében titkos tanácsosává nevezte I Tulajdonosa volt a pápai S,.ent Szilvesz: Rendnek, az Olasz Koronarendnek, a »én Sas Rendnek, a pápai Nagy Szent Geia- Rednek. az olasz Szent Mórié és Lázár Re- nagykeresztjének és még számos külföldi I tüntetésnek. Csór és Bóta község. disani*l*ÁK.*,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom