Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-25 / 20. szám
9 4 1 j ;i it ti ú r 2 5. vjmmasamasmam E I. L E N Z i: K TT! ánt. — az ilyen óvatos vezérnek nem szilád teljesen népteleniil hagyni a vódővoua- 11 túl levő semleges sávot sem, hanem mos- ligyeió állomásokat kell azon létesítenie, amelyek már jó előre jelezzék az ellenség közeledtét. Annál inkább szükséges volt ez a magyarok bevonulása után. mivel a gye- 'piielve, a Kárpátok és vadonjai módot nyújthattak az ellenségnek arra, hogy orozva közelítse meg a gyepüket. Igv tehát természetesnek látszik, hogy a gvepiielvének azon a részén, ahonnan leginkább vájták a támadását, egészen előretolt őrállomásokat telepítettek le s igv maradt ott az erdélyi Gyula törzs egy erős őrsége, a' moldvai csángók ősei. KAPCSOLATOK A KÁRPÁTOKON TULI ÉS ERDÉLYI MAGYAROK KÖZÖTT 2. Ezek a Kárpátokon tuli magyarok természetesen állandó kapcsolatban voltak erdélyi testvéreikkel, de lassan megbarátkoztak a mind feljebb nyomuló kunokkal is. számuk nőttön-nőtt a kun uralom alatt is és a teuton lovagok védelme alatt úgy hozzájuk, mint a havaselvei lejtőkre nagy számban jöttek ki magyarok és szászok, papjaikkal együtt és ezzel egyidőben óriási apparatus- sal megindult a kunok közötti térítési propaganda is. A 13‘. század elején megalakul1 a miíkói kun püspökség, melynek első püspökét Teodoriköt az esztergomi érsek szenteli fel és ő határozza meg egyházmegyéjét. Ekkor ,q hunföldön, mely a későbbi román fejedelemségek területével majdnem azonos, a hunokkal magyarok és románok nagy számban élnek együtt. A kunok kikeresztelkednek, majd nagy részük a tatárjárás elől Magyarországba menekül. A tatárjárás mindent megsemmisít és elpusztít ezen a területen, igy a milkovi kun püspökséget is. A tatárok elvonulása után uj élet kezdődik itt is. A milkovi püspökség is újjáéled Argesben .A kunok sikeres megtérítését a románság visszatéritésének kísérletei követik és úgy ezt, mint az itt élő no vekvő számú, főképen magyar katolikusok lelki és szellemi szükségleteit a különböző szerzetes rendek, a többnyire magyar szerzetes atyák látják el nagy buzgalommal1. Egymásután alapítják a kolostorokat a Domonkos. Ferences. Minorita, Jezsuita atyák. Csak egy kissé kell ismernünk ezen rendek történetét, hogy számoljunk azzal a nagy kulturális behatással, amit ezek a rendek gyakoroltak. Elég, ha megemlítjük azt, hogy Paulus Hungárus, az első domonkosrendi gvar- dián, aki a kunok téritgetése közben szenvedett vértanúhalált, azelőtt a bolognai egyetemen a kánon jog lanára volt. A magyar katolikusok száma ezen magyar fenhatóság alá eső területekre való kitelepülések utján állandóan gyarapodik. A ROMÁN FEJEDELEMSÉGEK MEGALAKULÁSA 3. Közben meg( !akuIttak a magyar király hiibéruralma alatt a román fejedelemségeit. Ungro-Viahia a 13. század végén, Mauro Vla- hia vagy Moldva pedig a 14. század vége felé. Ezzel megkezdődik az itteni magyar települések harmadik korszaka. A magyarok, székelvek kitelepülése elé a fejedelmek sem gördítenek akadályt, részben mert hübéruruknak, a magyar királynak fennhatósága alatt állottak, de még olyankor sem, amikor a hübéresség csak látszólagos vagy semmis volt már, mert a bejövő magvarok. épen úgy, mint a bennszülöttek, hasznos polgároknak bizonyultak. A magyar ka- tolikusság igen megerősödik, kőtemplomaik, iskoláik vannak, akkor, amikor ilyesmivel a románok még nem bírtak s nem is kívántak. Egymásután létesmnek a katolikus püspök- %égek, előbb Soredvásáron (Siret), aztán Szö- rénytprnyán (Turnu-Severin). majd a 15. század elején Moldvabányán t Baia) városokban. Az erdélyi szászokkal karöltve ezek a magyarok viszik be a fejedelemségekre az. első iparágakat, ugyanők indítják meg és folytatják a kereskedelem számottevő részét, ők viszik, be és művelik az első szőlőültetvényeket és ott vannak a fejedelemségek első bojárjai Között. Miron Costin szerint Snceavat magyar szűcsök alapították. Az első kőmivesek, az első bányászok is magyarok voltak, innen a mind- kétfejedelemség területen létesült Bánya (Baia) nevű városok, továbbá az Ocna (Akna) elnevésii helynevek. A Tárgu-Ocnai csángó sóbányászok sokáig privilégiumokat élveztek a többi polgárokkal szemben. Pecsétjükben pörge kalapos, magyar nadrágos csángó alakja van. Ugyancsak Miion Costin tanúsítja a 17. században, hogy majdnem az összes városokat szászok é,s magyarok alapították és ők nyitották m£g az első korcsmákat. A mészárszékeket kezdetben ,.scaune de carne" néven találjuk, vagyis a magyar szóból eredő alakban. 1358-ban Lajos király megszabja a brassói kére kedők főbb közlekedési útvonalát le egészen a Dunáig, a Buzău és Prahova közötti sávon, le egészen a Ialomiţa, illetve Szeret torkolatáig. Az egykori Ţinutul Sécuieniloron keresztül. Való- színűié^ a kergakedeJeja a Us*áu it átértj mert Galati közelében egy Vadul Ungurilor (Magyarok átjárója) nevii helység volt. 1363- ban pétiig azt is megengedi a király, hogy egészen a Fekete tengerparti tatár tartományig járjanak kereskedni (lorga. Gom. 1. 38. 48), ahol génuai, görög és zsidó kereskedő- centrumok is voltak a tatárok jóvoltából. (Chilia, Cetatea Albă). Alexandru cel Bun saját pecsétjével erősiti meg egy somkeréki származású magyar kereskedő végrendeletét, ami azt -bizonyítja, hogy ez igen nagy tekintélynek örvendett. Igen tekintélyes kereskedő volt a 15. század elején Cámpulungban Gáspár, a feutemlite.lt loan de Hosszuinező atyja, akit Zsigmond király és császár „szeretett hívünknek“, Sándor vajda pedig „hűséges szolgája urunknak és nekünk" címen említ. (Ior. ibidem, 144). Különösen a 15. és 16. századból van rengeteg adat, okmányok tősgyökeres magyar nevekkel, melyek azt bizonyítják, hogy a i kereskedelem és különböző iparágak terén még mindig a magyar és a német az uralkodó elem a hét fejedelemségben • és ők vitték át ide a falusi és városi közigazgatást is ide, mert még ebbén a korban is soltész és bitó (solluz, birău) vezeti a helységeket. 12 választolt poigár (párgar), mint esküdt, vezetésével. A soltész, mely legtöbb helyt a város grófjának nevezi magát, meg az esküdtek, még mindig igen sokszor Faza- kas, Székely, Sebestyén, Adorján és más jó- hangzásu magyar nevek tulajdonosai. Az Erdélybe irányított üzleti levelezés magyarul és németül folyik az északmunténiai és moldovai városokban. A kereskedelmi okmányok tele vannak Kovács* Miklós, Varga, Jancsó, stb. név ekkeL Ami a szőlőültetvényeket illeti, egész Moldvában magyarok és németek kezén vannak először és a fejedelem szölleit is ők művelik. Bandini értesülése szerint a hires Cut- nar-i szőlőt a magyar király által a vajda kérésére kiküldött Guttnar nevű vincellér ültette és ő honosította meg a többi helyeken is. Róla van elnevezve Cotnari. (Befejező része jövő vasárnapi számunkban.) PAPP IMRE gimn tanár.. Bz ősszel hatalmas képzőművészeti kiállítás lesz Kolozsvárott BUDAPEST, január 25. — Már elmult egy esztendeje, hogy Magyarország első asszonyának mindenre kiterjedő figyelme* felkarolta a magyar művészeket. A Főinéltóságu asszony, minden magyar érték gondos figyelője, látta azt a sok nehézséget, amellyel tehetséges képzőművészeinknek meg kell küzdeniük és élére állott a „Magyar Művészet- ért“ névvel alakult mozgalomnak. Ez a mozgalom most zárta be második kiállítása., amely még a tavalyinál is fényesebben sikerült. A mozgalom vezetői kibérelték a budapesti Műcsarnok pompás, de már kissé megkopott épületét és az idén is megrendezték a magyar képzőművészek felejthetetlenül szép kiállítását. A kiállítás rendezőinek hivó hangjára felfigyel a magyar művészvilág és több mint 1800 müvet küldtek be a kiállításra. A kiállítás bíráló bizottsága a beérkezett művek közül többmint hatszázat talált érdemesnek arra, hogy a magyar képzőművészetnek ezen a hatalmas kiállításán a magyar nagy- közönséggel megismertesse. A Műcsarnok hatalmas termeit már ez a mintegy 600 nni is teljesen megtöltötte. A rendezőség a képeket nem nevek szerint csoportosította, hanem egyező hangulat, egyező művészi felfogás szerint osztályozta a miivészi alkotásokat. így érthető, hogy sokszor egészen fiatal művész alkotása került a főhelyre, sőt egymásmelleit lehetett gyönyörködni mester és tanítvány képeiben. ERDÉLYIEK A KIÁLLÍTÁSON Ezen a kiállításon vettek rész először, mint felszabadult magyarok, a visszatért részek képzőművészei is. A felvidéki, kárpátaljai és erdélyi feslők képei külön-külöu voltak egy- egy teremben elhelyezve. Összesen 21 erdélyi képet állítottak ki az erdélyi teremben festőművészeink. Különösen sok képet küldtek a nagybányai j festőtelep tagjai. ízléses elrendezésben ott láttuk: Ferenczv Valér, Slevenszky Lajo3, F. Gáli Ferenc, Kun István, Mikola András, Incze István, Nagy Imre, Gyimessy K. Gábor, Simon Béla, Kovács Ferenc, Nagy Imre, Mágori Vargha Béla, özv. Torma Jánosné képeit. A kiállítás tartama alatt rengetegen fordultak meg az erdéivi teremben és a főhelyen kifüggesztett gyönyörű Mikola- képek mellett nagy gyönyörűséggel szemlélték erdélyi művészeink alkotásait. A müértők- általában nagyon sajnálták hogy Szervátinsz Jenő. csupán Zsákvivő székely, kisebb tiszafa-szoborral vett részi a kiállításon, és sajnálták ,hogy a neves erdélyi szobrász nem állított ki több nagyobb szobrot is. ^ . A KIÁLLÍTÁS SIKERE A kiállítás erkölcsiekben és anyagialtban egyaránt jól sikerűit. A rendezőség ötletességét dicséri az, hogy a kiállítás alkalmából művészien tervezett bélyegeket adtak ki. Ezeket a bélyegeket, amelyekből két sorozatot is kelleti az érdeklődés miatt készíteni, csupán a kiállítás helyiségeiben árusította az alkalmi postahivatal. Természetesen igen sokan voltak, akik csupán a bélyegekért vették meg a belépő jegyet. A rendezőség Ötletesen azonban úgy intézkedett, hogy csak a kiállitás termein áthaladva lehetett a kijárathoz menni. így a bélyegvásárlók is megismerkedtek a kiállított müvekkel és nagyon sokan voltak, akikben ez a kényszerű séta keltette fel a képzőművészetünk iránti érdeklődést. Ez nem is csoda, mert néhány itt járt külföldi miiértő is kijelentette, hogy hasonló szép kiállítást ma alig tudnának másutt megrendezni Európában. Amikor az ember végignézett ezen a kiállításon, nemzeti büszkeséggel kellett arra gondolnia, hogy ezek a müvek kivétel nélkül élő magyar művészek alkotásai, nem beszélve arról, bogy mi erdélyiek külön büszkeséget is érezhettünk, hiszen az erdélyi müvek még ebben a díszes társaságban is ugyancsak megálltak a helyüket. Hatvanezer néző A kiállításnak december 15 és január 12 között összesen mintegy hatvanezer fizető nézője volt. Természetesen ide kell számítani azokat is, akik elsősorban a bélyegvásárlás miatt jöttek el. Sajnos, ezeknek a buzgósága nagyobb volt a kiállítást látogatókénál. A legnagyobb hidegben is bosszú sorokban állottak a bejárat előtt, és sokszor rendőrséggel, sőt lovas- rendőrséggel kellett fenntartani a türelmet* lenkedök között a rendet. Ezzel szemben a bélyegeladásokból igen sóit pénz folyt be, mert. a bélyegvásárlók belépő dijat fizet- tea és a százszázalékos bélyeg felárát is n a magyar művészek támogatására fordították. VÁSÁRLÓ-BIZOTTSÁG A „Magyar Művészetért“ mozgalom, keretében vásárló-bizottságot is alakítottak. Ez a bizottság Ugrón Gábor v. b. t. t. elnökletével a rendelkezésre álló összegekből müveket vásárolt a kiállításról. Ebben a bizottságban a képzőművészek nern foglallak helyet és igy biztosítva volt a kívülállók tárgyilagossága- , . A bizottság összesen 225 müvet vásárolt meg, többmint százezer pengő értékben. A kiállított erdélyi képekből tizenegyet, te- hál a kiállított képeknek csaknem a felét, vásárolták meg A bizottságon kivit! a főváros 25 és magánosok 11 müvet vásároltak. Tehát a kiállított müvek égybarmadát adták el ezen a jól sikerült kiállitásoa, - ■ A művészek mintegy 150.000 pengőt kaptak eladott müveikért. A KOLOZSVÁRI KIÁLLÍTÁS A mozgalom keretében alakult vásárló- bizottság érdekes tervet valsóit meg az őszszel. A megvásárolt 225 művészeti alkotást, neves mesterek és tehetséges fiatalok képeit vándorkiállítás keretében bemutatja az ország nagyobb városaiban. Az „Ellenzék“ munkatársának értesülése szerint az első ilyen kiállítást Kolozsvárt rendezik meg az ősz folyamán. A kiállítást már azért is érdeklődéssel fogja fogadni az erdélyi közönség, mert a most élő művészek legjobb alkotásait öleli fel. A bizottságnak az az elgondolása, hogy a vándorkiállításon bemutatott müveket bárki megvásárolhatja. A bizottság a bevett összegből uj képet vásárol ugyanattól a művésztől, mint akinek a képét a vándorkiállításon eladták. Remélhetőleg ,a Magyarországon újabban megnyilvánuló festmény vásárló kedv a vidéki városokban is megmutatkozik és a magyar művészek ezáltal újabb anyagi és erkölcsi ösztönzést kapnak nemzeti szempontból oly értékes munkásságuk folytatásához. ■A-kiállító művészek hangoztatták az „Ellenzék“ munkatársa elölt., hogy teljes mértékben meg vannak elégedve a kiállitás eredményével és igen nagy örömmel hallották. hogy müveiket Erdély fővárosában is bemutatják. v Budapesten egyelőre ismét bezárultak a Kmtmmmmsmstmu» 'w*-. Biztosítsa időben TAVASZI NITROGÉNMŰTRÁGYA SZÜKSÉGLETÉT! PÉTI SÓ (mészamonsalétronij 17 °/o N tartalommal Szemcsés, vetéssel egy- időkén Mönsáven szórható, nem porzik, nem mar, nem mérgezi líuüdtá ZVődfra éwifytí edited fo%z£uiilâ ! Dyfcdaft. s.rzakiah-áccs & í vzúlfyál: Piti NITROGÉNMŰVEK R.-T. Budapest, V. Hdor-uica 21. sz. Műcsarnok kapui. A kiállitás bezárult Az anyagi siker mellett kétségtelenül igen nagy volt az erkölcsi siker is. Ezt egyik kiváló festőművészünk igy fejezte ki: — Istenem, milyen kár, hogy nem láthatták ezt a kiállítást külföldön is, mert túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy ma nem csinálja ezt utánunk Európában senki. TÓTH BÁLINT, I ------— ,,K. K.e! Nemcsak Németországban, de már az egész világon mind nagyobb jelentőséget nyernek a műanyagok. Ezt bizonyítja legjobban azon tény, hogy műanyagoknak gyártási értéke már a 3/4 milliárd márkát érte el, nem számítva bele a mesterséges gummi és gummiárák termelését. Az 1929. évi legjobb eredménnyel összehasonlítva. a müanyagtermelés értéke hb. 250 százalékkal emelkedett, de csak a háború után állapithaják majd meg valódi értékét. A műanyaggyártás terén A émetország és az amerikai. Egyesült Államok vezetnek. Nemrég még az Egyesült Államok vezettek, de Németország most már az első helyen (dl. sőt a miianyaglzivitel terén Németország messze felülmúlta az összes államokat és az egész világ miianyagszükségleténeh egyhar- madat fedezte. A háború ezen változtatott ugyan, ue ha a tengerentúli államokba való kivitel meg is szűnt, annál nagyobb lett a kivitele más kontinensek és országok felé. Az egészben csak a földrajzi eltolódás észlelhető, de a kivitel merve azért nem csőiként. Ha meggondoljuk', úgy A émetország vegyészeiének ezen vezető helyzete nem a puszta véletlennek eredménye. Hiszen Németország már évtizedek óta mindig azon fáradozott. hogy nemcsak gépeknek és készülékeknek gyártásában és szerkesztésében tökéletesbitse magát, hanem a vegyészet által előállítható miianyagok fejlődését fokozta és kikeleten mérvben emelte azoknak a termelését. Ez i fejlődési folyamat a kőszén-kátrányból elöál- litott festékek gyártásával kezdődött. mv-d pedig a könnyű fémek előállításával folytatódott. a fémek után pedig az úgynevezett plasztikus műanyagok következtek. amelyeket ma már nem páte.nyagul. hanem igen In váló és elsőrangú gyártási anyagul használnak ott. is, ahol igen magásfoku tulajdonságokról van szó. De ne gondoljuk, hogy c műanyagok tisztán a nyersanyagpótlást szolgálják. a mai mindennapi élet majdnem valamennyi megnyilatkozásában szinte reggeltől estig találkozunk a műanyaggal■ A fogkefétől a távbeszélő kagylóig é.s hallgatóig,, a róni ók észül ékünk doboza, uj csomagoló anyag, a törés elleni, biztos üteg, amehet az autókon találunk, mind csak néhány ilyen példa a sokból. A műanyagoknak igen nagy előnyük, hogy gyártásuk aránylag véve olcsó és amellett tulajdonságaik igen sok tekintetben, sőt a legtöbb esetben felülmúlják a rendes természetes nyersanyagokból készült <11 gokat. Ez a magyarázata annak, ha mindinkább én. térnek a műanyagok használatára ugyszólv ín minden iparágban. Kevesen tudják, hogy o német. vegyészet dicsősége. ha ma olyan rengeteg műanyaggal rendelkezünk,
