Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-23 / 18. szám

I # li 1941 Itnuár 23. A kisiparosok Sokszor megírtuk már, hogy az erdélyi kisiparosok a tegnap kisebbségi magyar társadalmunk fontos eleme volt és az uj helyzetben is marad. Néha a gerincoszlop fű részének, máskor az izomzat zömének mondottuk őket. üe más kifejezéseink is voltak, mert ami fontos és aki értékes, számos helyet kap a szókincsben, hasonlat, ellentét, fogalomkép és rnegértékelés bő­ven foglalkozik vele. A magyar kisiparos a kisebbségi élet áldozatai között pompá­smi megállotta a sarat. Mindig helyt volt magyar kitartásával, csöndes lelkesiiltség- gel, szakadatlan érdeklődésével és min­denki bizalmát és tiszteletét kivívta szor­galommal, hozzáértéssel, becsülettel. Min­den társadalmi és erkölcsi támadás lepat­tant róla. Csak a gazdasági válságok té­pázták meg ideig-óráig. Testületi szerve­zeteit és intézményeit is megóvta egész a kapuzárásig. Természetesen legutóbb őt, mint egész kisebbségi életünket, szintén a megsemmisülés fenyegette. Ha ez a vég­zet ránk zudult volna, mint ahogy most rázúdult a megpróbáltatás a Romániában rekedt szegény testvéreinkre, mindannyian belekerültünk volna egy őrlő malom ke­rekei közé. Hála Istennek, valamennyiünk­kel együtt a magyar kisiparosság átmene- kedett az uj, boldog éleibe és most a ma­gyar állam és társadalom különös figyel­mét, gondját és védelmét élvezi. Éppen most jelentik lapjaink e fölkarolás egyik jótékony mozdulatát. A kisiparosaink, akik adózás tekintetében eddig a legna­gyobb zűrzavar és sajtolás áldozatai vol­tak, e ponton most végre igazán emberi sorsba jutottak. Az általános egyenes adó­ra vonatkozó rendelkezések életbelépteté­se dolgában kiadott végrehajtási utasítás jól intézkedik a kisiparosok közterheiről. Az első kitűnő elv, ami szembe ötlik, hogy az adóztatást állandó adótételei: alapján ejtik meg és az adó mértékéi aszerint állapítják meg, hogy a kisiparos milyen helyt lakik: kisközségben, nagy­községben, kisebb, vagy nagyobb város­ban-e? A lakóhely szerint progresszive nő az adótétel. Pontosan rendelkezett a pénz­ügyminiszter, ugyanazon helyzetek szerint, a segédek és inasok adójáról. Bizonyára helyes ez a progresszivitás, mert a kisipa­ros lényegesen kevesebbet keres a kisköz­ségben, mint a nagy városban. De a hely jelentőségét még egy más oldalról is mér­legelte a szabályozás. A városokban az üzletbért és lakáspénzt szintén figyelem­be veszik és itt megint egészséges módon érvényesül, illetve kiterjeszkedik a prog­resszivitás. Rokonszenves társadalmi föl­ismerés történt, mikor az idősebb iparos kereseti lehetőségének és munkaképessé­gének megcsappanását bölcsen a mérleg- ~re helyezték: A 60 éven túljutott öreg kisiparos a megállapított adótételeknek csak a felét fizeti. Ugyanebben a kegyes elbánásban részesülnek azok, akiknek jö­vedelme főleg. napszámkeresetből szárma­zik. Talábbi helyes társadalmi felfogás eredményeként az l. és II. járadékosztály- ba porozott hadirokkant kézműipar osok, valamint az özvegyi jogon ipart űző nők a segéd után adót nem fizetnek. Kétség­telen ezekután, hogy a rendelkezések mö­gött biztosan és tanulságosan fölfedezhet­jük egy méltányos és társadalmi bölcselet szempontjából megértő államvezetés, va­lamint jó törvényhozás szellemét. Komoly arcot, de nem kőszivet. Helyes és elismer­ni jóleső dolog. A kisiparost, ha már min­denféle állami rendben adóra szükség van. Különös jóakaratban kell részesíteni, nem­csak nem megrövidíteni, hanem egyenesen állami támogatásba is átkarolni. Egy mél­tányos, meglehetősen sima rendszer elfe­lejteti vele a közelmúlt kínos adózási emlékeit, az állami gondviselés, a munka- alkalom, nyersanyagbeszerzés, gazdasági érvényesülés dolgaiban pedig fölébreszti önhitt ét a maga előrejutásában. Bizonyára pohárral hordanánk vizet a folyóba, ha most különös szavakat veszte­getnénk rá, hogy mindentől függetlenül, még a kisebbségi történelemtől is függet­lenül. rendkívül nagy állami és társadal­mi érdek, hogy nagyszámú,-haladott, gaz­daságilag erős, emberileg önérzetes kis- iparosrétegünk legyen. Ez magától értető­dő dolog. Ezért csak még egyszer hangsú­lyozni kívánjuk — hogy az uj álla­mi főhatalom és annak mai vezetése mindent elkövet, hogy a termelő, dolgo­zó, állarnerősitö rétegek mentői jobban boldogulhassanak. Még egyszer sok örö­mei kívánunk kisiparosainknak „az uj vi­lágban'- í— t — .E.L LfjV/.í'/í A Irészei útién (B.) Kísérteties és felejthetetlen volt a nap. melyen a genfi tanácskozóte­remben Apponyi Albert gróf és Titulescu román külügyminiszter állott szemben egymással. Apponyi királyi alakját a leg­teljesebb tisztelet vette körül. Szavára el­ült a légydongás is. Zsúfolt terem lenyű­gözött. alti tata hallgatta a ritka történel­mi eseményt; egy kis ország ezeréves kul­túrájának szinigaz pimaszát Európa legki­válóbb szónokának ajkáról. Mindenki tud­ta, hogy céltalan a magyar nemzet ősz bajnokának küzdelme, a határozatokat már előre elkészítette és aláirta a genfi tanács — mégis ezt. a céltalan beszédet ott leste, hallgatta, ámulta mindenki: Európa minden müveit államának nyelvén beszélt az agg magyar gróf, ki nyolc év­tizeddel a vállán, másodosztályú vasúti ! fülkében utazva, éjszakákat áldozva, szin­te utolsó lehelletéig harcolt hite és becsü­lete szerint Európa egyik legrégibb nem­zetének isteni és emberi igazáért. Mi egy- páran magyarok, kik tanúi lehettünk en­nek a küzdelemnek, bár előre tudtuk a teljes elutasítást. csillogó szemmel, ki­mondhatatlan büszkeséggel éreztük a ma­gunk fajtájabelinek ezt a világraszólóén a hatalmas hőst, erkölcsnek és tiszta tudás­nak emelkedett bálványát és minden el- tiport súgunk mellett is valahol fenn, ma­gasan szárnyalt a hitünk és sziklaszilárddá lett tudatunkban jövendőnk biztonsága isr Apponyi Albert gróf baritonja, mint az örök igazság elnémithatatlan harangja, ha nem is győzte le Európa politikai üzlete- seit, de ott szemünkláttára töltötte meg hatással, meggyőző biztonsággal az egész hallgatóság lelkét és agyát. Egyetlen ember volt csak, aki nem al­kalmazkodott sem lelkileg, sem logikai­lag ehhez a történelmi hangulathoz. Ba- jusztalan ráncos arca torz grimaszokkal kísérte a beszéd méltóságteljes, sohasem szenvedélyes me "állapit fisait. Torkán néha különös vinnyogó hang tört ki, gúnyos- nevetésnek és fröccsenő gyűlöletnek csúf, fonák keveréke, vissza nem fojtható ala- csonrendü indulata, majd egy éles sikol­tás és ezen a sem férfi, sem nőarcon még szörnyűbb torzulással kiáltás visított lii: — Hazudik, szemérmetlenül hazudik! A kiáltás, mely még a genfi tanácste­rem elfogult paragrafusu tényezőit is ve-' rig sértette, melyre kínos pisszegésbe tört ki kivétel nélkül az áhítattal figyelő egész hallgatóság. Romania Mare küliigy mi ni sz­táréin t:, a milliárdos költségvetési fede­zettel utazó 1 itule.scu urnák . arcából ha­sadt ki és Európa elismerten legnagyobb tekintélyű állam férfiúnak. Apponyi Al­bert grófnak szólt. Téved, aki azt hiszi, hogy mi, magyar újságírók, vagy politikusok, kik ott állot­tunk ennél a megdöbbentő jelenetnél, fel- háboródtünk. Több volt ez a neveletlen­ség annál, semhogy felháborodást váltha­tott voltul ki belőlünk. A terem, az egész idegen terem, valóban felháborodott. Ti- tulescu nr rákvörösen vette észre hallat­lan baklövését és szörnyű zűrzavarral torz arcán, kapkodta fel jegyzeteit és szaladt ki a lesújtó tekintelek elől a teremből. Apponyi Albert gróf pedig zavartalanul folytatta beszédét, annyit sem használt ki a könnyen kínálkozó alkalomból, hogy megjegyzésre méltassa ezt az otromba sér­tést. Egy kis örömet éreztünk. Kismagyaror- száiz szószólója és Nagyromártia nagyköve­te egyetlen pillanatra teljes fényben áll­hatott a világ véleménye előtt az ösztö­nös hatások azonnal reagáló kereszttüzé­ben. Nekünk — mondanom sem kell — különösen jólesett ez az összehasonlítás. Olaszország érdeklődése ezekben az időkben kezdett, ébredezni felénk. Egy olasz újságíró mondotta a beszéd után a pa­lota folyosóján: —- Románia szörnyű útra tévedt: a Ti- tulescu útjára. Magyarország útja olyan széles és érős, mint Apponyi gróf igaz­sága. Most. ezekben a napokban, amikor Bu­karest mai híreit halljuk és emberi rész­véttel tekintünk Romania Mare maradéka felé, a magastornyu papirosálmok önáini- tó világa felé, eszünkbe jut a genfi emlék és olasz kartársunk megjegyzése. Istenem, mily kicsi az idő tengereben és ezeréves múltúnk árnyékában ez a cseppnyi felhővonulat, mély Titulescu uralmát jelenthette Európa tárgy-aló aszta­lánál! Mily , cseppnyi csúf rikácsolás a vi­lág évmilliós hangjában! Mily eltévedt szörnyű ut ez, a végzet útja. melyen a kilométerköveket egyrészt Apponyi ha- rangszaru igazsága, másrészt Titulescu csúf. rikácsoló tiszteletlensége jelezte s melyen most egy jobbsorsra érdemes nép szekere zuhan lejtős veszedelembe! Elfogta a rendőrség a 8em-u?caí rablótámadás másik tettesét is KOLOZSVÁR, január 23. /'Saját tud.) Ös­szárául lünk tegnap arról, hegy a rendőrség erélyes, gyors nyomozással elfogta Bartha Márton személyéhen a Bem-utcai rablótáma­dás egyik tettesét, aki kihallgatása során az- z^íl védekezett, hegy nyomora miatt követte el tettét. Bűntársát azonban nem nevezte meg. A rablótámadás áldozatától. Török Zol­tántól kapott személyleirás alapján a rendőr­ség bűnügyi osztályának tegnap sikerüli le- tartóztatnia Bartha Márton bűntársát is egy fiatalkorú suhanc személyében. Mindkettőjü­ket átadták az ügyészségnek. fl menekült taxisofőrök ügyében kormányintézke­dést kér az Erdélyi Párí KOLOZSVÁR, január 23. (Saját tud.) Az Erdélyi Párt elnöki tanácsa legutóbbi ülésén foglalkozott a Kolozsvárra menekült bérgép- kocsi. vezetők ügyével, akik terjedelmes be­adványban kérték a párt vezetőségét, hogy járjon közbe illetékes hatósági tényezők e ott »az állás és iparengedély nélküli menekült bérgép kocsi vezet ők helyzetének ti-Sztázása érdekében. Az elnökség megbízásából dr. Mikó Imre képviselő megbeszélésekét folytatott illetékes városi vezetőférfiakkal, akik a legnagyobb jóakaratot tanúsítottak az ügyben, de a do­log végleges tisztázása érdekében szükséges­nek tartják, bogy a belügyminiszter és az iparügyi minisz­ter közös egyetértésben rendeljék el az összes bérgépkocsi iparengedélyek felül­vizsgálását, amint az annak idején a Fel­vidék visszacsatolásakor is történt. Akkor majd az általános rendezés kapcsán* megállapítanák, hogy kinek vált érvénytelen­né az iparengedélye és kinek nincs jogában foglalkozását gyakorolni, az igv felszabaduló engedélyeket pedig a menekült taxi sofőrök rendelkezésére bocsátanak. Tekintve a, menekült bérgépkoesi vezetők nagy Számát, akik a bizonytalan helyzetben a legnagyobb nehézségekkel küzdenek, az Er­délyi Párt vezetősége elhatározta, hogy par­lamenti, csoportja még e hó folyamán lépése­ket tesz az iflieitékes minisztériumokban a kérdés rendezéséhez szükséges rendelet ki­bocsátása érdekében. „Franciaország tiszteletben tartja © fegyverszüneti egyezményt" Rövidesen megalakul a francia Tanácsadó Kamara \ICHY, január 23. (Havas.) Az olasz főhadiszállás 229. számú közleménye em­lítést tesz arról, hogy a Tobruk elleni tá­madásban az ausztráliai és brit hadosztá­lyokon kívül egy, az angolokhoz csatla­kozott francia gépesített alakulat is részt- vett. A Havas-irodát felhatalmazták an­nak közlésére, hogy valóban csak a fran­cia kormány hatalma és ellenőrzése alól kivont gépesített alakulatokról van szó. Illetékes helyen nyomatékosan kijelentet­ték, hogy a francia kormány a fegyver­szüneti egyezményt tiszteletben tartja. VICHY, január 23. (MTI.) Francia kormánykörökben remélik, hogy a Ta­nácsadó Kamara rövidesen megalakul. A Kamara megalakulását eredetileg január elejére tervezték, de később úgy határoz­tak, hogy e tárgyban kikérik az alkot­mányjogi és a közjogi szakértők vélemé­nyét. A francia Tanácsadó Kamara hangoztatják kormánykörökben — az uj alkotmány életbelépéséig összekötő hid lesz az uj és a régi parlament között. PALOTÁSSAL NYITJÁK MEG A MÁRIA VALÉRIA-BÁLT. Szombaton, január 25-én rendezi a New-York Összes termeibeu a régi hagyományokhoz híven a Mária Valéria Ár* valeánynevelő Otthon ezidei magyar bálját. A bál megnyitása Parádv Katus tánctanárnő által betanított, méreteiben eddig páratlan nyitó-palotással történik. A bál dekorativ ré­szét ifj. Szent-Iványi Árpád alelnök rendezi, aki a budapesti jogászbálon az erdélyi cso­port vezetője volt és az ottan látott fényt részben megvalósítani igyekszik a Mária Va- léria-bálon. Az óriási érdeklődésre való te­kintettel kéri a rendezőség.-hogy mindenki jelentse be asztaligénylését I.eitersdorfer Fe­renc drogériájában, Wesselényi Miklós-utca 18. Telefon 11—86. Egyetemi hallgatók ré­szére meghívókat nem küld szét a rendező­ség. hanem diákigazolvány felmutatását kí­vánja. Kéri a rendezőség az összes nyitó pá­rokat. hogy szombaton este a bál pontos meg­kezdése érdekében fél 9 órakor a New-York- ban szíveskedjenek megjelenni. ROYAL FILMSZINAZBAH PREMIER: ZÁRT TÁRGYALÁS Főszerepekben: Páger Antal, Tasnády Fekete Mária és Tinár József. Bartha Károly honvédelmi miniszter egy hétig tartózkodik Németországban A honvédelmi minisztert távolléte alatt a miniszterelnök helyettesíti . BUDAPEST, január 23. A Pest irja: Berlinből jelentik: Hivatalosan közük, hogy vitéz dálnokfalvi Bartha Károly tá­borszernagy, honvédelmi miniszter, a né­met hadvezetőség meghívására csütörtö­kön reggel Berlinbe érkezik. Látogatása egy hétig tart. Ezalatt nem tartózkodik állandóan Ber­linben, hanem körülbelül háromnapos uta- I zásra a nyugati harctérre látogat és meg­nézi a fegyvergyárakat. A honvédelmi mi­niszter január 29-én tér vissza nyugati körútjáról Berlinbe és még aznap este to­vábbutazik Budapestre. Még nem ismere­tesek annak az útitervnek egyes részletei, amelyet berlini látogatására összeállitot- tak. Nyilvánvaló azonban, hogy találkozni fog a vezető német államférfiakkal. BUDAPEST, január 23. (MTI.! Ma­gyarország kormányzója Budapesten 1941. január hó 18-án kelt legfelsőbb elhatáro­zásával vitéz dálnokfalvi Bartha Károly m. kir. titkos tanácsos, táborszernagy.. honvédelmi miniszter külföldi tartózkodá­sának idejére a m. kir. honvédelmi mi­nisztérium ideiglenes vezetésével a m. kir. miniszterelnököt megbízni méitóztatott. a vív W. Vj

Next

/
Oldalképek
Tartalom