Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-12 / 285. szám

tT40 december ÍZ nCEEWZGk 3 iádét# cef&unáiu^a#áHoU ügyei is- egyéb fmtes kbdések szewyeíneU a mást megü&’zdedűü uţ&unâh^s zsebedtáegysMó&cdáto TM- h%iné féitnitUS ceföUnáéut íid vissza a őéí&i dänUssd az OMjO&c&z&qM&z BUDAPEST, december 12. (Saját tud.) Kedden délelőtt összeült a magyar- országi reformátusok parlamentje: a re- iformátus- zsinat. A zsinat összeülését ör­vendetes tény tette szükségessé, ezen az ülésszakon foglalkoznak ugyan- ■ is a visszatért erdélyi és keletmagyar, országi részek reformátusságának a helyzetével és a visszatérés lényéből adódó kérdésekkel. A romániai reformátusok zsinata csak né­hány éve tartotta törvényalkotó üléseit. Ezen az ülésen annakidején éppen fordí­tott kérdéseket kellett letárgyalni a ko­lozsvári teológia dísztermében. Akkor ugyanis meg kellett alkotni a romániai református egyház törvényeit, mert a trianoni békeparancs következtében a Romániába került reformátusok kényte­lenek voltak uj törvényeket alkotni az egyetemes magyar református egyház tör­vényei helyett. Isten kegyelméből azon­ban most ismét visszatért a roma und re­formátus egyház híveinek nagyrésze az anyaország reformátusságához és most a zsinaton dönteni kell Vvbb olyan egyházi kérdésről, amely az egész egyetemes magyar egyház életére vo­natkozik. A ZSINAT KÉT NAGY FONTOS­SÁGÚ KÉRDÉSE A zsinat munkája előterében a vissza- tért részek reformátusságára vonalko zóau két kérdés áll. Az egyik kérdés a királyhágómelléki egyházkerület be­olvadására vonatkozik, a másik kérdés az egyházi törvénykönyv K. mellékle­tében összefoglalt és az erdélyi refer- jnátus egyházkerület külön jogait kör­vonalazó egyházi törvények megtárgya­lása lesz. Természetesen szó esik a zsi- j naton a visszatért részek több más kér­déséről is, hiszen református egyházi körökben az a nézet, hogy az egyetemes reformátussá- got lelkileg minden eszközzel össze kell kovácsolni. Az Országos Zsinat kedden délelőtt nyitotta meg ezeket a nagyfontosságu kérdéseket tárgyaló ülésszakának az első ülését. A budapesti székház zsinati termé­ben mintegy száz zsinati képviselő jött össze az egyes egyházkerületek és egyház­megyék kiküldötteiként. A zsinaton első­sorban azokat a törvényeket kívánják megalkotni, amelyek a visszatért keleti és erdélyi részek önkormányzati testüle­téinek az anyaországi református egyház­zal való egyesítését célozzák. A zsinat ülésén Ravasz László dr. duna- melléki püspök lelkész-elnök és Balogh Jenő főgondnok, világi elnök vezetésével üllek össze a református egyház atyái. Az ülés megnyitásaként Ravasz László dr. lelkész-elnök olvasott Bibliát, majd imádkozott, megköszönve Isten kegyel­mét és kérve segítségét a zsinat munká­jára. 538 EZER REFORMÁTUS HAZA­TÉRÉSE A sziveket Istenhez emelő imádság titán Balogh Jenő főgondnok, világi el­nök mondott megnyitó beszédet. Meg­nyitó szavaiban mély hálaadással szólt a Mindenható kegyelméről, hogy két egyházkerület híveinek nagy része visszakerült az egyetemes magyar reformátusság élet- , közösségébe. A főgondnok ezután ismertette a vissza­tért reformátusságra vonatkozó adatokat is. Az erdélyi és királyhágómelléki egy­házkerület egyrészének hazatérésével a bécsi döntés nyomán ötszázharnónc- nyolcezer református tért vissza uz anyaországhoz. Ezek a reformátusok 526 egyházközségben ebiek. ELISMERÉS AZ ERDÉLYI EGY­HÁZAKNAK A református egyház átérzi — folytat­ta Balogh Jenő főgondnok — azt a fele­lősséget, amely a több, mint két és fél­millió magyar reformátusra a megnagyob­bodott Magyarországon a fokozottan vég­zendő művelődési munkában is hárul. Az elnöki megnyitó ezután ez elismerés szavával emlékezett jneg arról a bámulatos munkáról, amelyet a két egyházkerület végzett két évtize­den keresztül, i Rámutatott arra, hogy. milyen áldásos működést fejlettek ki a hazatért magya­rok által létesített iskolák a kisebbségi sorsban. Ezután különös elismeréssel szólott a kolozs­vári református teológia munkásságáról. HATSZÁZEZER MAGYAR TÚL A HATÁRON Balogh Jenő főgondnok ezután meleg szeretettel emlékezett meg a határokon kivühnaradt, hatszázezernel több magyarról, valamint azokról a gyönyörű városokról, amelyeket a mii­vetődést munka szenteli meg és most kivühnaradtak a határokon. JOGI VISSZATÉRÉS A bécsi döntés következtében — foly­tatta a főgonebnök —— a királyhágómelléki egyházke. idei. jo­gilag visszatért a tiszántúli egyházkerü­letbe. amelyből annakidején kiszakí­tották. Az elnök azonban egyben azt is hangsú­lyozta, hogy. gondoskodni kell a királyim- gómelléki egyházkerület minden -°gyes olyan érdemes munkásáról, akik a kerü­leti szervezet feloszlatása folytán nehéz­ségek közé kerülnének. Laval Belgrádija, majd Berlinbe utazik BUDAPEST, december 12. A .,íVtai Nap“‘ írja: Berni diplomáciai körökben a szerdára virradó éjjel úgy tudták hogy Lávái miniszterélnökhelvettes jelenlegi utjának első állomása Belgrad. Onnan azután mégis Berlinbe utazik ahol illeté­kes körökkel tárgyal. Ezzel kapcsolatban hire járt annak is, hogy a miniszterelnök- helyettessel — ha annak szüksége mutat­kozik —- Petain tábornagy is ellátogat Berlinbe. A hirt a szerdai hajnali órákig nem erősítették meg. —MBBBagBWB Ha {él cdi-a-b touícdtoi, h&zw me# a €<€ir€#silci§fá$ klódé madzsH vigiátéktá a UföM- mJivé&zekkd. UuArnimm 103, RIJfiäY OÉBÖR, MLfiRY ZÖLíáH, mm erzsi, mm im és \ű. lüíwr éRPáo. ­Zene: de FRIES í&Mit. Csütörtöki kezdelfs! az ai sivtiS éfgfss nap CsüJmiäkäi áitcvpíi&'íák wtfy egytál Siebes nafták KOLOZSVÁR, december i2- A város pol- ! gármestere 1D0.800—1940. szám alatt az ^ egytál étele® nap bevezetésével kapcsolato­san a következő rendűidet adta ki: A m. kir. kereskedelem és közlekedésügyi miniszter 1940. évi 119.646. sz. rendeletté 3- paragrafusában fog’lsft felhatalmazás alapján a vendéglőkben, kifőzésekben, korcsmákban, kávéházakban, és kávémérésekhen bétánként egy egytál ételes napot rendelek el és erre a csütörtöki napot jelölöm ki. Az 1922. évi XII. t. c. 57. §-ába foglalt fel bata'lmazás alapján kiadott 119.646—1940 K. K. N. szánni rendeletet az alábbiakban köz­löm: 1. §. 1. Vendéglőkben a hatályban lévő egyéb korlátozások (hn&talan napok) figye­lembevételével a következő ételekéit szabad készíteni és k-iszolgá látni: kétféle levest, egyféle «főételt, egyféle halé teilt, kétféle sül let, kétféle száraz és kétféle zöldköretet, kétféle tésztát. 2. Az előző bekezdésben f«körolt ételeken felül megrendelésre frissen készitve csak kétféle bnséíe't szabad kiszolgáltatni. Ezt a ingyen étfkezni! Esjs*épa étterem!»era Deák Ferenc-uíca 6. Déli menü, három fogás étlap szerint 1.10 P. Havi abona ebéd és vacsora 40 P. két húsételt az étlapon fel kell tüntetni. 3. Egy husádag súlya csonttal 150 gr.-nál, csont né kii! 120 gr.-nál, iSzárnyialsnál 200 gr.-nál, főzelékhez feltétként adott husadag súlya pedig csont nélkül 60 gr.-nál nagyobb nem lehet. 4. Az apró húsokból és belső részekből (paprikás, pörkölt, gulyás, töltött-, rakottká paszta, tö'töttpaprika, nyelv, tüdő, sziv, ve­se, vplő, mirigy, • máj, vér, sertésfej és Iái), borjufej és áb, ökörszáj és Ököruszály, stb.) kétféle ételt szabad kiszolgáltatni. 5. A friss aszalt, vagy főtt gyümölcs, a sa látafélék, a sajt és cukrászsütemény késziié- se és kiszolgá tatása nem esik korlátozás alá. 2. §. Kifőzésekben a hatályban levő egyéb korlátozásokat (hústalan napok) figyelembe- vételével naponkint legfe jebb kétféle levest, hétféle főzeléket, kétféle tésztáit,, akármi yen kétfé-a főzeléket, egyféle busát^lt, kétféle teste tát, akármilyen hintéssel vagy töltéssel: az apró húsokból és belsőrészekből (papri­kás, pörkölt, gulyás, tő tölt-, rakottkáposzta, töltött paprika, nyelv, tüdő, sziv. vese, velő, mirigy, máj. vér. sertésfej és láb, borjú nem lehet, hanem olcsón és jól igen, az fej és láb, ökörszáj és ököruszály, stb.) pedig egyféle ételi szabad készíteni és kiszol­gál tailni. A kusadag súlyára ’vonatkozó reu delkezések a kífőzésekre ugyanazok, mint A vendéglőkre. 3. §. 1. Az egytál ételes napon vendéglők­ben. vendéglői üzemet fenntartó kávéházak­ban. kifőzésekben, kifőző üzemet fenntartó kávémérésekben és meleg ételek kiszolgálta­tására jogosított korcsmákban az 1. §. 1„ 2. és 4. bekezdésében, illetőleg a 2. ban fel- soro’t ételek helyett déli 12 órától délután 4 óráig és esti 7 órától kezdve, csak kétféle egytál ételit szabad kiszolgáltatni. Ezen a na­pon déli 12 óráig és délután 4 és 7 óra kö zött szintén csak kétféle été t szabad készite ni és kiszolgáltatni éspedig azzal a korláto­zással, hogy az említett időben felszolgá’t meleg ételeket csak apró húsokból és belső­részekből (1. §. 4.) Szabad készíteni és hideg éíe ként csak kolbászt szabad kiszolgáltatni. Vendéglői üzemet fenntartó kávéháziakban es kifőzőüzemet fenntartó kávémé régekben déli 12 óráig és d. u. 4 és 7 óra között csak két­felé húsételt: sonkát és egy tálon kétféle fel­vágottat szabad kiszolgá latini. Az egytál áté­lés napon , a vendég részére ételt frissen ké­szíteni és kiszolgáltatni nem szabad. 2. Kávéháziakban és kávémérésekben egy tál ételes napon az egész napon át húsétel­ként csak kétféle húsételt: sonkát és egy táj­ion ké-lfé e felvágottat szabad kiszolgá ltatok a korcsmákban, amelyekben csak hideg ételt szabad adni, húsételként csak kétféle hideg ételt szabad kiszolgáltatni. 3. Az egytál été’es napon az 1. §. 5. bekez­désben felsorolt élelmicikkek kiszolgáltatása nem esik kor látozás alá. 4. §. 1. A diétás éte’ek szakszerű és rend­szeres kiszolgáltatására, berendezett üzemek annak, : aki orvosi, rendeletre diétát tárt és ezt orvosi bizonyítvánnyal igazolja* a hústa­lan napokra vonatkozó korlátozások figye- lembevételéve; az egyébként kiszolgáltatható ételektől, eltérő diétás ételeket is készíthet­nek és kiszolgáltathatnak. A diétás ételeket az ét apqn fe tüntetni nem szabad. 2. Az előző bekezdésben etnii tétit üzemek tulajdonosai azt, hogy diétás ételek kiszolgál­tatására varinak berendezve. 15 nap alatt be jelenteni és igazo ni köte esek. 5. A jelen rendelet hatálya alá tartozó üzemekben kiszolgáltatott kenyér-adagnak sú­lya 60 gr.-nál nagyobb neur lehet. 6. §. 1. A vendéglős, vendéglői üzemet fenntartó kávés, kifőző iparos, kifőző üzemet, fenntartó kávémérő. korcsmáros, kávés és kávémérő, aki a megállapított rendelkezések valamelyike e. en vét, amennyiben cselekmé­nye súlyosabb büntetés alá nem esik. kihá gást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő. 2. Az előző bekezdés alá eső kihágás biiu- tetése 15 napig terjedhető e zárás, ha azití o’van egyén követte el. aki ilyen kihágás miatt jogerős Ítélettel már még volt: bün­tetve és büntetésének kiállása óta 2 év még nem telt e\ 7. §. \ jelen rendelet 2. paragrafusában megá’ílapitott munkakörnek a kifőző iparé* által történt túllépését a vendéglői ipar jog« snlatlan. gyakorlásának kel' minősíteni. Ko’ozsvár, 1910 december 10. KELEDY s. k. polgármester. KERESKEDŐK F1GV ELMÉBE! Fo lyó hó 16 án este S órai kezdettel a Ke­reskedő! nil és Iparkamara székhaza dísztérmébert, Kossuth Lajos utca öl. sz. alatt az ,.Omke(i közr?müködésév&l a magyar adózási rendszerről előadást tartunk, melyre szakmákra való tekin­tet nél kis! összes kar társ »ink megiele veséi kérjük. Az előkészítő bizottság. ________________________________________01297 INGYEN KARÁCSONYI 64 oldalas könyvjegyzéket kérjen "Lenágétól Kolozsvár Most rendeljen karácsonyra köny­vet J epagenál, közölve kívánságait. Ha azon nal rendel, cserélhet, visszaküldhet. Írjon Lepagenak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom