Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-10 / 283. szám

BL'LENZßK 10 10 (1 c ember 1 0. MiHBU m n i i - -----------------------------------------------------­„Erdélyiek nélkül a jövő Magyarország komoly és nagy feladatait nem tadjnk megvalósítani“ — hangoztatta Teleki Pál gróf miniszterelnök a székelyföldi értekezleten tartott záróbeszédében. — 0 miniszterinek ismertette a legsürgősebb erdélyi tennivalókat BUDAPEST, december lü. (MTI.) A maros vásárhelyi tanácskozások hete jezese alkalmából — mint mái jelentettük — Teleki Pál gróf miniszterelnök nagy be­szédet mondott. V miniszterelnök Fal Gábot szavai után emelkedett szólásra rs a következőket mondotta; — Őszinte bálával és barátsággal kö­szönöm Pál Gabor szavait, de majdnem a/t mondom Pál Gábornak, bogy -zinte nehézzé teszi az embernek hazajönni, mert mi. erdélyiek, nem szoktunk mást dicsérni. Es is mondhatnék sok dicsérő szót — mondok is — de mindig csak ma­gamban és nem kifelé. Ezt mondd tani akkoriban azelőtt a két vezéralak előtt, akik ma Európa rendjét intézik, mert rámutattam arra. hogy Erdély nekünk — bármilyen a magyar kormányzat — nemcsak' azért kell, niert egy darab föld. egv darab történelem és mert sok magyart jelent, de azért is. mert Ma­gyarország ij feladatait. Magyaréiszág vezetését erdélyi emberek nélkül sem­milyen kormány sem tudja mcgr<dásí­tani. Ismerem ez országrész lakosait és ig> mondom, hogy erdélyiek' nélkül a jövő Magyar ország nagy és komoly feladatait nem tudjuk megvalósítani. A bécsi döntésről mondott nébánv szó után a miniszterelnök igs folytatta: — Sok ember azt hiszi, hogy a pokol­ból mindjárt a mennyországba lehet jut­ni. De sokak részére ez az nt rendszerint a purga tőr iu ni on át vezet. Mi most a pm- gatóriumban ülünk. Hibánkból, vagy nem hibánkból — ezt intézze el mindenki a maga lelkiismeretével. Fontos az összetartás két szempontból: először magyar szempontból, mert sok- nemzetiségű országnak nem lehet vezé­re anélkül. hogy az országon belül egyet ne értsen, másodszor magyar gaz dasági szempontból, mert sok munka előtt állunk és nincs időnk a veszeke­désre. , ! Azt hirdetem, hogy az ország Erdélyei segítséget nyert. Fontos, hogy megmaradjunk az erdélyi mérlegelő józan gondolkodásban, gon­dolatvilágban és gazdasági, társadalmi és más fontos kérdésekben megszilár­dult politikai jelszavak után. Ezt sem mint pártvezér mondom, hanem ndnt olyan ember, aki látta, hogy a poli­tikai mozgalmak jelszavai hova vezetnek. Erdélyre nemcsak ez a szerep vár. hanem nagy szerep vár rá anyagi tekintetben is. Erdély tele van mindenféle kinccsel, amit a háború előtt ismertek és nem használ­tak ki. A természeti kincsei: felkutatási legje­lentősebb feladataink közé tartozik. A bécsi döntés után azonnal olt állt (dől­tem ez a feladät, de már akkor láttam ennek a feladatnak az óriási nehézségeit. Ezen feladatok egymásutánja a követke­ző: a legelső feladatkör az erdélyi vason közlekedés helyreállítása tehát elsősor­ban ezen kellett, változtatni. A második■ feladatkörbe, a munka problémái tartoz­nak és ezt a mi viszonyainkhoz mérten kell megoldanunk. Ma még nehézségeink vannak a román határ felé. amelynek ne­hézségeit nem látjuk még, de nincs kizárva, hogy azt a megoldást, amelyet ma még nem látunk, esetleg holnap délben már megláttuk. Az értekezlet eredménye ez kell, hogy Je­gvrn. hogy megmutassuk az ország ulliilá- nos gazdasági élet«' szempontjál»ól :» le­hetőségeket. de a nehézségeket in. Fontoí a/ is. iiogy a közvetlen kontaktust tart­suk meg az ország gazdasági életének ve­zetői szamara. Hozzáteszem még: fiz ttom (íz utolsó értekezlet ilyen formálóin BUDAPKST. december 10. Az Esti Irj­------------------——a MII MlMi isaBBBBEflHW ság irja. Teleki Mihály gróf föl (Imii v elés- ügy i miniszter résztvett a marnsvásárhelyi gazdasági értekezleten. Behatóan foglal­kozót! a visszacsatolt erdélyi részek me­zőgazdasági helyzetével, meghallgatta n gazdáii kívánságait és kilátásba helyezte sürgős intézkedését Erdély mezőgazdává* cáriak mielőbbi talpraáliltása érdekében. Öívsnkéí kiutasított magyarországi román család fis szert érését megengedte a kormány KOLOZS1 Ml- december lü. A magyar csapatok bevonulását kővető napokban, amikor román részről a bécsi döntés el­leni hangulatot a magyarok tömeges ki- iildözésével akarták levezetni, a magyar hatóságok retorzióként több román csalá­dot kiutasítottak Magyarország területé­ről. A kérdésben dr. H.itieganu Emil volt román miniszter, a magyarországi román­ság vezetője tárgyalt illetékes kormány­tényezőkkel Bu lapesten. Dr. Hatieganu Emil most érkezett vissza Kolozsvárra és tárgyalásairól a következőket mondta: — Áthatva attól a gondolattól, hogy a magyar—román viszonyban javulás kö­vetkezik be és a megértés síkján oldjuk i meg a függő kérdéseke,:, megkerestem az I illetékes kormánytényezőket, hogv a ki- ! utasított magyarországi románok visszalé- j rését lehetővé tegyem. Örömmel állapíthatom meg, hogy a ma­gyar kormányzat részéről a legtelje. sebb jóindulat mutatkozott e kérdés­ben. Máris sikerült annyit elérni, hogy ötvenkét kiutasított román csaltál visz- szatérhet otthonába. » — Ennek a békés megnyilatkozásnak — kérdeztük — várható-e visszhangja u román kormány részéről? — Dr. Hatieganu mosolyogva felelt.: — Remélem . . . — Budapesti tartózkodásomat — foly­tatta dr. Hatieganu volt miniszter fel­használtam arra is. hogy dr Patakv Ti­bor államtitkár urrai a román szövetkeze­tek működésének biztosításáról tárgyaljak. Az államtitkár ur megértéssel hallgatta meg előterjesztéseimet és biztosi* nt ’ ar­ról. hogy a magyarországi román érdé- kéltségül szövetkezetek a jövőben is za­varta! until folytathatják működésű!:el. A kormány a román szövetkezetek mun­káját illetően semmiféle megkötést nem tesz. Csak pár napig vetíti a CAPITOL és EDISON az utolsó évek legnagyobb filmjét: ALCitlÄR. 72 nap borzalmas története. Izzó szerelem, romantika az égő pokolban. Főszerepekben Mrelüe Bálin, Maria Denis és Rafael Calvo. „fl mozgó háborúban azé a félé tesz az utolsó sző, ah! megfelelő időben tudta végrehajtani a döntő mozdulatokat" — írja a Popolo ú’Italia katonai szakértője RÓMA. december 10. (MTI.) A Popoio d'Italiáhan Mario Appelius megvizsgálja az általános katonai, diplomáciai és gazdasági helyzetet. Először a? olasz—görög hadműve­letekkel foglalkozik. Az olasz—görög harcté­ren olyan hadműveletek folynak, amelyek mozgó háborúnak tekinthetők. A mozgó há- ; borút nem lehet részletes eredményeken ke- j resztül megvizsgálni, de majd a végső ered- I meny lesz a döntő. Az Exhange Telegraph december 6-iki je- í lentése azt irja, hogy nem sikerült Metaxas ' tábornoknak az olasz csapatokat bekerítenie, ! mivel azok teljesen rendben vonulnak vissza- j Az ango: tudósító ezt a sikertelenséget a hi- ' degnek, a havazásnak és az olasz alpesi esa- j patok ádáz ellenállásának tulajdonítja. —- Ugyanez az angol ludósitó megállapítja azt is, hogy a görög hadművelet nem tudja fel- ! őrölni az olasz erőket. A görög harctér ina- i már túlságosan hosszú lett és a pótlás a he- ! gyeken keresztül igen nehéz. A visszavonu­lás vonalát nem sikerült elvágni és az ola­szok az Ohrida-tó mentén vonulnak vissza. A mozgó háborúban azé a félé lesz az utolsó szó, aki a megfelelő időben tudja végrehajtani a döntő mozdulatokat. Az utolsó szó pedig olasz nyelven fog elhang­zani. Appelius ezután megállapítja, hogy az af­rikai harctéren a helyzet nagyjában válto­zatlan, majd áltér az angol kereskedelmi ha­józás és angol ipari erők elleni támadásokra. Hangoztatja, hogy ezek jelentőségét fe'esle ges kiemelni. A gazdasági háborúban Berlii és Róma nagyarányú támadást kezdett. Zürichi gazdasági, körök. úgy látják, hogv Németország és Olaszország szétosztotta egymás. között a gazdasási Területeket. Mig Németország Észak- és Közép-Európa gazdsaági megszervezésére vállalkozott, ad­dig Olaszországra Észak-Afrika , a Közelke- iet, valamint a Balkán délnyugati részének gazdasági megszervezése vár. AZ OLASZ FŐHADISZÁLLÁS HARC­TÉRI JELENTÉSE „Valahonnan Olaszországból(Ştefani.) Az olasz főhadiszállás 185. számú közlemé­nye: A görög harctéren csapataink közül a 9-ik hadtest szakadatlanul tartó csatározásai során ismételten visszaverte az ellenség tá­madásait és több ponton sikeres ellentáma­dásba ment át. A 11-ik hadtest ember- és anyagveszteség nélkül„végrehajtotta a kapott parancsnak megfelelően a visszavonulást Ar- girocastrótól és a szomszédon kevésbé jelen­tős pontokról az északón húzódó vonalba. Légierőink heves n bombázták Santa-Mau* rat és az Artai-öböl katonai célpontjait. Északafrikában Álam Rabiatok délkeletre ütegeink zárótüzelésével megfutamítottunk i egy ellenséges gépesített osztagot. Az ellen- S ség bombatámadást intézett Tripolis* lég: ki- I kötője, valamint Zamzur és Tarhutna közse- ! gek ellen. A támadásnak egy halálos és ué- I hány sebesült áldozata van. A Benghazi ellen J végrehajtott támadás során találat ért egy repülőszint. A támadó repülőgépek közül hármat lelőttünk. Keletafrikában az ellenség Gall aha tot és Gheriliet bombázta. A támadásnak halottja és sebesült áldozata van. (MTI.) _____________ 6íif & Stift 6 hengeres, nyitott személyautomobil kifó- gástalan állapotban, autóbusz alváznak ki­válóan alkalmas, eladó. Cim: Tímár Zsig- mond magánzó Budapest, II. Nyul-utca ii a JUGOSLAV KITŰNJ FT ßS EK A Ml GYAli SAJTÓIM.FT VEZETŐINEK HE EG R A ó, december V). A Mai Nap írja: 1 jugoszláv sajtó oldalas tiI I:"I,ben foglalkozik a jog,oszbh magyar viszony­hun beállott örvendetes fax ulásgal. Kieme­li, hogy a kél ország közötti ösuzeköUe- lés uj fejezethez érkezett. A „Szabadkai Naplég rimii lap közli, hogy Péter király a minisztertanács előterjesztésére több magyur kitüntetést osztott ki. A Jugoszláv Koronarend II. osztályát adományozta I Hein-Reviczky Antal magyar külügyi soj- tófőnökneh, Zilahi Sebess Jenőnek, i hal- ügyi sajtófőnök helyet lesének, vitéz Ko- losváry-Uorcsa Mihálynak, a Sajtókamara elnökének, Zimmer Ferencnek, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztőjének és 7 órh Iiász/ónal:. a Magyur Újságírók Egyesüle­te elnökének. A Szent Száva-Rend Ifi. osztályát kapták Milotay István, vitéz Béry László és Szvntkó Pál főszerkesztői valamint Rolgát László dr., a Magyar Távirati Iroda belgrádi tudósítója. MESELÁMPA. Mesék, versek kicsinyeknek. Irta: Magda r.éni és Vilma néni. Nagy alak, képes, diszk. 4.40 p. Petőfi Sándor: János vitéz. Pompás, díszes, képes albumalak. Diszk. 6.50 p. Bu- loghy—Benedek: A baba első könyve (szét nyitható/ 3.20 pengő. Második könyv .3.20 p. Lepagenál Kolozsvár. Portán utánvéttel. Kér. jen uj Athenaeum ifjusági jegyzéket. líaíáka A székely butusok, a székely falt ak felejt­hetetlen szépségű, ősi énekei és táncai ele­venedlek fel színházunk dobogóján a Kecseti kaiéba bemutatója alkalmával. Eredeti szé­kely csoport mutatta be művészetét, melyek évszázadok alatt alakullak ki falujukban és szállott apáról-fiúra, egyik nemzedékről má­sikra. A dalok, táncok és röpke jelenetek hamvas tisztasága, az előadói: természetes és lendületes mozgása magával ragadta a közön« séget. Meg kellene azonban tanulpiok végre a népművészet elemeiből összeállított előadá­sok rendezőinek, hogy mellőzzék a szereplők betanításánál a színészi mozdulatokat és pó­zokat. A táncol: közül különösen nagy sikert ért el a verbunkos, melyet a legények adtai: elő, a párnás tánc, a járatos, ugratos és a dobbantos. Ez utóbbi három kimondott szé­kely tánc. Ugyancsak sikere volt a csürdÖn- gölönck és a seprütáncnak. Az előadás előtt Kiss Kálmán gazdálkodó, országgyűlési kép­viselő mondott rövid elöljáró beszédet, mely­ben a székelység mindenkori faj fenntartó erejére mutatott rá és hálával emlékezett meg azoknak a papoknak, pápuáknál: és ta- üllőknek a munkájáról, akik hozzájárultak a megszállás nehéz ideje alatt ahhoz, hogy a szégelység megtartsa nemzeti érzését. Szerető­iét tolmácsolt és szereletet kért a székely nép számára. Csupán egy megjegyzésünk volna és ez is a közönségre vonatkozik: megdöbbentő az, hogy a pesti aszfalt-operettek bemutatói al- halmával a színház nézőtere megtelik és mi­kor a népművészet csodálatos tisztaságú ele­mei kerülnek színpadra, ezt meglehetős ér­deklődés nélkül hagyja. (sz.) AZ ORSZÁGOS MAGYAR SAJTÓKAMA- RA DECEMBERI TAGFELVÉTELI ÜLÉSE. A Magyar Országos Tudósiló jelenti: Az Or­szágos Magyar Sajtókam.ara kiadói főosztályá­nak választmánya folyó év december 17-én, délben 12 órakor, a Sajtókamara helyiségében üí'ést tart. Tárgysorozat: 1. Folyó ügyek. 2. Tagfelvétel. 3. Esetleges indítványok. Az Or­szágos Magyar Sajtókamara újságírói főosztá­lyának választmánya folyó év december 17-én, déli fél 1 órakor, tartja ülését a kö­vetkező tárgysorozattal: 3. Folyó ügyek. 2- Tagfelvétel. 3. Esetleges indítványok, V AGYONELLENŐRZÉSÍ ELJÁRÁS IN- DÚLT RALE A VOLT ROMÁN MINISZTER ELLEN. Bukarestből jelentik: Ralea Mihály, vob munkaügyi miniszter ellen., vagyonelem őrzés cimén eljárást indítottak Vagyonára zárlatot rendeltek el. 1 KORNISS GYULA — \ PETŐFI TÁRSA­SÁG UJ ELNÖKE. Budapestiről jelentik: A Petőfi-Társaság a Császár Elemér halálával megüresedett elnöki székbe Korniss Gyulát választotta meg. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kiviteliig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Kolozs-* váir. Mátyás király-dér 9. A BABA ELSŐ KÉPES KÖNYVE. Baloghy—Benedek. Szétnyitható, uj képes könyv. 3.20 p. A baba második képeskönyve (szétnyitható). 3.20 p. Petőfi: János vitéz. Album diszk, képes 6.50 p. Meselámpa (Me­sék, versek) képes, diszk. 4-40 p. Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen Athe naeum ifjusági jegyzéket. ____________________ A Concordia Rt. nyomdai miiintézetének nyomása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom