Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-09 / 282. szám

ELLENZ f Á AULííhcU' vzátácáfrót Uíátttyr iU &z a &zá: leUelt ten Öss József riportsorozatát az alábbiakban folytatjuk: II. KÖZLEMÉNY. Mol to- ...4z ejtőernyős hah ő jelei­met és Inulifogságot nem ismer..." (A magyar ejtőernyősök jelmondata' Ma, a technika korában nincs lehetetlen szokták mondogatni és ez a mondás kiilönü-rn áll az ejtőernyősökre, akiknek a szótárából valóban hiányzik ez a szí Imp ..lehetetlen . A korszerű technika megvalósította a min­den repülők álmát: a tökéletes ejtőernyőt, amelv ezer eset közül ezer eb iben nyílik, egyetlen mozdulatra, könnyen, simán és mi a legfontosabb, veszélytelenül. I ennészetesen csak akkor, ha az ugró pontosan és lelkiis­meretesen betart ja az előirt szabályokat. De­kát ez minden találmánynál igy ’ van. .MAGYAR TALÁLMÁNY A magyar ejtőernyősök óllal használt ejtő­ernyő magyar találmány. Egyesíti magában mindazokat az előnyöket, amelyek inás típu­sú ejtőernyőknél beváltak és kiküszöbölt azok hátrányait. Könnyen kezelhető, köny- nyen csomagolható, könnyű. Az anyaga se­lyem. A legtisztább gubóselvem. Llszakitha- tatlanul erős és tartós. Annak is kell lennie. Hiszen a magyar föld legdrágább kincse: harcos magyar fiuk élete függ tőle. Egyéb katouai alakulatoknál aránylagosan sokkal több a szerencsétlenség, miut az ejtő­ernyősöknél, de ezeknek tuinyomó többsé­gében is az egyén a hibás. AZ EJTŐERNYŐ Az ejtőernyő szeletekből áll. A külöuLó/ő tipusu ernyőkön a szeletek száma 20—28 között váltakozik. A szeleteket egymástól .varratok választják eb azéit, hogy ha a nyi­las pillanatában a hatalmas légnyomás kisza­badítani egyik vagy másik szeletet, a szaka­dás a varratnál megálljon. Ha nem igy volna, az egész ernyő végigszakadna. Magának az ernyőnek öt része van: 1. a rugós segédernyő, amelynek acélpálcikái a búrok felpattanása pillanatában kinyílnak. A szél belekap a kis selyemernyőbe. A kis- ernvő szinte megáll a levegőben, ellenállást :fejt ki, a test közben tovább zuhan és igy « zsákból zuhanás közben is látható lassú­sággal kibontakozik a nagyernyő gyönyörű selyemkupolája; 2. maga a selyemkupola: 3. a zsinórzat. Huszonnégy darab seiveruzsinór. amely egyenként 370 kilót tud fenntartani; 4. a hevederzet, amelyet az ugró a vállára és lágyékára csatol. Az egyes hevedereket törés ment esen d ural u mini inuk apcsok tartják össze: 5. a zsák, amelyben az ernyőt becso­magolják. . AZ EJTŐERNYŐS MEGVIZSGÁLÁSA Mint irtuk, az ejtőernyősöket önként je- lenlkeztrkhől választják ki. A jelentkezés után valamennyinket orvosi vizsgára utasít­ják. Ennél komolyabb vizsgálatot nun ismer az orvosi tudomány. Amikor az eredményeket összesítik, mond­ják csak ki a döntő szól: testileg alkalmas. Ez azonban még csak a vizsgálat első része. Most jön a lelkialkat vizsgálat, amelyen át­esni legalább olyan nehéz, mint az el'őbhin. A vizsgálatnak az a célja: megtudni, él-e az a bizonyos harcias ejtőernyős szellem az egyénben. Megtudni, hogy vállalkozó szel- lomii-e az illető és önfeláldozó tud-e lenni. Ha a két vizsga sikerült, kezdődik a kikép­zés, amely természetszerűleg egészen más, mint bármilyen inas esanattestnéi. tJGKÜKIKÉHZÉS Maga az tkiképzég tornával kezdődik, tornával folytatódik és tornával fejezőtök he. A tornát a reggeli órákban együttesen, a sza­bad levegőn meztelen felsőtesttel végzik. Szükség is van ezekre a kidolgozott, í rá- nyosan fejlett, csupa izom testekre. Az rjtő- ernyőugrás nem gyerekjáték. ha nem is olyan veszélyes, mint ahogy a hozzá nem értők gondolják. Csakis kemény, elszánt és ellenálló szervezet képes legyőzni azokat a nehézségeket, amelyek az ugrással járnak. REPÜLÉSHEZ SORAKOZÓ — Repüléshez sorakozó'... — harsan fel a vezényszó a tágas laktanya udvaron és a következő pillanatban olvan a laktanya, mint a felzaklatott hangyaboly: minden oldalról kezes-lábas overaüba öltözött marcona ala­kok rohannak a gyülekezőhelyre. Pár pilla­nat és a repülősre kijelölt legénység: példás rendben áll, várva az újabb parancsokat. Az ejtőernyős ugyanis nemcsak ugrik, de sokat repül is A mélységhez szoktatják őket Ejtő­ernyős nem lehet az olyan ember akinek melységiszonya van. Ez a mélységtől való ir­tózás azonban többé-kevésbé kifejlődve min­den emberben megvan. Sok repüléssel kikü­szöbölhető. /.t nevezik szoktatórcpülésnek. Aztán következik a catisztulás \ nagy gépmadár orra egyszerre csak a löld felé fordul Furcsa érzés a gyomorban, mint amikor liften megy lefelé az i inl er, csak sokkal kellemetlenebb. Mindez néhány pillanat csupán. Tudja min­denki, hogy gyakorlat az, egész. Szoktatás. I)e azért a kezek önkéntelenül is az ernyő Önkioldójának környékén babrálnak. A hát­sógondolat ott van mindenki agyában: hátba mégis haj vau u géppel 13... De nincs. A zu­hanás megszűnik. Most érezzük, hogy újból emelkedünk. Az előbbi érzés fordítottja kö­vetkezik. Mintha odaszegezlek volna a gép aljához ti legnapyobl nehézségek árán tu­dunk csuk egy-két lépést tenni. Súlyúnk há­rom. négyszeresére növekedett, ez, az érzés azonban még rnnidig k'lirhatóbh, mint a másik. Ahogy lenézünk, a távolban feltűnik a repülőtér messzire ellátsz.'; szélirányjelzője. Megérkeztünk. TOVÁBBI KIKÉPZÉS Az ugrókiképzés során még sokszor meg fog ismétlődni a fenti gyakorlat. Közben az ejtőernyősjelölt különböző, egész sajátos tor­naszereken gyakorlatilag megtanulja az ejtö- ernyőugrás technikáját. Az előkiképzés hefeieztével kerül sor az ugrásra. Attói a perbál kezdve, hogy az újonc átlépte az ejtőernyős’ laktanya kü­szöbét, gondolataiba i minden pillanatban ott kisérti az ugrás Vágyik is ra, már büszke­ségből is, de az >smert-ít-:i*óli Cselem ősi ösztöne benne van és ha az ugrásra gondoi, valami bizonytalanság-féde érzés lot:ja el, a veszélynek önkéntelen tudata és a vagy, hogy legyőzze a veszélyt. Ez az érzés nem hagyja el egyetlen, pilluuatru sem De lustánként mc/szokja a magar-,ágból való kiugrás gondolatát és szinte ölül neki, amikor CTvirrad az a nap, amelyen először ugrik is. Szorongó őw derűs érzé ek váltakoz­nak benne. Az igazi izgalom azonban csak akkor kez­dődik meg, amikor a motorok zúgni kezde­nek. Az első ugrók beszállnak a gépekbe Ki­csit sápadtak, szotlanok. Nehezen irányítha­tok, szórakozoltak. Minden egyéb gondolat báltérbe «zorul az ugrás előtt. Többen imád­koznak. 1 tiltják, hogy nem le z és nem is lehet semmi baj, de nem hiszik. Hiszen em­berek, akikbe beleojtotta a termesz: t az életfeuiitartási ösztönt... A gép, mint elszaba­dul szörnyeteg meglódul, ntrálni kezd, a nyitott ajtón keresztül látni, mint szalad alattunk a zöld gyep. Aztán a zökkenések egyszerre megszűnnek. A levegőben vagyunk már. Megyünk neki az ismeretlennek, a ma­gasságnak. Pár pere és onnan, ahova most szállónk, a szeb’k szárnyár;, már nem a gép­madár karcsú teste fog visszahozni. Most borzasztó gondolat hasit bele az agyba: — Istenem, vájjon jól van-e csomagolva az ernyő? .. Gondolkozásra azonban nincs idő. A gép már magasan szál!. Most köröz, oldalra dűl. Szemünk a nyitott ajtón. A mélység vonz, mint a mágnes. Pár pillanat és azon az aj­tón fogunk fejest ugrani. A magasságmérő nyolcszázat mutat ÓSS JÓZSEF. 1940 december 9. Az WftMÍís Ma repülünk először. A legénység felszáll a gépkocsikra és elindulunk. Irány: a repülő­tér. A zöld gyepen egymás mellett ott áll­nak már a hatalmas gépmadarak. Sok van közöttünk, aki életében először ül repülő­gépen. Kiosztják az ernyőket, Egy ernyőt csak. Ugráskor két ernyő van az ejtőernyősön: a rendes háternyő és egy kisebb, a hasra erő­sített hasernyő, amelynek mentőernyő a neve és amelyet akkor nyit az ugró, ha a főeruyő- vei valami baj van. A legénység most lát életében először olyan ejtőernyőt, amellyel ugranak is. Kíváncsian nézegetik az ernyőket, mind­addig. mig meg nem kapják a pararnesot az ernyők felerősítésére. — Gépre! — hangzik a vezényszó újból és az ejtőernyős újoncok egymás után szállnak be az indulásra kész gépmadarakba. A repülőgép belseje természetesen át van alakitva a célnak megfelelően. Ajtaja lesze­relhető, hogy ne akadályozza az ugrást. De megdördülnek a motorok-, néhány pillanat és az óriási hangárok gyufásskatulyának látsza­nak. Az ajtó melletti ülésen ül a repülést vezető tiszt. Int és a hozzá legközelebb álló ejtőernyősjelölt odaáll az nyitott ajtóhoz. Körülbelül ezer méter magasságban járha­tunk. Alattunk gyorsan változik a terep, az ajtó körül rettentő léghuzat. De mindez nem számit. Oda kell állni a nyitott ajtóhoz és percekig kell farkasszemet nézni az ajtó melletti acélrudba fogódzkodva, az ásitozó mélységgel1. Közben pedig kérdést kell in­tézni legbensőbb önmagunkhoz: íesz-e lelki­erőnk. oda leugrani? Közben természetesen ide-oda dobálózik a gép, hol előre bukik, hol odalt dől. Játszik velünk. De végigcsinálják. Az alföldi parasztgye­rekek éppen úgy, mint ■ a minden hájjal megkent angya'földi legények. Sorra járul­nak az ajtóhoz, legfeljebb szoronganak ki­csit. Nagy sikerreloyílf meg karácsonyi kézimunkakiáUltása Tavaszy Sándor püspökhelyettes megnyitó beszéde KOLOZSVÁR, december 9. (Saját tud.) Meleg, bensőséges ünnepség keretében nyi­totta meg vasárnap délután a kolozsvári Re­formátus NőSzövet -ég karácsonyi kézimunka- kiáliíitását. Az erdéiyi társadalom lelkes ér­deklődése kisérte a megnyitót s a közönség zsúfolásig megtöltötte a kiállítás termeit. A felszabadult Erdély fővárosának első magyar karácsonyára Soltén vásárolnak erdélyi kézi­munkát, amelyeket nemcsak itthon tesznek majd a karácsonyfa alá. hanem elviszi azokat a vonat az ország minden részébe is. Ezeket a kézimunkákat és hasznos tárgyakat a sze retet készítette: mint minden évben a Nőszö­vetség tagjai, most is jótékony segiteníaka- rással, önzetlenül állítják munkájuk gyümöl­csét a szegény gyermekek tejakciójának szol­gálatába. Mindéin kicsi öltés az erdélyi gye­rekek jövendőjéért történik, hogy pirossá le gyen sok szegény erdélyi magyar gyermek ar­ca az első szabad karácsonyon. Szép és á'do- zatos munka eredménye ez a mostani gazdag, vá’tozatos s művészi karácsonyi bazár: a sok- ezer öltés az igazi karácsonyi szeretetet hir­deti s hirdeti ennek a nagyszerű női munká­nak. a Református Nőszövetségnek dicséretét. Ott láttuk a kiállításon a szivének minden melegével a szegény gyermekek mellé áló Nőszövetség elnöknőjét: br. Bornemisza Ele- mérnét,, azután ott voltak: gr. Bethlen Lász­lóim, Maksay Albert és fe’esége. Dóczvné Berde Amál, báró Mannsbere Margit, Kádár Gézáné, V.eiress'né BoroSs Dodi, Gál Zsig- mond és mások. A közönség már Tavaisizy Sándor dr. püspökhelvetties megnyitó szavai előtt vásáro,!: 8 ez >a karácsonyi bazár nagy­sikerének talán legnagyobb fokmérője. Sze- retetmunka itti minden egyes .darab' is min dCnki tudja, hogy minden fülér a reformá­tus eféini iskolák szegény növendékeinek tej­akciójára szolgál. TAVASZY SÁNDOR BESZÉDE Bornemisszi',( bárónő fe kéri Tavaszy Sán­dor püspökhelyettest a kiállítás - megnyitásá­ra. Csendben, áiiitatosan hallgatja a közönség a szép és bensőséges szavakat. Tavaszy Sándor először a megjelenti nőszö véts égi tagokat üdvözli melegen, majd töb­bek közönt ezeket mondja: — Jelképnek érzem, hogy ezt a mostani kiállítást is ebben a szűk, katakombaszerii helyiségben rendezték meg a Nőszövetség ál­dozatos szivü tagjai. Itt éltünk, itt dolgoz­tunk mi s ez a hely, ez a szűk, kicsi katakom­ba kisebbségi életünk vára volt. Most, hogy szélesebb és kiterjedtebb é’etbe léptünk, ez a katakomba biztosítja továbbra is. hogy éle­tünk minősége változatlan. A Nőszövetség nem keresett szeretetkiállitásának nagyobb, szebb, kirakatosabb helyet, mert zár­tabb életünkben megszoktuk, hogy ne jobbra és ba ra. hanem a mélységek és ma­gasságok felé tekintsünk. És én ebben látom a mi erdélyi életünk: i > értelmét- A taélar. sehb eletlehetőoégek közölt is a mélység és magasság a mi pillantásunk iránya. Magasba tekintünk Isten felé s a mélységekbe a sze­gények birodalmába. Ezután igy folytatta Tavaszy Sándor: — Itt minden tárgynak tárgyi értékén túl magas erkölcsi értéke van: a cél a szegény kis gyerekek tejakciója. Rózsákat varázsolnak majd ezek a tárgyak sok sáppadt gyermek- arcra. Adventben élünk: ha a szegényeket segítjük, Isten dicsőségét is szo'gá'jnk. A gyönyörű megnyitó után a közönség el­özönlőt t.e a kiállítási termet és a biifféí. A kiállítás anyaga gazdag és szén: csodaszép er­délyi kézimunkák, írásos és buzsáki hímzé­sek- térítők, párnák. me'eg kötött; bo’mik. papucsok, babák, zsebkendők abroszok, mii­virágok, stb. dicsérik a Nőszövetség tagjai­nak művészi ízlését. Felsorolhatatlan a tár­gyak száma, változatossága, szépsége. A rendkívüli sikerű ki ál itás a Király-utcai Nőszövetség helyiségében naponta délelőtt és délután is nyitva van. Megrendezéséért a legnagyobb elismerés illeti a Nő«zövetség ve- zeit őségét és tagjait. (—n.) A FELSŐHÁZ PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGA ELFOGADTA AZ 1941. ÉVI KÖLTSÉG- VETÉST BUDAPEST, december 9. (MTI.) A felső- ház pénzügyi bizottsága szombaton délelőtt 10 órakor letárgyalta az 3 941. évi állami költségvetésről szóló javaslatot. Az ülésen a kormány részéről a miniszterelnök megbízá­sából megjelentek vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, vitéz Bariba Károly honvédelmi miniszter, Remény-Schneller La­jos pénzügyminiszter, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter és Radocsav László dr. igazságügyminiszter. A törvény- javaslatot Czettler Jenő részletesen ismer­tette. Több felszólalás után a felhatalmazási törvényjavaslattal kapcsolatosait Hóman Bá­lint kultuszminiszter, vitéz Bariba Károly honvédelmi miniszter és Reményi-Sehneller Lajos pénzügyminiszter válaszoltak kimeri- tően. A bizottság a javaslatot általánosság- ban és részleteiben is elfogadta. Az ülés dél­után 2 órakor ért véget. nélkülözhet! Illetékügyi Utnutatá a mindennapi életben leggyakrabban előfor­duló kérdésekben. Be­tűrendes beosztás, könnyű áttekintés, pontos ada­tok. Ára 1’— pengő. Kapható az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér. Vidékiek L20 pengőt küldjenek be és postafor­dultával kapják. U t á n v é 11 e 1 nem küldjük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom