Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-07 / 281. szám

194(1 december 7» ELLENZÉK J&zscţ : jjuuja (Stádium kiadás.) Jelentősege'tár nem igen van (igazán. rit­ka kivételtől eltekintve) és akkor is inkább, a végén szokás megemlíteni, azonban most mégis kivételesen előre kívánkozik megáll a-, pitani, hogy az Erdélyből származó fiatal ir-v regényének boritéklapja első pillanatra a' könyv ellen hangol. Ara csak futó tévedés­ről lehet szó. Az egyenes vonalú mese lég­körét árasztó rajz könnyen azt a benyomást, keltheti, mintha álomban ringató, alföldi me­sék húzódnának meg a könyvben. Pedig Ká­rász József személyének, sem első könyvé­nek, valamint „Tanya“-jánalc vajmi kevés köze van a meséhez, legkevésbé'a ííiár meg­szokott „mellébes'zéiéshez“. Regénye az al­földi tanyát és embereinek életét, azt a nap­sütötte forró s indulatokkal telt világot tárja lel előttünk, melynek minden mozzanata a meggondoltatás felkiálltó jelét és a megoldá­sok előtte álló terhes pillanatot idézi. Az al­földi élet nehéz hangulata vonul végig benne a maga egyszerű közönséges, de mégis titok­zatos feszültségeiben. Idillikus szemlélettől távol Kárász lát,- egyszerűen és kcltőiségtől mentesen jegyzi az alföldi forró homokon le­zajló drámai történéseket. Eszköze az össze­gezés; célja, hogy egyetlen regényben az em­beri drámák végtelen sorozatán át nemzeti létkérdések megoldására serkentsen. Pál, az „Öreg gazda4, hatvanöt éves korá­ban a tanj át és vele járó gondjait fiára és fiatal menyére bízza s bemegy pihenni a vá­rosba. Legalább-is igy szeretné elhitetni má­sokkal, leginkább magával, A valóság azon­ban az, hogv. á városon is a tanyát és életét figyeli. Beköltözésének főoka talán az, hogy a városon közelebbről • vívhatja soha -el nem múló harcát s$ bankkal, az adóssággal, ■ ami elől a „gazdag4- parasztgazda sem ment. Köz­ben a fiatal gazda, Pali, újabb és újabb neki- gyiirközéssel folytatja az örökös . küzdelmet a földdel a termésért. A fjata’okat azonban meglegyinti sz uj életforma- kapaszkodni a társadalmi létrán és a felkapaszkodás vágya gyermekét már gimnáziumba készül küldeni. Ez a szó ,.ur“ tartja hatalmában a fiatal asz- szonyt és készteti a rossz nevelésre. Ezzel szemben a termés egvre csökken az adó és p adósság „nyöl“, mint n gaz a földeken. A I löld és a jövendő iránti gond füti mindnyá-f inkát s ez az a pont, ahoi összeütközik az | idős és a fiatal nemzedék. Az öreg gazda az unoka ..uras“ nevelésében hűtlenséget lát a. földdé) és a jövendővel szemben. Mig a fia­tal menyecske a fia úrrá tevésében látja em­beribb boldogulásukat. Két örökön önmagá­ban záródó kör kering egymás mellett, a ta­lálkozásnak halvány reménye nélkül. És eb­ben a küzdelemben az öreg parasztnak van több ereje és kezdeményezi) képessége. Eb­ben a küzdelemben a fiatal gazda kimerül és a dekadens tétlenség, a bor mámora ér- a hiábavalóság hangulata kéri ti hatalmába. Az életnek ez a soha ki nem hagyó izgalma las­san feliirü erejüket s előkészíti a tragédiát: ieruska. a fiatal asszony egv nieghasonjoţtV de érzékiséget ingerlő nyári délutánon az er- j köles szerint „elbukik44 s a jövendő remény- i ségéuek. az unokának, a szecskavágó gép le- jj, metszi karját. Az őrülethez közel álló asz- \ szonnval és az ájultan vérző gyermekkel sze- 1 kérre pattan az öreg gazda, hogy szélsebesen | hajtson a városka. Menteni, amit lehet, mig f a fiatal gazda. bormámorban nentereg . .. | De a tanya világának van másik oldala is és számunkra ez a fontosabb. Ez eddig, a fa: lusi felsőbb osztály. Szüntelenül a föld na­gy obi) hozamáért, a. banktörlesztésért, a ke­vesebb adóért, a jövő biztosításáért viasko­dik. A másik oldalon ott áll a zsellér- és bé- resuép a maga külön világával és gondjaival. Az iró itt mutatja meg. ennek az alsóbb ré­tegnek szemléltetésében, hogy egyformán és tárgyilagosan látja a valóságot. És igy Írja meg. A földnélkiili parasztnak nehéz az éle­te. Munka csak az évnek egy részében van s a fizettség csekély, alig haladja meg az el­látást. De mi lesz télen, mi lesz majd az öreg korban, mi lesz, ha a leány „megesik“, ha el kell venni és eltartani gyermekestől? Eíatal- masan -.velő kérdőjelek, melyek minden zsel­lér előtt áthághatatlan falként merednek. ,, ... De máma mán láthatod, Hogy csak rosszabb lösz, égyre rosszabb . . . Mer a főd róna . . . ha ez a tanya az enyém vóna . . .4! ritatja a borúlátó béreslegény az élet, a csa­lád, a jövendő nehézségeit. A másik a bát­rabb es derűlátóbb, akinek már négy gyer­meke van s akik a „semmiből“ élnek a jö­vendő földért él. Ha ő nem kap, „llát fiaink' capnak, ha mög nem kapnak, máj vösznek“. Rt fordul meg a „Tanya“ és életének jö­vendő élete. Ez ejt gondolkodásba és sürget. Minden többvélemény alapja itt gyökerezik, súrlódással leli életük ebben találkozik, egy­ben megegyeznek valamennyien: ha vóna föld. Mert állítják ők is, van a parasztnak esze. „Annyi az esze, hogyha nem ölné pá­linkával mög borral, hát fölborítaná vele az országot.“ A tanyai világ társadalmi rajzában igazán kiváló a Kárász József regénye Az irodal­mon túl pedig kortükrögü dokumentum. In­telem és feddés. Kívülről ázsiai nyugalma, de bélül forrongó alakjain keresztül megmu­a T. hm /.Diesel- és szsvógázmoforok a viiqgniru magyarországi képviselete: DEUTZ CSONKA IÁN OS Gépyyár R.-T. Butl^pes?, Xl- Horlírv MíHIós-uí 31. SZMHák ESKÜÉ Vaszarv Ma szombaton és holnap, vasárnap este: Gábor és Fényes Szabolcs lalrengető zenes vigjátéka, 3 órás kacagás! ToinhoM siker! & MECSET! KALÁKA I MAGYAR SZÍNHÁZBAN 'á!:e este tar ja epetlen elő ulása^ a híres székely népi együttes Az egésjzr ország, sgjtőja elragadt,sírással'.' és. elismeréssé! emlékezik meg arról a hatalmas sikerről, amelyet a Széke yfödről Pestre és a? ország többi nagy városába meghívott hi­res Kee-.-.f'ti Kaláka eredeti műsorával) aratott. A több' mint harminc tagból álló együttes műsora felöle i az eddig még ugvszó van is­meretlen székely táncokat, eredeti székely népi játékokat és népdalokat. Az együttes vezetője és művészi irányi-tója Kiss Ivá’imán orsz. gy. képviselő, akinek nagy és lelkiisme­retes munkája eredményezi!'« azt-/ hogy az or­szág fővárosában és össze« nagyobb város,ai­Autószakiskola, BUDAPEST, Teréz™ korút 7 alá költözött. Tel. 224—862. Hatósá­gilag vizsgáztat: személyautóra, teher­autóra, motorkerékpár a. Részletfizetés.' Vidékieknek bentlakás. — Legújabb Autószakkönyv 322 ábrával P. 8.50. A színház ís@to Szombat d. n. fél 5: ANGYALT VETTEM FELESÉGÜL. (Vaszarv János nagyszerű zenés vigjátéka. Fényes Alice felléptével. Olcsó helvárakkal.) Szombat este fé! 9: AZ ÖRDÖG NEM AL-' SZIK. Vasárnap d. u. 4: HAMBURGI MENYASZ- SZON'Y (A nagysikerű operett első olcsó- helyáras előadása.) V-Gí... o a 7 űpryjr nf\í \r sy/TT< HaEBacsnasmat;' Han ;5S3i?0kei, harmonikákat, gramofonokat, lemeze­ket, xotükat le jolctóbban az ősrégi WA GMEB liangszar királytól í Budapest, Vili. kér., József korút 15. Árjegyzék ingyen! Hétfő este 8: A KECSETI KALÁKA VEN­DÉGJÁTÉKA. (Megnyitó beszéd. Tartja j Kiss Kálmán orsz. gy. képviselő. S ékely J fonó. Üdvarhelyszéki verbunkos. Székely • népi je!eneíek és táncok. Eredeti székely . népdalok. Rendes helyárakka1.) Kedd este 8: AZ ÖRDÖG NEM ALSZIK. Szerda este 8: AZ ÖRDÖG NEM ALSZIK. Csütörtökön a Románc előkészületei miatt nincs előadás. Péntek este 8: ROMÁNC. (Robert She'd on világhírű színmüve ITc'tai Jenő fordítása lián. A Aigszinház óriási .sikerű miisorda- rjbja. Főszereplők: Fényes Alice, Havadly Hona, Hegyi Lili, Benesa Ilona, Faludi Márta, Czoppán Flóri, Kovács György, Bo- rovszky Oszkár, Lantos Béla, Csóka József, stb. Rendező Szabados Árpád.) Szombat este fé’J 9: A BUDAPESTI EGYE. TEMI ÉNEKKAR EGYETLEN HANG­VERSENYE. (.Bevezető beszédet mond: Tátrai György, az énekkar elnöke.) tatja, hogy az élet nagy cs. titokzatos még falun, még a tanyán is. Az idilli irók min­den ellenkezése dacára. Vau olyan kuszáit és szövevényes, mint a városé. S ez a tanya, mindnek a típusa, már nem mozdulatlan, turtya és tudatlan. Uj életforma kovácsolódik az idők sodrában. A falu, a tanya npm áll külön,, bemegy a városba; ami még rosszabb, a város jön ki a faluba, a tanyára és — foj­togatja különféle alakban és megnyilvánulá­saiban. Ebben a viszonylatban kitűnő szatira Kibiny Tihamér ás Reizinger Ödön felügye­lők megjelenése. Termésjelentés helyszíni szemléjére jönnek ki, ám még fogalmuk sincs a mezőgazdasághoz. A gazdag uzsonnák el­költéséhez és mogbiráiásához azonban „szak­emberként“ szólnak hozzá. A „Tanya"" -— ismételjük —- a szorongó intelem és szeretet teljes feddés, jó és szük­séges elolvasni, mert a magyar nemzeti iro­dalom legszebb hagyományainak mesgvéjén halad. Szabó Erűire. Az ördög nem alszik ban megismerhették a ...s/éke'ly. félek eredeti és ősi megnyilvánulásait, úgy a dalban, mint a táncban. ' .............. . U A Kecseti Ka áka hétfő esti4 egyetlen elő­adása iránt városszerte hatalmas érdeklődés mutatkozik. HAMBURGI MENYASSZONY OLCSÓ HEI.YÄRAKKAL. Kulinyi Ernő és Vincze Zsigmond nagyoperettje vasárnap délután 4 órakor, olcsó Ire’yárakkal szerepel a sainház műsorán. Prímák vezetnek, nísgánorvoFoknok figyelmébe ajánljuk Kolozsvár legmegbíz­hatóbb műszerjavitó és kltro- mozó üzemét a HONVÉD-U. 18. szám alatti mm& KELLETEM cégei----------—-----——gMHHHgBtgMgSa Vasárnap d. u. 4: ALYINCZI HUSZÁROK. (A nagy sikerrel felújított operett első ol­csó heíváras előadása.) Vasárnap este 8: ROMÁNC. . Hétfő este 8: ROMÁNC. Mozik muses’ll CAPÍOTL ÉS EDISON: ALCAZAR A fran­ciák híres .szépségű művésznője, Mirelle Balin. Maria Denis, Rafael Calyo. Előtte:, uj Magyar és LÉA hiradó; EGYETEM: IDA REGÉNYE. ROYAL ÉS RIÓ: FŐSZER ÉS CSEMEGE, Vojnicli-dijat nyert irodalmi értékű, nagy­sikerű színdarabjának fi mváltozata. Sze­rep ők: Jávor Pál. Szörénvi Éva. Somlay Artúr. Rendező: Ráthonyi Ákos. Zene: Ke­mény Egon. Előadások kezdetei fél 4, fél ó, fél 8 és fél' 10 órakor. Műsor előtt: Leg újabb Magyar és L1FA hiradó! URÁNIA: IDA REGÉNYE BMM SflKDQR íisi és Utí\ t! vaslap üzlete BUDAPEST IV. Deák Fer:nc-ucca 21. szám. (udvarban.) Nagy.választék az összes divatlapokban. Megjelent az uj magyaros férfi divatlap. Ára 20 betétlappal pengő 5.50. — Fontos és figyelmes kiszolgálás. ©^asi as'siketé A „Stampa“ az olasz szerzők egyesületé- I uek most kiadott könyvét „Lo speltacolo in i Itália“ (amelyről röviden mi is itiár megem­lékeztünk) ismertetve, reámutat az oiasz film fejlődésére és jelentős sikerére. Reámutat arra, hogy az olasz film-monopolium életue- lépésekor az érdekeltek .részéről elhangzott aggodalmak és- siránkozások a jövőt illetőleg nem váltak He. Akik a színvonal esésétől, vagy a ni ozgószínház ak elnéptelenedésétől tartottak, rossz jósok voltak. (Itt említjük meg, hogy Olaszországban: Rómában, de más városokban is különösen népszerűek azok a mozgószinbázak, ahol a filmen kívül úgyne­vezett „élő“ számok: táncok, énekek, szín­darabok is szerepelnek a műsoron.) A látva-- nyosságokból .eredő bevétel egvmiiliárd lira volt a legutóbbi évben (1939) s ennek nagy­részét, mintegy kétharmadát a filmszínházak bevétele teszi ki. 1938-ban-mielőtt még élet­be lépett volna a monopólium, 586.8 millió líra jött be. a filmekből. 1939-ben, a mono- j>olii|m bevezetésének évében máv-lO millió lilával több: 597 millió lira. Az amerikai film bevétele 1938-ban 293 millió lira, volt, 1939,ben a felére: 125 millió lírára esett. Az idegen film korlátozásával emelkedett az olasz , nézőközönség száma. ; Az olasz film, amely 1938-ban még csak 54 millió lira be­vételt könyvelhetett el. 1939-ben már 104 millió lira bevétellel szerepel. (A néma film 27, a francia film bevétele 66 millió lírát tett ki 1939 ben). Az olasz filmgyártás alko­tásai 1930-tól jelentek meg versenyképesen a vásznon, akkor vett az olasz film erősebb lendületet. Ettől fogva — közel tíz év alatt — 2470 idegen filmet mutattak be Olaszor­szágban. A legtöbbet: 374-et 1930-ban. Azóta fokozatosan csökkent ez a szám s tavaly 168-ra esett. Röviden: a nemzeti olasz film felére szorította le az idegen mozidarabokat Olaszországban. Az 1940. évre vonatkozó ada­tok • igazolnák és javítanák meg a meglévő kedvező eredményt. TÖRTÉNELEM ÉS SZABADSÁG Benedetto Croceuak, Olaszország legna­gyobb élő filozófusának uj müve. Fve 2.80, kve 3.80 p. Passutb László: Nápolyi Johan­na, tört. regény, 582 lap, kve 7.20 p. Móricz Zsigmond: Barbárok, kve 4.80 p. Heye: Nyu­gat peremén (Földr. sorozat), kve képekkel 6 p. Egy fiatal rovos feljegyzései. Dr. Csá- nyi Gyula rendkívül érdekes könyve az or­vosi pályáról 326 lap, fve 4.20, kve 5.60. Sinclair Lewis uj regénye: Egy amerikai szí­nésznő, fve 4.80 p., kve 6.40 p. Sásdi: Ara­tástól hóhullásig, fve 3.60 p., kve 4.80 p. LEPAGE-uál, Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket. j KI VOLT MIKULÁS? A Tüköi decemberi ; száma írja: Mikulás napon Szent Miklós cm- ? lékét idézzük. Szent Miklós a litziai Potará- ból származott. Hitéért Licinius császár alatt börtönbe vetették és csak Nagy Konstantin idején szabadult ki onnan. A jótékony püs­pökről számtalan legenda maradt fenn. A gyermekek megajándékozásában mindig nagy I örömét lelte. Halála után sem feledkeztek I meg a gyermekek róla, hanem mikor felnöt- ! tek, családjukat Miklós püspök nevében lép- • ték meg ajándékokkal. .Ez, a szép szokás mindmáig fennmaradt. VASÁRNAP nyílik a magyar kép­ző-művészek EGY ESÜLETÉNEK NAGY KOLOZSVÁRI KIÁLLÍTÁSA KOLOZSVÁR, december 7. (Saját tud.) jelentettük, hogy a Magyar Képző­művészek Egyesülete miután kereteibe bekapcsolta az erdélyi képzőművészeket is, Kolozsváron nagyszabású képzőművé­szeti kiállítást rendez. A kiállítás decem­ber 8-án, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg az Erdélyi Muzeumegyesület Bástya-utca 2. szám alatti házában, a nagy kiállítási teremben, ahol hatalmas festmény, kisplasztikái anyag és szobor­mű kerül bemutatásra. A kiállítással kapcsolatosan Bory Jenő szobrászmű­vész-professzor vezetésével nagyobb anya- országbeli művészcsoport érkezett Ko­lozsvárra és ez a csoport testületileg vesz részt az ünnepélyes megnyitón. A meg- I nyitás alkalmával Bory Jenő. a szobrász- j szakosztály »elnöke üdvözli a város pol­gármesterét, aki azután megnyitja a ki­állítást, amely rendkívül magas színvona­lú képzőművészeti anyagot tartalmaz. A kiállításra előre is felhívjuk Kolozsvár társadalmának figyelmét, a bemutatásra kerülő anyag ismertetésére pedig vissza­térünk. Uj erdélyi képeskönyv!! Séta a bölcsöm körül Erdély legjobb irói otthonukról, szülőföldjükről, népükről. Páratlanul gazdag képanyag, 225 kitin;-. eredeti fényképfelvétellel. Bőrkötésben 5.60 p --n gőért kapható az Eiienzék könyvesboltjában Kolozsvár, Mátyás király-tér. Vidékre utánvéted, rendelést is azonnal intézünk 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom