Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-07 / 281. szám
1940 ti étem her 7. E L L E N 7 JL K 5 miéam 9 99 I. Óvári Os? József,, a tehetséges fiatal újságíró, aki az ejtőernyősök* uéí szolgált, irja meg három cikkben riporteri szemmel1 meglátott érdekes ejtőernyős-élményeit. A ('íreket folytatólagosan közöljük. \ annak bátor emberek, akik nem ijednek a meg a maguk árnyékától, de nem mennek végig a temetőn, ha éjfélt kongat az óra. Isii merek embereket, akik számos kemény harcit ban kitüntették magukat, akiknek mellét >i kétsorosán fedik a vilézségi érmek és neki mennének a gépf’egyvergolyók záporának, de az ejtőernyős ugrást egy mindent megír magyarázó szóval intézik el: istenki ■'•értés-. .... Mindenütt a világon önkéntes jelentkezés s alapján -válogatják ki az ejtőernyősöket. Pisi zikailag és lelkileg erős ember lehet csak ejtőernyős. Testi felépítésében erős esontu- nak, izmosnak keli lennie, kifogástalanul működő belső szervekkel. Fontos a szív, a. t tüdő, a vérrendszer és a belső elválasztási t mirigyük, valamint a fül szerepe is, az egyensúly-érző szerv nagy jelentősége miatt. Ezen- f kívül lelkierőtartalékra van szüksége az ejtőernyősnek. Kell a biztos tudat, hogy vele baj nem történhetik, a harcikedv, az állandó ké'Zeniét, a jószerf.-nősében való konok Kit. Ha ezek az adottságok megvannak benne, akkor alkalmas, — hogy ejtőernyősnek jelentkezzék ... NYÍLIK AZ ERNYŐ? Bárkivel találkoztam eddig,. ahogy meglátta a halálfeje»-', ejtőernyősjelvényt, első kérdése az volt: — Es mondja, nyílnak az ernyők? Mit felelhet az ember? —K Természetes, hogy nyílnak. Ha nem. nyílnának rendesen, nem lennék itt. Az ilyen párbeszédek az ejtőernyős ugrás hőskorát idézik vissza, amikor az ernyő valóban vagy nyílt, vagy nem . . . Ma az ejtőernyő ezer közül ezer esetben nyílik, egyetlen mozdulatra könnyen, simán és arni a legfontosabb, veszélytelenül. Természetesen csak akkor, ha az ugró pontosan betarija az előírt szabályokat. Ez minden. találmánynál i?v van Évtizedek óta mindennapi életünkben számtalanszor hasz- j miijük fel a villamosságot, amely, ha óvat- * lanul kezeljük, halálunk okozója lehet. A magyar ejtőernyősök állal használt ernyő magyar találmány. Az anyaga selyem. Erős és tartós, tiszta gubóselyem. — Ilyen ernvőve! nme vice ugrani mondogatták nekünk újoncoknak a régi ejtőernyős keretlegénység tagjai az ujoncki- képzés alkalmával. — Próbálták volna csak meg a mi régi ernyőinkkel... A régi ernyők . . , Ismerek olyan ejtőernyőst, ..öreg eserny6r‘-nek nevezi magát, aki még közönséges kendermadzaggal pótolta az ernyő egyik elszakadt selymnzr,mórját.  madzag jó erős volt. nem történt haja. 4 mai ei'őernvő több részből áll.,.Yen egy rugós segédernyő, amelynek acélpálcikái a burok felpattanó a pillanatában kin\ iinak. V szél belekap a kis «elyemernyőbe ame’v ellenállást fejt ki. szinte megái! a levegőben,' a test' közben zuhan és igy a zsákból zuhanás közben is látható lassúságé-il Eiboat-ü o- zik a nagy ernyő gyönyörű ■selyémkupolája. A második főrész maga a selyemkupola. amely 64 négyzetméter teiiueţii. Aztán 24 darab selyemzsinár van. amelyeknek mindegyike egyenként 570 kilogramm fenntartására képes. A hevéderzet, az 'ugró vállára és lágyékára simul. Az egves hevedereket törés- mentes duraluminium kapcsok tarl'iák össze. Az. ee-ész ernyő csomagolására különleges zsákot használnak. SZOKTATÓ REPÜLÉS Ahogy az ember lassan megismerkedik az ernyővel az oktató-órák során, ugvanugv megismertetik a mély-éggel is. Az ejtőernyő- sokat repül, talán lobbet. mint a pilóták. A mélységiszony töbhé-kevésbé minden emberben megvan. Ha nincs kifejlődve, sok repüléssel kiküszöbölhet ő. Repülni kell, sokat repülni! A kik énzés e'eiéu löbbszemélves nagy gépeken vittek fel minket ezer. kétezer méter magasságba. A gép oldalán nyitva van egy nagy ajtó. Ide kellett állni sorba egymásután. percekig farkasszemet nézni az irtózatos mélységgel. A léghuzát rettenetes. A gép közben ide-oda dobúlódzik. Az ásitozó mélység előtt kell feltenni a kérdést: lesz-e lelkierőnk innen oda leugrani? Ez csak ..egyszerű“ szoktató repülés. Hátra van még ? feketeleves: a csúsztatás. A nagy gépmadár orra a föld felé fordul, 500 kilométeres sebességgel függőlegesen zuhanunk csaknem 800 métert Nincs sidy! A kétméteres acélhenger — lehet másfél mázsa —- a levegőbe emelkedik velünk együtt. A gép gyorsabban zuhan, mint a többi, néha könnyebb testek. A kéz Önkéntelenül az ernyő önkioldójának környékén babrál: hátim mégis haj van a géppel . . . A zuhanás megszűnik. A gép fölfelé lendül. Mintha odasz,egeztek volna, a súlyúnk három-négyszeresére növekedik. Emelkedünk. Aki az ilyen s/oktalórepiilésen rosszul lesz, másnap indul vissza eredeti állomáshelyére. Nem lehet ejtőernyős. . AZ ELSŐ UGRÁS ,.. A kiképzés során a jelölt különleges tornaszereken tanulja gyakorlatilag az ugrás technikáját, úgy,, hogy a legnagyobb könnyedséggel le tud ugrani 4—5 méter magasból anélkül, hogy a legkevésbé is megütné magát. Megtanulja azt is, hogyan kell behajtani az ernyőt. Ez a legfontosabb talán. Ha az ernyőt pontatlanul, nem az . előírás szerint hajtogatták össze, könnyen szerencsétlenség előidézője lehet, A laktanyában eltöltött napok minden j perce az ugrásra való testi és lelki előkészü- J letekkel telik el. Ha tornász,ik a jelölt, rá- j szólnak, hogy lelkiismerfetesen csinálja, mert j különben az ugrásnál megjárhatja. Ha elméletet tanul, figyelmeztetik, hogy joi1 jegyezzen meg minden szót, hogy baj esetén tudja, mi a teeudő.‘'’ SV.áiJitalanszOi, halálos un alb inig hallja, hogy a géj$ elhagyásának pillanatában zárni kell a lábakat, ufcbogy egv zsinór véletlenül a lábuk közé löknödj<*k, mert ez meggátolja az ernyő kinyílását. És fel virrad a nap, mikor először ugrunk. A repülőtér felé az utón a hangos jókedv csak látszólagos. Az igazi izgalom akkor kezdődik. mikor beszállunk a gépbe. A gyakorlott. régi ugrók figyelik az újoncot és mi tudjuk ezt. nem akarjuk, hogy, felni lássanak. Furcsa érzés. A repülőgép mennydörgésszerű robajjal, indul, neki a magasságnak, motorok, műszerek együttes munkája repíti fel az embert ezer-kétezer méter magasra, honnan majd egy-kél perc múlva egy magányos • ember száll alá a csendbe. ..Istenem, jól „van csomagolva az ernyő"'"' Gondolatokra sincs idő már. . . Ezer. méterén járhatunk. A gép köröz, öl- dalra dűl. Szemünk a nyitott ajtón. A méylség vonz, mint a mágnes. .Pár pillanat .múlva azon a nyitott ajtón fogunk kiugrálni. Háromezer lóerő rettentő robaja zug. S a dörgő zengésen túl szinte halljuk, szinte érezzük egymás lélekzetvételét. Ó'vári-Óss József. Az angel pénzügyek snaü állása ai infláció felé (Ule-Prcss.) Ila az angol nép még nem volna azzal tisztában, milyen óriási pénzügyi megerőltetést jelent Anglia számára ez a háború, akkor csak tanulmányozza figyelmesen a nyilvánosságra hozott 1940—:41. évi háborús költségvetést. Az angol kincstári kancellár az 1940—41., tehát az első teljes háborús év összkiadásait az alsóházi beszédében 2.667 milliárd fontban állapította meg. Tehát ez az összeg a mult évvel szemben, mely Sieréfeltü! várja a vsss^aíérí testrórehe! a „Téli Builapési“ 50 százalékos vasúti, elszállásolási é; Egyéb .kedvezményeket biztosító jegyfüzettel utazhat mn lenki 194!. február 28-ig. Budapestre. Bővebb felvilágosításokkal szolg^jb . «a-k az -.összes. .• -■ • tudvalevőleg öt béke- és hét háborús hónapból állt, egy 32. százalékos, azaz 850 millió fontos emelkedést mutat fél. Az angol pénzügyek háború okozta súlyos megterheltetést különösen kiviláglik akkor, ha kiszámítjuk, hogy á üépjövedelem hányadát teszik ki a háborús kiadások. Mivel rr népjövedelmet az 1940—41-os évre 5,760 milliárd» fontra irányozták elő., a háborús 2,667 milliárdos összkiadás ennek 47 százalékát emészti fel. Tehát az angol nép kényszerülve van —■ kormánya jóvoltából — jövedelmének kereken felét kábámra elpocsékolni. Időközben azonban • e kitudódott az is, hogy a pénzügyi teher, mit ez angol népnekj kormánya háborús politikája követ!w::bébcn elviselni kényle-' leii, sőkftál nagyobb'még u fenti összegnél. Ugyanis a költségvetésben előirányzott 2.667 milliárd fönt távolról sem elégséges a hadi- költségek teljés 'fedezésére. A jelén költségvetési év első negyede ugyanis hatalmas —- 507 millió- fontot kitevő deficittel! zárult le, inig a mult év első- negyedében, ez csak 152 millió font volt. Mnaiztriien nőnek kEndáidk Hegy ezt az óriási hiányt a nép előtt né* mikép igazolják, kijelentik az angol illetékes körök, hogy a kiadások a káboiu folyamán lavinaszerűen megsokasodtak még pedig 296 millióról 695 millióra. E körök kijelentik, hogy a múlt év utolsó hónapjától kezdve a heti átlagos kiadás 65 millió font,, mig az ez év junipsi kiadás elérte már a 71.5 mi ió fontot. Mindezen adatok mellé megjegyzik, hogy a múlt év júniusában a kiadás1- csak 18 millió fonf Volt. A hadikiadások emelkedésének ily rohanó üteme mellett arra kell szárititani, hogy az évi kiadások elérik majd a 3,500 millió fontot. mig Simon volt pénzügyminiszter eddigi költségvetése csak 2,667 millió költségre számitolt. Az angol kincstári hivatalnak ma már azzal az igen komoly és súlyos problémával kell számot vetnie, hogy hogyan kellene, illetve hogyan tudhat megmérkőzni az egyre növekvő kiadásokkal. Magában véve lunom ut áll a megoldás rendelkezésére: adók, kölcsönök és infláció. mely három megoldás közül az első kettő szolidnak mondható, mig a harmadik lehetőség különösen angol részről, mint komolytalant és nem szolid megoldást elutasitásra talál. AZ ADÓZÁS KÉRDÉSE Ami az adózást illeti, annak mindenek előtt is csak igen korlátolt keretek közölt kell mozognia és annak megváltoztatásáról a demokratikus, szabadság országában — Angliában már csak a belső béke fen- tartása érdekében sem lehetne utólagos veszély nélkül beszélni. Hogy é szempontot maga az angol pénzügyminiszter is megszívleli, kitetszik abból, miként fektették fel a folyó pénzügyi év fedezeti költségvetését. Mig ugyanis az 1939—40. költségvetési évben' a költségéig fedezése csak 58 százalékban történt adók által és 42 százalékban kölcsönök révén, úgy a legutóbbi költségvetés kiadásai csak 46 százalékban fedeztet tnek majd adókból és csak 54 százalékban kölcsönökből. Ezen adó- illetve kölcsön- igénybeyételi-csökkencs ellenére is — abszolút nézve a dolgekat — az angol -adófizető az 1940—41. költségvetési évben mégis 185 millió fonttal több adót. kell fizessen, mint a mostanit megelőző években, mert időközben mégis csomó adófajtánál léptettek a normálisnál nagyobb emeléseket életbe. Nem Eehet fafcoxrig az e<8駻fi*és#' Fenti okokból kiindulva teljesen kizártnál: látszik, hogy .az angol adóprést még tovább alkalmazni, lehetne. , Minden ily szándéknak úgy anyagi, mint belpolitikai meggondolások a legelső sorban az ellenzői. Nem kell egyebet megemlilsünk, mint azt, mily erősen szembeszúllottak a munkáspárt egyes körei nem rég az indirekt-- adó újabb emelésével. Az angol pénzügyminisztérium tehát csak az egyedüli utón"— kölcsönök segítségével — tudhat már a növekvő hadikiadásokkal lépést tartani. Az 1940—41. évi költségvetés nyilvánosságra hozatala alkalmával az akkori kincstári kancellár Simon igen derűlátóan Ítélte/ meg a növekvő hadikiadások fedezési lehetőségét kölcsönök utján, tcimészetesen az első hadilcö'csön eredménye alapján. Ebben a derűlátásban az angol pénzügyi világ .egyes körei már akkor sem osztozkodtak a kincstári kancellárral. Egyre hangosabbak lettek azok a hangok, melyek a hatalmas összegek kölcsönök által való előteremtésének lehetőségében kételkedtek. A borúlátó látomásai azonban beteljesedtek az utolsó évnegyed kölcsön jegyzései során. A-.június :25.-én megkezdett 2 és fél százalékos hadikölcsönre máig csak 60 millió fontot jegyeztek. E miatt szükségét- látta a Bank of England kormányzója felszólítást intézni az angol néphez, hogy fokozottabb mértékben vegye ki a részét a kölcsön jegyzésben. Ez a felszólítás ékesen bizonyltja az angol kölcsönpolitika sikertelenségét. Az angol kincstári hivatod azon reménye, hogy a csekély 2 és jól százaié kos kamatlábat az aránylag rövid 5—7 éri lejárati idővel „izleteseb.be tegye ', tévedésnél: bi ■ Jóízű, megbízható, enyhe, Biztosítja a telek íájdatommoatas kiürítését Egy csokoládé pasztilla. .........ára 12 fillér. zonyúlt és fényes világosságot vetett úgy az angol pénzügyi Italóságok pénzügyi művészeiére. mint az angol nép pénzügyi áldozatkészségére. . UJ PÉNZÜGYI MEGOLDÁSOK A hosszúlejáratú hadikölcsönpolitiká hu-' kása arra kényszeri tette a kincstári hivatalt, hogy uj pénzügyi megoldásokhoz nyúljon, melyek minden egyébnek nevezhetők, csak komoly és szolid hadifinanszirozásnak nem. Ezen új metódusok kétségkívül már az inflációs ■ megoldások területébe, tartóznak. miért is azokat a nép széles rétegei----ezen minőségénél fogva — már eleve elvetik. Ebben az ősszeliiggésben elsőnek kell megemlítenünk az angol kormány középlejáratú pénzügyi műveleteit, amelyek gyakorlatilag nem jelentenek- egyebet, mint a kormány kényszerköícsöneit a leteli bankoknál. A kincstári hivatal ezen műveleteket azzal kezdte, hogy a nagybankoknál egyenes rövid- lejáratú kölcsönöket vesz fel hetenként, hat havi előlegek formájában, ..kincstárbivatali betétC; elnevezés alatt. A kormány minden pénteken közzéteszi, mily összegeket szedett be ily módon az, elmúlt héten, jobban mondva — mennyit kell fiz’etniök a bankoknak a kormánynak. Az összegek visszafizetése 1,125 százalék mellett a félév elmúltával történik. Illetékes angol körök a követett finanszírozás ezen módját az adók. rendetlen és meg- bizhatatlan ütemű behajthatóságával, valamint a hosszúlejáratú kincstári papírok elég télén eladási lehetőségével magyarázzák meg. Nemcsak az angol pénzügyi helyzet gyengesége látszik ebből a megokoláshól. hanem, egyszersmind bizonyíték arra is. hogy- ezen uj közép- sőt inkább rövidlejáratu pénzügyi műveletek már teljesen inflációs jelleggel bírnak. Mivel a hadikölcsönvétel hibásnak bizonyult, a kincstári, hivatal most azon igyekszik, hogy n függő adósságok konszolidálást nehézségeit a nagybankoknál befizetendő középlejáratú kényszerítőin sünökkel eltüntesse. A valóság azonban az. hogy a függő adósság •nem konszolidálódik, hanem ehelyett a lassú inflációs veszély, egyre jobban növekszik. Hogy a kormány « hadikiadások fedezésére már inflációs megoldásokhoz nyúl. komoly aggodalommal tölti el az angol lakosságot. A közeledő veszélyt nem' hallgatják azonban már el a kormánykörök "sem. Csak azt nem tudják, hogyan lehetne e veszélyt még tá"vol tartani. A pénzűgyi helyzet sulvos nyomása alatt a takarékoskodási kötelesség bevezetésének kérdését Churchill által összehívott' bizottság alapos vizsgálat iát gyáva tette- E bizottság tagja Keynes professzor is. ki tudvalevőleg a takarékoskodás! kényszer gondolatának apja. ki azt hiszi, hogy e megoldással fedezni lehet a hadikiadások tekintélyes részét. Ez a terv azonban még csak a jövő zenéje és jelenleg minden komoly háttért nélkülöz, annál is inkább, mert mértékadó körök e gondolatot már is elvetették. Maga Simon. a volt -kincstári kancellár sem helyeselte ezen újítás bevezetését. Simon úgy vélte, hogy a kötelező takarékoskodás ..megöli az önkéntesség szellemét’ . eltekintve attól, hogy kezelési nehézségekkel is járna. Ha áttekintjük Anglia jelenlegi pénzügyi helyzetét, mindenhol csők nagy összevisszaságot találunk a különféle megoldási módozatok különféle alkalmazása tekintetél en. Eddig nem sikerült még világos megoldási alapot találni. Bizonyos azonban az. hoge a szolid finanszírozás utjai: az adózás és hólesőn vétel egyre - jobban mosódnak cl. hogy helyüket -átadjól: az inflációs hadi j in árt s zirozás m ago!dás am ah. Az inflációs folyománvl már feltartóztatni nem lehet, az már rohanilépésekben halad előre, mert az időközben mutatkozó rekord- kiadásokra az idő már busásan ráduplázott. A kincstári kancellár legutóbbi alsóházi m jelentőse szeriül -Vngiiá hadikiadása az utó só hónapban napi 14 millió fontot, azaz havi 98 millió tontot tett ki. inig az az előző hó napokban csak 9. illetve 72 millió font volt. Angim hadigazdálkodása végérvényesen a- infláció rögáis .útjára lépett. A L.
