Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-06 / 280. szám
iofiu£* p :S2#rkeszl8séií és hiatföiusatai: fialsisvá?. jiassflîiaEtî! 4, T.etelsn: il- S8. D?tisaüa t ISY«ls«paiea a. száiR. leíeíaíJ sz.s 28—23 Xlapitstla: BKRTHfi mam fsSeífis szarfcfszlé és tsazaafö: ói. mms iíszló JUadóialaitJonos: HUH R. í. Sűiezsfér. Elöíizstési árai: ba?íi8ía 2JQ, negyedévre fi. féléire n. egésr évre 32 gscgă. LXÍ, ÉVFOLYAM, 280. SZÁM, P is N T E K K O L O Z S V Á R, 19 4 0 DEC E M B E R 6. HORTHV (B) Kevés földi halandó swmái’a eda tolt. meg, hogy neve életében imádsággá és élete legendává váljék. Egy megtiport ezereszlendős történelmi rendelte lés ’liléiévé, kunyhók megtört a-s-szo * nyalnak édesanya ajkán mindennap újra születő dallá, Öregek biztonságává, meg ki.iMt.oi rak uj jiicrÖ s ödíéstevé, rabságban született, nemzedékek szabadságcéljává. érette meghaló mártírok JeOd igazoló sóvá és Sírjukon tűi '■& fényeskedŐ bírsz:* ke elégi étjeiévé. Erdei’, mindeti ni agya r iának versejí /ében. pórusaiban valóságos közösség* gé, egy nemzet minden tagja Irrt el oszló programjává, kÜzdelmernek mentségé vé, jövőjének fogadalmává, tehát ni hin dent eg v ben értve: nemzeti tartalmává lém’egiiít vz a név. Semmi tilosabb, bünhődét-esebb, üt düzottebb, tejhát hatalmasabb nem volt az ő nevénél. Nyilvánosan elhhngzó szó, kinyomtatott betű az ö nevét két évtizeden át meg ivein említhette*, Is-* kofák tenköny vcT. dobogók tantermi elt">íídása; kma hangot ezalatt nem ejt hettek. És mégis,, ha odakürm éjszakai1 bázkntatások otromba léptii, kiáltozó fegyveresei törtek rá ajtóinkra s vitték az ö neve miatt börtönbe, kínzásra, kényszermunkára, kocenírációs táborba a családapát, a kétéves gyermek is az otthagyott házban már Érette tmádko- ■zeit s ha kérdezted, mi akar lenni, seiv i !>‘tve. vérszegényen, fiitetlen vackort is, száraz kenyér morzsáján is ni magyar életet felelt rá; Horthy huszár leszek. • Hadán, Gödöllőn, Kenderesen, ha ü Csonka ország napi gondjában megfúr radv’á pihenésre hajtotta a fejéi, a ke1- évtized esztendői alatt álmát az el szó k tott magyar föld népének imádsága szerette, És ha életének nyolcadik évtizedében Róma, vagy Bérűn vlíágraszó* ló, államfőt fogadó parádéin egyedül, vagy király] hitvese oldalán yégigha • ladt a tiszteletére kivezényelt dirzszá zá-dok merev sorfala előtt és v ilág csodájává vált. rugalmas léptű, csengő hanga, csillogó szemű délceg fiatalsága, — i lépesében, szavában, széniében annak az \ életnek megtartó ereje élt mindenkor j Üy fiatálon, mely e két évtized minden óráján é? minden percén legendás képessegeket, egyre hatalmasabb csodáié vő varázslatot sugárzott .itt 1 élekből»« -’etekbe, szívből szívbe’, vágyból vágyba, rnagyarbóbí.nagyafba, Érette. Róla és egyetemes ro-ppant ragaszkodókban Feléje. i Ha Budapesten, vagy' .bárhol az or ■szagban, fényes szemléken, az ünnepségek megállapított sorrendjét is meg-« aktasz* va. keze egy egy magyar katona bitre!újában egy egy percre elidőzött, ha valamelyik faluban ív-se rétét meg* várakoztatva egy egy magyar gazda házában vúgy udvarában szerető szóval belefeledkezett a Jószág sorsának, a termés eredményének, a:< árvíz kárának, a gazda lovának kisemiber tgoudjába, ha Apró, kemcnyiz.mtj leventeriuk: ünnep ségc-in megve regétté- egy-egy felvidéki, , dunántúli, vagy alföldi barnaszénül ma | gyár gyerek vállát, ha Kenderesen ma* gúnyosan -el’nduM esti sétáin egy egy öreg gazda kapuja előtt, vagy eper fája alatt, minden államfői rangját félretéve a magyar gazda egyszerű szava beszél geteti Belőle a másik magyar gazda* hoz, ha a Vérmező füvén, vagy a Margitsziget pázsitján vitézt avató pallósa egyenként ugv érintette meg az eléje térdelő hősök vá Illái, hogy minden egyes érintésre nem a. hűvös szertartás gép:es mozdulata, ,hanem a minden v* kézében léí ek.»*vér ór-amlásf. sugárzó faj. í j ta. szeretete áradt Alakjából, —- m i Iliiig és mindenti-tí a közülünk való magyar volt ö, az Első az azonosak közül, a Vezér a nép véréből és testéből, a gond iáinkban, családi életünkben, csűrje’fik ben és i'ökl iefnken, békés ni unkánk bait és hősí virtusunkban egyazon fajtánk* bélI, veiünkérző és érettünk való Leg első .Magyart tudta és tisztelte mindenki az' Ö szem élvé ben. ÁHa n i fők, h atal ma sságo k, ur alkod ó k és diktátorok személte körül mindig kialakul valahogyan a hivatalos for* mák, törvényes rendelkezések és előírt szokások szabályai' szerint me gát la pi lőtt hódolat. Mi jóí tudjuk, hogy ezek a formák önmagukban még csak hideg keretet adhatnak a tiszteletadásnak, Valóságos tartalommal ezeket a kerete kei csak a lelkek őszinte ragaszkodása és parancsszóra soha meg nem mozduló szeretető töítheti meg. Hogy mi az- ér* teke az ilyen -előírásos hódolatnak és mik az értékei az ilyen hódolat külső me grty i í a tko zás ai nak, azţ az erdélyi magyarság -gén jóí tudja. De jóí-Hí-fítt1 azt is; hogy milyen mélységekben és müven kitépheted lenül gyökerezhetik meg az -Íven ragaszkodás és szeretet a lelkekben még akkor is, ha külső for mák, szabályok és kötelező rendelkezések nélkül. Önként, csendesen elindul az esti tűzhelyek, a hegycsúcsokon és havasok gerincén m-eggyujtoít szét* szörf pásjttortijizek, & zűrt ajtók mögött összehajtó fejek, a szomszédos cellákba zárt politikai ii Időzítitek, a fájsz crete • tűkért kbemmizett tisztviselők, a ma* .gyarságukért megbírságolt iparosok, a ki ni életlenig megzsarolt kereskedők, a nyelvvizsgákon elbuktatott tanárok, a jog la ínnal elkobzott egyházi vagyonok, a máról holnapra bezárt iskolák, a. ki lakoltaiou. rendházak, a bűnjellé elő* léptetett kís'keni máskát! virágok, a székely legénykalapokra csákazértis ki 1 tűzött árvareáiryhajak, a tulipános iá da fiákban titkon megőrzött öreg lobo gók, az almáriumban megóvott párták, a halotti csendjükben is öntudatot árasztó kopjafás temetők, a íehalk'fntt éjszakai rádióhangok végtelen utjain. Elindulhat-és megforrósodhatik; egyet • len hatalmas rajongássá, mindenre kész, önfeláldozásig érlelődő, mártiro kát sereg esen termő roppant tömeg erővé, egy egész nemzet elíojthatatla nut egységes történelmi sors-tudatává, apostoli erejű rendeltetésévé. Erdély népe, egész magyarsága át éke és megnövelte ilyen hatalmas lelki»* erővé ezt a belső titkot és csodát; Fehér lován jött Horthy .Miklós húsz év óta minden áldott nap a székely nép régek teiutjain, áhított álmok vi rá*szőnyegén, eltiltott zászlók napié* nyes szinpömpája-ban, legendás csodáte - vések egyre növekvő íömeghifében, olyan erős vágyak és sóvárgások, érzel mi bizonyosságok és. ki nem irtható ragaszkodások égi utján, hogy ezt a hi* let végül is benne rejlő erő ide a föld re erősítette, valósággá melengette, hogy végül i.s ezt a hitet a csodavárás és a lelkek vágya történelmi ténnyé formálta. Ez a hit isohasem ismert határokat. Ezt a vágyat soha nem gyengítette meg semmiféle útlevélvizsgálat. Ebbe bele nem láthatott semmiféle finánc, vagy detektív. Erdély magyarságának leiké ben tökéletes egységben élt és él ma is ennek az álomnak a képe. Ereje meg hatalmasodott, amióta i*t a mi felszabadított- földünkön valósággá lett. Vaj* jón homályosabb lehet e azokban a let klekben, amelyek ma is zárt titokként orz k és egyik napról a másikra vált/) zatlanuf továbbálmodják ezt a csodát. Miklós napián tehát a mi erdélyi hó dotálunk a magyar kormányzó szemé lye felé ennek a megvalósult álomnak a szeretet»* és hálaáradata. És ha az ol raiiíői hős tengernézö tekintete, mely országgyarapit.ásának történelmi álló mása n előbb a szegedi alföldi róna ka iász tengerén, később a ve recket hágó hegycsúcsain mérte fel a verejtékező magyar milliók felszabadulásának egy* egy földdarabját, most ezévben a csíki havasok szentistváni évezredes határ csúcsairól néz végig a Székelyföld és az erdélyi részek ujjongó területein —f ezt a tekintetet olyan eléje nyíló lelkek tengere fogja fel és öleli vérré, való sággá, amilyen leiekként a mi kéíévtí zeden át foly tonosan bezárkózásra téH lelkünk nyílhatott csak meg a beléjerei tett és benne forrón szereted! legenda testet öltő álomképének valósága eJott. Erdély magyarsága az első szabad Miklós napján Isten leggazdagabb áldó* sát kéri Magyarország kormányzőjár» és családjára. Háremszáz román politikai menekült tartózkodik Magyarországon *— U{a it {u%6&zlávicti í/ieme dinii top Újabb ellentétes híradások a romániai helyzetről BELGRÁD, december ó. (MTI.) A i Vreme nagy teret szentel a magyar* | jugoszláv viszony kialakulásáról szóló j jetenţeş-eknelc és ezzel kapcsoatosan a i magyar román viszony mai állását is j bőven ismerteti, A lap tudni véli, hogy -j Németország diplomáciai kezdeménye* ; zésekre szánta el magát, hogy az ellen ) téteket elsimítsa és a két országot kj»- | z-élebb hozz« egv^máshoz. Közli buda* | pesti tudósítójának két telefonérfcesité- | sót. Az égyk jelentés a Magyarorszá j gon tartózkodó 300 román politikai me* j iiekiiítről szól, a másik a niagyar*jugí>- \ szdáv baráti viszony örvendetes kiaía* kallósát ismer-teiii budapesti politikai; körök >w-egvilágításában. JBUDAPEST, december 6. A rofnániai hely- zptről A'ég 'mindig eli'enléíes biratlások -ér- kezuek. Buknregli jelentés szerint a helyzet bizonyos mértékig nyugodtabhá vált. Mégis szó van arról, hogy a kormányt tábornok* miniszterekkel újjászervezik. •. A Transkotiti* n-ent Éress jelenti: Huszonhárom román ironüiárebs szövetség vezetősége december Ó-ra Bnkrií»slbe gyűlést hívott egybo és a kiadóit kiáltvány arról beszél, hogv n nem* zéti légionárius állam keretében a régi határok újjáépítésén akarnak tevékenykedői. Zürichi híradás szerint Antouesctt itliamve* yetQ.és. jHtitia Sima köpött bizonyos ellentétek vannak. A radikális légionisták Hori a Simát .hatalomra vágyó árulónak bélyegük. Belgrádi jelentések közük, hogy. Ploestiben és Unióéban met: windig nem tud rindet teremteni a román katonaság. BEDARFST, december 6. Á budapesti rádió. közlése szerint meg nem erősített Iűreic -arról számolnak be. hogy Alanin Gyula és Voevod Sándor ismert nevű román politikusok a feloki hat ár ál lombon tartózkodnak és összeköttetést keresnek a magyar hatóságokkal a határát lépési engedély megszerzése ügyében, \ Kolozsvárra érkezett román menekültedet Budapestre íráuyiloUák. Katieganu Eir.il volt luiuiszter, a Tribuna ciniíi kolozsvári roma n ki 1 igazgatója, Budapesten tartózkodik -«-s igyekszik megszerezni a menekült román politikusok részére a határátlépési engedélyt. A román Tnenckülb’k elbeszélései szerint azokon a romániai te- rtile1ek-en„..::iho! niru-seuek német csapatok. kérlelhetetlen üldözés folyik a jna- g-yurok ellen. Egyébként minden jel arra iputaî. hogv közelebbről összetűzésre kerül a sor a vasgárdisták és a ronnw hadsereg között. Bizonytalan Gigúrtu és Ma- Ttoileseu volt miniszterek sorsa is, akikről noíiv merre v a rine m tudják pontosan, nak. Bt. K AR EST. december 6- (Magyar Távirati Iroda.) A kormány tagjai minisztertanácsra ültek össze. Au ton eseu tábornok és Sturza külügyminiszter beszámoltak a kiílpoiirikai helyzetről. A ííiüiiszler- tanács elhatározta, hogy Bukarestbe bevezetik a földgázát, hogy pótolni tudják a Xü7.ií’aszűk«égle’tet. Jugoszláviával azonnal megkezdik a kereskedelmi tárgyalásokat, Elhatározták végül, hogv a meggyilkolt vasgárdistá k családi ag ja inak nyugdija I Joli ósitauak. TÖRÖKORSZÁG ÉS BULGÁRIA NEM ENGEDNEK \T TERÜLETÜKÖN IDEGEN CSAPATOKAT RÓMA. december 6. (Mii., A Irihuna jelentése szerint Szófia és Ankara között ho*r* szabi* eszmecsere folyt le. melynek ered- ményeképnen Töröhorszjig és Balgórja kié- esőniisen kötelezték magúkat two. bogy területeiken nem engednek át idegen csapatokat. Des ;ui<-<aE a Tribuna jelentése szerint. Magistrali olasz követ hosszabb nipgbeszéi'st ful\látott Bódov boiaár küiütrvmin.íszterreb
