Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-31 / 299. szám
■ í I ELLENZÉK 19 4 0 december 31. ■HBMDHinWIBR (f\Pj Az év világ poKtc hájjá M: ci §*Ä®ru éve ÖREG LÁMPÁK MELLETT ÜLNI! C SERÉLJE KI ŐKET TUNGSRAM hogy Tamási Áron uj szinjátékát, a Vitézi lélek cimü színmüvet nagy érdeklődéssel várja a budapesti közönség. Január 25.-én kerül színre az uj Tamási darab a Nemzeti Színházban. Főszereplői: Szeleczhy Zita. Berky Lili, Eöry Kató, Vándory Margit, Lehőtay Árpád, Apáthy Imre, Gázon Gyula, dr. Hosszú Zoltán, Rajczy Lajos és Fataky; hogy Belgrádban is rendkívüli sikerrel került színre Karády Katalin nagy történelmi filmje, az Erzsébet. Ezt a szép magyar filmet legközelebb Kolozsvárt is be- mutatja a Capitol filmszínház, amelynek szilveszteri műsora a legsikeresebb magyar katonafilmet, a Beszállásolást hozza Szeleczhy Zitával, Kiss Manyival, Páger Antallal és Kabos Gyulával a főszerepekben; 1 hogy uj magyar színtársulat alakult az északamerikai Egyesült Államokban. László Miklós, az ismert szinész-iró alapi tóttá az uj társulatot, amellyel bejárja majd a magyarlakta amerikai városokat; i hogy Ebe, Stignani a római királyi opera művésznője vendégszerepei legközelebb a budapesti Operaházban; hogy sokan emlékeznek még Kolozsvárott Eőrley Flórára, a most elhunyt kiváló müvíssznőre, aki mint primadonna nemcsak Kolozsváron, de Debrecenben, Szegeden, Miskolcon és Budapesten is ismert és «.elismert volt; hogy ’.újfajta gyümölcsöt tenyésztett egy Newyork állambeli kertész. Burgonya cs paradicsom keresztezése az uj kitűnő izü gyümölcs, amelynek neve: tapa to = a tomatC) és potato szavakból. Dr. Láng János M. közgazda, V,. tfytyíA&ftii tanát&efyéd UMdfíú- váttated Teee-Ht-kii. 39 3. U. L K. £Mdí 1940 elején ötödik hónapjába lépett a bábom. Az események titokzatos mélységek lelett örvénylenek, a finn—orosz csatatértől eltekintve, a háborús fronton aránylag mégis szélcsend uralkodik. A szélcsend mögött azonban lázasan készülődnek az erők- további összemérésére. Minduntalan felröppen hol egyik, hol uiásik oldalról a bir, hogy az ellenfelek békeajánlatokra készülnek Csakhamar kiderül azonban, hogy propaganda- mesterkedésekről vau szó. Az év fontosabb eseményei mind nyilvánvalóbbá teszik, hogy sem békeközvetitők, sem diplomaták számára ez az ut nem járható mindaddig, inig a repülőgépek, tankok, ágyuk és hadihajók el nem végzik a maguk munkáját. Tragikus dolog, de az 19-tO-ik év tapasztalatai nyomán megváltoztathatatlannak látszik, hogy az emberiség békét biztositó uj rendjét nem lehet megteremteni anélkül, hogy a háborús erőpróbát teljes borzalmasságában végig ne küzdjék. Nem első eset a történelemben, hogy az emberiség továbbhaladása előtt más ut nem áll nyitva, mint a legnagyobb pusztítások útja. 19-10 elején egy hónap óta tart már a finn—orosz háború, mely a nagy európai h í- borunak járulékos küzdelmét képezi. Minden újabb harctér azonban esak kezdete további fejleményeknek, melyeknek sorozata még beláthatalan A háborún kivüi álló kisebb országok igyekeznek mindent megtenni, hogy békés semlegességüket megőrizzék. E törekvésük sikere azonban nem tőlök függ. Vagy legalább is nem első sorban tőlük, mert az egymással küzdő óriás hatalmak a semlegesség jogát egyre szükebb keretek közé szorítják. „Németországnak — írja a \ölkischer Beobachter egy joggal je’entősuek tartott cikkében — észszerű rendet kell teremteni a földrajzilag hozzá közel fekvő területeken. Az államok közötti életben nincs feltétlen szabadság. Kisebb országok és népek kötelesek a hozzájuk legközelebb fekvő hatalmas .szomszédhoz legalább gazdaságilag hozzáalkalmazkodni... Amelyik közülük idegen hatalmak eszközéül adja oda magát, amelyik ez élettér törvényeivel ütközik össze, előbb* utóbb meg fogja ezt bánni.. “ S a német álláspont ebben a kérdésben pontosan fedi a semlegességi jogokkal keveset törődő Anglia, sőt a háborún eddig kívül álló Egyesült- Államok álláspontját is. 1940 a háború kiterjedésének éve volt és eseményeinek világánál alig szenved többé kétséget, hogy az emberiségnek még hosszú és rettenetes küzdelemre kell előkészülnie, amig eljut az igazában mindenki által óhajtott béke révébe. JANUÁR 1940 újéve a finn hadsereg hősi küzdelmének egyik sikeres fejezetével kezdődik. A finnek január 1-én teljesen szétszórnak egy orosz hadosztályt. A háborús hatalmak vezetőinek újévi kijelentései bizalomtól duzzad- j nak. Ezt a bizakodást azonban csak a néme- f tek részéről követték megfelelő tettek. Hitler újévi kiáltványában 1940-et a győzelem évének nevezi s a német győzelmek már az év első felében valóban egymást követik. Január elejének diplomáciai eseményei közül kiemelkedik a londoni bir, mely szerint meg nem állapított tartamú szabadságra hívják vissza a moszkvai angol nagykövetet. A nyugati hatalmak és Oroszország között, különösen a finn—orosz háború miatt, rendkívül kiélesedik a helyzet. Január 4-én Rooseve’t kétmilliárd dollár külön hitelt kér fegyverkezésre a washingtoni kongresszustól. Ugyancsak január 4-iki távirat szerint az oroszok általános támadást készítenek elő a finnek fő védelmi vonala, a Mannerheim-vona' ellen. Január 5-én Roosevelt nagy beszédben kijelenti. hogy „az amerikai állampolgárok mindennapi életébe beleszólnak a szomszédos földrészen lefolyó események.“ Január 6-án jelentik, hogy Anglia megkezdte a fegyverek szállítását Finnországba. Csáky István grój magyar külügyminiszter Velencébe utazik, ahol Cianc olasz hűl- ügy miniszerr el folytat tanácskozásokat. A tanácsokzásról január 15 én a következő nyilatkozat hangzik el: „Csendben és szilárd elhatározással dolgozunk a békéért és tovább haladunk azon az utón, amelyet húsz éven át követtünk.“ Ugyanezeken a napokon újabb finn győzelmet jelentenek és egy távirat Hore Belisha angol hadügyminiszter lemondásáról ad hirt. Január 13-án a Balkánszövetség állandó tanácsát összhivják Belgrád- ba Január 16-án hollandiai és belgiumi táviratok arról adnak hirt, hogy a két ország rendkívüli védelmi intézkedéseket tesz. 18-án jelentik Ankarából, hogy Törökország fegyverkezési célokra huszonöt millió font kölcsönt kap Angliától. Január 19-én a májusban bekövetkező nagy nyugati vihar első ■ villámlásaképpen egy távirat azt jelenti, hogy t Németország magyarázatot kér Hágától és Brüsszeltől a Belgiumban és Hollandiában végrehajtott csapatösszevonások miatt. A német kormány Hollandiát liatársérléssel is vádolja. Finnország ugyanaznap segélykiál- túst intéz a világhoz. A finn ellenállás vezetője, Mannerbeim marsall kijelenti, hogy „Finnországnak must inkább van szüksége segítségre. mint bármikor.“ Január 24 éri orosz repülök 6000 bombát dobnak le. Finnországra. Hollandiában Hága felett három ismeretlen nemzetiségű repülőgép jelenik meg. A következő napok hirei a finn—orosz küzdelem változatlan hevességéről számolnak be. Január 30-án Churchill, mint az admiralitás első lordja, beszédet tart és kijelenti, hogy Anglia el van szánva a háború folytatásáia a végső győzelemig. Ugyanaznap jelentik Berlinből, hogy Potemkin helyettes szorjetorosz külügyi népbiztost a német fővárosba várják. Január 31-én a finnek újabb harctéri sikereit jelent ik. FEBRUÁR Február 3-án Belgrádban megkezdődik a Balkán-szövetség értekezlete. Ugyanaznap egy moszkvai távirat a német--orosz viszony kedvező fejlődéséről számol be. „Németországot és Szovjetoroszországot nem lehet egymás ellen hangolni!“ — állapítják meg a moszkvai lapok. Február 6-án közleményt adnak ki a Balkánszövetség belgrádi értekezletéről, mely a szigorú semlegességi politika továbbfolytatását határozta el' és a szövetség érvényét hét évre meghosszabbította. Ugyanezen a napon egy londoni távirat jelenti, hogy Halifax külügyminiszter hosszasan tanácskozott Grandi olasz nagykövettel. Február 7-én Saracioglu török külügyminiszter a belgrádi Balkán-értekezletről visszatérőleg Szófiában tárgyal. Február 9-én uj német—orosz gazdasági szerződést kötnek. Potemkin helyettes külügyi népbiztos Berlinben irja alá a szerződést Ribbentrop német külügyminiszterrel együtt. Ugyanekkor Roosevelt elnök bizalmi küldetéssel Európába küldi Sumner Welles helyettes külügyi államtitkárt. Washingtoni jelentés szerint Sumner Vielles küldetése elsősorban tájékozódási célokat szolgál, a világ közvéleménye újabb békekisérletet gyanít, annál is inkább, mert Roosevelt ezzel egyidejűleg külön követet küld a Vatikánba Myron Taylor személyében. Február 14 én Oroszország és Németország pótló gazdasági egyezményt imák alá. A moszkvai jelentés szerint szovjetorosz vezető körök gyanakodva fogadják Sumner Welles európai utazását s az amerikai imperializmus terepszemlét tartó ügynökének nevezik öt. Február 15-i jelentés szerint a karé'iai szorosban negyven orosz hadosztály támadja a finneket, akik hátrálni kénytelenek. Anglia és Franciaország 600 repülőgépet Ígérnek a finneknek, a gépek szállítására azonban nem kerül többé sor. Február 20-án az angolok norvég vizeken torpedózzák meg az „Altmark‘ nevű német hajót. Németország élénken tiltakozik és Norvégiát is felelőssé teszi. A norvég kormány tiltakozik Londonban fennbatósági vizeinek megsértése ellen, de további lépéseket nem tesz Február 22-én a svéd külügyminiszter csatlakozik Norvégia tiltakozásához a semlegességi jogok megsértése ellen. Február 27-én Hitler Münchenben. Chamberlain Birminghamben tart beszédet. Mindkét beszéd szilárd elhatározást tükröz a háború végigküzdésére. Február hó 28-án Sumner Welles megérkezik Olaszországba és Roosevelt sajátkezű levelét adja át Mussolininek, akivel hosszasan tárgyal. MÁRCIUS Március 1-én egy berlini távirat erélyesen cáfolja az angol híresztelést, hogy Hitler békejavaslatot akarna átadni. Sumner Wellesnek. Az orosz támadás fokozott erővel és sikerrel folyik a finnek ellen. Huli amerikai külügyi államtitkár Sumner Welles utazásával kapcsolatosan kijelenti, hogy az Egyesült-Államok jelenlegi nemzetközi megbeszéléseinek semmi köze a háború alatt fennálló helyzethez. Amerika a háború utáni gazdasági és hatalmi elhelyezkedést akarja előkészíteni. Az Egyesült-Államok tárgyalásokat folytat semleges kormányokkal is. hogy megakadályozzák háború utánra az autarkikus és totalitárius tényezők elhatalmasodását. .Március 2 ári Sumner Welles Svájcon át Berlinbe utazik, ahol Hitler fogadja üt, hosszasan tárgyul Ribbentrop kül ügy mini tz- tőrrel is. Ugyanezen a nation Göbbels beszédet tart és kijelenti: áShidaló megegyezés többé nem lehetséges, a német nép tudja, hogy élet-halál harcot jelent ez a háború.“ Március 5-én a római angol nagykövetnek átadják Olaszország tiltakozó jegyzékét a Németországból tengren olasz kikötők felé jövő szénszállítmányok feltartóztatása rníatt. Megindul az angol—olasz konfliktus, mely rövidesen Olaszország háborúba lépéséhez vezet. Március 7-én angol félhivatalos közlemény kijelenti, hogy német pzenét szállító olasz hajók szintén n német kivitel elkobzásáról szóló angol intézkedés hatálya alá e.e nek és több ilyen olasz hajót a tengeren feltartóztatnak. Március 9-én Moszkva svéd közvetítéssel békejavaslatot juttat Finnországhoz. Március 10-én a svéd kormány vállalja a közvetítést és megindulnak először Stockholmban, azután Moszkvában a béketárgyalások. Március 12-én Anglia szabadon engedi a lefoglalt olasz szénszállitó hajókat, de Olaszország vállalja, hogy a német szenet többé nem szállítja a tengeren. Hitler újabb beszédet tart: ..Mint a német nép vezérének csak egy küldetésem lehel: éjjel-nappal győzelemre gondolni Március 13-án a moszkvai béketárgvaláson követeléseik elfogadására 36 órás határidőt adnak az oroszok a finneknek Ugyanezen a napon Ribbentrop Rómában tárgyal Ciano külügyminiszterrel és kihallgatáson jelenik meg Viktor Emánuel császár és királynál és XII Pius pápánál. Március 14-én pedig aláírják az orosz—finn békét. I A finnek a karéliai földszorost, Viipuri váró* J sát, a Ladoga-ló partvidékét és a Halász- j félszigetet átengedik az oroszoknak. Március J 17-én német részről egvidere lezárják a Bel- I gium felé néző határt. j Március 20 án Hitler és Mussolini találkoznak a Brennernél. I A találkozásnak külpolitikai körökben rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak. Március 22-én Párisban megbukik a Daladier-kormány és Reynaud alakit uj kormányt. Március 27-én Teleki Pál gróf miniszterelnök Rómába látogat, hosszabb tanácskozást folytat Mussolinivel és Cianoval. A magyar miniszterelnök kihallgatáson jelenik meg az olasz uralkodónál és XII. Pius pápánál is. Március 28-án Londonból jelentik, hogy Anglia a norvég vizeken is alkalmazni akarja a tengerzárt a német vasércsrállitás meggátlá- sara. Rómában Teleki miniszterelnök tárgyalásaival kapcsolatban hivatalos jelentést ódnak ki: „Az olasz és a magyar kormány szilárdan elhatározta, hogy összhangba hozza tevékenységét a Dunamedence és a Balkán békéjének fenntartása érdekében Március 30-án az angol—francia legfelsőbb haditanács elhatározza a tengeri zárlat kiterjesztését a norvég vizekre is. ÁPRILIS Április 3-án az angol kormány átalakul. Churchill, a háborút irányító szükebb kormánybizottság vezetője lesz és döntő szerephez jut. Április 7-én Halifax angol külügyminiszter átadja Norvégia és Svédország követeinek a tengeri ostromzár megszigorításáról szóló jegyzéket. Németország élesen tiltakozik az újabb angol lépés ellen, kijelentve, hogy a skandináv államok kötelessége megvédeni parii vizeik semlegességét. Április 10-én Anglia és Franciaország aknamezőket alkotnak a norvég vizeken. Ugyanaznap éjjel német csapatok hatolnak be Dániába. Másnap német haderő száll parira Norvégiában s a német hadvezetű- ség Norvégia katonailag fontosabb pántjainak elfoglalását jelenti. Dánia 10-én teljesen német kézbe kerül. Ősiét és más fontos norvég városokat rövid ellenállás után elfoglalnak a németek. Április 3 2-i jelentés szerint a norvég hadsereg véres csatákba bocsátkozik a németekkel. A németek azonban tovább nyomulnak előre. Április 17-én Narvik északi norvég kikötő előtt angolok szállanák partra. Következő napokon Január 2-án nyílik meg a Kemleressy Sándor (esték és káztaddsi (dsxeidésík kzc&skedése- li&t&z&vÁi, Deák 31.
