Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-04 / 277. szám

% I \ U ÉVFOLYAM 2“ 7. SZÁM. EL L E X y. £ A' ■HM S A magyar sebészgtről és Veraíiély professzorról beszél vitéz dr. Kovák Ernő sebésztanár, a Ferencz József Tudományegyetem egyetlen kolozsvári születésű professzora KOLOZSVÁR, dec. 3. Az egyik kolozs­vári sebészeti klinika vezetője, vitéz No- uák Ernő professzor az uj, modern kli­nikai épületben dolgozik. Ez a hófehér, kockáspadlóju, fényes épület olyan, mint­ha valamelyik divatos amerikai orvos- film rendezője készítette volna el a gyár műtermeiben díszletnek. valamelyik le­geslegújabb' íilmsláger hát teréül. Csak éppen dolgozni nehéz benne. Mert a ho­gy a ü az intézet fiatal professzora, Novak Ernő dr. mondja: — Ez az uj kórház gyönyörű és impo­záns, modern és tetszetős, kitűnő építész munkája. Csakhogy ez az építész éppen kórházat nem tudott építeni. Hogy csak néhány dolgot említsek: a lift nincs el­szigetelve. a folyosói lárma behallatszik a különszobákha, a mütő padozatának nincs■ vizlefölyója. Egyébként, hogy az uj klinikán dolgozni lehet, azt kizárólag Ve- rebély professzor ur nagylelkűségének köszönhetjük, aki rendelkezésünkre bo­csátotta a legszükségesebbeket. Ugyanis ezt a klinikát tökéletesen kifosztva vet­tük át és a szó szoros értelemben semmit sem találtunk benne, csak a puszta fala­kat. A klinika azért már teljes üzem­ben van, és a hibákat minimális költség­gel ki lehet javítani, amit hamarosan el is végzünk majd. E pillanatban ugyan még egy kis asztalon operálok, mert mű­tőasztalom egyáltalán nincs, mert, ezt most egyszerűen nem lehet kapni... A kezdet nehézségei ezek, amelyen hama­rosan túl leszünk. Mint érdekességet megemlíthetem, hogy a románok, akik csak Röntgen-felszerelésekben 300 ezer pengő kátl okoztak az egyetemnek, meg­gondolatlanul jártak el. mert én magam eddig például kizárólag román betegeket operáltam, akiken éppen a románok el­járása miatt nem végezhettem kényelme­sebben és minden szükséges eszközzel fel. szerelt klinikán miitétet... A professzor, aki ezeket a jellemző és érdekes adatokat elmondja az Ellenzék munkatársának, egyetlen tősgyökeres ko­lozsvári a Ferencz József Tudomány egyé- teni uj tanárai közül. Harminchat éve laknak szülei ugyanabban a kolozsvári házban. Most két éve' elhunyt édesapja neves ügyvéd és tiszteletbeli tanácsosa volt a mi városunknak, itt is maradt haláláig, mert azt mondotta: — Minek a revizie, ha a rossz sorsot nem vállalva, mindenki elmegy innen? Nem ment volna el No­vak professzor sem, ha medikus korában kényszer repatriálásra nem kerül sor. De minden évben hazajött eddig is Kolozs­várra. -Nővére, Novak Irén festőművész- nő és édesanyja várta most a bevonulás­kor, amelyen mint tüzértiszt vett részt. Egyébként ö az egyetlen egyetemi tanár, akinek hivatalosan engedélyeztél:, hogy mint tüzér-csapattiszt szolgáljon. Mint, ti­zenhét éves diák 14 hónapig szolgált az az olasz jronton a világháború idején. Így szerezte vitézi rangját is., — Szóval professzor ur hazajött? — kérdezzük tőle. — Szívesen és örömmel — válaszolja *—' mint hegyi ember különben sem tud­tam. soha megszokni az Alföldet. És ha­bár.. mint \ erebély professzor harmadik tanítványa, aki egyetemi tanár lett —- 11 ritt 1 Tivadar és Neuberg Ernő a másik kettő — igazán hálás lehetek sorsomnak, akkor voltam talán a legboldogabb, mikor júniusban beosztottak a könnyű tiizére/- redhez, hogy mint katona, ha kell harccal is resztvegyek Erdély felszabadításában... Mátyás király-téri lakásában mondja e! mindezt Novak professzor, aki egyébként a napokban nősült meg és inos-t rendezte he ezt a komoly és szép lakást is, amely­nek könyvszekrényeiben , rengeteg tudo­mányos munka van, közöttük a professzor ur több sebészeti tárgyú könyve is. Arra kérjük, mondja el, hogy jutott ilyen fiatalon a Vcrebély-klinika első ta­nársegédi pozícióján, tudományos müve­ken. külföldi tanulmányutakon túl a Fe­renc József Tudományegyetem sebészeti tanszékéig? . —- Itt lettem medikus Kolozsváron —• feleli — azután, mikor kényszerűségből Budapestre kerültem, ott folytattam a ta­mdás.t. és ott ís végeztéin. Mint-törvény- széki. oi'vâş, Kenyeres professzornál dol­goztam, majd Parisba mentem. Ezután ke- ri'.hem Verebély mellé, akiről nemcsak mint sebészről, de mint emberről is a leg­nagyobb csodálattal és szeretettel emlé- hezhetem csak meg. Tizennégy évig dol­goztam mellette és most aztán kineveztek ide Kolozsvárra az urológia és sebészeti mütéttan tanszékére... Közben persze nagyon sokat voltam külföldön is. — Hány nyelven beszél, tanár ur?-— Öt nyelven. És mindegyiket saját hazájában tanultam meg. Sok időt töltöt­tem Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Angliában. — Tudományos munkái? Feláll és a könyvszekrényhez lép. — Tessék — mondja-—itt van például a Sebgyőgyulás és sebfertőzés cimii köny­vem, aztán a Mellkasfal előtti teljes nye­lőcsőképzés cimii munkám. Most jelent meg egy másik: Műtéti kockázat a oime. Aztán itt van egy lexikonszerű munka; A magyar sebészi irodalom bibliográfiája. — Milyen mesterségébe vágó stúdium­mal foglalkozik tanár ur legszívesebben? — A fertőzéses sebészet érdekel s a tel­jes nyelőcsőképzés. Hogy ezt az utóbbit kicsit megmagyarázzam, amint tudja, a íugmérgezetFek. igV például a marólúggal öngyilkosokká lévők teljesen tönkreteszik a nyelőcsövüket. Most már a modern se­bészet ezt, részben a megüaarack' nyelőcső- bq), résíbep bőrből és bélből 'készült pj nypJoesöveT pótolj«.. így tőíésl'ó&easé v.T lük á vékony bélbe vezetett gmúieső, ame­lyen keresztül eddig az ilyen beteget táp­lálták. : Még egy utolsó kérdés, professzor ur. Legyen olyan S2ive>, mint a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem első se­bészeti klinikájának, egyik volt vezetője, mondjon valamit az. Ellenzéknek a ma­gyar sebészetről. Nagyon érdekes-ez a válasz is: — A magyar sebész abban különbözött mindig niás sebésztől, hogy a beteggel kü­lön, mint emberrel is foglalkozott. Azt a rideg módszert, amely a betegben csal: a klinikai alanyt nézi, már kezdetben elve­tette. Mert a beteg elsősorbdn ember, aki­nek család ja van, gyereke van, akt meg akar gyógyulni, akivel melegen, komoly érdeklődéssel kell foglalkozni. Hamarabb meggyógyul . a beteg, aki látja, hogy ö fontos és ezt a mi kórházainkban mindig igy is érzi... A magyar sebész másik fontos módszere, hogy sohasem, tú­lit ja, hogy a sebészet mindenható gyógy­mód, ahogy együttműködik a többi szak­ma képviselőivel. Az emberek általában a sebészt asért becsülik sokra, mert ott, azonnali és frappáns eredményt látnak ugyanakkor, mikor mondjuk a belgyó­gyász évekig csak lassú javulást ér el. Vi­szont rf sebészé a legnagyobb kockázat és igy —. ezt A.ercbély professzortól tanul­tam — u magyar sebész csak akkor ope­rál, ha erre feltétlenül szükség van . . . ‘-— Köszönjük szépen., tanár ur! Vi­szontlátásra. Kikisér az előszobába, úgy szól utá­nunk mosolyogva:. •v De csak mint .embert, ne mint se­bészt lags on viszont! (M. L ) PéVl A í nuiUrm tó 1 '«* (ni&ÍU • ÓRÁK A CElU-.*avÉOJ£G«3T£k » immár 8» ér* r!ií ífcírSíi mitktiea fcaptiatéfc. Kuruzslás áldozata lett az a s-ok könnyelmű • .ember, áld az iTetékfelen szomszédra* vagy iucUvékos barátra hatt- gáitioftt, orvosi tanács bellyetí. Gondoljunk csak a tragikusan végződött-fogyókúrákra. Az egészséggel játszani nem lehet, a tulhizás elen épp úgy, mint különösen a gyomor, epe*, cukorbetegségek esetén orvosi tanács és ellep őrzés, mellett' kell 4—hetes* kúrát tártani, á .Mira gjaixbérsós'gyógyvizkel. .Főtér akat Bognár es Szántó rt.-nál, Ferencz Jó^f;et*p,E,b8. Telefon: 20—-72. . - . _ Megkezdődtek Kolozsváron es decemberi érettségi vizsgálótok azonban csupán hatan állanak le-íje; képesítő vizsgára, mig a többiek — akiknek Írásbeli­jük már megvan — csupán szóbelire. Ez intézetben, a magyar irodalmi tétel „Legkedvesebb regényem” irodalmi értékelé­se volt — mindössze két leány élt e jogával. A románok viszont „Erdélynek a roipán iro­dalom kifejlődése terén játszott' szerepét” Is­mertették. Ma a neveléstudományi tantárgyak, szer­dán pedig a menyiségtan irá-.beü tételei vari­nak soron. KOLOZSVÁR, december 3,. (Saját .tudj. Lapunk egyik utóbbi Számában'.beszámoltrink a december havára kitűzött érettségi, és fcé- pesitő-vizsgákra kiküldött bizottságokról. Több mint ezer jelentkező állt vizsgára a fel­szabadult erdélyréezi középiskolák közül ki-- jelö.t 13 intézethez, kinevezett vizsgáztató bi­zottságok előtt. E bizottságok közt 3 működik Kolozsvá­ron, nevezetesen: !. A.gyakorló főgimnázium­ban, dr. Kőch Nándor tankerületi -főigazgató elnökletével, 2. Az állami kereskedelmi kö­zépiskolában, Strobe Ernő- tanügyi főtaná­csos, keresk. iskolai, igazgató 'elnöklet éÁeLes 3. A tanitóképzőmíézetben. Dóbo&y Elek tan­ügyi főtanácsos elnökletével. A gyakorló főgimnáziumban 318 (közöltük 25 leány V a jelentkezők száma, ami felette nagy. Ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy a főhatalöinváltczás következtében kü­lönösen a közalkalmazottaknál nem igen mellőzhető az érettségi . hivatali előhaladás szempontjából. (így az eddig 8 osztállyal is érvényesülni tudó vasúti hivatalnok —- érett­ségi hijján — ma csak altiszti fokozatot kap­vizsgájára került sor, inig szerdán a francia tétel ^következik; A jelölteknek, a román renűszémét ázőkásos, 2 óra helyett 5 óra áll rendelkezésükre Íz Írásbeli feladat elkészíté­sére. A szóbeli vizsgák szombaton kezdődnek, azonban a 2 tárgyból bukottak egyáltalán nem, az egy tárgyból bukottak pedig csak szigoijtott vizsgára állhatnak. Noha az érett­ségi törvény szerint mindössze 9 jelölt vizs­gázhat egy napon, a jelöltek nagy számának: figyelembe vételével, valószínűleg ezúttal el­tekintenek ettől. A kereskedelmi középiskolánál egészen más a helyzet, amennyiben írt még a magyar tan­terv szerint történt 1923-as legutóbbi érett­ségitől egészen 1937-ig érettségi vizsga nem létezett. Így hát csak az 1937 óta vizsgázott növendékek jöhettek tekintetbe a jelentkezé­seknél'. Éppen ezért a jelöltek száma is sok­kal alacsonyabb: 95, közülük 68 fiú és 2* leány. 7 .... Viszont ci vizsgafeltételek is mások Ugyan­is az írásbelin egy -vagy két tárgyból elbu- koitak még mindig szóbelire állhattuk, de ha fi W»*his%Hir Büs f| mláuiMHiiíiii ţs világmárka Képviselet: Schuster Ferenc Zápeíya-utca 26 a* mm hat.) Ezért sok az idősebb jelöltek szán::», j Akad közöttük 15 évvel ezelőtt' végzett., sőt egy -11 éves (1922-be n'magánúton vizsgázott) férfi és családanya nő is. Az'5 évnél régeb­ben végzettek száma mintegy 80 (közöltük 2 no). Nemzetiség szerint 19 román és 3 né­met jelölt Van, A tegnap feladott magyar irodalmi tételt azonban a román, jelöltek nagyobbik része, sőt a-németek is —'egy kivételével •— ma­gyarul oldották meg. E tételt „Petőfi, kettős egyénisége“ és „Er­dély természeti kincsei“ közül választották. Román nyelven: ,.í .'Rákóczi György szerepe a románság kulturális fejlődésében'" vacy -A független erdélyi fejedelemség megalapítása“, németül pedig ..Az erdélyi németségé és ,,Lessing költészete'' -voltak a. tételek. Ma a jelöltek kétharmadát képező hurna- nisztikai tagczatbeliek latin és a természettan szakosak modern nyelv (román vagy német) az. nem sikerült, javítóvizsgára, hu ped^tr e tantárgyak mellé,újabb szekundáí kaíp, ismét­lésre utasítják. A kereskedelmi középiskolában ' tegnap szintén magyar fogalmazásból írásbeliztek, a tételt áz irodalomtörténetből vagy a közgaz­daságból választhatták.. A jelöltek nagyobbik része ez utóbbi mellett döntött. Az összes közül négy akadt csupán, aki a román irodalom­ból dolgozta ki tételét. Ma a gyakorlóiroda, holnap, szerdám keres­kedelmi számtan, csütörtökön pedig idegen nyelvi (német vagy fraucia) kereskedeirai le­velezés lesznek az Írásbeli vizsga, tárgyai. A legelsőre öt. és fél, a'szám tanra négy és a le­velezés kidolgozására kéjt és fél órai időt éti- gedinényeznökr Szóbeli vizsgákra, itt is csak 7-én kerül sót. Az állami tanítóképző intézetnél csupsín huszonegy, közöttük 12 ieáuy jelentkező vau. DK. NAGYFALLSI FEKETE SÁNDOR IC. FŐORVOS ELŐADÁSA A DÁVID FE­RENC EGYLETBEN. Hétfőn a D. F. E. fel­olvasásainak sorozatában nem közönséges é-'- ményben volt része a nagyszámú élőké ő kö­zönségnek. E felolvasó ülésben buzgó imát Vári Albert tecu. tanár mondott, dr. Kiss Elek - elnöki megnyitója után pedig dr. Féke te Sándor tsepsiszenígvörgyi szanatóriumi lőorvos tartotta meg nagyértékii-íelolvasását az orvos fg adatuirŐL az egészségügy kiv.ánab mairól. Az egész 1 elolvasást áthatotta az er­délyi magyarságnak (tragikus kisebbségi soi.su. és a felszabadulás után érzett mélységes űröm . és boldogság. Rámutatott az orvosi ín- tV>mányban és g\ akor.atban elért hatalmad erealményekre. majd pedig a Magyarországon megszervezett mintaszerű egészségügyi intéz- menyekre, különösen a zöldkeresztés mozga­lomra hn-ta fel a 'figyelmet. Kihangsúlyozta a fan egészségügyének kiváló fontosságát, mint a nemzet jövőjének egyik biztositékát. A nagyszerű orvos tapasztíéatbói eredő meg állapításokat mindenütt átszőtte a felolvasó izzó . faj.izeretete. Befejezésül dr. Kivé Elék uiegemüékezett a felolvasó éJesatvjáró . bol­dogé nvékü Fekete Gabor kir. táblái elnök- rők az egyház nagy főgondnokúról. kire oly s okan emlékeznek áldó 'a4 nag>* társadalmi munkásságáért és kiváló szelleméért.. Az é nüki lelkes és tartalmas í>ezáró beszédben dr. Kiss. Elek püspökbe’yeUes elnök bezárta a D. F. E. ezévi felolvasó sorozatát. FELAVATTÁK A MÉHKAS SZÖVETKE­ZET UJ HELYISÉGÉT. Most tartották meg a Méhkas Szövetkezet uj helyiségének meg­nyitását. A Méhkas Szövetkezet a kolozsvári főiskolások által alapított mozgalom, melyet még a román uralom alatti magyar egyetemi hallgatók hivak életre és a mozgalom megérő- áödve, teremtette most meg a maga nagy helyi­ségét. A megnyitó ünnepségen megjelent gr. Bethlen László, a Hitelszövetkezetek elnöke. Sz. Nagy Gyula az egyetemi tanács nevében, dr. Péter Antal, a rom. kar. teológia dékánja és a kolozsvári egyetemi hallgatóság igen szép számú küldöttsége. Gróf Bethlen László meg­nyitóbeszédében vázolta az intézmény nagy je­lentőségét. Majd Dávid László a kát.. Egyed Pál a reí., Csifó N. László az unit. é.s Járo-i Andor a'luth. egyház nevében mondottak beszédeket és emelték ki a Méhkas jelentő­ségét. Járo-i Andor könnyekig megható be­szédben hasonlította össze a volt és a mos­tani diákélet szépségeit.7 A múltban a diákság nein nagyon törekedett üzleti szempontból pozitiv dolgok megvalósítására, mig most. a diákság tudatában lévén a nemzeti megújho­dás célkitűzéseinek, minden erejével igyek­szik ennek kereteiben értékel alkotni. A fel­szentelő beszédek után Tóth Sámuel keres­kedelmi akadémiai hallgató á szövetkezet ne­vében átvette az üzletet. Beszédében megkö­szönte, a szövetkezet* központnak: azt 'a', hat­hatós segítségét, amellyel1 a • megvalósulás stá­diumába segítette ia diákság eziráoyu törek­vését, majd rávilágított a főiskolások gazdasági téren való szervezkedésére, és törekvéseire ó- ezféyuek igen nagy fontosságára. Az ünnepség végét} Péter Antal mondott záró szót. mely- ben td| ábbi munkára'kérte- éí,búzditoíta a. ifjúságot: 4L£V.eiűPAPmOKt m itfr váiíuartékioajibb küvitdig-, leg«2c»g^Mni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom