Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-28 / 297. szám

12 A tmn ELLENZ fiK I 9 4 (I ü c cg ni b c r 2 H. \ i:>ziliti‘s sQmk 1 t uucpi patli« a/ as/.fa- ion, .* Milien! 10 l kiden »zin L> Bibliai «ikszel, 1-1 Fvaugdist« nevelni eb I •> Lgy "n ;v- i’jjtii egrótikűs kutya H> Hites volt « Goid- ■ tcin (Kovesi V.1 l>ori bobo/iit), 18 kérdőm-v- m.is ii -/!-< raggal. 19 1 ámssztok. 29 i>>-'s- hen tartjuk, ha kedves 21 Állatok logdája, ni ugró I a Öalaionba ..,24 Autóinácp !.;i (esztrahL 35 Népdalban szereplő ló, 29 férfinév. >0 leii!, I helyedé.-. 32 Helyén az esze. 15 Jézus életenok egy. több művész ál­la! is megfestett nevezetes eseménye, 36 l’us-tit >7 ! / a It-ike mindennek, 3B Irányt ifiül, e't Jelt ad. 40 Egy sajátságos fényha­tás! jelző ige, 43 Pénzpiaci inükifejezé.9, 14 kxotikns uralkodó. Jő Költői mafaj, 16 \ makk felsőn Iátható, 4ÎÎ Nagyon ügyetlen <■ » ostoha. :>0 Római közéleti tisztség volt, 53 Finom, elsőrangú, ÖT A magyar sportélet egykori nagy úttörője, 58 Gy. S., 61 Női név, 62 Volt szerb király. 63 Ük-ükszülő 65 An­gol szó. értelme: csináló, 66 A sav, 67 Foly­vást, 68 Aolt magyar honvédelmi miniszter (ék. pótl.). Függőleges sorolt: 1 Egy régi drámában fordult elő ez a Irázishoinha és így lett be­lőle tréfás szállóige, 2 Célhatározó, 3 Német neve a vidrának, sőt a viperának is. 4 Kony­hai miikifejezés. 5 Kitüntetés, 6 ötvenhat, 7 PoéLi pengeti, 8 Egy adag pesszimizmus. 9 A sajtógép, 10 Az epe, 11 Agyszülemény, 12 Hangosan szól, 13 Kártyaszin, 17 Ifjúsági Keresztény Egyesület. 22 Afiika térképén megtalálhatod, 24 Csik. 25 Erko, 26 Rémos nő, 27 A suhanó zeneszerzője, 28 Üreg angol, 29 Hiba. ha a ló lába ilyen, 31 A magyar zenei élet egy néhai nagysága. 33 Az Odisz- szeabeli tengeri tündér. 34 Magyarul: istálló. 38 Névelő tárgyraggal. 41 Uncle . . . 42 Ren­det csinál. 47 Nagyanyáink idejében hord­ták hátsó domborítás céljából (fon), 49 Fér­finév, 51 Mohamed vallása, 52 Boldog lati­nul nőnemben. 54 Tetőfedő anyag, névelő­vel (fordítva), 55 Testihibás, 56 Gyenge, finom németül, 58 Lepéndi biró ur, 59 Ipoly­ság idegen neve, 60 Kötszer, 64 A biróság előtt folyik. EMLÉKEZŐTEHETSÉG VIZSGA 1. Anonimus nevének mi a eime? 2. Kit neveznek a történelem atyjának? 3. Melyik magyar király eloneve „Jeruzsá­lerai?“ I. , 4. Melyik náp előestéjén tesznek a falusi leányok féríiruliát a vánkosuk alá? 5. Melyik várost nevezik Attila városának? 6. Melyik költeményben fordul elő: Gyi te fakó, gyi te szürke . . . 7. Mi Drinápoly régi neve9 8. Kitől származik ez a mondás: Csak jó ímber lehet jó orvos? 9. Ki komponálta a „Költő és paraszt“ cimii da müvet? 10. Mi az „English cup?“ MEGFEJTÉSEK A 684. sz. keresztrejtvény megfejtése a kö­vetkező.­Vízszintes sorok: 1 Ikra, 5 Lék. 8 Zsába, 13 Boa. 16 Kiapadhatatlan forrásai vannak az örömnek, 17 E dur, 18 Bulla. 19 Viasz, 21 Ronn.k, 23 Rak. 25 Lat. 26 Elásat. 27 Dinamit 30 Iszik, 31 Agy, 32 Nótás. 33 So­rol. 36 Co, 37 Pever. 38 Masamód, 39 Rab, 41 Szlavónia, 42 Limit, 43 Arno, 44 Pen, 45 Katonásrend, 46 Mit, 50 Nánás. 51 Amaz, 52 Anis, 54 Lehel. 57 Aka. 58 Remeterákok, 60 Lak. 62 Amen, 63 Merev, 64 Marosvize, 67 Tsa. 68 Levetít, 69 Lager. 70 öt, 72 Re­mek. 7 3 Tagad. 74 Tró, 75 Kehes, 78 Kama­tos. 80 Áraszt, 81 Ken. 83 Pad. 84 .Worms, 87 Mente, 88 Teréz. 91 Line, 93 Ara, 94 Ed­gar. 95 Aha, 96 Teke. Füg 'ol“ges sorok: 1 Iker, 2 Ki dolgozni nem szeret, .nem érdemel kenyeret 3 Raum, 4 Apród. 5 J DV, 6 Éh, 7 Kalamáris, 8 Zab, 9 Stub 10 Államosítás, 11 Balt. 12 Ana, 13 Bóvli, 14 óriási, 15 Arasz. 20 ZTK, 22 Ki­nevet, 23 Raten, 24 Kis, 28 Novon, 29 Do­minál, 31 Acs, 33 Sálán, 34 Ramím, 35 Ló- lás. 37 Pap. 39 Bréma. 40 Bodza, 43 Ara, 46 Marat, 47 Timea, 48 Kerevet. 49 Fekete­sereg, 53 Sen, 54 Lemér, 55 Hárem, 56 Lö­vik, 56a Basedow, 59 Kalamajka 60 Lógat, 61 Kvr. 65 Ragad. 66 Eto, 71 Mester, 73 Tab 75 Káin, 76 Hanna. 77 Szema, 79 Sólet, 81 Kedd, 82 Néma, 85 Kire, 86 Sete, 88 Tre, 09 Zer. 90 Ena, 92 Eb. Szűre)tvények.- 1 Pipacsok a búzában, 2 Élénk helyeslés a jobboldalon, 3 Gátló körül­mény, 4 Adjutáns. Megfejtők névsora és a sorsolás eredménye a jövő rovatunkban. TUDNIVALÓK A megleltétek nyolc napon bellii hűiden» doh be levélben, vagy levelezőlapon> A me? feitési levélre, vagy lapra rá kell ragasz tani a rovatszámot. A címzésre ráírandó a E JT VÉNY-ROVAT jelzés. — A megfejtőié között két könyvjutalmat sorsolunk ki, 4 sorsolásban azok is résztvesznak. akik nem valamennyi rejtvény megfejtését küldik b$» ROVATVEZETŐ ÜZENETEI L. II. Már észrevehette, hogy számrejtvé- !! yeket nem közlünk. A modern rejtvényiro­Rejtvény 686. sz. taeszt-szórejlViíHY. R. E­Mefgejtésül elegendő a vízszintes 5, 13, 35, 40, 50. 53 és a függőleges 1. 4, 8, 22, 27, 47 sorok beküldése. dalom ezt elavultnak tekinti. H. K. Dyck (ejtsd: Dajk) flamand festő, Rubens segédje, Dyk pedig cseh költő, új­ságíró és politikus. Egyikök sem él. S&átefi/éh’tyeU- P„ ütteiei. ­2 B. L. A fagyhullám pontosan meghatároz­va: fagypont alatti hőmérsékletű. sokszor igen hideg légtömegek beáramlása valamely területre, ahol ez a beáramlás lényeges hő- csökkenést okoz. Országunkat gyakran Észak- oroszorszáei. szibériai, ritkábban grönlandi eredetű fagyhullám árasztja el. Talán ez a hirtelen ránk tört ahnormis hideg egy ilyeu fagyhullámtól ered. D. I. Az Erdélyi Irodalmi Társaság, az erdélyi magyarság tudományos irodalmi tár­sulata, i 888-ban alakult, első elnöke gr. Kuun Géza volt. A Társaság sokáig kiadta Erdélyi Lapok c. folyóiratát, melynek főszer­kesztője gr. Bánffy Miklós volt. A világhá­ború után egy ideig nem működött, de már 1921-ben újra munkához fogott. 1932-ben nagy színházi ünnepségekkel emlékezett meg Arany János halálának 50. évfordulójáról. 0. L. Halevy Jacques Fromenta! Élie a tel­jes neve a hires francia operakömponistának, a Zsidónő kiváló szerzőjének. Tudni kell róla, hogy nemcsak kitűnő muzsikus volt, de elsőrasigif szónok is. ő volt a francia Akadé­mia titkára, ő búcsúztatta az Akadémia nagy halottjait, ezen emlékbeszédei külön kö­tetben is megjelentek. Kedves ünnepi jókí­vánságait köszönöm. Â síéwssS film küSflIdiáin Ugyanolyan mértékben, mint ahogy a né­met rádióra a háború úgy bel-, mint kül­földi viszonylatban feladatokat ró. a nemet filméletet is a háború követelményeinek meg­felelően átállították. A rádióhoz hasonlóan, ahol a rövidhullámú adóállomások szaporí­tásával és az idegennyelvü előadások beik­tatásával a külföldet is sikerült a német híranyaggal ellátni, úgy a német filmek fo­kozott mértékben nyertek a külföldön elhe­lyezést és képeikkel bebizonyították a német hadsereg háborús sikereit. A német heti hir- ■ adók a semleges államokban, ahol eleinte kisebb nehézségekbe ütköztek, mind nagyobb érdeklődést keltettek és ma kb. 1000 kópiát készítenél: 15 }éle ki­adásban a külföldre kerülő német heti hír­adókról, mig a háború előtt csak harminc másolatot sikerült elhelyezni. Sokszorosan készítettek azután a heti hír­adókból összeállított és egész estét betöltő filmeket, mint pl. a nyugati háború, melyek azután az összes európai államokban, sőt még Japánban is a legnagyobb érdeklődéssel fu­tottak. Érdekes, hogy a heti híradókról ké­szített másolatok száma a Birodalomban is jelentékenyen megnövekedett, hogy a film aktualitását megőrizze. Mig a háború előtt kb. 800 íilmkópiát készítetlek, addig ez a szára 2000-re emelkedett. A híradók hossza békében 350 m , napjainkban pedig átlag 600—800 m. Ezt az 1200 rn fiimet 40.000 in. anyagból kellett összeállítani, melyet a propagandaszázad a nagy harcok idején ké­szített. Ezen aktuális filmanyag mellett, mely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a filmlálo- gatók száma a háború ellenére is növekedett, a játékfilm iránti érdeklődés sem szűnt meg. A francia filmgyártás leállítása és az USA filmek beszerzési nehézségei a német film helyzetét lényegesen megjavították és ezzel a filmexport részére is r. filmelőá! itást bizto­sították. 1938—39. évben 3683 játékfilmkó- piát készítettek a külföld részére az előző I évi 1773-al szemben. A témakör megváltoz­tatását a háború követelményeinek megfele­lően szintén keresztiilvitlék. A szórakoztató filmek mellett, melyeknél a művészi színvonal emelésére törekedtek, főleg aktuális cs poli­tikai természetű filmek szerepelnek. A nemrég Németországban bemutatott Bis- march-film első bizonyítéka azon felelős­ségteljes munkának, mellyel ezt a kiváló történelmi filmet forgattál: Hasonló filmek készítése folyamaiban van Többek közölt Schlief fen, Borsig, Krupp Scharnhorst és egy flim a Zess-müvekröl és annak alapitó­járól. Ezekhez járulnak még az ugyancsak zavarta­lanul előállítható kulturfiimek, melyek egye­nesen német specialitások, úgy, hogy a né­met filmgyártás a háború ellenére is jelen­tékeny fellendülést mutat. AAflftWtAAAAAft *ttA*rtAA*M**VMM** LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Kolozs* v4r. Mátyás kiráiy-4ér 9. I FMkülä^egsssegek, melltartó', csiposzoritó, harisnyatarfó! Gyégyfüiök orvosi rendeletre Is! a Crlin ftézsi § füzSszalon, Horthy &?ik!ás-ut 14. sz. | l~iifn0€49tui(dák Máma üét ÉiszBxéia íatsza a rtoyaí-mozgj A l{ o y u l mozgó karácsonyi filmje kétségtelenül érdekes <‘s finom film-cse­mege. I'.gy különös és lehetséges nö ab- Ionmentes karrier-története, ahogyan a tehetséges forgatóhönyviró tipikusan női szemmel filmre varázsolja. Különösen a film első része jelent maradéktalan él­ményt, — később kissé túlzsúfolt benne a cselekmény, anélkül azonban, hogy a filmszerűség vagy siker rováséra történ­ne. A darab rendezése helyenként fran­ciásan könnyed és ötletes, z! női sztár a llajnalodik komoly szépségű, csillogó, fe­ltété szemű hősnője Szilágyi Szabó Esz­ter, aki a magyar filmgyártásnál: uj, nagy ígérete. Uray Tivadar karcsú, hideg, ele­gáns figurája remekül érvényesül a gaz­dag nagyvárosi spleenes férfiszerepében. Sennyci Vera gazdag drámai talentumot csillogtat meg rövid szerepében. Greguss ördögien ravasz és gonosz kalandor. Csór- tos, mint félelnieshirü mükritikus jelleg­zetes és kitűnő. A kis I.atabár száraz hu­mora s groteszk elevensége külön szint ad a kitűnő és szórakoztató ui, magvar film n ek, amelynek Kolozsváron is igen nagy sikere van. (—n.) Psreliíuliaposzfiks Dr. Tarcsay Izabella, a lélektani tudo­mányok kiváló kutatója a fenti rímmel igen érdekes könyvet irt, amely a leg­komolyabb figyelmet és érdeklődést ér­demli meg. I udvalévő, hogy a gyakorlati lélektan néhány évtized óta nagy fejlődésen ment át, ami egyben irányváltozást is jelent a lélektan történetében. A lélektan megszűnt pusztán elméleti tudomány len­ni és egyre inkább gyakorlati tudomány- uyá válik. A pszicbodiagnosztika pedig éppen a2 az eljárásmód, amely a megvizsgált sze­mélyek lelki tulajdonságainak megállapí­tását célozza. A pszicbodiagnosztika új­szerű fejlődésében előkelő hely illeti meg Rorschach Hermann svájci elmeorvost, akinek szellemes eljárása abból állt, hogy részarányos fekete és szines tintafoltokat mutatott fel a vizsgálandó személyeknek értelmezés céljából. A kapott válaszok­ból Rorschach arra a következtetésre ju­tott, hogy azok mély betekintést nyújta­nak az egyén értelmi világába és érzelmi életébe, sőt általuk az egészséges és kóros lelki vonások megkülönböztetése is le­hetséges. Rorschach azonban 1922-ben 48 éves korában meghalt, még mielőtt rendszerét teljesen kidolgozhatta volna. Tanítványaira és követőire maradt ez a feladat. Magyarországon dr. Tarcsay Izabella tette hecsvágya tárgyává, hogy a Ror- scbach-hal kapcsolatos három évtizedes nemzetközi szakirodalmai áttanulmányoz­za és hogy oly mennyiségű kisérletet, — úgynevezett teszt-et — végezzen, amely­ből a Rorsehach-eljárás gvakorlati hasz­nálhatóságára is következtetés legyen vonható. A szerző e kísérleteket dr. Be­nedek László elme- és idegkórtani klini­káján végezte s a legjellegzetesebb esete­ket, amelyek teljes betekintést engednek ebbe a rendkívül érdekes eljárási módba, részletesen leirta s ily módon az egészsé­ges és beteg lélek minden változatát ki­merítette. Tarcsay Izabellának ezt a középkori szorgalommal megirt újszerű könyvét fő­ként ideg- és elmegyógyászok fogják használhatni diagnózisaik megállapításá­nál és ellenőrzésénél. De ennek a munká­nak a szakembereken túlmenő érdekessé­ge is van, mert fontos dolgokat mond el a személyiségkutatásról, a teljesítmény és képességvizsgálatokról. Rámutat pl- arra. hogy a Rorschach-féle eljárás hasznos se­gédeszköz a tehetségmérés és pályaválasz­tás problematikus okainak kinyomozásá­ra. A könyvet, amelyet fekete és színes ábrák díszítenek, az Eggenberger-félc könyvkereskedés adta ki. Egyébként, mint értesülünk, a kiváló szerzőnő közelebbről Kolozsvárra jön és itt az egyetemi tanulmányi intézetek ke­retében fogja tovább folytatni nagyjelen­tőségű lélektani kutatásait, arnelvek fő' g a gyakorlati lélektan szempont iából ’ • törő jellegűek és hasznuk valósával fel­becsülhetetlen. ( s.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom