Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-28 / 297. szám
1940 de ce mb er 28ELLENZÉK mmm fi székelyek és az else nagyar kereszténység Mint tudjuk. a romániai történelmi tankönyvek alapján, azt tanítják az ösz- szes romániai iskolákban, hogy a székelyek elmagyarosodott románok, — akiket vissza kei! románositnni. Erre voltak hivatva, a Székelyfölden alkalmazott, úgynevezett „kulturzónák“, kizárólag román nemzetiségű és. a magyar nyelvet nem értő tanítói, kik a román államtól anyagilag is, megfelelő külön méltatásra találtak. Bár nem vagyok történetíró és igy nem az én hivatásom hamis történelmi áIlii ások alaptalanságát kimutatni, — de bogy az évezred óta magyarul beszélő, egy tömegben. az erdélyi határhegyek között lakó székelyek nem a magyarnemzeti törzshöz tartók volnának, — az, véleményem szerint, még vitára sem érdemes, nevetséges állítás. — Áttanulmányoztam a Szilágyi Sándor által szerkesztett és az „Atheneum11 által, az 1895 évben Budapesten kiadott „A magyar nemzet története1’ cimii könyvnek, a keresztényvallás elterjedése idejéről szóló részét és abból a 190, 192, 204, 210, 219, -31, 274, 2 í 7 és 284 oldalról vett szemelvények szerint, megállapítható, hogy nemcsak. Erdélyben, hanem a vele határos részekben is. — korábban meghonosodott a magyarság között, a görögkeleti keresztény vallás: — az azon korbeli keresztény templomokat is bizánci stílben és görög építőmesterek építették. Köztudomás szerint Bizáncban nevelkedett és keresztény volt összes hozzátartozóival együtt, Gyula erdélyi vezér, kinek leánya, Sarolta, a Géza magyar fejedelem neje és Szent Istvánnak, az első koronás magyar királynak anyja volt. Szent István király, görögkeleti keresz- tényhitü nagybátyját Gyulát és híveit, — valamint Achtum nevii, szintén görögkeleti vallásu és a Maros' alsófolyásánál lakó hatalmas főurat, — fegvverrcl verte le és kényszeritette a római katholikus vallás felvételére; — ez. utóbbi görögkeleti kolostort is alapított. melynek utóda a Csanádi püspökség. A későbbi római katholikus magyar királyság tehát, ahelyett, hogy államilag megszervezte volna az erdélyi görükeleli vallásu keresztény magyarokat, egyenlően üldözte, az ősi pogány vallásu magyarsággal együtt és igy csak azok maradtak magyaroknak, akik áttértek a római katolikus, — vagy későbben a protestáns vallásra. Az előbb eliogadott keresztény vallásukhoz makacsul ragaszkodók, magukra hagyatva, a hasonló vallásu néppel együtt élve, — az idők folyamán el- románosodtak, csak az egy tömegben élő székely nép maradt meg magyarságában. Az erdélyi vármegyék területén még megmaradt magyarságot pedig az állandó honvédelmi háborúk és a Hóra. Klos- ka. Janku-féle zendülések, részben kiirtották. A magyarság elromúnoso dúsára bizonyság. az erdélyi és moldovai románál; között található, számtalan magyar családnév, köztük aj da“ volt román miniszterelnök neve is. valamint az, hogy nemcsak a helynevek, hanem a háziállatok és a 1 kutyák nevei is, hagyományosan magyar í még ma is. Az erdélyi vármegyei magyar lakosságtól teljesen eltérő politikai szervezette! j ’■'»iró és egy tömegben élő székelység, ş hogy melyik keresztény vallást fogadta j vl, arra nincsenek bizonyítékaink, do feltehető, hogy előbb szintén a görögkeleti vallást vehette fel, — amit később felcserélhettek a katolikus vallással, — inég később pedig a protestáns vallások valamelyikével. — Számba jöhet itt az f történelmi hagyomány is, mely szerint az ősmagyar pogányvallás oltártüze, még a Szent István utáni magyar királyok alatt is égett, a háromszékmegyei Torja község területén fekvő Bálványos44 várban. A vallás sohasem jelentett nemzetiséget, — amint vannak görög, román, orosz, szerb és bolgár görögkeleti val- lassúak, úgy lehetnek magyar görögkeletiek is, aminthogy napjainkban is vannak görög- vállású székelyek és magyarok. — Tgy a székelyek sohasem voltak románok, mint azt Jorga román egyetemi tanár állította és annak alapján a történelmet az összes romániai iskolákban kö- telezöleg tanítják és minden görög- vallásu és idegen családnevű magyart, akaratule ellenére is, románnak minösi- Jettek és gyermekeit magyar felekezeti iskolába nem engedték. sőt nemcsak az állami és más közalkalmazottakat, hanem a magánalkalmazottakat is, ipari vállalatok és gyári munkásokat is, elbocsájtás terhe alatt kényszerű le tick a görögkeleti vallás felvevésére, hogy Erdélyben a román nemzetiségűek számát azzal is uagyobbitsák. Minden hivatalban ki volt függesztve a hirdetés, mely szerint csak románul szabad beszélni; — közpénzen és közmunkával, díszes görögkeleti templomokat épitettek ott is, ahol arra szükség nem volt; ellenijén a magyar felekezeti iskoláktól, a kötelező államsegélyt is megtagadták. Legu toljára az összes román nemzetiségű polgári lakosságot felfegyverezték, inig a magyarságtól nemcsak a vadászok, hanem a hivatásos erdészek fegyvereit is elkobozták. — A román mindenrangu tisztviselők viselkedését legjobban jellemzi az, hogy már 2-3 évi hivataloskoclás után megvagyonosodfak, mig a magyar tisztviselő egy ember életén keresztül, legfeljebb adósságot tudott szerezni. Ha a legközelebbi korban felállított magyar görögvallásu püspökségeket, a magyar királyság megalapításának idejében, vagy későbben is, megszerveztük volna és a magyar állam is, a román államéhoz hasonlóan, olyan eljárást alkalmaz. mint amilyent a huszonkét évi uralom alatt alkalmunk volt megismerni, — ma nemcsak Erdély, hanem Moldovaiunk '•s Boßözaräbianak, a régi „Etelköznek" is uagyrésze magyar volna. Valószínűbben hangzik tehát, az elro- mánosodott magyarokra vonatkozó állítás.. mint a székelyekre erőszakolt rniriösithetetlcn történőimi harnisitás. Az ilyenekhez és ezekhez hasonló hazugságokhoz, a román uralom alatt mi erdélyiek már szokva voltunk, és minden téren, a magyarságon elkövetett jogtalanságokhoz is, melyek a „Népszövetség“ előtt sem voltak ismeretlenek és általa azok orvosolva sohasem voltak, amint a békeszerződéseket azt kölelezőleg aláírták. De ezért részben mi is felelősek vagyunk, mert amig arra alkalmunk volt, semmit: sem tettünk annak megakadályozására, hanem, ellenkezőleg, a nemzetiségeket minden téren előnyben részesítettük. A nemzetiségi vidékeken felállított magyar állami iskolákban neveltük saját ellenségeinket, mig a sziumagyar vidékeken, magyar állami iskolának hire sem volt. El nem vitatható, az elmúlt huszonkét év alatt, a román állam által tervszerűen végzett románositás, mellyel szemben a magyar állam hasonló eljárása, nemcsak jogosult, hanem a jövő érdekében okvetlenül szükséges is. A Jorga tanár történelmi hazugságaival szemben a magyarság elromúnoso-. dúsának történelmi tényét kell. hogy az erdélyi lakosság minden rétegének és az összes magyarság köztudatába átvigyük, iskolában, sajtóban és társadalmi téren egyaránt. ■ Súlyos mulasztás volt azt is, hogy a közelmúltban, magyar véreinket engedtük az országból tömegesen kivándorolni, mig idegen nemzetiségeinket, mindennemű kedvezményekben részesítettük. JOÓS IMRE, nyug. tanár. fiüÉCSOHY! és ÚJÉVI 08CS9I.YAXI SSL ÍSMllVES fiYU* j szerintetek ■ OLOZSVÁRT í s' tűTklivek Q3SUTH UJ0S-UÎM 2. UH Mints és Fia fennálló öiisinetfen megbföífófó üzletében. „Az Alföld és a dimbesdombos Székelyföld gyermekeinek öíeíhezé&e“ I ETÉD. — A napokban a posta váratlanul j kedves kis csomagot hozott az etédi (Udviir- I hely vármegye) áll. elemi iskola cimére. El ' nem tudtam képzelni, mi lehet benne és I hogy mit küldhetnek nekünk a Kecskemét I mellein kicsiny faluból. Felbontottam és akkor láttuk, hogv a doboz tele van kicsiny cukor csomagocskákkal, melyek kíséretében volt az alábbi levél és több másik, melyeket az alföldi gyerekek Írtak azokhoz a testvéreikhez, akiket a saját hibájukon kiviil elszakít ott az az átkozott ..Trianon“ az édes anya kebeléről 22 keserves esztendeig. A MESSZIBŐL JÖTT LEVÉLÜZENET „Édes. Erdély, itt vagyunk!'" — a Kecskemét — kisfái pusztai gyerekek — a tanító néni és a csomag. Kedves kis Pajtikák, ugye csodálkoztok ezen az „égből poty- tyant“, váratlan csomagon? . . . Tudjátok a történetet? Elmesélem. Miklós nap estéjén minden kisgyermek szokatlanul jó volt, — várta a Mikulás bácsit, aki, — mikor az este leszállt — elindult egy puha, feliér felhőn — s az ablakba helyezett tiszta cipőkbe, csizmácskákba — bele tette ajándékát. Az iskola ablakába is tett apró kis csomagocskákat. Sokkal kiesebbeket, mint eddig. De mi ennek is örül lünk. Egyszer, csak azt kérdezte Major Juliska: —ni"¥i mr*iewii m fi mm Tanító néni kérem, az erdélyi kispajtásokhoz elment-e a magyar Mikulás? . . . Nem tudom én azt, gyerekek! — Jó lenne megkérdezni — mondta Szabó Gergely. „És ha nem ment el“ . . . hagyta félbe a kérdést Illés Dezső, „Akkor mi megyünk él!“ — ugrott fel Rozs- nyáy Ágnes —— és az asztalomra tette a kis csomagocskáját. Erre megindultak a gyermekek, kislányok, kisfiúk, másodikosok, első osztályosok, hozták ki a cukrokat. Pedig szeretik ám a cukrot! ... És ritkán ehetnek — ilyen díszeset —- csak évente egyszer-kétszer. És látjátok pajtások, titeket még a cukornál is jobban szeretnek a kis magyar testvérkék. Én meg csak álltam, ott az asztal mellett és kigurult a szememből két nagy fényes könnycsepp!... Kitaláljátok-e miért? Amelyik kisfiú, vagy kisleány ezt kitalálja és elküldi nekem leírva egy kis papiroson, az kap tőlem karácsonyra valarnitMikor a doboz újra megtelt, akkor kezdtük találgatni, hogy hova küldjük. Sok nevet olvastak le a térképről a gyermekek — meg a Képes Vasárnap-ból. Cédulákat irtunk, beledobtuk egy sapkába és egy I. osztályos kisfiú becsukott szemmel azt a község nevel húzta ki, hogy „Eted". Egy szép fényképet láttunk az újságban: Eted község küldöttsége zenekarral vonul a Kormányzó Elfogadására. Azután elénekeltük nektek az Erdélyi indulót; Édes Erdély itt vagyunk! Soha ilyen Öh tukúA&defy ? musm DIabéi - Kolozsvár, lOKani. 11. Biifosüsa időben TAVASZI NI 1 ROG ÉN M0 TRÁGYA SZÜKSÉGLÉTÉT! PÉTs sé ímészaniensaléíront) 17 o/o N tartalommal Szemcsés, vetéssel egy* soeben könnyen szórható, nem porzik, nem mar, nem mérgez! líitiUrö- tMdjMHEJy&i atkdxtfo&'zUaiá! düfíaioH &z&Ut&hÁcc&cií vzofyál: PÉTI ' NITROGÉNMÜVEK R.-T. Budapest, V. Nádor-utca 21. s i. Kérjen prospektust! 5 kg.-on felül díjmentes postaszállitás! szépen nem tudtuk énekelni. Azután elénekeltünk egy kedves kis dalt; ide írom a szövegét: Elrabolták, széjjeltépték Nagymagyarországot! Rabbá tettek annyi derék, kedves kis [pajtásomSzomorúan hozza a szél, a panaszuk erre, — Csak azt sirja, arról beszél: Szomorú a rab magyarok lelke. Jó Mikulás, ha az idén bekukkannái hozzánk, Nem kérnék én cukrot, diót, fügét, piros [almát. Kis szivünk csak azt dobogja, én csak azt [kívánom; Csak azt súgja, arról beszél: Hozzad vissza Nagy-Magyarországot! . .. Azután imádkoztunk a szenvedő magyarok szabadságáért. Kedves Pajtások! Szeretnék tudni sokat rólatok. írjatok ti is nekünk. Ne azt nézzétek a kis levelekben, — hogy „vastagon fogott a toll11, csúnyán sikerült az irás — és bizony hibák is csuztak bele. — hanem azt, hogy szeretetből küldjük nektek. A mi pusztai iskolánk Kecskeméttől 8 km.-re épült; 120 elemi iskolás gyermek jár ide. Az I. és II. osztály együtt tanul: 44-en vannak fiuk, lányok vegyesen. Tanító néniteknek — vagy Tanitó bácsitoknak kezét csókolják a gyerekek. Meleg üdvözletét küldök Neki én is és kérem, hogy íegyen a levelek átadója. Titeket szeretettel ölel szivére egy ismeretlen magyar Tanitónéni. Kecskemét; Kisfái puszta, 1940 december 7. A tanitónéni levelével együtt mindegyik gyermek küldött egy-egv levelet is, melyek közül egy I. és II. osztályos levelét is másolatban közöljük: Kedves Pajtásom! Sokat gondolunk rátok. Elküldöm a cukromat, amit a Mikulás adott. Jó lenne, Ü3 itt volnátok. Adnék nektek babát, cukrot. A fiuknak pedig trombitát, falovat. Meddig ttanultok számolni? Mi harmincig tanulunk. Olvasni pedig a kenyérből tanulunk. És nagyon szeretném, ha idejárhatnátok iskolába. ölellek édes pajtásom: Major Julis II. oszt. tan. Kedves erdélyi pajtások! Nagyon szeretném, ha veletek tölthetném a karácsonyt. De sajnos nem lehet, mert nincsen egy fillérem se. Inkább a Jézuskát küldöm el karácsonyfával. Az újságból olvastuk, hogy milyen szépen mentek az érdél viele a kormányzó bácsi elé. De azon a képen gyermekek nem voltak. Sokat gondolunk rátok édes. kedves székely pajtások; minden nap találgatjuk, hogy mit csináltok. Járt-e nálatok a Mikulás? írjatok ti is. várom a leveleteket. Szeretettel csókol és ölel szivét-« minnyájatokat: Rozsnyay Ági. Kisfái iskola, Kecskemét. Ezekután csak annyit szeretnék megkérdezni az annyi sokat dicsőített múlttól, ítogv minket akartak erőszakltal elválasztani cc\rnástól? íme itt az élő bizonviték. Cagyi László ig. tanító.
