Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-27 / 296. szám

1940 december 27, ELLbKZ$K I j i|m„ »i nnililI.FPrm11 ft Mi a iflzelsiaf A habomnak a végső célja az akaratunk­nak reá kényszerítése az ellenfélre. Hogy ezt a célt elérhessük, oly hatásos eszközeink­nek kell lenni a háborúban, hogy az ellenfél a haderő hatásának nyomása következtében az ellenállást kénytelen legyen feladni és a saját követeléseinknek eleget tenni. Az akaratunkat csakis oly hatalmi eszköz­zel kényszeríthet jük ellenfelünkre, amely Itatásánál fogva semlegesíteni képes az ellen­fél! mindennemű ellenállását. Miután a há­borúban a kényszerítő eszközök elsőrendű kifejezője a haderő, a haderő sikeres műkö­dése lesz az az eszköz, amely a kivánt ered­mény eléréséhez fog vezetni. A háborúban a siker első feltétele tehát a megfelelő haderő megteremtése. A haderő megteremtését, nagyságát és hatásképességét az a körülmény határozza meg, amelyet a hadvezetőség támaszt a haderővel szemben, a hadászati célkitűzések meghatározása révén. A hadászati célkitűzés egyenes vonalon mozog a háborús célkitűzéssel. Ha a politika nagyobb 7célt tűzött ki, nagyobb területet akar birtokba venni, nagyobb ellenfél ellen támad, nagyobb ellenállásra számit, akkor haderejét a kitűzött célokhoz mérten, na­gyobbra méretezi, nagyobb hatásfokra emeli. Ha a korlátolt célkitűzésekhez is nagyobb ellenálló erőt kell legyőznie, akkor a haderő kiépítéséhez ezt veszi alapul, ha a nagyobb célkitűzéséhez kevesebb ellenálláson kérész- tűi ér el, akkor kisebb erőfeszítéshez szüksé­ges erőt fog előkésziteni. A politika és hadvezetés tehát közösen fogja mérlegelni és megállapítani a kitűzött politikai célokhoz mérten az alkalmazott kényszerítő eszközök nagyságát és hatáské­pességét. A haderő a politikának kényszerítő esz­köze. amely akkor lép működésbe, ha az el­lenfél békés tárgyalás vagy megegyezés utján a kivánt követeléseket nem hajlandó teljesí­teni. Ha a haderő már működésbe lépett, hatá­sának mindaddig érvényesülni kell, amíg az ellenfél szemben dió akaratereje meg nem szűnik. De melyik az a pont vagy pillanat, amikor azt lehet állítani, liocry az ellenfél szembenálló ereje megszűnt? P.s mik azok a tényezők, -amik az ellenfél. ellenálló erejének megszűr! telesére vonatkoznak? A közhasználatban a kényszerítő eszközök működési-bén. azaz a haderők ténykedésében a győzelem kifejezésével szöktök meghatároz­ni a haderők hadisihereil és eredményeit. Mit nevezünk tehát győzelemnek9 Vagy milyen­nek kel! lenni annak a győzelemnek, ami a hadászati sikeren keresztül a háború győző­mét jelenti? A világháború folyamán ismételten láttunk győzelmes csatákat (T.nhliu-i, Somnie menti, Marne-i, Karfreil-i), amelyek azonban inég nem jelentették a háború megnyerését, ha­nem csupán az egyes csaták sikeres befeje­zését. A győzelmes csaták tehát inén nem mindig háborús végeredmények, hanem eset­leg csak részletsikerek. A siker nagyságát sohasem az a ténv jelenti, hogy, az ellenfél a csata színhelyét elhagyta, hanem azok az eredmények, amelyek a csata következtében a győztes félnél beállottak. Ezek a győztes félnél a zsákmány nagyságában, u foglyok számában és az ellenfélnél az ellenálló aka­raterő csökkenésében jelentkezik. Ha az ellenfélnél a csata következtében a fegyverzetben nagy veszteségek állottak be, ha az ellenálló erő nagyságában lényeges kor­látozások következnek be, ha az ellenfél győ­zelmi akaratereje oly mérvre csökkent, hogy azt az ellenfél akaraterejével szemben már hatékonyan szembeállítani nem tudja, nevez­hetjük a liadászablag edért győzelmet döntő győzelemnek. A háborús győzelem a döntő győzelem után. azaz az összes ellenséges ellenálló erük megszűnésének pillanatában áll be. Hogy az ellenfél háborús akaratának le­küzdését mily eszközzel érjük el, az a hábo­rús cél kivívásában nem játszik szerepet. A korszerű hadviselésben már nemcsak az ellenséges haderő erőkifejtésének leküzdésé­ben látjuk a háborús .akarat megtörésének le­hetőségét, hanem az egész nép küzdőakara­tának letörésében is, ami gazdasági kiéhez- tetés vonalon és egyéb bomlasztó propaganda révén is bekövetkezhet. Ma Németország és Olaszország katonai té­ren keresik a döntést, azaz a haderők ha­tásán keresztül kívánják az ellenfél ellen­álló erejét megtörni, inig Anglia gazdasági blokád, kiéheztetés és egyéb propaganda ré­vén véli a tengelyhatalmak küzdőképességét megszüntetni. Hogy a győzelem vézeredményben hova fog szegődni, azt a népi erők összességének győzelmi akarata, kitartása, küzdőképessége, hite, fanatizmusa és áldozatkészsége fogja eldönteni. Fegyverek és lelkek harcolnak, a haderő cs politikai művészet küzd egymás­sal. A győzelem s nagyobb kitartáshoz, a fa­natikusaid) gyözniakaráshoz és az ellenfél ellenállását csökkenteni képes eszközök leg­teljesebb kihasználójához fog szegődni. „fi kereáztőngségnek az nüáépités mimkújdra és az emberiség sebeinek flKóflvWűsdra kell írángííanía minden törekvéséi“ — hangoztatta XII. Pius pápa VATIKĂNVAROS. dec. ' 37. (MTI.) XII. Pius pápa az egyházianács termében fogadta a biborosi kan, amelynek tagjai kifejezték előtte karácsonyi jókívánságai­kat. Őszentsége válaszolva az üdvözlések­re, rávilágított arra, bogy semmi földi szenvedés nem ronthatja meg Krisztus születésének isteni misztériumát, mert minden emberi szenvedés, orvoslást talál Isten fiának bölcsőjénél. Hangoztatta XII. Pius pápa, bogy a kereszténységnek az újjáépítés mun­kájára éé' az emberiség sebeinek gyó­gyítására kell irányítania minden tö­rekvését-. Meghatott szavakkal emlékezett meg a hadifogságban lévő hívekről, akikhez a maga és azok családjai nevében buzditó szavakat intéz képviselői által. Beszéde végén kérte a Mindenhatói, tegye valósággá, hogy a nemzetek felelős tényezői talál­ják meg a méltányos megoldást az egész emberiség békéjének javára. 33 Sülire® újra beigazolta, iionv nem Ismeri ai olasz nép lelkletét- a cU Rvn* £6 RÓMA. december 27. (Ştefani.) Churc- j bili legutóbbi beszédével kapcsolatban az olasz lapok felháborítónak mondják, hogy az angol miniszterelnöknek volt bátorsá­ga Anglia Olaszország iránti barátságára hivatkozni. Ennek a barátságnak igazi jellegét méltóképpen bizonyította be az a magatartás, amelyet Anglia a közel­múltban az Olaszország, elleni megtorló rendszabályok idején tanúsított■.-'Chur­chill -— Írják a lapok — ugyláiszik, ab­ban reménykedik, hogy megbonthatja az olasz nép egységének szilárd gránittömb­jét. Hiú reménykedés ez é- beszéde ép­pen az ellenkező hatást keltette az olasz közvéleményben. A Popolo di Roma megállapítja, hogy Churchill beigazolta mostani beszédé­vel; nem ismeri az olasz nép lelkiile- tét és csak megvetés tölti el az olaszok irányában. Az olasz néphez intézett szavainak egye­düli hatása az, hogy még jobban megszi- lârdiţşa —- ha ez egyáltalán lehetséges — az olasz nép tántoríthatatlan ragasz­kodását a Duce iránt és még szorosabbra kovácsolja Olaszország és Németország összetartását abban a küzdelemben, ame­lyet a pÍutokráoia zsarnoksága ellen foly­tatnak. (MTI.) 5 ben is könnyen tudta észrevétetni magát. Azok közül a színésznők közül való volt, aki;, egyellep je.Iene.thcn is igazi mosolyra tudták deríteni. aTelkel, vagy mélységesen megilletni és rnegrikatni. Nem is volt Mikíóssy Margit­nak rossz szerepe. Csodálatos talentumában mindent igazi művészetté változtatott és emel­lett a sziv színésznője volt, akit mindenki csak szeretett. Ez a nagy szeretet, nyilvánult meg néhány év előtt, amikor negyvenéves színész­női jubileumát ünnepelte. Az utóbbi időben sokat, betegeskedett cu­korhajával. amely most cl is vitte az élők sorából s azok a derűs szerepek és azok a mély átélésü anya- és jellemszerepek, amelye­ket a színpadon játszott, emlékét sokáig fog jak bennünk megtartani. Halála igazi és egyetemes gyászt jeleni. , mert ezzel a halállal mindenki, aki a színpa­don esak egvs/er is látta őt. vesztett valamit. Bizonyára a részvét a legszélesebbkötü lesz a szombat délelőtti temetésen, mert Mikíóssy Margittal a régi erdélyi nagytradicióju szín­játszás alig néhány még megmaradt képvise­lőjéből ismét kidőlt valaki, aki maga volt a szív és művészet, aki nemcsak színésznőnek volt nagy és kiváló, de embernek is (a.) GépkocsiszfreRcséílerség taríkáfean: hét halott NEW-YORK, december 27. (DNB.) Ge­orgia álamban két bérkocsi egymásnak rohant. Az autók utasai közül 7-en azonnal meghaltak, 4-et pedig életveszélyes sérü­lésekkel szállkottak kórházba. Román származása ügyvéd feltűnést kelti nyilatkozata a régi román népszámlálások során elkövetett súlyos v’sszaéiselcíil MAROSVÁSÁRH LY, dec. 27. (MTI.) : Vancei József ügyvéd, volt marosvásárhelvi 1 városi tanácsos, régi előkelő román' c a ád ! tagja, a napokban nyilatkozatot adott a leg­utóbbi román népszámtálá sál kapcsolatosan lefolytatott törvén -széki tárgyal is Ml, a helyen ; ő védte a népszámlálási visszaélésekkel ak­kor ban bátor hangon foglalkozó magyar újságírókat. — A per tárgyalásán — mondotta Van- cea Józsel — Cicr'ea volt állami gimnáziumi igaz­gató, a népsz m’álási bízó ísig főve­zetője, hívesen kirohant e Íme u, ami­ér: román emoer létemre ,vállattam a j vezetése alatt álló bio tság működe- j séf birálgató magyar újságírók védel­mét. A román ügyvéd a továbbiakban kijelen­tette, hogy I minden ké séget kizáróan beigazoló­dott az a tény, mely szerint a n p- s7ámláíás idején kere ztlevele ;et is követellek a magyaroktól, de ha rzec nemzetisége be is ig^zoMdott, nem vették figyelembe a hivat >1 as okira­tot, vagy egyszereün zsidóknak irták be őket. A népszámlálási ivek annyira zavarosak vol­tak, hogy még a tanult emberek is e h báz- ták az ivek kitöltését s az adatokat csak nagynehézen tudták kiigazítani. A népszámlálást visszaélések leleple­zése mi itt felelősségre vont magyar ujsáMrok ügyének tárgyalásáról a ro­mán ce'n.7ura közbelépése miat1 a la­pok nem írhattak. A ROMANIA NOUA CÉLZATOS híresztelései ellen Foglalkozott Vancea József nyilatkozatá­ban a ontania Noua legutóbb megjelent tendenciózus cikk éve , amely szerint az északerdélyi románom állandó üldözéseknek vannak ki eve a magyar hatóságok és a la- kosstg részéről. Küelmtette, hogy a Marosvá> rhel/t élő s a mező ségi román Okossággal á landó érintke­zést tart fenn es azok sohasem pa- naszkodt k rossz bná módról, sőt ezeket a vidékeken lakó nemzetisé­gek a legnagyobb rendben, közös megérté bon végzik n pi munkájukat. — Kétségtelen — fejezte ba nyilatkozatát Vancea József íny véd — hogy a Romania Noua cikke lend nci zus smindent elkövet, hogy ellentéteket szítson az erdélyi tereleten. Ötévi börtenre ítélték a világit'rii P íité-f Imgyá? elnöké! PÁRIS, december 27. (DNB.) A büntető törvényszék a Paíhé Nathan filmtársaság elnökét, Nathanseel Tanne.nsaphot, más né­ven Bernhard Naíhant, továbbá két társát, Hi’sehet és a görög Johamidest súlyos vádak alap án öt, három, i lei ve kétévi bö:tönre ítélte. Az elítéltek fellebbezést nyújtottak be, a biróság azt elutasította. 1928:153 — a japánok javára TOKIO, december 27. A japán főhadi- szálás te igeié zeti osztál ának hivatalos 1 özleménye szerint a japán—k nai háború­ban a japán haditengerészet repülőgépei eddig 1923 kínai repü'ög pet pusztítottak el. A japán veszteség mindössze 153 gép. R "ebvpA nem válícntat eddigi külpolitikáján Berlintől jelenti a Politika: Német diplomáciai körök szerint tévedésbe estek az argótok, ha azt hiszik, hogy a szovjet Eden kinevezésével már hajia dó lenne eddig tanúsított-külpolitikai álláspontjáról letérni. Moszkvában nagyon jól I tudják, hogy Eden külügyminiszter Churchillei és j Duff Cooperrel egyíit ta müncheni egyészség meg- I kötész ellen foglalt állást és 1938-ban azért uta- I zott Amerikába, hogy az Egyesült-Államokat meg- j nyerje a Németország elleni háborúra.. (M. T. I.) j Bombák rongálták meg súlyosan az angoi párámén-; épeiét A Bu lapesti Értesítő je enti: Az Uj Nemzedék írja: A londoni rádió részletesen leírta, hogy a támadások eddig milyen károkat okoztak a Wesí- minster-palotában. Az épületet igen sok gyújtó és robbanóbomba találta el. Az alsóház előcsar­noka, ruhatára, a parlamenti őrség helyisége, va­lamint a szomszédos épü'etek rengeteg kárt szén- j védték a robbanó bombáktól. A falak beomlottak , és telje en elpusztult a felsőház bejáratából nyíló kis képtár is, amelyben sok értékes festmény volt. Az álsóház 'kriptatermét is bombaíalálát érte. (M. T. I.) Meghalt Mikíóssy Margit KOLOZSVÁR, december 27. (Saját tud.) 1 Az erdélyi s egyben az egyetemes magyar színművészeinek rendkívül súlyos gyásza van: Millóssy Margit, a kolozsvári színtársulat kitűnő anya- és jellemsziiiésznője, illetve komihája, csütörtökön reggel 8 ólakor a kórház belgyógyászati klinikáján cukorbaj­ban elhunyt. Temetése szombaton délután lesz a kórházi kápolnából, ahonnan a színház halottjaként helyezik örök nyugalomra. Miklóssyr Margit a magyar színjátszás rit­ka komoly értékei közé tartozott. 1878-ban született.' Apja, Mikíóssy Gyula ismert vidéki színigazgató volt, férje, Czakó Gyula pedig jónevii színész és a Vígszínház rendezője Öröklött szinésBtehetsége korán jelentkezett. 1 Már fiatalon feltűnt kiváló színészi képessé­geivel és több évtizedes művészi pályafutása alatt a sikerek egész sorozatát aratta Első­rangú jellemszinésznő volt, kitűnő anyas/.i- nésznő és pompás komika. aki az emlékeze­tes alkotások egész sorával véste bele nevét a szinházjárö közönség szivébe. Hosszú évti­zedek óta Kolozsváron működött, úgyhogy mindenki egészen e város szivéhez nőtt mű­vésznőnek tekintette. Abból a régi művészgárdából származott, amelyben a színpadi ösztönösség és a tudatos müvésziség. szerencsés vegyületben találko­zott. Minden szerepében a tökéletes életsze­rűséget hozta színpadra, közvetlensége, kitű­nő komikai érzéke, jó megfigyeljíjképessége, erős karrikirozó készsége a legkisebb szerep­Sik’rándiilás közben pusztult ei egy svájci egyetem? tanár BERN. december 27. (Svájci Távirati Iroda.) Zürichi jelentés s erin: Svvvisberg O.tó egyetemi tanár sikirándulás alkalmá­vá1 a Grisnnes h'jy égben embólia kö­vetkeztében meghalt. Salwisberg, a zürichi műegyetem tanára szakié i-itély volt az uj építészet terén. Svá éba í és Németország­ban igen sok köz és m tg in épületet épített Az elhunyt 58 éves vo t. (MTlé. Erdélyi \\m& üitsk átutaztak a Faivídék n BEREGSZÁSZ, december 27. Közvet­lenül az ünnepek előtt Beregszász állomásra 76, Munkácsi a pedig 86 erdélyi menekült érkezeit. A város polgármestere, valamint a helyi hatósásmk mindent elkövettek, hogy megfelelő fjgadt.vasban és elhelyezésben részesítsék a menekülteket. A helybeli la- kósoc körében gyűjtés indult meg, hog meleg ruhával és élelemmel lássák e; szerenc étien embereket. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg j Választékosabb kivitelig, legolcsóbban I az Ellenzék könyvosztályában, Kolozs vár. Mátyás király*tér 9.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom