Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-24 / 295. szám

19 4 0 december 24 ELLENZÉK 1 „A magyarság- Icaielesséfjéaifeik iafípsn» hogy ienniarisa az erdélyi ielliségei ş. . — ■!■■■ in n.>— ii GröS toIdiSúgi Mihály, Miroi~Torda vsrmégye főispánjai i a magyarság- és a Sréke yíöid JeßSo in&abb kérdéseiről ! nylaihózoH az EH&úzéhfiBk* *»» ásúrheiy ku íutjiiís és gazdasági ioniosságűn&k szerepe íi Székeíyí&íd éheiében KOLOZSVÁR, december, iio- — /yieg; * haíott szívvel ünnepeljük Erdély ekö magyar karácsonyát. Felszabadult ér zésekkel gondolunk vissza a huszonkét- évtes kisebbségi sors küzdelmeire, de az ünnepi hangulatiban .sein feledkezünk meg azokról a nagy feladatokról, ame-i iyek a magyarság összessége előtt álla nak. Ezeknek a nagy feladatoknak so­rában első helyen állanak a Székelyt föld kérdései. Kormányzatunk a bécsi' döntés óta eltelt három és fél hónap alatt teljes lelkesedéssel látott hozzá a Székelyföld kérdéseinek megoldásához. A székely megyék élére ovan embere két állított, akik legalaposabb ismerői ezeknek a kérdéseknek és eddigi köz­életi munkájukkal is bizonyságát adták annak, hogy egész életüket a székely nép érdekeinek szentelik. Karácsonyi cikknek hálásabb témát nem is lehetett volna találni, mint Marosmegyéuek és a székely fővárosnak, Marosvásárhelye nek főispánját megkérdezni áriról, hogy miben látja az összmagyarságnak. és a Székelyföldnek legsürgősebb íenniva lóit. í Márosmegye főispánja, gróf Tohla- ági Mihály, köztiszteletben álló eíis* mert harcosa a magyar közéleíneJk. Fö- ispáni kinevezése osztatlan örömet kein tett egész Erdélyben. Toldiáliagi Mihály gróf a kisebbségi sorsküzdelmeikben számtalanszor támijelét adta kivételes poi tikai éleslátásának. A marosmegyei főispán azonban nemcsak elméleti poli tiikiis. Kitűnő szervező, aki az elmült huszonkétév során állandó kapcsolatot tartott fenn-magyar népünk minden ré­tegével. Vallás*« és baztálykülömbség nélkül birja a megye lakosságánalcrhl: zalmáí. Mindenütt ott volt, ahol segE tenii kiél lett. . Fáradságot nem - ismerve tanulmányozta a székely nép kíván 3 á* gait. Tettekkel bizonyította be, hogy szivén viseli a székelysóg sorfát. Min­dig az voit a politikai elgondolása, hogy egy táborban keli egyesíteni gazda­got és szegényt, intelíektueh és mun­kást, mert az igazi erdélyi lelket csak akkor lehet megtalálni és csak akkor lehet maradandó eredményeket elér­ni, ha a közös szent cét érdekében mindannyian együtt munkálkodunk. . Ezekről a nagy kérdésekről kértünk karácsonyi nyilatkozatot Marostarda* megye főispánjától, aki kérdéseinkre az alábbiakban adta meg a választ Erdély és a Székelyföld legfontosabb tenni valóiról. Elsősorban magva rtrágunk általános kérdéseiről kértünk nyilatkozatot. Jtíiben látja Méltóságod az erdélyi magyarság legfontosabb kérdését? — kérdeztük, „MINDEM ÁLDOZATOT MEG KELL HOZNUNK A KÖZÖS HAZÁÉRT“ A magyarság legfontosabb kötelessé* gének tartom a mai viszonyok között, — mondottá a főispán, — hegy fenntartsa azt, amivel az utóbbi idő­jéért annyi szó eseti: az erdélyi lelki­ségét. i ' • Azt a lelkiséget, amely a mai erkölcsi érzésekben az egész történelem foíya mán m'ndig idealista volt, mert ..mindig sZemeíött tartotta a hazát és közt. Emellett az idealizmusa mellett a »yai korlatban mindig (számolt az adottsá gokkal és reálpolitikáí tudott csinálni. Ezt úgy fejezhetném ki, hogy az ideán lizmusmak és reális érzének ez legjobb szintézise volt. [ Ma is az ideális erkölcsi tényezőt kell szcmelött tartani a magyarságunknak. Azt, hogy minden áldozatot meghoz­zunk a közös hazáért, de ne ragad­tassa cí magát sem érzelmektől, sem szenvedélyektől. Őri zze meg azt a harmóniát, amely Er déiyfcen a felekezetek között mindig rneg volt és haladjon azon az utón, amelyen az Erdély lelkiség a múltban is vezetett. Igyekezzék a társadalmi e?* lentéteket, valamint a társadalmi osztá Ívok közötti kilfömbs,égeket áthidalni. És hassa ét továbbra is az a közösségi szellem, amely felekezet, osztály és gaz­dasági érdek fődé a közösség a nemzet, a népösszesség egyetemes érdekel mellé helyezi. LEGFONTOSABB FELADAT A NEMZETI ERŐK ÖSSZESSÉ GÉNEK MEGSZERVEZÉSE Ha ezeket az elgondolásokat a gya* korlati élet szempontjából vizsgáljuk meg, akkor a ma legfontosabb feladatának Er­délyben nem annyira a pártkeretek létesítését és párt mozgalo m megindí­tását látom, mini társadaloméjjitö fel­adatot, hanem a nemzeti erők összes­ségét szervezni meg. Úgy erkölcsi, mint gazdasági, mint ku! turális vonalon. Ennek a megszervezést nek elsősorban szociálisnak kell lennie. Szociálisnak azért, mert Erdély magyar­sága a 22 év idegen uralma alatt anya* gílag és már már erkölcsi vonalon is nagyon sokat veszített. Az utóbbi évek még a kisemberek ezreit szegényitették el és tették szinte munkanélkülivé is. Úgy a városon, mint a falukon élő fiat íalemberek ezrei vannak kereset nélkül, vagy gyenge kereseti v'lsizonyok között. Részint, mert 6—8, sőt 12 hónapi moz­gósítás alatt nem tudtak semmit sem keresni!, sőt a városok kisiparossága el-' veszítette megrendelő körét, amit még súlyosbít a nyersanyaghiány is. A magyarság nagy kérdései mellett hogyan gondolja megvalósítani Főispán* Ur a Székelyföld' időszerű tenniiva lóit? I Mindezek a kérdések mindamellett, hogy súlyosak, kellő organizációval, kellő előrelátással és azokká azl anyagi eszközökkel, melyek a különböző jöté* konysági akciókkal befolynak, piegold hatók lesznek, ha a megszervezésük előre meggondolt irányelvek szerint nem theoretikus, hanem gyakorlati lenne. Ha a szociális téren meg fog történni a szükséges intézkedés, akkor az er­délyi lélek, amely nemcsak egy ki cslny intellektuális és yezetö emberek köréig terjedne, hanem az erdélyi em­berek nagy tömegéig is, ellen fog tudni áll an i jelszavaknak és sokat ígérő programoknak. Auié és kakim* Ue^g-meU/ féU^d^ek- käz&hüM&e*, Uettfyzc pecsetyzlc, vzdíp ülés* f'vusetyek, daşalfyak és- cjtyü&ük, csapásak öMse*, {awitka. Fogaskereked készítése. Sütő-traktor és nielor alkatrészek gyártása Aütóüríiön erdélyi körzet képviseletében, raktárról azonnal -szállítható: 111, Audly:,Wanderer és eürch. személygépkocsik, ysiáiniití Hifi és Tempo kis féiiergépksosik Kfojfi* ss^ái écdzUéb&t áca^nlcdct: Srabé és IC#p©ii®te II.Î. Sülő és molorlaviíó tizem, vas- és fémöntőde Kolozsvár, Honvéd-utca 51. siásn. Ţeîefoy: 10—37 Â Székelyföld elláiásáBiak kérdése ben rendelkezésre áll a Székelj'föld re* szere, a petróleumot* eltekintve, csekély megszorítássá kielégíthetőnek mond­ható. A kormányzat és. a közigazgatás különböző ágainak elsőrendű feladata, hogy a .mennyiségeket megszorítás nél­kül tudja rendeltetési helyükre juttat­ni, Tehát a legfőbb kormányzati fel­adatnak az organizáció kérdését látom. Megkérdeztük végül gróf Toldalagi Mihályt, hogy Marosvásárhelynek, a székely/ fővárosnak milyen uj feladat­körét látja a jövőben. Kivált a székelvség szervezete, amely a múltban i's annyira a közösségi' szel-* lemen épült fel, hogy modern életkö zösségi gondolatnak jobb melegágyat alig is tudok elképzelni. Speciálisan a Székelyföld problémája: az ellátás kér­dése. Amennyire a dolgokat különböző konferenciákon alkalmam volt mégis mern’, nem is annyira anyag és áru-* hiányon múlik, mint szállítási kérdése ken. Mert az a mennyiség, ami külön­böző cikkekben, mint petróleum, bor, stb„ valamint, gabona, zsír tekinteté­Á felieraihefi sniláráság ie§yee az ellielyeilceilés Jösitö léayezőfe** A továbbiakban gróf Toldalagi Mn j hály a közigazgatás megszervezéséről | ny laikozik. , — F.ze'kke! a kérdéseikkel egyenlő fontossága van a közigazgatás megszer­vezésének — mond ofta — .4 gyakorlati kérdések tekintetében egyik legfontosabb feladatnak tartom a közigazgatás megszervezését. Rövi­den azt mondhatnánk. Itogy pont a fordítottja keli legyen annak, am; a román közigazgatás volt. De az sem szabad egészen legyen, amű a magyar közigazgatás volt ezelőtt 22—30 év­vel. A mai köz igazgatnának példaadó­nak tisztának, igazságosnak és mo­dernnek kell lennie. A korrupciónak, az arra nem valóiknak alkalmazását ki kell zárni. Egyedül az egyéni intaktság, szak­képzettség és a jellembeli szilárdság legyen az elhelyezkedés döntő ténye­zője. Igazságos kell legyen minden magyar ál* lám polgárra] szemben. Egyenlő mérték kel mérjen mindenki felé. Ez az a íé* nyező, amivel a román tömegeket is megnyerhetjük â magyar állam eszméi­nek, mert a román közigazgatás kord ruptságától a román tömegek is eleget szenvedtek. Nincs erősebb fegyver a tö­megek megnyerésére, mint az igazság gotaság alkalmazása. A költigazgatás modernsége alatt pe­dig azt értem, hogy inkább dornbo rodjék ki szolgálati, mint hatalmi jel­lege. Az az eiy érvényesüljön, hogy a közigazgatás van á közönségért és nem fordítva. | A KÖZIGAZGATÁSI TISZTVISELŐ ÉRTSE ÉS BESZÉLJE A KÖZ* I IGAZGATOTT NYELVÉT — Ehhez ínég hozzá kei! járuljon, hogy i • ' y a közigazgatási tisztviselő értse és 'ZS8ÍM& lehetőleg beszélje is a kö/iga'zgatot tál: nyelvét. No legyen túlságosan formalista, udva* riasan fogadja az ügyfeleket és lehető leg oktassa is ki azokat. A közigazgatási tisztviselő ne veszít­se cl türelmet a kisemberekkel szem ben. Igyekezzék azokat kioktatni és ügyes - bajos dolgaikban segíteni. Bátran ajánl hatom, hogy minden kö* igazgatási tisztviselő válassza a maga !<isobb ügykörében mintaképének Aía gyarorszfuj kormányénükét, akinek íudá-a, munkabírása, jelleme és tő­reimé olyan, hogyha a kormányzat és közigazgatás különböző ligáiban áUa lánosan érvényesülne. M agyarország mintaállam lehetne. MAROSVÁSÁRHELY FONTOS i SZEREPE Marosvásárhelyt azzá keil tenni, amit földrajzi helyzete és a székelysóg ko* lében a múltban is betöltött feladata előír. Ami egyszerűen kifejezve az, hogy a szókelységnek kul turális és gazda sági központjává keli tenni. Kulturális szempontból már adva v an, hogy a Székelyföld legnagyobb városa. Ide gravitálnak mindazok, akik széllé mi élő me ne telt, vagy kielégítést keres-« nek. Tehát Kolozsvár mellett egy erős kulturális gócponttá kell tenni. Azt a szerepet kell betölteni, amit a múltban Brassó jelentett gazdasági1 szemponté ból. Gazdaságilag fejleszteni kell, mert éppen közlekedési viszonyaink követ­keztében nehezen kapcsolható az or szag más vidékéhez és egy nagy magyar lakosságú községgel rendelkezik, melv-t nek agrár lakossága tisztán mezőgazda­sági tevékenységből meg nem élheL Viszont tudott dolog, hogy a székely ezermester. Ezt a tulajdonságát hasznú < ; sitani kell a hazai ipar felkarolásán tu!, fökép a középipari üzemek megerősKé- séveí és 'kifejlesztésével. Ezekben foglalta össze gróf Tolda* lagi Mihály az esetleges magyarság és a Székelyföld megoldásra váró legfon tosabp kérdéseit. Becsületes őszinte* seggel hangoztatta most, hogy legérté­kesebb kérésünk; az erédiyi lelkiség megőrzése. Annák áz erdélyi lelkiség* nek, amelynek mindig egyik, legfőbb fe tétem énye volt. Biztosan hisszük, hogy a jövő nehéz feladatainak megva­lósítását éppen olyan törhetetlen hit tel vállalja, mirt ahogyan a múltban is a kicsinyhitüek mellé álott a meg* 1 próbálíatások óráiban ée megalkuvást I nem ismerő közéleti munkájával to- J vább fejleszti a boldog magyar jövendő ‘ tökéletes megvalósulását. VÉGH JÓZSEF * AZ ELSŐ MAGYAR UJESZTENDŐT a Katolikus Kör i« méltóképpein akarja kö­szönteni.‘Ebből a célból december 31 én este a Kör Farkas-utca 7. szám al'atti helyiségé­ben ez évben is megrendezi tánccal egybeko tütt zártkörű Szilveszter estéjét. Meghívók a goudmoknál igényelhetők. Az estély iránt városszerte máris igen nagy érdeklődés nyíl- várni; meg, éppen ezért tanácsos asztalról mielőbb godoskodni. Asztalt naponta d. u­4-—7 óra között lehet foglalni. A rendezőség mindenkit magyar testvéri szeretettel hiv Ó9 vár. VÉRT LÖVELŐ BÉKA.GYIK. Kevesen tudják, hogy a gyikok egyik fajtája a bé- kagyik, amely nevét a békához való has- soniatosságáról kapta, saját vérével véde­kezik. Ha ellenség közeledik feléje, avagv veszélyt sejt, szeme sarkából vért sajtol ki és azt löveli a támadó felé. Vérét har­mad méter távolságra ki tudja lövelni és a találat biztonsága mintegy 40 százalé­kos. Ha többször egymás után védelemre szoritják a békagyikot, a vér helyett vö­röses folyadékot löyel. A békagyik ugyan­is rövid időközökben nem tudja pótolni a kisajtolt vért és mirigyváladékkal he- lyettesiti azt. BÉKÉS FORRADALOM. Salazar, a nagy portugál államférfi müve gróf Teleki Pál bevezetésével 4.80 p. Gayda: Mit akar Olaszország 4.80 p. Jócsik: Idegen igában 4 n. Pini: Mussolini 6 p. Somogyi: A faj 4 p. sth. stb. Lcpagenál Kolozsvár. Pis­tán utánvéttel. Kérjen jegyzéket. Katolikus Farkas-u’cs 7* sím ZÁRTKÖRŰ TáH£CBL EGYBEKÖTÖTT SzHveszter-estéSv* MEGHÍVÓK, asztaligény- LÉSEK GONDNOKNÁL DÉL­UTÁN 4-TÖL 7 ÓRÁIG.

Next

/
Oldalképek
Tartalom