Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-24 / 295. szám

Mi

ím'O 35Eémfi%Í S*T.

•mxanYertc

A&lyc testié üti,..

']%&&■ c etc» jí?öf(W ptffyţ•&(' pţ'í’ZtCt’ÍU&f ííö'/töfKÍ^'

es miköztünk lakozik. Akit az emberiség már régóta várt, végre megérkezett. Nagy volt az ut, inig a hit és reménység megvalósulhatott; mély volt a szakadék n hit és valóság között. S ezen idő alatt szinte kibirhatat- iän volt az ember sorsa. Kegyeten és kietlen, mint a pusztában tévelygőnek, ahol az életnek semmi jele, csak puszta, homok és kp; nincs egy csepp viz, egy élő fűszál. Ezen a hosszú uţotn az emberek nagy többsége testi feg szolga/sorbau, lelkileg sötétségben, gazdaságilag nyomorúságban sínylődött. A boldogságra teremtett ember tragikus alak lett, aki egykedvűen, megdermedve, mint a jég, viselte sorsát. Alig találunk kivételi ez alól. Hiszen még az isteni szépségeket kereső görögök és a vüágbiró rómaiak nagy többsége sem érezhette magát rabszolgaságában Boldognak. A bölcs Sokrates tanítványainak az ismeretlen Istenről beszélt, aki szellem és lélek s jelenlétével betölt mindeneket; a szö’ádszavu VirgiHus pedig az után az ifjú után eseng, aki vissza fogja hozni a földre az eltűnt aranykorszakot, amelyben minden ember megtalálja lelkének és teltének nyugalmát és boldogságát.

A szívnek mélyén ténjyj'feg mindig élt a. hit, högv jönni fog az Iga?, aki «ilhozza a szabadságét és felszabadnláist. A próféták szinren- ditő kiáltásokkal ostromolták az eget, hogy nyíljék s teremje az Üdvözítőt. Ha itt lent a főid siraiömvölggyé változott, hát akkor fel az egekhez fordultak segítségért.

S csakugyan, amikor lehetetlenné vált a földi élet a mérhetetlen testi és lelki nyomor miatt, mikor a csiiggedés és a lelkek izgalma tetőfokra hágott, elkövetkezett az idők teljessége: megjött a világ Üdvözítője. Igaz, hogy nem úgy jött, mint az emberek képzeltek, hatalomban és dicsőségben, hanem csak egy kicsiny gyermek alakjában, Éppen ezért az emberek meg sem ismerték, s be sem fogadták maguk közé. Mert az emberek szem- mertéke a földi terekhez van Szabva s annak határait nem tudja átlépni, Csak ami az em- bér kezeügyébe esik. amit megfoghat és. hasz- nára fordíthat, az számit neki, Látja a fényt és pompát, s szeretne benne elmerülni és süt. kerezni; (apaszta?ja, hogy az anyag és arany mindennek az értékmérője, mert ezzel és éhből lehet dúsan élni, sokat élvezni s ezzel lehet mindent elérni, S azt is tudja, hogy nem a szerénység és szegénység, hanem a hatalom minden, ami által mások fölé lehet kerülni, s enélkül mitsem ér az élet. Nos, a kjcsi Jézus nem jött hatalomban és pompában, nem született bíborban és bársonyban, nem vette körül szolgák és hódo’ók serege, mint egy földi herceget vagy trónörököst. Az ő Születése igen szegényes körülmények között történt. Hiszen nem volt jól födött, meleg hajléka sem. ahol napvilágot lásson. A szegény szülők hiába kerestek aza éjszakára házat és SzpMast. Senki be nem fogadta őket. így hát csak a falu végén, ahol vadak, csatangoló állatok es kitaszított emberek járnak, egy rozzant istállóban húzódtak meg. Itt kaptak szállást, itt várták meg az éjszakát s itt érték meg fiuk születését. Itt a betlehemi istállóban született meg az Ur Jézus, a világ Megváltója. Nem »»Totában, hanem a „senki házában“, akit mindenek vártak. Igaz, hogy szörnyű szegénység és megrendítő egyszerűség mellett volt e születésben Sok rendivüliség is, amely nemcsak a művészek lelkét hatja át s ad témát nekik, hanem mindent embert gondolkodóba ejthet.

Mikor a gyermek megszületett, tüstént megjelentek a helyszínen az angyalok s a hideg éjszakában égi üzenetet énekelitek: Dicsőség Istennek, békesség a jóakaratu embereknek. Eljöttek a környéken nyájaikat őrző szegény pásztorok is s elhozva egyszerű lelkűk érzéseit, leborulva imádták a kicsiny gyermeket. Megmentek a gazdag és bölcs királyok is napkelet felől, mert az írásokból tudták, hogy jönnie kell a veszniindttf t világ megmentőjének S mindenekelőtt ott ragyogott egy fényes csillag az istálló fe’ett, amely megmutatta mindezeknek az utat.

Ki vagy Te bethlehemi kisded, hogy igy születtéi s első lépésedben is ilyen csodálatosan mutatkoztál be? Ki vagy Te, hogy azóta is esek feléd néz a világ szeme ős feded sir az ember lelke?

Bölcsöd, születésed idők határköve, mely nj világ s uj élet kezdetét jelenti. Előtted és ntannad is született sok millió ember, mint erdőben a fa, ágon a falevél; gyult sok fény, mint csillag az égé®, de ki emlékezik azokról? Letűntek a keleti kirâlv^k, kik világokat hódítottak s kulturál adtak az emberiség nek: nem tartják számon a tudósokat* kik az élet és természet titkait kikutatták s felfedezték: nem emlékezünk a győztes hadvezérekre, kik vérre? és % aSsal akarták megszerezni a he'hataíanságot és má»*ványoszIo- nokra, papírtekercsekre írták fel nevüket; elfeledtük nagy uralkodók, lánglelkü költők, kényéretkereső munkások neveit és szüretés- napját, egwdffl Jézus szűkítésére emílé-kezak ; mindén, földi ember, akár szerelt!, akár gvii ‘ U>ii őt. ő a* Örökkévalónak fa a örökkévaló1 ságra született. Senkisein lehet közömbös I vele szemben. Az első karácsony emléke mindenkor visszatér, a csillag fénye azóta sem halványodott el, mindig nagyobb fényben ragyog, 6 nagyobb területekre sugárzik ki. Behatol mindenhová. A földnek nincs olyan elhagyott szeglete, ahol emberek élnek âş verejtékeznek, ahová el nem hatolt volna. Mint erjesztő kovász átjárt mindeneket. Az élet minden viszonylatában éreztette mpgif* jitó, megújító erejét. A királyi palotákban és a legkisebb kunyhókban, a piacokon és £» börtönökben, az akadémiákon és a csatatereken, a templomokban és a gyiiíéstermek- ben, mindenhol ott van. Faj, nemzet, család, öregek és fiatalok, férfiak és nők, közösség és egyesek nem élnek tőé függetlenül, nem tudnak eltenni nélküle, Minit ahogy az élet nem ér semmit szabadság nélkül, az ember sem lehet szabad a beith’ehemi jászoly nélkül. ő hozta az égből a fényit, szabadságot és azt az átfogó egyetemes elveţ, mely a teisti és lelki rabság bilincseit szétlrepielsizttve a földön küzdő embernek isteni méltóságolt s laiz elnyomás és hatalmaskodáSok helyébe

e mbertestvér Leéget hirdetői ti és tényleg adott is. Szabád embert a kevés és sovány kenyér iş kielégíti, a szolga mindig elégedetlen és fenyegetőző. A bethlehemi fény hirdeti, hogy az ember lelke több, mint anyag és arany, mely a szolgaság mocsarába húzta le; több, mint szenvedély és élvezet, melytől végül is megcsömörlik; több mint a kenyér, melyért, vért izzad; több, mint a tudomány, melyet annál1 kisebbnek látunk, minél inkább elmerülünk henne; több, mint az egész világ, mely nem tudja boldogítani és kielégíteni a végtelenbe vágyó leiket. Az ember Istent akarja. Ha nem tud felemelkedni hozzá az égbe, haţ le akarja hozni a földre. Ez az akarát valósult még az első karácsony éjszakáján. Az Isten fia emberi alakot öltött magára s: lejött közénk. Lehozta az igazságot és békességet a földre.

Mi is ezt vártuk, ezért szenvedtünk, ez a hit és reménység adott erőt a szenvedésekben. Annak a biztos tudata, hogy van egy örök. igazság, amely előbb-utóbb napfényre kerül és győzedelemre jut, mint ahogy a rideg szalma és szegény jászoly magában rejtette az örök igazságot, ki egyben a béke fejedelme. Térdená’Ka dicsőítjük és áldjuk a kiesi Jézust, aki karácsonyi ajándékul elhozta nekünk az újjászületést és. a szabadságot. Legyen hála hogy az Ige testté lett és miköztünk lakozik.

Emiébezeíc-s

Ida: Sp&ctatee

helyek

iff käs történelem

Az olasz hadijelentések Észak-Görögország és Dél-Aibánia számos község- és város nevét idézik mosl az emlékezetbe vissza: legtöbbjük a régebbi világhir után már kissé kikopott helőle az újabb két évtizedben. Ez a föld, közös néven Epirusz a történelemben mindig nagy szerepet játszott. Innét vonult Pyrjrhus király Kr. e, a III. század végén Itália ellen, de az Ó-kor élő tankjai: megvadi- tott elefántok ellenére is csak „pyrrhusi győzelmeket'1 arathatott. Ezt a látogatást viszonozta — ismételten Itália nemrég, mikor a Dél-Albániához tartozó Epiruszt megszállotta és viszonozni óhajtja most, amikor az É&zak-Görögországhoz kapcsolt másik Epiruszt kezdte megtámadni. Caesar és Pompe- jus mérkőzése, majd Augustus és Antonius párbaja a közelben dőlt el Ez a föld a török uralom alatt is, mely 1913 ban a Balkán- háborúban ért véget, rengeteg ember-vért ivott és az önálló Albánia történetének sok jelenete játszódott le itt a világháború küszöbén, a világháború alatt és a világháborút követő időben. Olasz és osztrák-magyar megegyezés létesítette 1913—14-ben Wied Vilmos fejedelme Albániáját és Epirusz kettéosztása nem valami szerencsésen történt: a 350.000 főnyi albán és 250.00 főnyi görög nemzetiségi küzdelme mai napig is tart

Különben Wied fejedelem bukását az epi- róta Zographos lázadása kezdeményezte, hogy aztán Essád pasa Toptani diadallal befejezze. A világháborúban a Vojusá és, Devoli folyók mellett, továbbá az Ochrida tótól Keletre vonult el az erős olasz-francia vonal az osztrák-magyarral szemben Valonára ér Koreára támaszkodva, jó magam is a háború végső félesztendejében ide kerültem a Devoli fensikjára: Gramsiba, a közel 2500 méter magas hatalmas Tomoriea, hegy lábához, melynek gerincén farkasszemet néztek a mi katonáink a franciákkal. Megbízatásom volt, hogy egy nagy állomást rendezzek be a tervezett nagy támadás részére, pedig a szállítás már hozzánk is csak málh.ís állatokkal történhetett, tőlünk fölfelé pedig hegymászó emberek cepelték a lőszert és egyebeket. Képtelen helyzet volt: nélkülözés, az ellenség kényére utaltság! Mögöttem tegy napi járóföldre, a tábori vasút végállomásán ugyancsak aradi parancsnok volt: Cri- san Aurél dr. egykor önkéntes társam, aki később, mint prefektus kiutasító végzést nyomott a kezembe (igaz, hogy néhány nap múlva visszaszívást eszközölt ki a kolozsvári államtitkárságtól) és rajta túl szintén aradi

masszívumaiban. Nagvobbára egy nyugati oldalnyomás, szeyiimentes, főleg mezozoikus rétegeket fölgyürve hozta létre és a láncok lesülyedő árkaiban jelentékeny tavak, minţ az Ochrida. Preska, Kastoriai, Janninai gyűjtötték össze a vizeket. A délen hegyes-dombos észak felé kaffos és dünás partok: két erő: a tenger dagálya és a torrens folyók hordaléka képezte ki; ez a malária tropika szomorú hazája, sok ezer magyar fiú temetője. Azr Ochridánál a makedón maláriához kapcsolódva a Földközi tengeri éghajlat még a J magasabb helyeken is lehetővé teszi a velen- j cei vén .olajfák életét és a füge valóságos j. elvadulását. Ahol a kettőezer fölé is emelkedő hegyek nem kopárak, ott a lombosok, főleg tölgyesek mellett édes i'latu délszaki fák diszlenek: bakáink teknősbékára „albán csirkére“ vadászva a forró vidékeken csak azért gyújtottak sokszor tüzet, hogy az égő fák kábitó illatát élvezzék. Ilyenkor tél kü; szöbén azonban keserves az időjárás. Októberben megkezdődik az irgalmatlan esőzés, mely december második felében kezd csillapodni, hogy' január végén késő tavaszig aztán szakadatlanul záporozzék, a dombos és tengerparti vidékeket feneketlen mocsorak- kai rakva meg. A magas pontokon, de lentebb is, ha elkezdi a bóra a csontokig ható támadásait, hóviharok tombolnak: most épp ez a helyzet egész Epiruszban, a háborúban annak javát szolgálja, ki pontosan ismeri a kecskék ösvényeit, az irgalmatlan szakadékokat, a szirtódukat. az erdők búvóhelyeit. Az itt lakó sokféle nép; a tose-albán. az epi- róta, suliota, görög, árumén vagy kucovlach stb. nagyszerű, néprajzi terület, különben is számos fegyverrel, handzsárral, tőrrel, pisztoly^ lyal; egyik-másik remeke az iparművészeinek; jól fölszerelt lesipuskás mind, aki szereti a harcot, lázadást, forradalmat, főleg, ha sok- köhnyü alkalma van guerilla-tevékenységre.

De a csábitó általánosságok sokasága helyett most már át kell térnünk írásunk céljára, néhány napjainkban gyakorta emlegetett városka és helyiség ismertetésére.

volt az állomáspargnesnoki Király Dezső huszáralezredes, akivel együtt kormányoztuk azelőtt Durazzót vagy két és fél éven keresztülEbben a helyzetben megismertem — útjaim alkalmán a ma emlegetett helyek nagyobb részét vagy legalább iş a hadimüve- letek részletes jelentéseiből megtanultam sok mindent , róluk. Sajnos, följegyzéseim elves??-, tek, a tervezett nagy támadás ugyanis elmaradt és az óriási munkám jutalmakép fölajánlott lehetőségekből a bosszú szabadságot választottam. de mire visszatértem, a franciák már lléröhantaki a Tomoricáról, elfoglalták Gramsit és kényszerítették a mieinket, hogy a Berat-Pogradeei vonalat kissé visszavonják. Néáhny hét múlva pedig bekövetkezett a teljés összeomlás. Most aztán végzetes nagy zűrzavar támadt a helyekén. Az Albánia fölosztását kezdeményező olasz és nagy antant, majd az olasz-görög szerződés .nem léphetett érvénybe. Az albán függetlenség kimondása és az albán fegyverkezés után az olaszok csak a Valona előtt húzódó Sareno szigetet kapták meg a rapallói határozatban, Görögország pedig csak Epirusz déli részét, kevés hián a Volt janninai vilajetet, Eris almáját szállbattg meg,

A mai hadműveleti terület földrajzi szempontból is érdekes, Az ilter-albán hegyvidék ez, folytatódva Grammon és Pindasz hegy

2.

Ék híres Jannina

zok. De a múlt század eleién Jannina világhírű erőd volt. Európa lázasan figyelte nagy történelmi regényét, a híres janninai pasa küzdelmeit. Ez az albánok egyik legnagyobb személyisége volt: Ali pasa Tepeleni. 1 , tehetséggel, ravaszsággal, súlyos bűnökkel; testvérét . eltétette láb alól, anyját bebörtönözte; ■— 1807 óta Epirusz, Albánia, Thessalia, továbbá Dél-Makedouia területe fölött uralkodott, úgy, hogy a nagyhatalmak Janninában konzulságokat rendeztek be, hogy e területek hatalmas gazdasági fölvirágzásából hasznot húzzanak, hiszen Alinak nemcsak 100 ezer katonája, de állandóan 10 millió font hadi kincse is volt. Jannina lett az egyik gócpontja egy írj görög-szellemi mozgalomnak is: a hatalmas pasának azonban tulsá- ; gos nagy dolgot adtak az albán-görög keve- j redésü kath. sulioták fékezhetetlen banditák, j akik főleg Bocaris nevű vezérük idején al- ] kalmatlankodtak. mig ezt árulásra nem birt^. j majd népét földönfutóvá tette, hogy megint I visszahívta őket. Amikor a szultán a függetlenségre való törekvését, melyet a görög sza- j badságharc is erősített, nem tűrte tovább, * két évig álta Kusid pasa ostromát Jannina

Az olaszok első hadicélja volt Jannina a Görögországhoz tartozó Epirusz legfontosabb városa, bár ez elég messze van még a jelenlegi hadiszintértől, légvonalban mintegy 120 kilométerre, de Végesvégig olyan magas és j uttalan fülvidéktől környezve; mint aminő j a Magas Tátra. Mitologikus emléken épül: itt volt Dodona, a görögök legrégibb jóshe- I lye: Zeus a tölgylevelek suttogásain keresztül közölte a jövendőt, azonban „dodonai homályban.“ Harmincezer főnyi lakossága majdnem égyenlően görög és albán s hímzéseiről nevezetes. Szép tava 500 m.-nyire van a tenger színe felelt. A török uralom alatt egy jelentékeny vilajet középpontja volt, mely az egész Epiruszra és Makedonia javarészére kiterjedt. A tó földnyclvéu épült vára és á begyek erődítményei ma romhalina*

SZÉKELY és RÉTI

bútorgyár r. í., Marosvásárhely állandó kiállítása.

ftópán Gyuta építész, laklseremlezö

mimta#@rmeil3©ít Kolozsvár,

SzeMssytoár-utca 2. sz.I. emelet.

1 UJ ÉLETELIXIR.

Fazekas István uj vitaminkönyve rajzokkal, diszk. 5 P. Boksay: A felhők katonái. A magyar hadirepülők története, képes diszk. 6 P. Bisits: Légihaderők 166 lappal k. 6 P, LEPAGE-nál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket.

J