Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-21 / 293. szám

ÎP4V VeífemVe? IE E35S *• UteH&pd&ÍÜ kúHCjulcd A magyar nyelv finom meghatározása ez a kifejezés: Ünnepi hangulat. A legtöbb nép­nél ez kitörő, zajos, hangos lelkesedést je­lent, tomboló ünneplést. A magyar lélek a maga szemlélődő és elmélyedő természe­tével nem tartozik a. latin népek pillanatok alatt könnyen fellángoló és hamar ellángoló lelkesedésii fajtájához, mert nála az ünnep­lésben mindig van valami bensőséges, áhi'nt- szerű, amely úgy látszik turáni emlék és visz- ssaütés. Ha valaki járt a latin népek között, .láthatta, hogy az ünnepek előestéjén és az ünnepek alatt milyen éktelen vidámság lom­ból ott. szinte mértéket nem ismerő zabolát- lanság. Nálunk viszont az ünnepek előtti és ünne­pek alatti hangulatban is mindig van jelentős rész a lélek önkéntes magúbuszállásából, amo­lyan lelki számvetés és számonkérés, sőt kicsi bünhánásrjelleggel is: Ezt láthatni most is az egész erdélyi magyar életben, amelyet csalt napok "választanak el a legszentebb és legtisz­tább 'ünneptől, Jézus Krisztus inegsziiletésé- . nek közel k.ét évezredes évfordulójától: Ka­rácsonytól. Ennek az idei karácsonynak• pedig éppen az erdélyi magyarság sorséiban különös jelen­tősége van. 22 év után ez lesz az első igazi, magyar karácsony, araikor .még a szokottnál is nagyobb mértékben erkölcsi kötelesség az önma gunkb aszódi ás, a komoly számvetés és önmagunk cselekvéseinek komoly számonké­rése. 'Történelmi felelősség nehezül minden- híre itt. Felelősség önmagáért és az egyete­mességéit és felelősség azokért a magyarokért is, akik odaát maradtak. Ilyen felelősség sorozatban az Örvendezésnek nem is szabad határtalanságokba tulasapuia. Amikor tehát majd. a nehezen megszerezhető, drága, kicsi karácsony fáikon meggyujtjuk a gyertyákat, amelyek az idén jelképesen is csak egysze- riiebbek lehetnek, gondoljunk azokra a test­vérekre, akiknek nem jutott, még az öröm és boldogság édes izédről, akiknek ez az ünnep csak fél-ünnep, hiszen u gondok sokkal job­ban leroskasztják őket, mint bennünket. Es. gondoljunk arra is, hogy amikor . titáné har-, coli folynak a világban, c féktelenül szabad­jára eresztett ujjnngásnak nincs és nem is hét helye. Sem az ünnepek elölt, sem az ün­nepek alatt. Most valóban, azt. a méltóságteljes, komoly, ünnepi hangulatot kell megőriznünk a lel­kűnkben. amely a felelősségérzet emelkedett pillanataiban száll ja meg az igazán érző szi­vet. Most az ünnepség áhitalszerii elmélye­dését kell éleznünk, a ránk súlyosodé köte­lességek őszinte és átérzeti vétllcdniakriréisát, Karácsony közeledő boldog örömei között, de az azokra való. várakozás elmélyült perceiben is. A végvári vitézek ünnep hangulatai ide- zodjeneh bennünk. A mi ünnepeink most ko­moly ünnepek. Nem dóridéit ás vigasséigbk, nem ajándékozón és önfeledt pocsékolás, nem dorbézolás, hanem 'szép, pirosbetüs megálló a fekete hétköznapok sodróiban. Olyan az egész, mintha robognánk az élet nehéz és gondterhes vonatán és pillanatra mozdonyunk beszaladna egy vidám, derűs, ünneplő állo­másra. Álljunk meg, szálljunk le, nézzünk körül, gyönyörködje . ki magát a szemünk, azután szálljunk önmagunkba és üljünk visz- sza a vasúti kocsiba, hogy roboghassunk a reánk várakozó többi állomások: uj köteles­ségek és uj feladatok állomásai felé. Erre kell gondolnunk mindig nekünk, er­délyi magyaroknak: itt fontos Idvatásunk van, Az isteni kegyelem megadta a felszaba­dulás örömét, de vele együtt felelősségteljes, szép épitómunkára is elhívott. .Az ünnepek napjai alatt vetítsük fel igy lelkünk véisznán a minket hivó feladatok terveit, képeit és megoldéisi lehetőségeit és a belső hála és bel ső öröm boldogító muzsikálja mellett nézziinl komolyan szemébe ezeknek ti kötelességek nek. Az ilyen önmaganhhaszú 11 ás és lelki tci méstigérö ünnepek lesznek az igazi Ünnepek ' azok a napok, amikor az öröm és az ünnep hasznát és tanulságait is le tudjuk vonni, mert nemcsak á testi és lelki élvezetekre gondolunk és szóraközéisokra, hanem a nyu­galom és a robot-szünet pillanatai közölt a holnapi tennivalókra is. Erdély népének, en­nek a végvárbeli magyar katonaságnak igy kell ünnepelnie. A magyarsághoz illő igazi elmélyült és áhitatszerü hangulatban, amely­ben együtt van 'az öröm és a felelősségérzet, együtt a testvéri együttérzés és összetartás gondosan ápolt melegsége, együtt az ünnep mámora és a józan kötelességek, együtt a ma és a holnap. 22 év gigászi erőfeszítései alatt megtanul­hattuk az önfegyelmezésnek és a mértéktar­tásnak ezt a módját és ka most szabadabbon is ver a szivünk, bátrabban <*s boldogabban szólhat is a szánk a. szabad 1940-es magyar karácsonyi ünnepek hangulatában, még fo­kozottabb mértékben élezzük mindig nemzeti hivatástudatunkat. Ezzel szolgáljuk ugyanis legtisztábban né­pünk és hazánk érdekeit a mindig meglévő és mindig érvényesülő szent hivatástudattal. WALTER GYULA BELEMZÉK KOLOZSVÁR. (Saját tud.) A llitler-téf 9. számú sarokhá/.áuak egyik kijárata a Sze.it- egyiiáz-utcára nyílik. A mellette lévő föld­szinti ablakban kaktusz virít. A virág áll­ványa rnegett íróasztal. Az asztal fölé székely ruhás fiatal férfi hajlik: Kovács László, 3z épületben elhelyezeti. Hatósági Munkaközve­títő Hivatal vezetője. ROVATOZOTT IVEK HALMAZA Majdnem az egész asztalt beborítják előtte a rovatozott ivek: a. munkaközvetítő eddigi tevékenységéről készülő kimutatások- Szürke, száraz statisztikai adatok csupán- .mégis, mintha e számjegyek életsorsokat eleveníte­nének meg. A papii okokon szorgoskodó kéz iramára figyelő férfi is igy látja. Amint összead, kivon, bejegyez cgy-egy számot a rovatok valamelyikébe, elmélyedő szemei előtt újabb és újabb karaj kenyér tűnik fel, avagy éhes. kielégítésre váró gyermekszájak, gyötrődő asszony, gondterhelt férfi, — nem­zetek létalapja: a család. FELELŐSSÉGÉRZET ÉS ÖNBIZALOM- KELTÉS Mindezt átérzi Kovács I.ászló, amidőn gondos szülőként. egy tői-egyig valámeny- nyiiikkei törődik. Szeretet és felelősségtudat irányítja minden szavában, • mozdulatában. Némi biztonságérzetet kölcsönöz még azok­nak is. akik számára ezideig nem akadt mun­kalehetőség. Akik már látták ugyanezen he­lyiségben a román főhatalóm idején az egy­beverődött munkanélküliek zilált reményte­lenséggel segély után sóvárgó tömegeit, azok tudják igazi jelentősége szerint mérlegelni ezt a tényt. Ma legalább -megértést, és biztatást kapnak a munkakeresők. Soraikban a társadalom minden rétege megtalálható. Iskolázott em­berek, leépített munkások, clszegényedett iparosok: férfiak nők, serdülő gyermekek; fiatalok és korosak egyaránt. MINTASZER (JEN MŰKÖDIK A HATÓSÁGI M UNK A KÖZVETÍTŐ Minden egyes ideforduló .adatairól beje­lentő ivet tölt ki, amelynek alapján szemé­lyes jelentkezésre utasítják, valahányszor megfelelő alkalom kínálkozik. Reggelenként, naponta közük a bejelentett munkaalkalma­kat. Ezeknek megfelelően válogatják össze a munkakeresők közül , a leginkább rászorult szakmabelieket. De nap-nap után kifüggesztik a várakozó munkaniflküliek által állandóan megszál­lott tágas váróterem falaira az ország kü­lönböző nagyobb városaiból (Budapest, Szeged, Debrecen, Nagyvárad, Marosvásár- , hely, Miskolc, Győr, Szombathely), az ot­tani hatósági' m útik aközi etil ők tői szakmák szerinti csoportosításban rendszeresen ér­kező munkaalkalmi kimutatásokat. A kolozsvári hatósági munkaközvetítő tevé- keüykedésének havonkénti kimutatása szín- téri ilyen napi jelentésekből, s nyilvántar­tott munkanélküliek, a munkalehetőséget nyújtó munkaadók és az elhelyezett, munka- keresők. számadatai alapján készül el. — Az intézmény megismerésével arányo­san mindinkább növekedik úgy a munká­sokat igénylők, .mint a munkukeresök lét­száma, — mondja érdeklődésünkre a hivatal veze­tője. Újabban az ipari munkások igénylése is fokozottabb mértékben történik. E téren egyébként további emelkedésre számíthatunk. A .szerénykedő, de céltudatos Kovács László hivatali főnök munkásságát - — bárha az ér­demeket ildomosán megosztja munkatársai­val — .mindennél tárgyilagosakban igazol­ják eddig elkészített kimutatásainak adatai. (JÓS caKsaawr eaaßk* \k Tyúkszemek, bőrkoményedések, ; horzsolások, fárad‘.-ág, bo!:.t <--•> ; Jábfejduzzadás, fagyások, lagyda- - ganatok a zonn a 1 c 1 m ui ii ak J egy ló íil ROMOS UBFÜR3ft után. Beszerez­hető mindenütt: 28, 80, 140 és 220 fillérért; — Készíti a Szent Rókus Labort tó­rium, Budapest Xíi. fiémetYöígv it 17. — Csak j. budapesti, fr.ss Készítményt iogadicn ţ5. j ———^mimmmasKgsissssmBami^sm álló éttermi szakácsnők és egyéb segédmun­kásnők száma. A munkanélküli nők között azonban a ház­tartási- alkalmazottak vezetnek (733). Nyom­ban utána a gyári segédmunkásnők (380), következnek. . Ezzel szemben magántisztviselőnő mind­össze 44, egyéb irodai alkalmazott 12, ke­reskedelmi alkalmazott pedig 5L áll szer­ződés nélkül.» A munkanélküli nők száma 1577-et tesz ki. Edhelyezkedni közülük 113-nak sikerült, 203 ajánlatra. A férfiszakmában összesen 3319 munkake­reső, 590 munkaalkalom és 309 elhelyezke­dés volt november folyamán. A tanoncok között — mindkét nemben együttesen — 117 keres alkalmazást, de csak 24-nek sikerült szerződéshez jutnia 74 aján­latra. (Csoportonként mintegy 10% ebből 3' nők arányszáma). E néhány kiragadott. adat beszédes bizo-ü nyiteka városunk gazdasági életének. Bár a számadatok itt-ott elszomorítók, mégis némi állandó javulás érezhető a kereslet és kinái- kozás kiégve üli tüdősében. — Ez a javulás újév-után még fokozottabb tgmpót ölt —' állítja nem csüggedő bizako-- dússal Kovács László hivatalvezető, aki re­ményét egyrészt általános vonatkozásban -az üzemi termelés megindulására, másrészt pe­dig részleges jelenségként az év végi leltáro­zások és zárlatok elvégzésére szükséges al­kalmazottak számának növelésére alapítja. Bárha ez a töretlen bizakodás az elsősor­ban érdekelt kenycrtelenek számára is bol­dogabb ujesztendőt hozna! ... (r. i.)‘ Ezerháromszáztaii jutottak élig kenyérhez A szeptember közepén átvett munkaköz­vetítő működésének első, töredékes hónapjá­ban cspuán 234 munkásigénylést mutathatott feh. E szám októberben már 3043-ra szökött, novemberben azonban 872-re szállott le. En­nek magyarázata abban-rejlik, hogy az októ­ber havi magas szám törzsét kitevő 2000 er­dőmunkást, ‘szakmabeliek híján, zsidó munka­szolgálatosokkal pótolták. A munkakeresők száma a szeptemberi 3751-ről szintén 6925-re emelkedett, a múlt hóban viszont 5005-re csökkent, mivelhogy a közbén elhelyezettek, vagy el­helyezkedettek számát, úgyszintén a város­ról eltávozottakat is (akik főként a mene­kültek köréből kerültek ki) törölték. Az első hónapban alig 98-al sikerült elhe­lyezni a hivatal utján e munkakeresőkből. Októberben azonban több, mint félezer mun­kabelépővel 629-re nőtt a számuk, míg no­vember közepén elérte az első ezret. Azóta persze — a hó végi 451-el — azt is lénye­gesen meghaladta. December 45.-vei pedig 1306-ra növekedett. SZEZON- ÉS GYÁRI MUNKÁSOK KÖZÖTT AKAD A LEGTÖBB MUNKANÉLKÜLI Egyébként a munkaadók és munkások munkaalkalmat nyújtó, illetve kereső szám­arányának s az eredményes munkaközvetí­tésnek az elmúlt hónapi adataiból a munka­ágak szerinti; majd műiden szakmát felölelő 19 férfi és 20 női munkacsoportok alapján megemlítésre érdemes, hogy a. bányászatban tulajdonképpen csak só-, szén- és kőbányá- sok állanak még munkauélkii! (összesen 72-en). Ércbányászokat legutóbb is követe vidék érő! kellett hozatni, hogy a keresletnek eleget tehessenek. A vas- és fémiparban különösen magas a keresetnélküli 'akatosok (103) s a vas- és fémesztergályosok (97) száma, Gépiparban viszont gépészek, géplakatosok (203) és mű­szerészek (75) vannak legtöbben munkánál- kiil. 1 aiparhan az asztalosok (252) vezetnek a munkanélküliségben. A ruházati iparnál a cipészek, csizmadiák (187) és szalflík (95). Élelmezési iparágban állás nélkül van 46 pék, 21 cukrász,. 25 mészáros és 11 hentes. Az építőiparban a szezonmunkás kőműve­sek (445) és szobafestők (98), toávbbá az ácsok (56) vezetnek. De kéményseprő is akad (8) közöttük. A gyárak működésének szünetelésével ma­gyarázható az . alkalmazást kereső gyári se­gédmunkások 569 igen nagy száma Állás nélkül van 125 magántisztviselő és 115 kereskedelmi alkalmázott is. Szolga­személyzet pedig 181. Nőmunkások közül 21 fehérnemű és felső- ‘ ruhakészítő varrónőt tartanak nyilván a ru­házati iparban. A munkanélkül álló 17 cipő- felsőrészkészitőt uqyan e csakcsoporíba so­rozzák. A vendégiparban 36 az alkalmazáson kívül ü világhírűi Ölesei- és szivógázmfltertk Ä ' Magyarországi. képviselete: DEUTZ CSONKA JÁNOS Gépgyár ^n-í. Púd p^sî, Xl. Horthy Mikiós-ut 31. Uküröznl a Kh'ííH-cüíifászdálfé merjünk, Kossuth Lajos-u’ca 4. szám. Katonakatácsony Kolozsvári KOLOZSVÁR. — Mint értesülünk, a m. kir. Honvédség Kolozsváron állomásozó ala­kulatai f. évi december hó 23.-án (hétfőn) 17 órai kezdette! a Magyar Színházban Ki- tonakarácsonyt rendeznek. Az ünnepély jö­vedelmét — teljes összegében — Kolozsvár szegénysorsu lakosainak ajánlották fel­A Katonakarácsonyt a budapesti Rádió a helyszínről közvetíteni fogja. Az I. hullám­hosszon: Európa és rövidhullámon: Amerika magyarjai számára. Erre való tekintettei min­denkitől pontos megjelenést kérnek. Belépő­díj: 2 és 1 pengő. Ugyanezt a Katonakarú- csonyt az iskolák diákjai számára délután 14 óra 30 perc kezdi Ltel is megtartják, egységes 30 filléres diákbelépőjegyek mellett. A dél­utáni előadás jövedelmét a kolozsvári nyug­díjas színészek javára ajánlották fel. A Katonakaráesony részletes műsora a kö­vetkező: Himnusz. Előadja a honvédzenekar.' Bevezető beszéd. Az első erdélyi Kaionaka- rácsony iné tatása. Elmondja: Berki János, honvéd tisztviselő. Seregek utján. Székely ka­rácsonyi katonavers. Irta: dr. Szalay Mátyás. Gounod: Ave Mária. Énekli: Kovács Katalin. Régi székely karácsonyi népi énekek. Elő­adja: A kolozsvári Maiiauum leány énekkara. Vezényel Cecilia nővér. Erdély szót hozzá-' tok. Ének. (Guthv Jenő — K. Schlett Ste­fánia.) Előadja: Szentes Ferenc. Erdélyi ka­tonanóta. (Berki János — Bencze F. Gyula) Előadja:, A Kolozsvári Iparos-Egylet ének- \ kara. Vezényel: Zsizsmann Rezső az Állami Zenekoíizervatorium igazgatója. Karácsonyfa- gyújtás. P. Szabó Pius tábori főesperes kará­csonyi ünnepi beszéde a honvédekhez és a világ magyarjaihoz. A m. kir. Honvédség szeretetadományának átadása a. város pol­gármesterének. Karácsonyi énekek. Előadja. A honvédzenekar. Ősi székely bethiehemes játék bemutatása. Előadják: A Magyar Szín­ház tagjai és a Kolping Egyesület tágjai. Szózat. Előadja: A honvédzenekar. Jegyek, elővételben f. iió 20.-tól a „Mi­nerva R. T.” könyvkereskedésében Mátvás király-tér 8. sz. és ,,Kárpátok R. T.“ könyv- kereskedésében Mátyás király-tér 29. sz. alatt, valamint a Magyar Színház jléuztái áriái kap­hatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom