Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-19 / 291. szám
rasa« 2 V ETEMÉ K TSbb szavazatot leapoftf a Mégskaxösség, mint a Magyar Párt 1' választásokat 1939 junius l os 2-ára írták ki. \ választást megelőzően minden illetékes tényezővé' és a magyar vidékek véle- íinéiiyezése a apján megállapodtunk n jclol- tek 'névsorára nézve, kiknek beillesztését a Iiivatale-’-an megválaszthatok névsorába, mint a Front magyar tagozatának jelöltjei, Bukarestben ki resztülvittük. — Hogv jelöléseink valóban megfeleltek a magyarság bizalmának, mi sem bizonyítja jobban, mint a leadott szavazatok arányszáma. Legyen szabad néhány adatot példaképpen fölemlíteni. Az 193. iLi választások adatait szembeállítva az 1939.es választással, a következő eredményeket kapjuk. A szavazatra jogosultak közül: < kban 37-ben leszavazott a választók 55.4 százaléka. 39-ben 87.5 százalék; l dvarnelvben 37-ben leszavazott 63.1 százalékkal szemben 39-ben 89.2 százalék; Háromszékben leszavazott 63.4 százalékkal e/emben 39-ben 80.2 százalék. — Ez adatokból megállapítható, hogy a magvar választók részvételének arányszáma magasabb volt tehát, mint az előző, a Magvar Párt által lefolytatott utolsó választáskor. Meg kell jegyeznem azonban, hogy’ a 37-es választásokkor a román kormány igen lényegesen akadályozta a magyarok szavazását. — Már a jelölésekkor érezhető volt, hogv Carol román király és miniszterelnöke eltörtek attól az eredeti gondolattól, hogy kincve- zésszerii választást csinálnak. A király ekkor angol orientációt, talán angol kölcsönt keresvén, szélesebb lehetőségű választási kivánt és emiatt több mint kétszerannyi jelölt nevét igazolták, mint ahány mandátum az illető kerületben rendelkezésre állt. MEGNÉMULT A PARLAMENT — E fordulatnál fogva a választások többé nem voltak kinevezés jellegnek, hanem alig különböztek olyan választásoktól, amelyekben a Magyar Párt egykor a kormánnyal kar- tellszerü megegyezést kötött. Ainngy is elég szerény reményeink a parlamenti szereplés iránt nem valósultak meg. A parlament néma volt, alig tartott ülést, vita egyáltalán nem volt, a román többségiek részéről sem, pusztán deklarációkra szorittatott mindenki, igy a kisebbségi képvi-clök is, akár magyarok, akár németek vagy bolgárok voltak. A képviselők működése saját kerületeikben is csak szőkébb értekezletek és személyi érintkezésekre szorult, nyilatkozataik vagy beszédeik a cenzura folytán u közönség előtt egyáltalán neiu vagy csak csonkítva jelenhettek meg. — A magyar törvényhozók csoportja ilv- modon csupán együttes fellépéssel a kormánynál és követeléseink többszöri és főkénként mind erősbödő hangit szorgalmazásával tudott csak szolgálatot tenni. SZÁZEZERNYI MAGYAR VÉDELME IDEGEN RUI1ABAN — Mégis, ha nem is a nyilvánosság előtt és beszédek utján, de kitartó és céltudatos szívósságával a parlamenti csoport általános értékű és lényeges eredményeket tudott felmutatni. — A katolikus javak iránti egyezség, nép- i kólái államsegély, a papi kongruák fölemelése, a ktrá'yhágómelléki ref. egyházkerület és a magyar ev. egyház elismerése és pénzügyi megalapozása mellett az, állampolgársági kérdés méltányos rendezését tudta elemi, mely 1923 óta a magyarságnak egvik legnagyobb és legveszélyesebb sőréimé volt, hiszen állampolgárságuk bizonytalansága folytán a román munkatörvény rendelkezései miatt közéd százezer magyar munkás, magántisztviselő. iparos és nyugdíjas megélhetése forgott veszélyben. — Hangsúlyozni kívánom a magyar képviselők eredményes tevékenységét. Annál' in kább szükséges ez, mert ezek, el lévén zárva a nagy nyilvánosság előtti szerepléstől és attól, hogy beszédeik révén buzgóságukat a magyar közvélemény megismerje, rendkívül súlyos és hálátlan szerepet vállaltak, hivatalos alkalmakkor idegen uniformist kellett viseljenek. csakis azért, hogy a magyarság érdekeit hathatósan szolgálhassák. Különösen az egyenruha a közönség szentében természetesen roppant népszerűtlen volt. Annál natryobb érdemük, hogy midezt kötelesrégludásból vállalták. Megindult MéphlzSsség munkája — Ezek alatt a Magyar Népközösség szervezési munkája, ha csöndben is, de örvendetesen haladt előre. El keil ismernem, hogy az első évben a román kormány nem akadályozta eziránvu munkánkat. — Inkább az okozott nehézséget, hogy a magyar közönség azelőtti időkből szokva lévén nyilvánosság előtti szerepléséhez, ezt a csöndes munkát csak lassacskán fogta föl. Midőn azonban megbizonyosodott, mekkora segítséget jelent számára a szerevezettség, lelkesen karolta föl azt. — Számos váratlan akadállyal is meg kellett küzdeni. Kárpátalja meghódítása 19.39 koratavaszán és az ezzel kapcsolatos román mobilizáció lényeges nehézség voit. Annál inkább volt az, mert a magyar közönség jó- része abban a hitben volt, hogy a magyar csapatok folytatni fogják diadalmas Htjukat és ennélfogva minden szervezkedés fölösleges. Mégis, éppen ezen a tavaszon meg tudtuk alkotni a Népközösség alapszabályait, sőt már ezt megelőzően a Ncpközösség tagozatai, ha egyelőre ideiglenes jelleggel is, de mindenütt az ottani vezető értelmiség és földművelők bevonásával, választásszerü jelleggel beállittattak. — Ez a szervezési munka újra megnehezült az 1939 szeptember végén kipattanó ekrazit-ügy folytán. Káros kihatásai végighúzódnak a következő hónapokon. Ennek ellenére, éppen az őszi hónapokban tudtuk kifejleszteni a Népközösség szomszédsági szervezeteit, főleg városokban, miközben az ekra- zit-iigyben elfogott, mintegy kétszázhusz magyar kiszabadítására is kellet figyelmünket fordítani. KÖZBELÉPÉSÜNKRE AZ EKRAZIT- ÜGY 220 VÁDLOTTJÁBÓL CSAK 15 JUTOTT BÖRTÖNBE — Sok gondot okozott ez. Többszörös közbelépésünk eredményeként e kétszázhusz vádlottból csak tizenöt jutóit börtönbe, a többi szabadonbocsáttatott vagy átjöhetett a határon. — A Magyar Népközösség lett a fönt vázolt körülmények folytán a magyarság ügyeinek egyetlen komoly védője, annál inkább, hiszen a képviselők és szenátorok a Népközösség vezetésében mindannyian resztvettek, úgyhogy a magyarság szemében nem mint külön parlamenti csoport, hanem mint a Népközösség tagjai jelentkeztek. így tekintette őket a román kormányzat is. — A Magyar Népközösség önállását a kormánnyal szemben mindvégig megőrizte, ahogv szervezeti szabályzatát minden román befolyástól mentesen alkotta rneg és nem is volt hajlandó annak jóváhagyását kérni a román kormánytól. A vidéki hatóságok gyakori kívánságát, hogy tagozataink vezetőségei e szabályzatot nekik bemutassák, mindenkor következetesen megtagadták. Működésünkbe a román kormány részéről semmiféle beleszólást. irányítást vagy ellenőrzést nem tűrtünk és dacára az állandó osti umállaputtal kapcsolatos rendelkezéseknek — minden gyűlésen a szigurcmca egy' detektivje jelen kell hogy legyen — ezt soha nem fogudtult el és nem is engedtük meg. — A magyar összefogás folyton erősödött. ELSŐ ESET VOLT, HOGY A MAGYAR MUNKÁSSÁG IS CSATLAKOZOTT — A mult év december 3 án a magyar munkásság is csatlakozott képviselői éa szenátorai utján a magyar parlamenti csoporthoz, szervezetei utján a Népközösséghez. EK ső eset volt ez, hogy a munkásság teljes egységben a polgári társadalommal egyetlen közös akarattal kívánta szolgálni a magyar nemzeti érdeket, óriási erőnyereséget jelentett ez a csatlakozás. Ez év januárjában az iparosságot Ls sikerült egyetlen« táborban egyesíteni, igy valóban elmondhatjuk, hogy a Népközösség keretében minden magyar tevékenyen vesz részt. — Ez a folyton erősbödő magyar szervezkedés fölkeltette a román .kormány gyanakvását. Lassacskán mindinkább fokozódtak az elgáncsolások hivatalos részről, midőn a románok látták, hogy a Népközösség hiartalmas, élő szervezetté alakul és nem az a vérszegény társadalmi egyesület lett belőle, amit román részről] az engedély kiadásakor via«ló- szinüleg elgondoltak. Egyes gyűlésiek meg tartását is betiltották. A tagdijak beszedését is eltiltották. Néhol vezetőinket is gyakran a rendőrségre hívták, stb. Erélyes fellépéssel azonban a legtöbb esetben eij tudtuk hárítani az akadályokat. —■ A Magyar Népközösség suüiyát mi sem bizonyítja« jobban, hogy mindvégig úgy a kormány, mint u román közvélemény u Nép- közösseget tekintette a magyarság jogos képviselőjének és u Ncpközösség minden levelére a minisztériumok év» hatóságok rendszerint tigv intézkedtek és azokra ugv válaszoltak, mintha ci Népközösség közhatuíeág lett vo'na é* mindvégig a hcgs/.nrúhíai krizisen át egészen a béesi döntés utáni első napokig, vagyis addig, ameddig a Nép közösség a mar 1940 december 10. ga teljességében működni tudott, a magyarság egyedüli jogosult kép vi.selö jéuek lek Latente. — A bécsi döntés utáni napok forradalmi tüneteket váltot t ak ki, főleg Kolozsvárt. A Népi, özÜHi-ég szervezetei r/t a tiizpróbál ü kiáLták. Tagjai buzgó és bútor helytállásának köszönhető, hogy nagyobb vérontás nem történt c legsúlyosabb órákban. ©f-tsx «s©ilái«f®5?i&íi63t alakult meg a szomszédságok szervezete * — A «szomszédsági «szervezetiről szükséges, hogy többet mondjak. Az a kép, amit itt vázolok, a teljesen kiépített szervezetekre vonatkozik, melyek Kolozsvárt, Vásárhelyt«, Aradon, Ieme-íváron, Bras-són és Medgyesen, de hu még nem is tökéle teisen, minden más erdé'yi városban létesülitek, úgyhogy 1940 tavaszán 140.000 magyar tagot számlálhattunk. — Főleg városokban épiteilttük őket ki, ahol népünk összetartása (teljesen hiányzott. — Alapításukkor egyrészt a régi székely tized intézményt, másrészt «a saász.ok szom szédsági szervezetét vettük a’apul. — Lényege az, hogy öt hat, vagy tiz-tizen két család egy egy Szomszédságot » kot. Ez tik istápolaját és vezetését az élükre állított tizedes végzi. Tiz-husz, vagy több ilyen szomszédság, ideivé tized egyesi! t egy egy főtizedes ala'tt. A főlízedek ismét egy-egv kerületei alkotnak. A kerületiek egymásközti kapcsolatát úgy kívántuk élővé és testivé- rie-ssé tenaii. hogy igy például Koozsvárt, vagy Marosvásárhelyen a vagyonosabb vá.- rosi kerületek valamelyike testvéri kapcsolatban vállalta egy külső, s/egényehh kerület lelki támogatását. — Minden családfő, vagy minden önálló keresetű egyén, aki tacul belépett, saját teherbírása szeriül vállalt tagdijat. A szegények, tnunkásernberck, napszámosok egészen kicsi összeget, egy, két, esetleg három lejt. vagyis három, hat i 3-tve tiz fillért hetenként. A vagyonosabbak persze többet. Hymodfin a városi tagozatok .saját jövi-dehne tagdíjakból februárban mar például Kolozg- ■\úrt. havonta négyezer pengőre rúgott. Éjiből a tagdijakból begy ü t ö-.szeget a szűköt- ködők segélyezésére fordítottuk. Tekintettel arra, hogy a tizedes a maga körzetében mindenkit ismer személy szerint és minden viszonylatában, aki az ő szomszédságába tartozik, valóban azoknak jutott a segítség, akik a7.t igazán megérdemelték és akik igazán erre reás-zorultak. Sokgyermekes családok 6zü értéseknél _ gyermekkelergyéve-I láttattak el. Felszólítottuk a magyar orvosokat heten- kiiH egy-egv nap ingyen rendelésre, azok számára. akiket a tizedes, vagy főtizedes igazolt. Az orvosok ezt szívesen vállalták és ez az egészségügyi apparátus kifogástalanul működött. A gyógyszerészek is önkötsógi áron adták a kötszereket és orvosságokat. — Alakult az intelligencia körében fiatal nőknek egy lelkes csoportja, amely váilialta és «befjesitette a szegényebb lakások egészségügyi ellenőrzését és munkásanyák helyettesi tését kisgyermekeiknél. E téren az egves egyházak napközi gyermekotthonai is óriási segítséget jelentetnek. A népközösségi mozgalom megszüntette a bolsevista szervezkedést — Ebben vázoltam a népközöaségi munka ' szociális és karitativ oldalát. — Ez a karitatív és szociális munka hamarosan meghozta a maga gyümölcseit. Az előző évben, 1939 közepén, különösen Kolozsvárt és Vásárhelyen a még erős bolsevis- 1 ta moz0alom utóbb teljesen elvesztette a ta- j Jajt, midőn látták a munkások, hogy puszta i szó ée csalfa Ígéretek helyett ők és család- j jaik valódi segítséggel találkoznak a Népközösség keretében. A téli hónapokban különböző városokban rendezett munkáselőadások és felolvasások, amelyeket a Népközösség irodalmi szakosztálya rendezőit, szintén áldá90<s befolyással voltak. — Még egy tevékenységről] kell megemlékeznem. Ez az ingyenes jogsegély, amelyet mindenütt a NépközÖsiség tagozata irodái és központja is a magyar közösségnek nyújtott. Meg kell köszönnöm itt azt «az óriási segítséget, melyet ezek az irodák telj esi tettek. NEM HISZEM, HOGY . . . — Ezekben áhrázoltam az erdélyi Népközösség szervezetét és eredményeit. — Nem hiszem, hogy máshol magyarok között ilyen tökéletesen együttműködő és testvéries szellemtől áthatott szervezet, ilyen önzetlen munka valaha is volna. — Az elmondottakból, azt hiszem, kiviláglik. hogy legnehezebb időkben, legsúlyosabb körülmények között híven és teljes harmóniában minden tényezővel, akik a magyarság .sorsirányifására hivatottak, tieCjesi- telilük kötelességünket, ami maga után vonja azt, hogy joggal elvárhattuk volna, hogy az eóistnérésnek ne csak negativ formában .adassák kifejezés, úgy. amint az eddig történt, hanem pozitiv formában, ami mindazoknak kijár Erdélyben, akik ebb^n az önzetlen és önfeláldozó munkában resztvettek, népszerűségüket gyakran kockára téve, amivé] azonban több-szolgálatot tettek, mint ahogy az idáig elismertetett. — A mai javaslat előadója, de a« miniszterelnök ur is gyakran kifejezte azt, hogy a társadalom ne csak alz államtól várjon segítséget, hanem önmaga is segítsen az áFam- nak.- Az erdélyi Népközösségben megvolt az a szervezet, amelyik ennek a kívánságnak eleget tudott vcína tenni. Az a körülmény azonban, hogy egyetlen, nem különösen hízelgő s.zóvuij emlékezett csak meg a miniszterelnök ur róla, továbbá az a körülmény, hogy immár negyedik hónapja teljes tétlenségre éts züllésre van kárhoztatva, véleményem szerint óriási kárt okoz. Mert minden végrehajtatott j szervezet, ami állandóan foglalkoztatva nincs, okvetlen! elpusztul. Sofeezerr© munkatársam száméra . . . Ifo nszinház UZ EB! — Beszédemmel tehát azt a várva-várt alkalmat nyújtom a miniszterelnök urnák, hogy október 1-i mondatát helyreigazíthassa. Ha ez megtörténik, az erdélyi Magyar Népközösséget, ha más nevezet aülatt is, át lehet menteni a jövőnek. — Ama kérem tehát, hogy végre tegyen eleget annak, amit az utolsó két súlyos esztendő magyar vezetői és munkatársai tőle méltán elvárhatnak. — Nem. magam számára kérem ez)L En az elismerést már megkaptalm avval, hogy a Kormányzó ur Őfőméltősága a miniszterelnök ur ellenjegyzésével a Felsőházba, a nva* Patak-utca 7, Telefon: 11—71. Ma! 3, 5, 7 és 9 órakor, közkivánatra Kolozsváron utoljára. ü%s a világhírű yóbé-fíuiííor, a küzdő és mosolygó székely nép filmje. — Irta: Hyírg József. -Fősz .-ben : Jávor Pál, Borcty Bella, Szihssy László, Tcr^pa Fasíi és äivßdy Zsóka. Műsor előtt a legújabb 'liradók. — Vasárnap az 5 és 7 órai előadások szá- rnozottakl — Elővétel délelőtt 11 órától 1-ig a pénztárnál. gyár közélet e legelőkelőbb testületébe kinevezett. De kérem ama sokezerre menő munkatársam számára, akik önzetlenül, áldozatkészen szolgálták a magyarság ügyét, kérem mindenki Számára, a legnagyobbtói a legkisebbig, akik egvütt tudtak dolgozni egyetlen és testvéri akarattal, az erdélyi magyarság védelmében és megerősítésében. A költségvetést elfogadom. HÓMAN KULTUSZMINI3ZTFR BÉCS- BE ÉRKEZETT ÉS OTT ELŐADÁST TART BÉCS, december 19. (MTI.) Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter németországi körútja során szerdán este Bécsbe érkezett. Szerdán Becs városa estebédet adott tiszteletére. A közoktatás- ügyi miniszter csütörtökön Látogatásokat tesz és a Német—Magyar Társaság rendezésében előadást tart a német—magyar kapcsolatokról. KARÁCSONYFADÍSZT, karácsonyi könvvet, díszmunkát rendelhet úgy is, hogy beküld belátása szerinti összeget és közli kívánságait. — Ami nem fele’ meg, cserélhető, visszaküldhető. írjon még ma LEPAGE-uak, Kolozsvár.