Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-03 / 276. szám
LXI. ÉVF0C7IM, 275. SZÁM). ELLENZÉK tr Bensőségesen Ferenc b az Érd iÉJÍsllilfff t a ‘^£yu S-3 S£y & ö & KOLOZSVÁR, december 2. (Saját tud.) Az erdélyi magyar népművészeit fellendítésére néhány év előtt szép fejlődéssel megindult mozgalomnak .szombaton és vasárnap beinső- séges ünnepnapjai voltlak. Szombaton délután a kíséretévé! együtt ideérkezett előkelő vendég, dg. vitéz Keresztes Fischer Ferencné, a belügyminiszter felesége, avatta fel a „Pitvar“ uj Deák Fereuc-utcni finom Ízléssel és a népi művészet stílusos érzékével berendezett he yi.ségeit, ahol a mozgalom lelkes vezetője, dr. gróf Bethlen Lászióné, meilieg szavakkal üdvözölte, amieflyekre Keresztes Fischer Ferencné meghaltlottan válaszolt. A gondosan 'berendezett helyiség megtekintése után az épület emeleti részében Dóczyné Berde Ainól festőmüvésznő sltilusois Rendezésében divat é^ népi butorzatbemutlaitó, majd intim teia volt. Az ünnepségeken a város magyar társadalmának, főleg a höftgytárSadalom nak szine-j&va vett részt. Ezt követtle azután a Háziipari Központ megalakulása. LELKES HANGULATBAN TARTOTTÁK MEG AZ ALAKULÓ KÖZGYŰLÉST A kolozsvári városháza gyönyörűen feldíszített, ódon hangulatú tanácstermében fontos esemény játszódott le: 1940 november 30-án alakult meg Kolozsváron az Erdélyi Háziipari. Központ. Az alakuló közgyűlés közönsége ünnepi hanga 'latban várta a gyűlés kezdetét. A város társadalmának színei java, a háziipart védő, tá! mogató s a vele foglalkozó kolozsváriak ötH , u'hek már a fél kör alakú padsorokban, mikor bevonul ünnepélyesen, lassú, délceg, méltóságteljes* léptekkel: a falu. Az erdélyi magyar, falu, ennek a ma esti a jár kuló közgyűlésnek tulajdonképpeni íegfon tosabb szereplője. Lánypk, legények, öregek, gyerekek, csillogva, kényesen, ősi pompában, öntudatosan, kalotaszegiek* kőrösfőiek, szebbnébszebb népviseletben, mongoüos, taláros, ősmagyar arcukon komoly ábitattal- Tudják, hogy őérettük történik itt minden, őérettük gyűlt itt összie ma este ez a sok előkelő hölgy, magyarruhás ur. Róluk van szó, dolgos két kezükről, színes népi fantáziájuk termékeiről, játékos kedvük valósággá vált, komoly munkájáról. Mindarról, amit egyszerűen s prózain úgy hívunk, hogy: háziipar. Most érkezik a tanácsterembe a magyar háziipár legóeí'kesebb támogatója: vitéz dr. Kereisztes-Ficher Ferencné, helügyminiszterünk felesége', aki eljött közénk a Magyar Háziipari Központ nevében s most szimbóíiiimként jelenti itt az anyaország és Erdély erős testvéri kézfogását ennek a nagy és fontos nemzeti ügynek: a háziiparnak szolgálatában. Tízéves fiafhsi kislány lép virágcsokorral * melegen mosolygó, feketeruhás, szőke Kegyelmes asszony efé. Hangosan, bátran verssel köszönti. -Azután fogla’jia el ellnöki helyét a belügyminiszter felesége. Jobbjánál gróf Bethlen Lászlóné, a város és vármegye urai. 1 A közgyűlés állva mondja el a magyar Hiszekegyet. Majd Inczédy Joksman Ödön fői'S pán üdvözli az előkelő vendégelt. — Ma az erő korszakában élünk — mondja többek között —? amikor a világ meghódítása a jelszó. Éis éppen ezért ebben a forrongásban, ebben a nyugtalanságban még ezerszer fontosabb, mint máskor, hogy áldozatos lélekkel forduljunk a nép felé, irányitó segíteni akarással. Fejlesszük Ízlését, támogassuk háziiparát, amellyel megbecsülést és nevet szerez nemzetünknek ... A HÁZIIPARRAL VALÓ FOGLALKOZÁS: HIVATÁS Ezután meleg szavakkal üdvözli a főispán a Kegyelmes aisszonyt, aki megköszöni a fogadtatást és szívből jött üdvözlést, köszönti az ülés jelenlevőit, majd megtartja érdekes, tanulmánynak is bek! ő bevezető beszédét. — A háziiparral való foglalkozás mond ja a heiügymiiiiszter felesége — elis-ősorban hivatás. A nép akkor foglalkozik népművészettel, ha tudja, hogy az előállított tárgyakat nem értékesítheti s ha arra nines is szüksége. Rusztikus, ősi parancsoló szükségesség nála, hogy érzéseit, elgondolását, fan táziájának gyümöS estelit megvalósítsa. Kifejezési forma a falvak színes művészete, de a szűk éghoítu, havasokkal telt Erdélyben, ahol kevés a szántóföld s. kevés a mindennapi kenyér, ezenkívül parancsoló szükségesség. Most, hogy a háború rendkívül megnehezíti a külföldi gyapot behoz álla'át, a kormány minden rendje kezesére álló eszközzel azon vau, hogy ej.'üás-sw a zország háziiparit pamut- fonalfal. S hogy Erdélv háziipara milyen fontos és támogatásra érdemes, mindnyájunk előtt, azt elég csak egyet <en példával illusz trálni: mig az anyaország -28 ezer kilogram pamutfonalat kapott, addig Erdély 500 ezret kap. Kirobbanó taps fogadja ezt a bejelentést. Ezután arról beszélt a kegyelmes asszony, hogy a Háziipari Központ a nehéz gyapotbe- szerzés miatt a len és kendertermeiéi fokozásával akarja csökkenteni a külföldi behozatalt. Majd rátért árra, hogy az erdélyi háziipar a 22 éves roman uralom alatt, sajnos, sokat romlott. Az idegen ízlés rányomta bélyegét az erdélyi falvak népművészetére. 4 Háziparí Központ egyik legfontosabb. feladata, hogy C falu népé* visszavezesse az ősi formákhoz s hogy különösen a külföldre szállítandó tárgyakat rostálja meg a'aposan, hogy csak művészi és valódi termékek kerüljenek a külföld biráló szeme elé. Ezután ismét nagy lelkesedéssel fogadott bejelentésre kerül sor. A HÁZIIPARI KÖZPONT TEVÉKENYSÉGE — Mivel a maga zárt világában élő falu nem tudhat külföldre szállítani, ezt a munkát á Háziipari Központ végzi, amely csak Mezőkövesdnek nemrégen 11.500 pengőt fizetett 1.. Nem szabad a háziipart, olyanokra bízni, akik üzlet' vadászterületet látunk ben- i ne. Nagygyakorlatu, lelkiismeret«« hozzáér- I tőkre van szükség s éppen ezért már legközelebb Erdélyben szaktanfolyam keretében képezik ki a termelés és adás-vétel szabályaira azokat, akik ezt hivatásuknak érzik. A háziiparosok az anyaországban ma már a hadseregnek s az államnak is szállítanak ş kiderült, hogy ezek a* háziszőttesek nagyszerűen megfelelnek ilyen célokra is. így állandó munkát k§p a falu. Az elosztó munkát a központ látja eb —r- A kormánynak az a kívánsága, hogy Kolozsvár székhellyel Erdélyi Háziipari Szervezet jöjjön létre. Ennek a szervezetnek irányítására csakis azoknak van joguk, akik eddig is szivvel-lélekkel karolták fel a háziipar ügyét s akik mostanáig vállalták ezt a munkát, a 22 nehéz esztendő' alatt. Ezeknek és csakis ezeknek egyedüli joguk, hogy irányi s utmuiatást szabjanak ezentúl is Erdély háziiparában. Az anyaországiak, csupán helyet kérnek, hogy tapasztalataikkal Erdély mellé álljanak ezen a területen is Viharos tetszés fogadja ezt a bejelentést. Vitéz Keresztes-Fischer Ferencné azután elmondja még, hogy a Háziipari Központ mindössze másféléves múltra tekint vissza s reményének ad kifejezést, hogy ez a szervezet most már a megalakulandó erdélyi központtal dolgozik együtt sok gazdag eredménynyel a nép érdekében . . . ERDÉLY HÁZI IPARÁNAK KÍVÁNSÁGAI A nagy lelkesedéssel fogadott bevezető után gróf Bethlen Lászlóné emelkedik szólásra s miután megköszöni a kegyelmes asszony szavai, ismerteti a Pitvar szövetkezet múltját, majd az erdélyi háziiparosok, t emelők és termeltetők kívánságait adja elő. . — Önálló Erdélyi Háziipari Központot kérünk —- mondja Bethlen grófné — amely azonban szotos kapcsolatban álljon az anyaországi ,szervezettel. Megrendelést csak a központon keresztüli kapjunk s végül kérjük, hogy szervezetünknek tagja legyen minden termelő, termeltető és háziiparos s mindenki, aki háziiparral foglalkozik. ’A MEGALAKULÁS Gróf Bethlenné beszéde után Radnóti Ist- ván, a Magyar Háziipari Központ ügyvezető alelnöke ismerteti a központ szervezetét s kijelenti, hogy az alapszabály 39-ik. pontja értelmében az erdélyi központ önálló alakulat. Ezután■ a kegyelmes asszony hozzájárul ahhoz, hogy az Erdélyi Háziipari Központ megalakulását kimondják. Folvovieh főjegyző előterjeszti az ideiglenes tisztikar névsorát, mivel az idő rövidsége miatt nem hívhatták meg a közgyűlésre a többi erdélyi háziipari központ illetékeseit. A tilsztikar a következő: Flóra testvér, Dóeziné Beide Árnál, Mikó Lőrincz- né. Maunsberg Margit bárónő. Radnóti István, gróf Bethlen Lászlóné, Viskv Károly/ Török Bálint, Kós Károly: Folyovich Endre, Csánvi József, Szádeczky, Lám István, Venczell József, Pusztay Kálmán cs Lukács Imre. A névsor isméitetésc után ellcnjavaslat érkezik be. maid szavazásra kerül sor. 38 szavazattal 31 ellenében az első névsort fogadja ef a közgyűlés^ a « ERDÉLYI KIÁLLÍTÁS Az ideigleues tisztikar megválasztása után az üdvözlésekre kerül sor, majd a fafaragó körösfői bíró két fiatal falusi lánnyal odalép a belügyminiszter felesége elé ,s keresetlen egyszerű, szívből jövő szavakkal ad át neki két gyönyörű festett tányért -— amint 5 mondja „cserepet“ — $ reruekbekészült hímzést. Végül újra a kegyelmes asszony emelkedik szólásra s bejelenti, hogy december 15-én erdélyi kiállítás nyílik meg Budapesten, amelyre meghívja az erdélyieket s bejelenti, hogy a Főméltóságu asszony -védnöksége alatt álló kiállitásru 50 százalékos vasúti kedvezményt kap minden odautazó. — Majd ezt mondja: — Mi magyarok, egy kicsit mindig sokat szeret tünk beszélni, de most mutassuk meg, hogy ennek a magyar ügynek érdekében nemcsak beszélünk; de tegzünk is■ valamit . . . Aztán mosolyogva fordul oda ' a falusi lányokhoz s hozzájuk, intézi búcsúszavait: — Titeket pedig arra kérlek, hogy nehogy eszetekbe jusson városi ruhái masatokra venni, mert higyjétek el nekem, hogy' így vagytok ti szépek, csakis igy: ebhen a gyönyörű, ősi népi viseletekben. Vasárnap reggel a belügyminiszter felesége és kísérete kirándultak a közeli Körösfő községbe, ahol a népviseleteket és népszokásokat tanulmányozták, délben pedig megjelent a Vasvári Pál-utca 35. szám alatt, aböl megnyílt az állandó szövőipari tanfolyam. (M. L.) ■ 3 KOLOZSVÁR, december 2. (Saját tud.) Beszámoltunk már lapunkban róla, hogy a kereskedelmi és iparügyi miniszter a hazatért erdélyi és keleti országlerületeken két posta- igazgatóságot szervezett Nagyvárad és Kolozsvár székhellyel, amelyek a marosvásárhelyi postakirendeltséggel együtt a visszatért erdélyi területek postai forgalmát irányítják. A kolozsvári postaigazgatóság élére rnándi Marton Béla ni. kir. postaigazgatót nevezte ki a kereskedelem és iparügyi miniszter és a postaigazgató hivatalos beiktatása, imiamira a postaigazgatóság megnyitása tegnap történt meg ünnepélyes külsőségeit melleit. A . postaigazgatóság megnyitását dr. Kuzmich Gábor rn kir. past avezérigazgató végezte, aki Ujj György m. kir. postäinüszaki főigazgató, dr, Rátz Alfonz m. kir, postafőigazgató és dr. Pázmány Ödön m. kir. postatanácsos társaságában érkezett meg a fővárosból a kereskedelem és iparügyi miniszter képviseletében. A megnyitó ünnepély tegnap délelőtt fél 11 órakor volt a postaigazgatóság Schütz János utca 7. szám alatti székhazában. ahol az igazgatóság számára megfelelő épület hiányában irodahelyiségeket béreitek néhány évi időtartamra, amíg elkészülhet az uj postapalota, amelynek építését még a világba- í ború előtt tervbe vették és melynek megvalósítását most haladéktalanul véghez fogják vinni. A helyzet most ugyanis az, hogv a Horthy Miklós-utcában levő postaéoület olyan szűknek és alkalmatlannak bizonyult, hogy ott csupán a számvevőséget és a műszaki osztályt helyezhették eb mig az igazgatóság, az üzleti osztály és az általános osztály vezetősége a Schütz János-utca 7 szám alatti bérelt helyiségbe költözött. A postaigazgatóság megnyitó ünnepélyén dr. Kuzmich Gábor m. kir. postavezérigazgató lendületes megnyitó beszédben mutatott rá aria, hogy ez a postaigazgatóság már 1392 óta műkő- dik és annak munkája soha rheg nem szűnt, az igazgatóság az utóbbi 22 év alatt is élt és működött a lelkekben. Ha az igazgatóság tagjai elmenekültek, elbujdostak, szétszóródtak is, lelkében mindegyik őrzött egy- kicsiny tüzet, amelyet cipelt, és gondozott és most ezt a lelket, ezt a szent tüzel hozta mindenki vissza a félbeszakított munka folytatására, a magyar királyi szolgálat ügyének lelkes, kifogástalan továbbvitelére. Ugyanakkor kegyelettel gondolunk — folv tatta beszédét a posta vezérigazgató — mindazokra, akik 22 év szenvedését végig élték itthon, vagy számkivetve és szerettette! jövünk testvéreink gondjainak enyhítésére és jólétének munka ására. Átadom tehát a működésében megújuló igazgatóság vezetéséit Marton Béla postaigiazgaíó barátomnak, akit. ezennel az igazgatói székbe felavatok és ké rém vegye fel munkatársainkkal a munka fonalát és vezesse eredményre táborát. Dr. Kuzmich Gábor poMavczérigazgató be Szédére Marton Béla postaigazgató válaszolt, aki megköszönte a hozzájuk intézett Szavakat és ígéretet tett arra, hogy munkatársaival, összes tisztviselőivel és a vezetése alá tartózó összes a.krrhnazottakkál együtt mindig csak egy cé! fogja vezetni, a magyarság és a magyar királyság ügyének szolgálata. A válaszbeszéd után dr. Kuzmich post:- igazgató elsőnek irta be nevét a postaigazai lóság művészi kiállítású cmlékköuvvcbc, majd a . postaigazgatóságot hivatalosán is megnyitottunk nvi"vánitoUa. Az ünnepély után a megjelentek közekéden vettek rés At* ‘ 1 •
