Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-17 / 289. szám
ÄRA 10 FILLÉR (3 lej) Sz&rkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Miíssoitni-úí 4. Telefon: 11—09. Hvomúa: Egyetem-utca 8. szám. Isi £ f o D sz.: 29—23 L X í. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM. Alapította: BflRTHüí MSKLQS Felelős szerkesztő és igazgató: OR. GROSS LÁSZLÓ KEDD Kiadótulaitíenss: PSLLßS R. t. Kolozsvár. Elöli?atési árak: haventa 2.70, negyedévre 8, félévre 76, egész évre 32 pengő. KOLOZSVÁR, 1 940 DECEMBER 17. A ttMfp'f©? nem pártérdek, hanem országé* érdek — UoMfâzkd&a ţftfy 7/dekí PÁi a MSP otsteâpos é*-£$ketdeím I aépnsvdésrö!, a îSisîileraeisri» a földreformtól, a zstilóMérdésril és egyéb idészerii problémákról nyilatkozott beszédében a miniszterelnök JMdwíse*» cm és- Is Udí mdásMümmk osci, U&gy- mmdm M&Qy&Ctook Î&0&1 o&tUmiQ- — ki a BUDAPEST, december 17. (MTI.) A Magyar Országos Tudósító jelenti: A Magyar Élet Pártjának hétfőn a Nemzeti Lovardában tartott országos értekezletén resztvettek a főváros és a vidék valamennyi tisztségviselő, a párt törvényhatósági tagjai a főispánok majdnem teljes szántban. Vitéz Lukács Be*a elnök nyitotta meg az ülést én ív1'- Î .• •.savakkal üdvözölte gróf Teleki Pál miniszterelnököt, a párt vezérét, akit a megjelentek hosz- szasan, nagy lelkesedéssel ünnepeltek. „KI AZ ŐRSÉGRE!“ — Történelmi időkben — mondotta vitéz Lukács Béla — szükséges, hegy Összejöjjünk, egymás szemébe nézzünk, egymás baráti jobbját megszorítsuk és gondolatainkat kicseréljük. Koránt se gondoljuk, hogy az országban immár rózsás a helyzet. Tudjuk, érezzük, sok megoldás, sok feladat vár megvalósításra. Ennek érdekében őrséget kel! állítanunk az ország minden részében. Ez a párt nem a gyűlölet pártja, nem zár ki senkit, nyitva áll minden magyar előtt, aki érzi, hogy nemzeti összefogásra van szükség nagy problémák megoldására, nemzeti érdekek f zolgú'atár" gyors és eredményes munka érdekében. Jelszónk: „Ki az őrségre az ország minden részén!^ Az ország területi gyarapodása, továbbá a halár egy részén túlról mutatkozó gyűlölködés minden magyar embernek kötelességévé teszi az össze fogd",:, a nemzet érdekében való dolgozást. Tudnia kell minden magyar embernek, hogy hazája és nemzete ellen vétkezik, ha széthúzásra törekedik. A földkérdés Az elnök nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után Cs. Darab József a MÉP vidéki szervezeteinek nevében üdvözölte a miniszterelnököt és előterjesztette a vidéki szervezetek kívánságait. A földkérdéssel kapcsolatosan kért sürgős megoldást. Elsősorban a zsidóbirtokok felosztását látja szükségesnek. Kifejtette, hogy a zsidókat meg kell akadályozni atban, hogy a tőlük megvásárolt birtokok ellenértékét külföldre juttassák. Kérte a házhelyakciónak az ország valamennyi részére való kiterjesztését. Hangoztatta, hogy a mezőgazdasági termékek árai és az ipari cikkek árai között még mindig igen nagy különbség van. Ezen változtatni kell. A keresztény kiskereskedők még minduntalan panaszkodnak, hogy a zsidó nagykereskedőktől és gyárosoktól nem kapnak elég árut. Ezen a helyzeten szintén segiteni kell.. Kérte a miniszterelnököt, hogy a katonai szolgálatra bevonult és aratás nélkül mai adtak részére teremtsen újabb munkaalkalmakat, hogy a téli időre szükséges tartalékot megszerezhessék. a népet nevelni kell, a társadalom alakítására a törvény még nem elégséges. Mi csak a törvény külső formáját adjuk meg. 4 hozzá való alkalmazkodás már a kötelességérzés parancsához tartozik. Az embert arra kell nevelni, hogy a törvény betűjét túlmenően annak tartalmát szolgálja és megértse. — Gs. Darab József tisztelt barátom különböző kérdésekre tért ki, amelyek közül első helyen a föld és a házhely kérdése áll. A két kérdés azonban merőben különbözik egymástól. El kell mondanom, hogy törekvésem az és meg is kell valósítanunk azt, hogy minden magyar embernek legyen otthona. (Úgy van! Úgy vau!) Nagy, vagy kicsi, az mindegy. A megelégedés boldogsága nem anyagi, hanem lelki érzés. Tekintettel a mai nehéz helyzetre, számolnunk kell azzal, hogy mint minden más kérdést, ezt sem lehet márói-holnapra megvalósítani. Törekvésünknek azt a főcélját azonban, hogy minden magyar ember otthonhoz jusson, nem tévesztjük szem elől és igyekezni fogunk mihamarabb elérni. ..AKIÉ A FÖLD — AZÉ AZ ORSZÁG“ — A földkérdés más. A föld más, mint a házhely — házhely, kiskert, otthon. A föld a nemzeti termelés kérdése. A nemzeti termelés legfőbb alapja, legnagyobb tényezője. ..Akié a föld, azé az ország/“ A föld egymagában darabka egész terület, amelyből az emberi munka hozza ki az értékeket az általános nemzeti termeié- javára. Az érték, amelyet az emberi munka hoz ki a foldboL nemzetközi viszonylatban felbecsülhetetlen. Minél nagyobbak, minél jobbak mennyiségbe» és minőségben ezek az értékek, annál jobban j tudjuk helyünket megállani a nemzetek ver- I senyében. 1 :— Egyesek azt tartják, annál gazdagabbak: j lesznek, ha kapnak belőle egy-egy darabkát, í Ha felosztják, egyesek talán látszólag gaz- I dagabbak lesznek, de lassan-lassan visszavonhatatlanul elszegényednek, ha minden ember, külön-kiilön versenyez érte és ki-ki külön* külön kap belőle. FEJLESZTENI KELL A TERMELÉST — Az ország termelését kell fejlesztenünk és abban a tudatban kell dolgoznunk, hogy az. az ország, amely többe! termel, gazdagabb lesz. Egy ország cletstaadardja csak ebben aa esetben növekedhet és ez politikai szempontból is nagyjelentőségű, mind az ország, mim! az egyénre nézve. — Minél kevesebbet termel egy ország, annál függőbb a helyzete a nemzeti érdekközösségben és minél többet dilit elő önön erejéből, annál erősebb helyzete, egész nemzeti, független sége. Egy nemzet a maga harcai nemcsak karddal, de ekével is meg tudja vívni. A KISGAZDÁK MEGERŐSÍTÉSE — Egyik nagy nemzeti szempont: erő# egzisztenciákat teremteni, főleg kisgazda egzisztenciákat, hogy ezeknek kezébe adujk a földet. (Lelkes éljenzés, hosszantartó taps.). Minél magyarabban! (Lelkes taps.) Ez a kér* dés súlypontja. A hangsúly nem azon van, hogy minél több egzisztenciának adjunk földet, mint ahogy azt sokan tévesen értelmezik, a hangsúly azon van, hogy minél erősebb egzisztenciáknak. Mit jeleut az: erős nemzeti érzés, erős er« kölcsiség, erős józanság. Fontos, hogy a földet az, aki belőle él, hogy úgy mondjam, necsak birja, hanem meg is művelje, nemcsak a maga, hanem az ország érdekében is. Tanult fpsiiéikra van szükség — Itt már át is tértem a földkérdés és a termelés fontosságára. Most elmondhatom ezzel a kérdéssel kapcsolatban, hogy tanult gazdákra van szükség. A legnagyobb súlyt kell fektetni a gazdasági ismeretek terjesztésére. A föld értékeiből élő gazdának ismernie kell a fejlődés legfontosabb tényezőit. Tehát állami tanításra, irányításra van szükség. Intézeteket tartunk fenn, tanfolyamokat nyitunk, szorgalmazzuk a gazdasági felügyelők számának emelését a kiválasztás sikere érdekében. Az irányított gazdálkodás ismertebbé- tétele szükséges. Ezzel kapcsolatosan a megoldásoknál gondolkozni kell azon, hogy az is- mei*etterjesztés, a színvonal emelése az ország más-más részein különböző irányítást kivan. — örvendek, hogy ez alkalommá! az ország minden részéből összesereglettünk. Most mindenki a maga észjárása szerint, a maga vidékének szüksége és gondolata szerint fontolhatja meg a megoldandó problémákat. A FÖLDREFORM-KÉRDÉS — A földreform, a földreformtervezet kérdését vizsgálva. megállapíthatjuk, hogy ez megint két külön kérdésre osziik A földreform-kérdés első követelménye az ország termelésének emelése. A másik követelmény, hogy ezt a kérdést nemzeti alapon oldjuk meg. A jövő felé vezető utat kell néznünk. Ebhez szükségképpen fontos, hogy keresztény kézbe adjuk a földet. Azt hiszem, ez volt a fe'fogásunk mindenkor. AZ „AGRÁROLLÓ“ KÉRDÉSE — A Cs. Darab József tisztelt barátom által Hangoztatta, hogy a mezőgazdassági mun- kásság érdekeinek kellőképpen való megvé- j désének érdekében szükség van 3 Muukás- 1 kamara felállítására. Meg kell szüntetni a j zsidó érdekeltségek „álcázását“, a tűrhetetlen strohmann-rendszert. Ezzel kapcsolatosan meg fog szűnni akkor az úgynevezett uagy- jövedelem rendszere is a szociális igazság érdekében. Oda keli hatni, hogy munka nélkül a jövőben senki se juthasson nagy jövedelemhez, A FELELŐTLEN IZGATÓK ELLEN Cs. Darab József a továbbiakban rámutatott arra, hogy az ország egyik-másik vidékén felelőtlen izgatok és bujtogatók járnak. Kérte a miniszterelnököt, hogy ezekkel szemben fokozottabb mértékben éreztesse az erős kéz hatalmát. Végül a vidéki szervezetek nevében határozati javaslatot terjesztett elő olyan törvényes intézkedések hozatala érdekében, amelyek hozzájárulnak a vidéki szervezetek alkalmas erőinek összefogásához és a nagyobb kérdések gyors és eredményes megoldásához. A miniszfereS»Hk nsfpy Ezután gróf Teleki Pál emelkedett szólásra — Kedves Barátaim! Azért, jöttünk össze, hogy mi, akik ennek a pártnak országszerte vezetői vagyunk, meg beszéljük, megtárgyaljuk a magyar élet or szágos kérdéseit, úgy. ahogy azt látjuk. Meg tárgyaljuk pártérdekeken felül, egyöntetűen egységesen, minden részletét abban a tudat ban, hogy a magyar élelet szolgálni nem párt érdek. hanem országos érdek. Egy pártban mely az ország mögött áll és amelyekre ki sebb részben ugyanazok a feladatok hárulnak, mint az ország kormányára. ..A TÖRVÉNY EGYMAGA MÉG NEM BIZTOSÍTHATJA A TÁRSADALOM RENDJÉT“ — Cs. Darab József tisztelt barátom a következő határozati javaslatot terjesztette elő: j „A Magyar É'et Pártjának országos tanácsa I áthatva attól a felelősségérzéstől, amely a je* I lenlegi súlyos feladatok megoldásánál reá ! hárul, elhatározta, hagy áldozatkészségét felajánlva és azzal a baráti érzéssel, amely a szövetséges nagyhatalmakhoz fűzi, arra kéri a m. kir. kormányt, hogy az ország belső erejének fokozása érdekében mielőbb hozzon olyan törvényes intézkedéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy az ország honvédelmi, szociális és gazdasági kérdéseit gyors és eredményes megoldás elé állítsa.“ — Bejelenthetem — folytatta a miniszter- elnök —, hogy a törvényes intézkedések meg lesznek. El kell azonban mondanom, hqgv a törvény egymaga még nem biztosíthatja a társadalom rendjét. Sokszor hangoztattam, hogy felvetett „agrárolló“ kérdésére térve át, ha röviden jellemzőm, a mezőgazdaság és ipac árainak kérdésére, az országos feladatok bizonyos egymásutáni sorozatára kell rámutatnom s itt elsősorban a hadsereg fejlesztésére is gondolok. A háború különböző fokozatait sem lehet figyelmen kiviil hagyni. Már miniszterelnök voltam akkor, amikor az árkormánvbiztosság kezdett az úgynevezett civilárakkal foglalkozni, ez időponttól lassú átmenet keletkezett. Ez az időszak addig tartott, amíg meg nem kezdődött az európai háború. Ezzel jött a világutak, ha nem is elzárása, de nehezen járhatóvá tétele. Mindenféle üzleti fogás, diplomáciai eljárás kellett a külkereskedelmi, főleg a tengerentúli külkereskedelem lebonyolításához. A háború azután európai háborúvá vált és nehéz helyzetet teremtett. Az időszak, amelybe léptünk, nagyobb igényekkel követelte az árszabályozást. Nehézségekbe ütközött a készáruk beszerzése s ugyanakkor az idei termés is katasztrofálisnak mutatkozott. Itt kétféle okra mutathatunk rá, egyrészt arra a körülményre, hogy a belföldi árukészlet részben csökkent és ár- nivóját arányba hozták a mezőgazdasági árak nívójával. AZ INFLÁCIÓ ELLEN Á miniszterelnök ezután rámutatott arra, hogy 0 kormányzat mindent elkövet, hogy, meg- —
