Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-13 / 286. szám

• í b Z .{ l.j X t r- >•> (fi-I : Kö;jvvr.4H.i B Üf D _1 P F O -r, • O í. » Z 1 1 ELLENZ ÁRA 10 FILLÉR (2 LEJ) 0' w Sierkesztősés és kiadóhivatal: Kolozsvár, Mussolini-út 4. Tsieíon : 11—OS. Hvofnda : Égyetem-utca 8. szót«. Telefon sz.: 29—23 JUapitotta: BfiKiHS MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DM. GROIS LáSZLQ Kiadót ülsjtíonas: Kolozsvár. Eíöüzeíési negyedévre 8, íélévre 16. P H L L ü S R. L árak: havonta 2.78, egész évre 32 pengő. LXI. ÉVFOLYAM, 2 8 6. SZÁM. PÉNTEK KOLOZSVÁR, 1940 DECEA1BER 13. A magycsr-jug©- ssláv egyezmény A világháborúnak és a magas diplomáciá­nak szintén vau regényessége. Mint minden regényessé®-, ez is a mélyből érkezik, a nép ben és ennek egyéneiben kapaszkodnak meg gyökeiéi. Most széniünk láttára kezdett egy történelmi regéin esség fakadni, magasba cse- repesedni s végül tercbélyl kiteríteni. Ezt az utolsó njiiv;eletet jelenti a magyar külügymi­niszter belgrádi látogatása és ott jugoszláv— magyar egyezmények megkötése. A jugoszláv állam gerince Szerbia, mely a történelem változatai közt gyakran Magyar- országhoz tartozott. Legalább is ma csői bán­ság alakjában és terjedelmében. Ezeket a hol baráti, hol ellenséges kapcsolatokat a hosszú török hódoltság bontotta föl. Megszűnt a szerb despoták, vajdák, urak magyarországi részvétele a főnemességben és birtokálio* irmnyhan, hogy úgy mondjuk magyar ,,állam- polgárságban“. Ettől kezdve a beszivárgás, majd mikor megszűnt a török uralom, a tö­meges bevándorlás vette kezdetét. A Szerem- ségtől kezdve csakhamar Erdélyig a magyar végvidék elszerbesedett. Főleg az ipari patri­archs, a fekete ivadék, Arzén Csernovits ve­zetett be óriási tömegeket. Szórványaik, fö'- értek Egerig. Miskoicig, Szent Endréig. Ko­máromig és Budán még ..rácváros-' is akadt. Bár a két vitéz nép egymásra nlait és kölcsö­nösen mély érzésű vo’l, sorban erősen hason­ló is egvmással. a bécsi politika végzetesen elvá'asztolla őket. Pedig a Szerbeknek volt alkalmuk csalódni a gvámurakban, akik az illirizrnus gondoltát hintették szét közöttük. A WTJ. század második felében az e’kesere- f dett aradi rácok nagy kivándorlást indítottak DéíorpszorSzágba. melynek csak nehezen bír­tak féket vetni. A IE Rákóczi Ferenc fölke­lésekor és a 48-as szabadságharc ideién tör­téni föibujtogeJás után az újból és újból csa­lódott szerbség köze'edeft a magyarsághoz. Értelmiségéből sokan beléptek a magyar ág közé. Thökoli Száva óriás méretű alapítványa Budapesten a Töko’ianum nevű nagv diákott­honon ál növelte számukat. Főleg a kaio ikus bunyevácok — az araiivnaraszţok népe — simult közelebb és a Bácska külön színfolt lelt a magyar politika, fársada’mi s irod-dmi életben. Az iskolaügy szahadelvüsége, a Deák Ferenc kiharcolta újvidéki Szerb nemzeti színház, a nagv közművelődési egyletek jó köt© ékeket vzőtt. amíg a nemzetiségi nioz- ga'i’iik, a Balkán háború és a világkataklizma mindent föl nem oldott. A ..Svába“ gyűlöl' fogalmába kerii't a maavarság is. És ez a po­litika szerencsésen alakult a szerbségre: lét­rejött Jugoszlávia, ráépítve délmagvarországi területekre is s a magyar kisebbségi kérdés fokozta ennek az almának mérgeit. 4 szaka­dék igen Szélesre tágult r, marseíJel merénv- let idején. A háborút csak a Népszövetség hárította el. Pedig a magyarságban épp u világháborús harcok folyamán rendkívül nagy robonszenv ébredezett a kiváló Szerbség iránt. E ismer­tük a vitézségét, paraszti egészségét mező­gazdasági erejét. A Szerbiát megszálló ma­gyar katonaság és köznép között megértő vi­szony támadt. Az összeomlás után Csonka- Ma gy a rors?*®- először Jugoszlávia felé kezdett közeledni. Endékezetes Horthy Miklós nagv be­széde a mohácsi Bkon a borzasztó .vész négy- századik évfordulóján, De a nagy és kisantant éber erőszaka éppen úgy nem engedte meg a kibékülést, mint régebben p barptkozást az osztrák politika. A Balkán-szövetség is meg­tette a magáét ellene. Csak mikor a kison- tent be ml adózni kezdett, az olasz és bolgár— ingo-zláv barátsági szerződés és a nemzeti szo- ch;íízpu<s befolyására, mordult meg Jugo­szlávia felénk és Biodén az egész kisantantoi Magyarország felé köze'itette. De mégis ©sok a kisantant válsága után 'ehetett az igazi ió viszony érdekében síkra rzáílapi ott is, itt is. \ kisebbségi musvarság helvzete megjavult a bánságokban, a két nép különböző intézmé­nyei. dalköre: politikusai, miniszterei, gazdasá­C&ékf István gráf magyar és Cincár Markavics jugoszláv kümgyniinis^ter sajfényiiatitazaftasi méltatták ^ a tegnap aláirt magyar—Jugesziáv egyezmény Jelentőségét Aitobdá &éUéi ÖA&k a két nemzet ttyy&z­—■ C-sáktyimíü>^mÍM&zteh- faelg^ádí második Hűfd® '-5 a fényes ímnepsé^elc fagyébe** teli el BELGRAD, decembet 13. (MTI.) Csü­törtökön délután ünnepélyes külsőségek között aláirták a mag) ar—jugoszláv ba­rátsági szerződést. Az aktus a külügymi­nisztérium elsőemeleti szalonjában folyt le. A szalonban zöld posztóval bevont asz­tal mellett két széket helyeztek el, Csáky István gróf magyar külügyminiszter és Cincár Markovics jugoszláv külügyminisz­ter számára. Az ünnepélyes aktuson részt* vettek a két ország külügyminisztériumá­nak tisztviselői, Bakách-Bessenyei György báró belgrádi magyar köyet, Rasies Szve- tozár budapesti magyar követ. Elsőnek Csáky István gróf magyar külügyminiszter lépett a szalonba, akit Cineár Markovács jugoszláv külügyminiszter üdvözölt. A külügyminiszterek helyetfoglaltak, Csáky István gróf Cincár Markovics jugoszláv külügyminiszter jobbján helyezkedett el. Rövidesen a külügyminisztérium proto­kolljai a külügyminiszterek elé helyezték •:,jí ■ er/ndé8 egyik példányát, amelyet alá­írtak. Az egész aktus csak néhány per­cig tartott. Ezek után bevezették a sza­lonba a sajtó képviselőit, akik eddig a szomszédos teremben tartózkodtak. A ma­gyar és jugoszláv sajtó képviselőin kívül több külföldi lap tudósítója is megjelent, hogy ezen az ünnepélyes aktuson szemé­lyesen résztvehessenek. A sajtó képvise­lői előtt először Cincár Markovics jugo­szláv' külügyminiszter szólalt fel francia nyelven és nyilatkozatában a következő­ket mondotta: Cincár M«rk©vlcs Jugoszláv kOIIify- miniszter nyilcfkexata — IS agyon boldog vagyok, hogy közöl­hetem Önökkel, hogy Csáky István gróf magyar külügyminiszter belgrádi látogatá­sa alkalmával Magyarország és Jugoszlá­via most állandó béke- és Örök barátsági szerződést irt alá. Ennek az eseménynek Csáky István gróf látogatása most külö­nösebb jelentőséget ad. Az a légkör, amelvben ez az esemény lefolyt és az a. szívélyesség, amelyet Önöknek is alkal­muk volt tapasztalni, felment engem az alól a kötelezettség alól, hogy ismertes­se m ennek a szerződésnek a jelentőségét, amely szerződés formálisan megerősíti a két ország között eddig is fennállt őszinte, baráti kapcsolatot. Nyilvánosságra hozva a szerződés szövegét, kérem, hogy lássa­nak abban egy ujabb hozzájárulást ahhoz az egyiitimiiköUéshez, amelyet- a magyar és jugoszláv kormány követ a Dunameden- cében, Megragadom ezt az alkalmat, hogy kifejezzem a sajtó képviselői előtt kő szü­netemet azért a támogatásért. amelyet mindig és nyilvánvaló eredménnyel nyúj­tottak a két szomszédos ország kormányá­nak a magyar—jugoszláv barátság megerő­sítésében. Külön kötelességemnek Nirtorn, ■hogy üdvözöljem a magyar sajtó képvise­lőit, akik jelenleg itt, Belgrádban tartóz­kodnak és megragadom az alkalmat, hogy hálával emeljem ki a két sajtó nagv sze­gi érdekeltségei, szakemberei sünin kezdtek egymáshoz látogatni. S ime csak arra ébred* liink föl egv nap, hogy a mélyből szinte ké­szen emelkedik föl a magyar—jugoszláv ba­rátság. Mái- hónapok óta egymás iránt iinue­repét és eredményét, amellyel állandó odaadással szolgálta a magyar—jugoszláv közeledés ügyét. Meg vagyok róla győ­ződve, hogy a jövőben is együtt dolgozha­tunk ezen az utón Magyarországnak és Ju­goszláviánál;, valamint Európa eme egész részének javára. CSÁKY KÜLÜGYMINISZTER .NYILATKOZATA £ szavak után Csáky István gróf fel­olvasta nyilatkozatát. — A szerződés, amelyet szerencsénk volt megkötni a jugoszláv királyi kor mánnyal, rövid, de annál kifejezőbb. Az egész az első címben van összefog lalva. amely igv hangzik: „A magyar királyság és a jugoszláv királyság kö=» zött állandó béke és barátság lesz.“ A béke a legnagyobb kincs és tkiilö nőisen ä mai nehéz időkben mindent el kell követnünk, hogy az fenntartassék Kö zép és Délkelet (Htrirópa abban a részé ben, ahova q Gondviselés ezt a két né­pet helyezte. A magyar és a jugoszláv nép sok megpróbáltatáson ment kérész < tii! a múltban. Véres és évszázados küz delinek jelezték az utat, amelyet a tör­ténelem folyamán meg kellett tennie. Európának ebben a részében a nemzeti konszolidáció munkájával tőlünk íe|be-< tőén hozzá kell járulnunk azon hata! más erőfeszítéshez, amely arra törek pi érzések töltik lie a két nép lelkét. És egy­szerre föVirradt a politikai és történelmi ősz- szefogás történelmi ténye, melynek még igen jelentős és hasznos következményei lesznek a iíivnlipn. fQn \ szik, hogy Délkelet Európának ez a ré­sze meg legyen kímélve a katasztrófa tói és igy országaink* értékei — ha a’ világot ma puszíiíó véres küzdelem vé­gété r — az ujjátermett vüág hasznára tegyenek fordíthatók. A kölcsönös bizan lom és barátság, amely olyan szeren tsvsen egyesíti nemzetei Act és amely­nek olyan élénk kifejezője a most alá-» irt szerződés, biztos garancia arra, hogy kormányainknak sikerülni fog járnia azt a közös utat amelyet olyan bölcsen választottak. Csáky István gróf eme szavait a jelen« levők hatalmas tapssal fogadták. Cincár Markovics jugoszláv külügymi­niszter ezután átvezette Csáky grófot a szomszédos terembe, ahová a többi jelen­levők is követték. A magyar és jugoszláv államférfiak itt a sajtó képviselőivel még röviden elbeszélgettek. AZ EGYEZMÉNY SZÖVEGE BELGRAD, december 13. (MTI.) Az Avala csütörtökön délben hivatalos jelen­tést adott ki. amelyben megállapítja, hogy Csáky István gróf magyar külügyminiszter belgrádi tartózkodása során megbeszélést folytatott Cineár Markovics jugoszláv kül­ügyminiszterrel a két ország közötti kap­csolat tárgyában. Ezt a megbeszélést szí­vélyes és barátságos szellem hatotta át. A két miniszter eszmecserét folytatott azok­ról a kérdésekről is, amelyek Európa eme részének nemzetközi helyzetére vonatkoz­nak. A látogatás alkalmával a két minisz­ter csütörtökön magyar—jugoszláv baráti szerződést irt alá. A hivatalos közlemény itt közli a szerződés szövegét. A magyar—jugoszláv barátsági szerző­dés teljes szövege a következő: „Ofőméltósága, a Magyar Királyi Kor­mányzó nercben körlisszeghi és adorjáni Csáky István gróf Ónagyméltósága, ma­gyar királyi titkos tanácsos, magyar kiró- h ’ külügyminiszter, Őfelsége. Jugoszlávia királyának nevé­ben Cineár Markovics Ónagyméltósága. ju­goszláv Királyi külügyminiszter, a királyi rágensek figyelembe véve a két ország Kö­zött fennálló jószomszédi viszonyt, az őszinte. meleg baráti kapcsolatokat, óhajtják, hogy ezeknek a kapcsolatoknak szilárd és tartó- alapot adjanak és abban a meggyőződésben, hogy a mind politikai, mind gazdasági. mind Kulturális téren fennálló kölcsönös Kötelezettségek meg- szjlárditása és szorosabbá tétele a két szomszédos állam és a Dnnavölgye fejlő­dését szolgáljál;, elhatározták, hogy barát sági szerződést kötitek a következő cik­kelyek alapján. (Folytatás az utolsó old.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom