Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)
1940-11-12 / 258. szám
Jni r r. \i 7 »' K I. XI. ÉVFOLYAM, ?.'8. SZÁM. I Kelő zsvápon six B aweew™iw^4we»íW-T«miBHeFSíi»,,wi iirT—TTTTIIIMilllllll 1 inmniarwf EUROPA óttoírcíJúLbQn űyyünis• Ooála £ jpmo-i -a ^azÁtn. 6tlap szerint 1.10 p^n Ji>* — El's©r*on 1 il 2} sn a.* ar. li^ií mantii 3 La;a« Vacäora uí*«i tlac. ipimwin» Vwnasm» Szmészdaí Ma esti- hangzik el először a ineg/cnésilcLt Petőfi-dal a kolozsvári Magyar Színház színpadán. Abban a városban éppen, ahol a sziu ház szónak külön ize, csengése van. mert Kolozsvár az a város, ahol talán legmélyebben gyökerező hagyományai vannak s/inészetihiiv- nek. Valami romantikus es hősi ez a színházi mult: regénybeillő, sajátosan erdélyi s talán ezért veszi ki részét, olyan örömmel r.tdi L a magyar színészét J :>0 éves jubileumán. lue: l ez a hatalmas jelentőségű évforduló külön ünnepet jelent a mi számunkra. Kolozsvárt már 1821-ben megnyílt az első állandó jellegű magyar színház, niig Budapest csak tizenhat évvel később. 1837-ben mondhatta az első magyarnyelvű állandó színházat magáénak. Kolozsvárnak úgyszólván házi jubileuma ez az évforduló. A Farkas-utcai szili- hájnak történelmi szerepe volt a magyar művelődéstörténetben és ha ma helyén uj, modern történelmi épület is áll (Mátyás király diákháza, a volt egyetemi kollégium) emléke, múltja és jelentősége nem mult el a lebontott kövekkel, a rázuhanó csákányütésekekel. De a Farkas-utcai színházi előadásoknál is sokkal régebbi az erdélyi magyar színjátszás. Kolozsvárnak több mint százhúsz éve van állandó magyar színháza, de ebben az ősi erdélyi kultinvárosban már a tizenhetedik században kért magyar színházi előadások tartására engedélyt Felvinczy György uram. így évszázadokra visszamenő hagyományai vannak a kolozsvári magyar szinjátszásnak, ahol már a fejedelemségek idején rendeztek islco- ladrámákat s dramatizált formában színpadra vitt hitvitákat. Erdély történelmi nevű főúri családjai, igy a Wesselényiik pártolták egész szivükkel a magyar színjátszást s a Jókai-ut kettes szám alatt levő Rédey-házban már a tizennyolcadik században tartottak sziui előadásokat. diszes és előkelő közönség jelenlétében. Eotsi Patkó János igazagtó és Kelemen László voit ennek a kezdeti hőskornak két úttörője. Ennek a két nagyszerű erdélyi embernek szobra a Hunyadi-téri Nemzeti Színház előcsarnokában állt és nézett szembe a fényes, modern, uj színházba érkező ünneplő közönséggel, azon a megnyitó ünnepségen, mikor 1906-ban a Farkas-utcából az uj otthonba költözött át a magyar színészet. De kegyelettel gondolt a magyar színészet mindig azokra, akik egész életüket a magyar szó sokszor olyan nehéz sorsot jelentő küzdelmes szolgálataira állították. A régi Farkasutcai színház előtt állott Gyulai Ferencnek, a nagy magyar komikusnak szobra. Emlékeznek erre a régi kolozsváriak mind s ha el is tűnt a szobor és az annyi forró estét látott színház, örökre visszaemlékeznek a magyar színészet első állandó otthonára. Arra a kicsi, meleg hangulatú színházra, ahol mint az ősi protestáns templomban a nemesi családok címere, állott páholyuknál s ahol mindenkinek pontosan megvolt a maga helye. Évtizedeken át valahogy kialakult az a szabály, hogy az arisztokraták páholyokba jártak, az előkelő polgárok a földszint első soraiba, a köznép a kakasülőre s a diákság az állóhelyre. Mindenkinek úgy megvolt ott a helye, mint iskolában a diáknak és mindenki ismerte egymást annak a színháznak a nézőterén, ahol Déryné tündérhangja, E. Kovács Gyula zengő orgánuma s Blaha Lujza szépséges nó- tázása zengett valaha. Olyan termőtalaja s olyan gazdag tárháza Kolozsvár az ősi magyar színházi emlékeknek, hogy most, mikor ez a színészet visszaköltözik a Hunyadi-téri igazi otthonába, gondoskodni kellene arról. hogy a színház valamelyik helyiségében kis színháztörténeti múzeumot rendezzenek be ciz erdélyi színjátszás megmaradl relikviáiból. De valóságos színházi múzeum a kolozsvári Házsongárdi temető, ahol Erdély színésznagyságainak sírjai között ott látjuk Pergő Celes- íinnek, a magyar komikusok atyjának, E. Ko- vács Gyulának, Szentgyörpyi Istvánnak sírjait, de ott pihennek mindazok, akik életükben a színpad fényes négyszögéből vitték tovább a magyar szól, a magyar kultúrát. A kolozsvári- magyar színészet hőskoráról egyébként nemrégen jelent meg érdekes erdélyi könyv. Ángy Lázár. Kolozsvár száz év előtti szinidirektorának naplójából és kézírásos feljegyzéseiből irta Jancsó Elemér dr. Ez a könyv is eleven emléket állít azoknak. akiknek nevével egybeforr a magyar “»vniálszás százötvenéves küzdelmes múltja. Marton Lili. TÉRKÉP, ATLASZ-nál, Kolozsvár. Kérjen jegyzéket Megalakult IColozsvároii áss Erdélyi Gyáriparosok Országi©® Szövetség© gyáriparosok érdekképviselőt#, szerve a Gy08z«töl függetlenül, önállón * alakult meg \ közgyűlésen Riinanóezy Kálmán elnököli. aki megnyitó beszédében üdvözölte a megjelent tagokat s indítványozta, hogy a rendkivii'i közgyii és Erdély e-zaki részén‘k visszatérése alkalmából liódolő távirattal iid vöziilje Kormányzó í runkat. a miniszterei nők urut, az ipari, pénzügyi és honvédéin» miniszter urakat. Indítványozta továbbá liogv a közgyűlés mondjon köv/önetet az ed digi elnököknek. Indítványát egyhangú 'e-kc sedéssel fogadták. Dp. Böszörményi beszámolója KOI.DZSYÁR november II. (Saját tud.) A \ oh romániai Nagyiparosok Országos Egyesületének kolozsvári körzet« tegnap déb '(licit I II órakor a Kereskedelmi és iparkamara tanácstermében rendkívüli közgyűlésre ii!t össze, hogy döntsön alöKill: átszervezett formában fog-e tovább működni, beolvad a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségébe, vagy fe’számol-e? A nag> fontosságú remiki- vii’i közgyűlésen a kerület gyáriparának képviselői nagv számmal vettek rászti Az elnöki megnyitó után dr. Böszörményi Sándor ügy \ ezető igazgató napirendi indítványt 'tett. Kérte, hogy a közgyűlés tárgyaljai le a tárgysorozat első és második pontját s mielőtt az átszervezés tárgyalására kerülne a sor. á 'lapítsa meg a határozaítképességet s ha addig a Hágok kétharmad része nem jelenne meg. úgy a közgyűlés folytatását balasszák el délután 5 órára, amikor a tagok számára való tekintet nélkül! fognak dönteni. Az indítvány elfogadása után nagv vonaPéntektől: lázár Mária az Erzsébetben lakban beszámo l a volt UGIR kolozsvári kerületének eddigi munkájáról. Hangoztatta, hogy a szövetség vo't az egyetlen erdé.yrészi képviseleti szerv, amely anélkül, hogy magvar kisebbségi jel egét egy percre is feladta volna, vezető szerepet biztosított magának nemcsak saját gazdasági rétegének — a gyáriparosságnak — hanem ezen át Románia egész gazdasági é'etének irányításában. A szövetség volt az egyetlen erdélyi érdekképviseleti szerv, mely tagjait a közös erdélyi gazdasági és szociális érdekek védelmében mindig együtt tudta tartani, egységes erdélyi szellemben össze tudta olvasztani s ennek a homogenitásnak az erejével a bukaresti kormányok és nagybankok gyarmatosító politikáját ismét és ismét vissza tudta verni, úgyhogy a Szövetség tagjainak anyagi és szernél) i függetlensége — egy-két kivétellé], — huszonkét évi ádáz kiizde em darára, megmaradt. Jelentését a közgvii és egyhangúlag helyesléssel vette tudomásul és utána bejelentette, hogy kedden az erdélyi gyáripar érdekképviseleteinek vezetői Budapesten megjelennek a kormány tasjai e'őtt es ismertetni fogják velük az erdélyi gvár- ipar időszerű óhajait. Az elnöki indítvány Utána simét Riinanóezy elnök emelkedőit szólásra és rövid határozati javaslatban a szervezetnek a GYOSZ-tól független, önálló szervvé való átalakulását indítványozta. Javaslatában kifejtette, hogy amennyiben a szervezet felszámolását mondanák ki. a ielszámo ás tartama alatt a gyáriparosok érdekeinek véde méhen semmi komolyabb lépést nem tehet, ha a GYOSZ-ba olvad be, a GVOSZ vezetőségébe bekii előtt hét-három tag az erdélyi gyáriparosok érdekeit kelIő eréilve! nem képviselheti, ezért csak az átszervezés formája marad hátra. A határozati javaslat fölötti döntésre akkor még nem került sor. mert a közgyűlés még nem vo t határozatképes. Amint Böszörményi Sándor ügyvezető elnök közölte, hogy repülőgépen a déli órákban Kolozsvárra érkeztek a vásárhelyi gyáriparosok képviselői, ezekkel!) és az újonnan jelentkezett tagokká] a rendkívüli közgyűlés határozatképes lesz. addig is felszólította a jelenlevőket', hogy sérelmeiket terjesszék elő. Felszólítására a gyáripar képviselői kérték a Budapestre utazó de egátusokat, hogy az adótörvények egy-segesite.se, a nyersanyagok beszerzése és az áruelhclye/zés szabályozása, valamint az anyaország és Erdély gyáripari termékei között mutatkozó árszínvonal eltüntetése érdekében tegyék meg a lépéseket. A felszó'alók megegyeztek abban, hogy a hazatért részek gyáripara az anyaországi gyáriparra’ szemben hátrányos helyzetben vannak s ez nemcsak termelőképességüket, hanem anyagi megalapozottságukat is károsan befolyásolja. Kérték a Romániával szemben fenná ló függő kérdések rendezésének meg,sürgetését, az elvitt javakért va’ó kártalanítást s mindazoknak .a kérdéseknek sürgős megoldását, me vek a visszatéréssel egyidejűleg felmerültek. Egyik fel szó aló a pénzintézetiek, mint a gyáripar ..ősi ellenségei“ ellen szólalt fel s ki fo gásoita. hogy a* bankok a gyáriparosok pénzügyi e látása után nemcsak törvényes kamatokat. hanem haszonrészesedést is követő nek ,s igy veszélyeztetik a gyáripar fejlődését. EGYHANGÚ HATÁROZAT Dó i egy órára már határozatképes, volt a rendkívüli közgyűlés és Böszörményi Sándor, ügyvezető igazgató szavazás alá bocsátottal Rimanóczv Kálmán elnöknek az átszervezésre vonatkozó javaslatát. A közgyii’é? ogvhonguan kimondotta, hogv függetV.nü! a. Gyáriparosok Országos Szövetségétől. Kolozsvár köznontía! egész Erdélyre kiterjedő működési területtel megalakítja az Erdélyi Gyáriparosok Országos Szövetségét és tagjai közé beszervezi a hazatért területen levő gyáripar minden tagját. Az indítvány elfogadása után az ügyvezető igazgató előterjesztésére elfogadták az átszervezésre vonatkozó alapszabálymódositó javaslatot, utána pedig megválasztották az uj vezetőséget, amely a következő: Elnök Rimanóczv Kálmán. Ale nők Varga László. Pénztárnok dr. Gá! Zsigmond. Ügyv. igazgató dr. Böszörményi Sándor Kolozsvár. Szakosztály elnökök: Bányaipar: Fazék Gyula, Nagybánya. Faipar: Báró Bánffv Dániel. Építőipar: Gärtner Ernő, Dé.s-. Élepiezési ipar: A Iád János, Kolozsvár. A as- és fém: Szolnoky Gyula. Vegyiipar: Jakobv László, Nagybánya. Bőripar: Zp^lor János, Ko ozs- vár. Textilipar: Dr. Ágoston Béla, Ko’ozs- vár. Szeszipar: Weisz Béla. Kolozsvár. Malomipar: Molnár Ernő. Helyi elnökök: Kolozsvár: Andor Endre. Nagyvárad: Dr. Szű- may Lajos, Marosvásárhely: Kar.le van Vilmos. Az idei évad nagy szenzációja: Lázár Mária az Erzsébetben ÖSSZEÍRJÁK a siketnéma, vak ÉS GYENGEELMÉJŰ GYERMEKEKET ÉS FIATALKORÚAKAT. Elrendelem Kolozsvár thj. sz. kir. város területén található mindkét nembeli 6—18 éves kora siketnéma, vak és gyengeelméjű gyermekek és fiatalkorúak összeírását. Ezért felhívom nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül azokat a szülőket és gondozókat. akiknek háztartásában, illetve gondozásában ilyen gyermekek, vagy fiatalkornak vannak. hogy azokat folyó hó 19-ig jelentsék he az alábbi helyeken: A siket-némák jelentkezésének helye: A siket-némák kolozsvári m. kir. áll. intézete (Honvéd-utca 38. szám) d. e. 10—12 óra, d. u. 5—6 óra. A vakok jelentkezési helye: A vakok kolozsvári m. kir. áll. intézete (Honvéd-utca 25. szám. I. emelet) d. o. 10—1.2, d. u. 5—6 óra. A gyengeel- méjüek jelentkezési helye: A gyógypedagógiai nevelő intézet (Rákóczi-ut 1---3. sz.) d. e. 10—12 óra, d. u. 5—6 óra. Beck Albert ezredes sk. katonai városparancsnok Magyar iparoshiitüidoííek utaznak a Szovjetunióba BUDAPEST, november II. (Saját tud ) Magyarul -zúg a háború ellenére i- lotil»*- 1.iilk< i esUcdelmi tárgyalásokul folytat az ország kiviteli cikkeinek elhelyezése és az oiv/.ág behozatali szükségletének fedezése érdi-kében. Ezekkel a tárgyalásokkal Kap- ( -ólaiban illetékes hely» n közölték az Ellenzék íminkatázrával, hogy Becsben most német-magyar kereskedelmi tárgyalások indultak. Német részről Clodius meghatalmazott miniszter. magyar részről Nicki Alfréd meghatalmazott miniszter vezeti a megbeszéléseket. A tárgyalásukon az időszerű kérdések során rn.-g- 1 e.-zélésckel folytatnak a szénszállításról, valamint a Magyarország területi növekedéséből adódó kereskedelmi kérdésektől. Ezeken a tárgyalásokon természetesen fennáll annak a lehetősége, hogy a kölcsönös bevitel és kivitel növekedni fog. Megbeszélések lesznek a norvég-holland és belga áruforgalom megindításáról is. Illetékes helyen egyébként úgy7 tudják, hogy a Szovjet Oroszországgal kötött megállapodásban biztosított kontingens kihasználása céljából a magyar iparosok kiküldőt teltet küldenek Moszkvába. A magyar kiküldöttek mintegy három hétig maradnak a szovjetorosz fővárosivá». A magyar kiküldöttekkel Rosslaw Nándor, a Külkereskedelmi Hivatal igazgatója is Moszkvába utazik. Rosslaw igazgató egyébként résztvett a hivatalos ma- gyar-szovjetorosz tárgyalásokon is. November 15-én Budapesten török-magyar kereskedelmi tárgyalások indulnak. A török küldöttséget Szervet bey vezeti, illetékes helyen rámutatnak arra, liogv a háború következtében számolni kell a török-magyar árucserével kapcsolatosan bizonyos szállítási nehézségekkel is. Az év vége előtt Dániával is kereskedelmi tárgyalások indulnak. Ezeknek a tárgyalásoknak még nincs meghatározva a pontos ideje. EZREDNAPOT TARTANAK A VOLT C3. ÉS KIR. 51-ESEK KOLOZSVÁRT. A 38-as hadosztály folyó hó 3-iki kolozsvári bajtársi iinnepségél’.ez a volt cs. és kir. 51-es kolozsvári háziezred is csatlakozott és a fővárositól jött vezetőség fogadtatásán küldöttséggel képviseltette magát. Ugyanez nap délutánján alakult meg az 51-esek Bajtársi Szövetsége a következő vezetőséggel: Diszelnök Medgyesi József ny. őrnagy, elnök Balogh Ignác t. főhadnagy, alelnökök dr. Mikó Lőrinc t. főhdn., dr. Mester Gábor t. főhdn.. Fodor József t. főhdn., Zudor Sándor t. hdn.. ügyvezető tit- ! kár: Kisfaludy Lajos t. hdn., pénztáros Nádor Rezső t. hdn.. ellenőrök Benedek Antal t. hdn., Andrásy Gyula t. hdn., Kolozsváry István számv. altiszt. Varga Antal tiszthelyettes, sajtóreferens Zotnora S. János t. főhdn., ügyész dr. Polcz Radó önkéntes, választmányi tagok: dr. Mezey Mihály t. hdn., Túri Zoltán t. főhdn.. Rigó Lajos í. főhdn., Kiss Ferenc t. főhdn.. Szabó Márton t. hdn., Hadházy Sándor t. főhdn., dr. Chiriia Viktor ny. százados, Iíaray József t. hdn., Müller Géza t. zászlós, Szilvay Sándor t. főhdn., Gombos Aladár t. hdn., Bányav Béla t. zszh, Poszler József Lajos t. zszh, Pikéthy Árpád tiszthelyettes, Papszt Gyula orrú., Uram Antal szkv., Bodnár István tizedes, Tyiorán llyés orra., Tótli Árpád tizedes, Zilahy András orv., Karsai Ferenc, gyak. ívűin Jévzsef gyalogos. Az alakuló közgyűlés elhatározta, hogy tavasszal — a vidék bevonásával — ez- rednapot rendez városunkban, mely annál is inkább impozánsnak Ígérkezik, mivel helyben és vidéken kb. tízezer volt 51-es bajtárs él. A szervezés munkája máris lázasan megindult a Bajtársi Szövetség Deák Fereoc-utca 6—8. szám í. emeleten levő irodájában, a hivatalos órák alatt (kedden, csütörtökön este 6—8-ig. vasárnap délelőtt 10—12-ig) mindennemű felvilágosítással szolgálnak. Péntektől minden este: Erzsébet iásár Máriával
