Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)
1940-11-09 / 256. szám
ELLENZÉK L X I. I*: V I O I VÁM, 2 5 6. S /. A M. IRegáííapftoífdfe a tengeri legmagasabb órái KOLOZSA’ÁR, november fi. A m. kir honvéd vezérkar főnöke 289.) 'ki. kát. közig. 1040. szám ;il:;lt ;i tengeri legmagasabb árának megalapításáról a kövolke/ö rernle'etet adta ki: A mezőgazdasági árszinvona1 egységesítése érdedében a visszacsatolt Erdély egész területére kiterjedő érvénnyel a következőket rendelem: lé §. (1) Az 1940. évi termésű idényszerűen száraz szemes tengeri legmagasabb termelői árát a jelen rendelet Függeléke állapítja meg. (2) A megállapított áraik 15 tonnás vasúti kocsiban az eladó kétségén berakott Egészséges, idényszerűen száraz, a kereskedelmi szokványoknak megfelelő’ szemes tengerire értendők. 2. §. A jelen rendelet függelékében megállapított legmagasabb terme ői tengeriárak: 1940. évi november hó 1-én 1.60 P/q-va . 4940. évi december hó 1-én 0.80 P/q-val, 1941. évi január hó 1-én 0.70 P/q-val, 1941. évi február hó 1-én 0.70 P q-val. 1941. évi március bő 1-én 0.80 P q vak 1941. évi április hú 1-én 0.70 P/q-vál, 1941. e\i május hó 1-én 0.70 P/q-vail1 emelkednek. 1941. évi májuis hó 1. után a szemes tengeri ’legmagasabb ára nem változik. 3. §. (1) Piacon forgalomhahczott. vagy feldolgozó üzem, il! előleg kereskedő raktárába bcszá ’Irtott Szemes tengeri legmagasabb termelői ára q-ként 25 fi Jérrel alacso- nyabb a je en rendel t Függelékében a« eladás helyére megal apított árnál. (21 A termelő gazdaságában átvett tengeri legmagasabb terme’ői ára — legalább 10 q-t elérő mennyiség egy a kálómmá! történő megvé- te'e esetén — q-ként 55 fillérrel alacsonvabb a Függelékben az eladás helyére rnegá lapított árnál, 10 q-nál kisebb mennyiségnek a termelő gazdaságában történő átvétele esetén a gyűjtéssel ténylegesen fe merülő kö tsége- ket a je-en bekezdésben megállapított 55 fi.Cér/q összegen tulmenően az eladás helyére megállapított termelői árból el1 ke 1 v ouni. 4. §. (1) Kereskedők a tenne ők által vasúti kocsiba, illetve uszályba rakott tengerinél. a termelőnek kifizetett vételárhoz a vasúti szá Irtás költségeit és annak általuk fizetett rnekékil etékeit. valamint q-ként legfel- jabb 35 fillér kereskedői hasznot számíthatnak, e adási áruk azonban q-ként legte jebb 35 fillérrel 'ehet magasabb a Függelékben az eladás helyére megállapított legmagasabb termelői árnál, (2) A 3. §. (1) bekezdése szerint vásárolt tengerinek ab raktár, kocsira rakva •történő eladása esetén kereskedők a kifizetett vételárhoz q-ként legfeljebb 45 fi lér kereskedői hasznot számi) hatnak. (3) Termelőktől vasúti kocsiba rakva vásárolt és köz-, vagy magánraktárba szá .itotll tengerinek ab raktár kocsira rakva történő e adásánál, illetve a 3. (1) bekezdése szerint vásáro’t tengerinek vasúti kocsiba rakva történő eladásánál kereskedők a termelőnek kifizetett vételárhoz a vasúti fuvar és annaik á t aluk fizetett, me lékiliftékei mellett q-ként legfeljebb 80 fillér kereskedői hasznot számíthatnak. Eladási áruk azonban q-ként legfeljebb 80 fil érrel lehet magasabb a Függelékben az eladás he’yére mi?.gá!iloni tolit legmagasabb termelői urnái. (4) Feldolgozó üzem a 3. §. (1) bekezdése szerint vásáro t tengerinek,szemes á lapotban történő értékesítése esetén a tényleg kifizetett véte árhoz q-ként, legfeljebb 25 fi lér kereskedői IinSznot számíthat. (5) Tengeridaráló és egyéb fe dolgozó üzemek a vámkeresmény értékesitéséné- a jelen rendelet szempontjából! termelőknek tekinten dók. 5. %. (1) A legfeljebb 15 százalék nedvességet tartalmazó mesterségesen szárított szemes tengeri legmagasabb ára az 1940. év október havában 5.50 P q-va’ az 1940. év november havában 4.— P/q-val az 1940. év december havában 3.30 P q-val és az 1941. év január havában 2.70 P/q-val magasabb az idényszerűen száraz tengerinek a jelen rendeletiben az eladás helyére és időpontjára megalapított áráná’. (2) Az 1939. évi termésű szemes tengeri legmagasabb ára az 1940. évi termésű szemes tengerire a jelen rendeletben az 1941. évi május hónapra mgá lapított árral azonos. 6. §. A jelen rendelet a kihirdetés napján lép - hatályba. Függelék a tengeri legmagasabb árát megállapító rendelethez. Aknasugatag 15.95, Ak- nasugatagbánya 15.95, Alsóborgó 16.20, Al- sófernezelv 15.95, Alsóhomoród 14.95, Alsó- kosály 15.70. Alsóróna 15.95. Alsószopor 15.20. Alsóvisó 15.95, Alsúzsuk 15.70. Amác 14.95, Apa 15.20. Apabida 15.70, Apátke- reszlur 15.20, Aranymező 15.70. Aranyos- meggyes 15.20. Ákos 15.20. Árokai ja 16.20, Avasfelsöfabi 15.20. Avosujváros 15.20. Paca 15.70 Barantóhegy 14.95. Barátka 15.20, Borláfaju 15.20- Batiz 14.95. Batizvasvári t05 Báb ok 15.20; Bánffvhunyad 15.70, Bánffshunyad-vásárlér 25.70, Bárdfalva 15.0. 5, Renedekfalva 1 T». 7 0. Beret Ivószéplak 15.20. Bt .»zterce 16.20. Bethlen 16.20, Bihar 14.0. 5. Bihardiószeg I ! 05, üihurpüspüki 14.05. lliharszeulandrás 14.9.». Bikszád 15.20, Bik-izádf iirdölelep 15.20, Bonchida 15./O, Borgópruud 16.20, Bors 14.95, Borsa 15.95, Borvai aszút 15.20. Bösvcly 1 1.95, Budatelke 16.20. Buság-Misz.tótfabi 15.95. Biidöspalaka 15.70. Céikc 15.20. Cigányi 15.20, Csererdő 14.95, Cséffa 14.95, Csicsókeresztur 15.70. Csonkás 14.95. Csúcsa 15.70. Deáktér 11.95, Dcngeleg 15.70. Dezmér 15.70, Dégenfeldta- nya 14.95, I'és 15.70. Domahida ~ Kismajtény 14.95, Dombhátfürdó 16.20. legeres község 15.70. Egeresi gipszgyárak 15.70. Fdőcser 14.95, Krdőd-főtér 14.0.5. Erdősz.űda 15. i0. Erdőszáda megálló 15.70. Erdődvár 14.95, Étéin 14.95. Égerhát 15.20, Élesd 15.20. Élesd megálló 15.20. Éráin ány 15.20. Érhat- | van 15.20. Érkörtvélves 14.95, Érmihálvfal- va 14.95. Erselénd 14.95 Érsemivéu 14.95, t Érszakácsi 15.20, Farkasrév 15.95. Fehérszék 15.70. Fejérfalva 15.95. Fe.lsőhánya 15.95. 1 Felsöhorgó 16.20. Felsőlieet 14.95, Felsőróna 15.95, Felsőróna megálló 15.95, Felsővisó ’ 15.95, Félixfürdő 14.95. Fiáidra 16.20, Fu- j gvivásárhclv 14.95. Galgó 15., 0, Gilváis 1 14.95, Giródtótfalu 15.95 G-mhástanva 14.95, Gombásvadászdak 14.95. Gyapjú 14.95, j Gyapoly 14.95, llagymáslápos 15 70. Halmi i 14.95, Haraklány 15.20. Hordó 16.20, Hosz- j szurév 15.70. Iloha 15.20. llvales 16.20. Ipp- 1 Zoványfürdő 15.20. Jád 16.20. .Tádvölgy 16.20. Kaekó 15.70. Kálmánd 14.95, Károlyi- i erdőd 14.95, Keresztes 15.20. Kerlés 16.20, ] Királyhágó 15.20. Kisháes 15.70. K.isderzsida I 15.20. Kisfentős 15.70, Kisilva 16.20. Kisil- vales 16.20, Kiskereki—Asszonyvására 14.95. Kisrebra 16.20. Kissebes 15.70. Kissebespa- tak 13.20, Kissikárló 15.20, Kolcér 15.70. Krdozsi alagút 15.70. Kolozt—Kolozskara 15.70. KOLOZSVÁR 15.70. Kozárvár 15.70, Í Kozna 16.20, Kőrösbánlaka 15.20. Kőrösfe- [ ketetó 15.20. Kőrösgyéres 14.95, Körösszeg 14.95, Kőv.írhosszufalu 15.95,- Középhomo- ród 14.95, Krasznalerehes 14.95. Lajosmajor 14.95, Leor lina 15.95. Létka 15.70 Lunafor- rás 15.20. Madarász 14.95, Magurailva 16.20. Magyargorbó 15.70. Magyargoroszló 15.20. Magyarnádas 15.70. Magyarnemegye 16.20, Magyarsárd 15.70. Major 16 20. Majszin 15.95. Malomszeg 15.70. Maragyulafalva 15.95, Margittá 15.20, Mákófalva 15.70, Márama- rosszigí 1-magtár 15.95, Márkaszék 15.20, Mezíákecsed 16.20. Mezőszakadál 14.95. Me- zőszentiniháiv 16.20. Mez.őtelegd 14.95. Mezőtelki 14.95, Mezőterem 14.95. Méntelep 14.95, Mikola 14.95, Mittye 16.20. Monnspet- ri 15.20, Muzsdai 14.95. Nagybánya 3 5.95. Nagybányai. ilérő 15.95. Nagybánva /nnyi |l,,n,i. 15.05. INagv fiiunk«» (ivei I váidiget i. i :rj. 15 70 NHgvil lód I5./0, INagyibmda 15,70, Nagyítva 16.'UK Nagyllva* |'(-ImÍ 16.20. i\ugyUág> a 14.95, Nagykároly 14.95, INagyniadarás/. 11.95, .Magymajteiiy 14.95, Nagynvires 15.70, Nagysoml.nl 15.70, Nagyszalonta ' 14.95, Nagyvárad 1495, Nagyvárai Velence 14,95. Naszód 16.20, Náda*- daroc Bogárlelke 15.70, Nyífbid J.i.20, Oláhhal,>a Moesolvu 15.20, Oláhs/entgyörgy 16.20. Oroszboi gó I 6.2< C Oroszmező 15.70, Ó rudna 16.20. Ököritó 15.20, ösaipuszta 11.9.3. Pácafain 1 1.95. Paptamási 11.95. Petrova 15.95, Pusztahidegkut 15.70. Piispök- fürdö 11.95, Püspök radvány 14.95. Részege 14.95, Retteg 15.70, Rév 15.20. Révniegáiló 15.20. Rikosd 15.20, Rouaszek 15.9;». Rona- székbánva 15.95, Rontó 14.95, Sajómagvaros 16.20. Sajószenl andrás 16.20. Saimidvarhcl y 16.20. Snrmaság 15.20, Sárközujlak 14.9->, Stbesvár 15.70, Sókamara 15.95, Somkei ék 16.20. Solyomgyőrlclek 15.20. Solyornujlak 15.20. Sóspuszla 14.95. Sidelined 15.70. Szamosból bid 15.20, Szamoscikó 15.70, Szamos- lalva 15.70. S/.amoskócs 16.20, Szamossósme- ző 15.70. Szaniosszéplak 15.70. Szamosudvar- bely 13.70. Szamosujvár 15.»0. Szaino.su jvár- németi 15.70. Szuuiszló 14.95, Szatmárhe- gyipiac 14.95, Szatmár-Lippa 14.95, Szatmárnémeti 14.95, Szatinárnéineti-gőzfiirész 14.95, Szatmárnémeti— Kossntbkert 14.95. Szatmárnémeti—Szent ver 14.95, Szatmárp álfalva 14.95, Szatinárudvari 14.95. Szatmár- zsadány 14.95. Szálva 16.20. Szászlekence 16.20. Szászszentgvörgv 16.20. Szenes 1».93. Szeretfalva 16.20. Székely bid 14.95, Szél- talló 15.20, Szigetkamara 15.95, Szigetvásártér 15.95, Szilágyhalla 15.20, Szilágyeseh 15.20. Szilágyeörcsön—Vártelek 15.20. Szi- lágynagyfalu 15.20, Szilágvpaptelek 15.20. Szilágysomlyó 15.20, Szinérváral ja 15.20, Szinfaíu 14.95, Szoldobágy 15.20. Sztána 15.70, Szueság 15.70, Sznrduk 15.95, 1 ásnád 15.20. Tasnádszúntó 15.20. Teles 16 20. Templom-ut 14.95, L'jnémet 15 20. Éjpalota 14.95, Ünömező 15.70. Válaszut-Boncbida 13.70. Vámfalu—Máriavölgyfürdö 15.20. Paradies 14.95. Várkudu 15.70. Várorja 16 20. Vársonkolvos 15.20. Vedresábrány 15.20, Vermes 16.20, Visóbisztra 15.95, 5 isóvöígy 15.95. Vizesgván 14.95. 5 ölesok—Szilágyillésfalva 15.20. Zazár 15.70. Zentelke 15.70. Zichyhar- lanc 15.20. Zilah 15.20. Zsihó 15.70, Zsoiiok —Kispetri 15.70. Kolozs vármegyének Déssel közvetlen vasúti összeköttetcí l cn n?.m lévő területén, C-ik. Háromszék. Maro.torda és Udvarhely vármegve területin bármely 1 eladóállomúson az idényszerűen száraz tengeri legmagasabb ára 16 45 P/q. Budajjţst. 1910 november 1. A honvéd vezérkar főnöke rendeletéből: vitéz Atíray Antal s. k. ezredes, szállásmester. Ötszázhuszonöt családfő ezer családtaggal tért át az uraíomváltozás óta „magyar vallásra“ KOLOZSA ÁR. november 8. (Saját tud.) Mint az ostrom'oitt vár, olyan szerdai napokon a városi anyakönyvi hivatal. A hivatal e ott a hosszú folyosón kettenként felsorakozva, mint valamikor régen cukorjegyre, élelmiszerjegyre, úgy várják a kitérők a- pillanatot, hogy tanúikkal együtt bejuthassanak az anyakönyvi hivatalba s kijelenthessék, hogy át karnak térni a „magyar val ás- ra“. A tömeges kitérés nagy munkát ad az anyakönyvi hivatalnak. Minden bejelentésről kö -ön jegyzőkönyvet ke.'] felvenni s a jegyzőkönyv másolatát meg kel’’ küldeni annak a felekezetnek lelkipásztorához, amelyiknek búcsút mondott az, aki val'ását akarja felcserélni. Harminc nap múlva ismét el kei! küldeni a jegyzőkönyvet, de mavt már nemcsak ahhoz a lelkészhez, amelynek nyájából eltávozott, hanem annak is, amelyiknek hi- vei közé jelentkeze’.it. Ezután az áttérés tényét keresztül ke’l vezetni az anyakönyvekben éa még el keli küldeni azokhoz az anyakönyvi hivatalokhoz is, ahol az áttérő házasságot kötcV.'l. Mert a házassági anyakönyvben is nyoma kell legyen. — Magyar hitre akarok áttérni —- mondják a kevésbé müveit visszatérők. Az intelligensebbek már nem viselkednek ilyen öntudatosan. szem less ütve és kissé pirulva jelentik ki. hogy vissza akarnak térni abba a vallásba, amelyet a román nra’om alatt „bizonyos okok miatt“ elhagytak. Az anyakönyvvezető nem kiváncsi az okokra, de sokan anélkül, hogy kérdeznék, elmondják, hogy valami hivatalt vál a’tak vagy álam! intézménynél szo’gá'tak s csak úgy tűrték merr állásukban, ha hitüket is meg- vá )1 őzt attak. — A hitünk az megváltozott — mondják a bü'zkrn dirsekedők. de maryar-águnk nem. Felvettük az uj vallást, de soita he nem li»x\ (I nufiyiúrinli Sziifliit'li Színház ráütni- tiil,ön nyílja meg hti/tuil az I.rziélje, njilonyággnl. Iz elöudásl t ihanyi \ ilinus urt- tlfzi, főszereplői Silo Mana, litsih ha, Kamarás Gyula és l\nii: Juci; lio/ty novemher 12 én uiUI'ilkozil. he Hu- ila/testen a kaluiuszc^ifíl; színházi együllts<‘ Szén tinir ei Jenő Csáki In ró lánya cimii színes néphalliutájáI ni. A budapesti előadás Kés károly lerrezte díszleteit az Operaház műhelyeiben kéxziliíc el I iilöp Zoltán reze- lésén él. A gyönyörű népi színjáték előadását óriási érdeklődéssel 1 árja a fői áros közön é- fie. Kőben a (lat abban iép fel Buda pesten Percnyi János ír; hogy nagy érdeklődéssel véupi a kolozsvári közönség Zilahy l.njos filmjét, a Halálos la- 1 ászt. amely általános vélemény szerint nemesid: az eddig készült lezmiirészibb magyar film. hanem szépségben és rendezői finomságokban a legelső francia film' hf.el vetekszik. Éhben a filmben látják legelőször a holoz ■ vári filmkedvelők k urálié Katalint, n szép és divatos magyar filnisztáit és színésznőt; hogy Murali f.ili, Budapest mtísik kedvence is a nattokbun mutatkozik be filmen kolozsvári. Az Elnöh'kisusszony cimii vígjátékit kerül bemutatásra. Muráit partnerei: Jávor Pál, Gombaszögi Ella és Kabós Gyula; hogy Magyar Karácsony rimer, a néplicpyo- rnáriYoh legrégibb szertartásos játékait állítja össze és dolgozza fe! nyolc magyar i'ó és művész Aha Kovák Vilmos vezetésével. Az előadást Muharay Elemér fogja rendezni: hogy Zsindelené Hidos Klára, a reves magyaros divattervezőnő előadásiul?: számul: ha érdéléi tapasztalatuk ól. Tüdős Klára Koloz • vártól a Székelyföldig minden háziipari szem* pontból érdekes falut végigjárt. hogy Eedák Sári Kassára utazik ahol * Tokaji aszú főszerepében vendégszerepel vitéz Tolnáé Andor társulatánál; hogy most kerül szinte Budapesten Margaret Mitchell világhírű regényénél:. az Fdfujta a széknél: filmváltozata. A gyönyörű, színes filmet nage érdeklődéssel váljak Budapesten; tettük lábunkat a görögke.éti, vagy görög- kato.ikus templomba. A legtöbb kitérő azért akar visszatérni régi hitébe, meri most már kel emet en neki, bizonyos érdek is vezeti, de vannak tekintélyes számban románok is, akik — való: zinüleg szintén érdekből — most egyszerű vallásvátoztatással magyarokká akarnak lenni. A jelentkezők közül legkevesebb a zsidó. Inkább érze mi okok miatti cserélnek vallást azok a zsidók, akik más va JáSra térnek át. Eddig 525 családfő 1000 családtaggal hagyta el vá lását, jobban mondva tért vissza a regi vallásra. A vallásváltoztalás nem egy esetben különös bonyoda.inakat idéz elő. Volt a városnak egy a ka mazottja, akinek románhangzá- su neve volt, a régi magyar világban és akkor nevét magyarosította. A román impé- rium alatt azután a régi román nevét használta. persze a városházán is román nevén szerepeit. A napokban elhunyt és hozzátartozói jelentkeztek az anyakönyvi hivatalnál és nagyon meg vol tak döbbenve, mikor látták. hogy a halotti bizonyítvány nem a román. hanem a magyarosított nevén volt kiállítva. Az auyakönyvekbeu tudniillik a magyar név volt bevezetve, ame]vnek megváltoztatásához a belügyminiszter hozzájárult. Most. aztán az a helyzet állott elő, hogy özvegye nem tud hozzájutni kegydijához, mert a városházán a fizetési listában az a név nem szerep0', amelvrőí a halotti bizonyítvány ki van ál itva. özvegye most futkos fühüz-fá- hoz. hogy a helyzeten segítsen. De nehezen m?gv. mert magyarosított nevét önként ro* manizálta, ez pedig nem volt megengedve. MEGTÖRTÉNT A KOLOZSVÁR! ÍGAZ- SÁGLGY! HATÓSÁGOK ÍDFiGI.ENES SZEMÉLYZETI Kl.NEA FZFSE. A kolozsvári katonai parancsnokság a katonai közigazgatás tartamára a kolozsvári igazságügyi hatóságoknál a következő Imákat é» tisztviselőket bízta tueg szalgálattétellel, itieiglen-s minőségben: 1. A királyi tábla libái é* li-//'. i- selői: Dr. Miké) Imre megb. táblái elnök. ur. Fülöp Kálmán táblabiró. dr. Szabó vmit as táhiabiró, dr. Becskor Árpád táblabiri, dr. János Gáspár táblabiró. dr. A ajda Béla táhiabiró, dr. Klein Laiupel Adolf iroda iga/gi- tó. dr. Seb eit Jenő irodaigazgaíő, dr. Huliră né, dr. Asztalos Mária irodatiszt. Gtauer Sándor irodatiszt, Sehvartz Mihály Írnok. AN erner Réiza írnok, Hcfmznné* Is.óronki .vniia dijnok. dr. Farkasné Urmösi Gizella dijunk. Máté Anna dijnok. Török Gizella dijn. :, Pclcsán Katalin dijnok. Boska Tibor Jijnck, Szahó Sándor dijnok. Csőn grai Lőrinc ultózi. Kovács István altiszt. Balázs Ida altiszt li. A királyi törvényszék iiirai és tisztvisel.-j: dr. Gvarniatby .0- mb. elnök, dr. Janots Béla tsz. biró. dr. Nemes N. J< /séf tsz. hire. dr. Székely Ferenc tsz. biró. dr. Bogdán Jenő tsz. biró, dr. Hulire Károly tsz. biró. dr. A'bért Andor tsz. biró, dr. Lukár? László tiz. albim, Maver Lajos iroda !ő.g„ Homburg Árpád »£., Beílei Jenő irodatiszt, Gruia Samu irodatiszt, Gaál István ir. tiszt, Fritsch Ilma ir. tiszt, Magyar Ilon?, ir. tiszt, Fehér Júlia ir. László Ferenc iriioic, Fcrnszek Jolán írnok, Borsos Arilma Írnok, Haryué Írnok, Búzás Anna Írnok, dr. Antonné írnok. Gurcsinyi Edith Írnok, Széki Károly Írnok. Schultz Albert Írnok, Ungerné Írnok. Sülő Elvira ir* j nők. Ságh Jenő írnok, <-r Schlettné :rook, Máté Emilie írnok, Gyurcsányi Ervin irn-.k, Hügel Andor Írnok. Losonczi Zsófia dijnok, Hosszú András s. gyak., Zöld G.zella irn k, Nagy Erzsébet írnok, iiáliutné (krosz Mátéi Írnok, Kaálei Nagy Elemér Írnok, Tóth veseli Gizella dijnok, Lajosfalviné Fábián Fr- szébet Írnok, Langer Ferdinaodré Írnok, Gálfv Elek s. gyak., ifj. Nagy Lajos s. svak., Kapcza Tmre s. gyak.. Zattler Mária Írunk. Tusnády Mária Írnok, Szász István s. gyak. III. Királyi járásbíróság: Jjr. Donátli Géza vezető elnök. Bírák: Dr. Ájben Béla. dr. Mező Lászlé), dr. Tamási Béla, dr. Bacsó Géza. dr. A áczy Kálmán, dr. Issekutz János, Tőkés Sándor, dr. Linul Abet or. dr. Bariba József. A vidéki járásbíróság elnöke ugyancsak dr. Donáth Géza. bírái: dr. Baár Tibor és dr. Bohánszky László. A két bíróság tisztviselői: Papolczy Andor. A arga István. Zer.l- kó János, Szabó Gyula, Konttrós István, Medayessv Árpád. Magyar Andor, Maksay Jenő, Cyörffy Árpád. Gamenczy Gero, Te- legdy Géza, Nagy Olivér, Várady Dezső, Hat- mágyi Ödön, Szőes János, Kapássy György, László Levente. Bernát Zsigmond. Párdy Hona. Rőder Melitta. Mátbé Appolónia, Mocan Traiau, Kakassy Pál, Tóbiásné Köller Etelka Kerekes Jenő. Skorka László, Domokos Edith és özv. Szabó Béláné.