Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-03 / 251. szám

A magyar értelmiség egyetlen általános jellegű köeórdokű havi folyóirata a MAGYAR SZEMLE Elnök Gp6f BETHLEN ISTVÁN, alelnök RAVASZ LÁSZLÓ, a szerkesztőbizottság alelnöke SZEKFÜ GYULA. Szerkeszti: ECKHARDT SÁNDOR. Előfizetési ára: évi 9.60 P. hat ajándék kincstár kőtettel Közületeknek, jogi személyeknek évi 24 P. ERDÉLYI ELŐFIZETŐK INGYEN KAPJAK az első két számot. Kérjen díjmentesen mutatványszámot. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vilmos császár-ut 26» Fizessen elő a MAGYAR SZEMLÉRE, amely elsősek foglalkozott rendszeresen és tudamássyos tárgyilagossággal az erdélyi magyarság kérdéseivel! K Kdnyvkiaâyânyâink: „A MAGYAR SZEMLE KÖNYVEI“ (Tudományos monográfiák) „A MAGYAR SZEMLE KLASSZIKUSAI“ (A magyar irodalom remekművei) „KINCSESTÁR“ (Az ország egyetlen olcíó, ismereinépszerüsitö sorozata) Pontos lakcím *) Nem kívánt rész törlendő. „üafiiYéfifelisiüinic kiépítése terén semmiféle áldozattól sem szabad visszariadnunk“ A magyar állam honvédelmi költséj vetésének adataiból Most, hogy a magyar országgyűlés hamaro­san megkezdi az állam költségvetésének tár­gyalását, nem érdektelen az Ellenzék közön­sége számára, ha ismertetjük a magyar állami költségvetés most folyó esztendejének érvé­nyes adatait, melyekkel annakidején a román uralom alatt olvasóközönségünk nem ismer­kedhetett meg, de amely adatok most egy­szersmind a mai magyar állami élet kereteit és életfeltételeit jelentik. Legutóbb a magyar kormány 1939 július 1. napiától 1940 december 31-ig, tehát másfél- eszíeudőre készített költségvetést. Ennek elő­írásai szerint folyik a mostani állami gazdál­kodás. Ez a költségvetés 2693 millió pengő ki­adást és 2563 millió pengő bevételt irá- ii} ázott elő, úgy, hogy a másfélmilliós költségvetés deficitje 130 millió pengő volt. Erdély közönsége, amely nagy csodálattal látta honvédségünk dicsőséges felvonulását és ámulva büszkélkedett a magyar hadsereg fel­szerelésének panorámáján, ebből a költség­vetésből tudhatja meg, hogy milyen hatalmas áldozatokat hozott a csonkaország ezért a hadseregért. A legutóbbi, másféléves költségvetés páriá­mén4! tárgyalásánál vitéz Bartha Károly hon­véd elmi miniszter igen találóan jellemezte a helyzetet, amikor azt mondotta, hogy szándé­kosan nem beszél honvédségről a költségve­tés vitájában, hanem mindig csak honvéde­lemről, mert a ma háborúját nemcsak a hadseregek vív­ják, hanem az egész nemzet is résztvesz abban. Az egész állami gépezet, a nemzet minden tagja, férfi és nő, fiatal és öreg egyaránt, A HONVÉDSÉG KIÉPÍTÉSÉHEZ GÖMBÖS GYE LA ERŐTELJES KÉZ­ZEL FOGOTT HOZZÁ téáe háttérbe szorulni is kényszerül. Meg: van győződve arról mindenki, hogy a haza soisa függ az áldozatkészségtől. A honvédség ki­építéséhez vitéz Gömbös Gyula erőteljes kéz­zel jogolt hozzá. Ha nagyszabású terveit ré­szint katonai megkötöttségünk, részint az 1931. évben elkövetkezett gazdasági válság folytán nem is tudta a maga egészében megvalósí­tani, kezdeményezésének tagadhatatlanul meg volt az az eredménye, hogy a katonai kérdé­sek életbevágó fontosságát hiirtliatatlanul át­vitte a közludatba. — A korszerű szervezés és kiképzés már magá­ban véve is lényegesen megnöveli a fegyve­res erő költségeit. A korszerű hadigépek, re­pülőgépek, páncélos és harcikocsik, a tüzér­ség, a nehéz és könDyü, de nagy lőgyorsasá- gu gyalogsági fegyverek, a hadseregrészek gyors mozgatásának szüksége nemcsak az első anyagbeszerzést teszik költségesebbé, ha • nem a kiképzés és a hadigépek iizembentar- tásának a költségei is lényegesen megnöve­kednek. A szükséges lőszer, meg egyéb ki­képzési és üzemanyagok fokozott költségei miatt ma a kiképzéshez a legnagyobb takaré­kosság mellett is közel tízszer annyi pénz kell, mint kelleti a magyar királyi honvédségnek lQlö-ban. — Ahhoz, hogy a hadsereg ütőképes le­gyen, szükséges, hogy a hadsereg mögött nagy­mennyiségű kész tartalékanyag álljon ren­delkezésre és hogy az ország nagy teljesítőképességű gé­pekkel, kellő számú és szakképzett munka­erővel, nyers- és üzemanyagokkal ellátott hadiiparral is rendelkezzék. — A magyar honvédség átszervezése elő­zetesen megtörtént. Az eredmény hét vegyes­dandár helyett hét hadtest és a megfelelő gyorscsapatok felállítása, légi erőnk és kato­nai folyami erőnk megszervezése, határva- dászcsapatok felállítása és a katonai légeiké- vitó alakulatok továbbfejlesztése. Ehhez já­rult a felvidéki területek visszacsatolása után egy uj, Vili. hadtest felállítása is. A honvéd­ség átszervezésével kapcsolatban sok város ka­pott uj békehelyőrséget. Az uj honvédségi törvény 1939 márciusá­ban lépett érvénybe és már ugyanabban a hónapban megkezdődött annak alapján a fő- sorozás. Honvédelmünk szempontjából nagyjelentő­ségű, hogy a bizonyos iparcikkek előállításá­hoz szükséges mezőgazdasági termények mű­velése szélesebb alapokra helyeződjék. Ilye­nek például a lentamelés, a ricinusmag, a szójabab, a gyappol termelés meghonosítása. Feltétlenül szükségesnek mu­tatkozott, hogy az elsőrendű kész hadianya­gok utánpótlását tárolás utján olyan mérték­ben biztosítsuk, amilyen mértékben az egy?? hadianyagokat gyártó üzemek veszélyeztetett­sége a gyártás folytonosságát illetően fenn­áll. A honvédelmi beszerzéseknél a vezérelv a A hadsereg ellátása tekintetében is örven­detesen javult a helyzet az ideális cél, a tel­jes önellátás felé. Tudni kell ugyanis, hogy az országnak az összeomlás előtt hadiipara egyáltalán nem volt. Hogy rövid időn belül ezen a téren csodálatos eredményt tudtunk e'érni, két tényezőnek az érdeme. Az egyik a magyar munkásság nagy­szerű adottsága, amellyel a technikai munkát hamar megismeri és n szükséges szakismeretek elsajátítása után igen megbízható munkával támasztja alá a honvédelem célkitűzéseit, a másik pedig az, hogy egészen elsőrendű tech­nikusgárdánk, mérnökeink kiváló szakképzett­sége és áldozatkész munkája nemcsak évtize­des hiányok pótlását tette lehetővé, hanem a hadiüzemek teljesítőképességének korszerű színvonalra emelését is biztosította. A hadiiparban elért kimagasló eredményei pedig világviszonylatban is feltűnést keltet­tek. magyer ipar foglalkoztatása. Csakis akkor kerülhet szóba külföldi beszer­zés, ha a magyar ipar mindeddig nem volt be­rendezve az illető cikk gyártására. A légierők harci jelentőségének fokozása folytán különös fontosságú a polgári légolta­lom megszervezése. Arra a/ áldozatkészségre, mellyel a magyar állam költségvetése ez elmúlt évben a honvé­delemmel törődött, fényt vetnek a következő adatok: Az ál'ami költségvetés személyi kiadásai­nak 185 milliós emelkedéséből US millió esett a honvédelmi tárcára. A beruházások 51 milliós többletéből pedig (ennyivel volt több a magyar állata beruházása a legutóbbi költségvetésben, mint az előző) nem keve­sebb, mint 46 millió jutott a honvédségre. KODOLÁNYI: FUTÓTŰZ, regény, az emberről és népről a háború és forradalom .füzében, kve. .6 pengő. Egyéb uj Athenaeum könyvek: Ca’dwell: Tűz és vas, két. kötet 12 pengő. Zilahvné: Mit, mikor ive. 3.60, kve 4.80. slh. Lepagenál Kolozsvár. legvonzóbb szórakozóhelye a CAFRIBÁR Tévéz &övut 34. szám A honvédelemnek is vezérelve a magyar ipar foglalkoztatása — Honvédelmünk kiépítése terén semmi­féle áldozattól sem szabad visszariadnunk —- mondotta akkor a honvédelmi miniszter —* és honvédségünk ütőképességét még akkor is a legmagasabb színvonalra kell emelnünk, ha emiatt esetleg más szükségletek kielégi­1Dévi Jazz Elsőrendű dizőzök! Tánc reggel 5 óráig! A kék barlangban a bécsi kis Fvöliliel* zongorázik. Posi :pii 111 lr ■két. Centi’um-Fonsio Budapest, Vi mos Császár ut 22. — Tel. 315—147. Kellemes, tiszta szobák, ellátás­sal, tuűstaszobákban is rendkivi! o-'csen. I r t T, Magyar Szemle Budapest, Vilmos-császár-ut 2 6 1 . I Megrendelem fo'yóiratukat ............... év .....................................-............. I hón pjától kezdődően. Az'előflzetési dijat (egész évre 9.63 P., félévre 4,83 P.) I befizettem, következő hó !-én fizetem. Postai csekkszám: 22,300) Kérek ingyen mutatványszámot. I • Név, foglalkozás »

Next

/
Oldalképek
Tartalom