Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)
1940-11-27 / 271. szám
LX,!/ ÉV L OLYA NI,' 2 7 I." SZÁM. e; lf. szak rjéSL&m&mMi&te;:. - —tm» Tudományos intézet | He! éliilCd fftOlitóZtÉSái! Ü€ll pÓlOlDlá ’ 31 aiiOUli 3lÖIi§€ÍWCÍC§I€H A'z Ellenzék Jolyő évi november 23-i számában fenti einr alatt „Spectator“ tollából értékes cikk jálent meg. mely reán>utaíva arra. a feladatra, ami városunkra Erdély tudományos éjeiének felvirágoztatása ;terén vár, részletesen felsorolja azokat az intézményeket, amelyek itt a tudományok terjesztését, fejlesztést vannak hivatva. Az Egyetem, Gazdasági Akadémia. Erdélyi Muzeum, ősi kollégiumok, teológiák,; irodalmi és művészeti társaságok s a különböző középiskolák mellett kimaradt éppen azoknak az intézményeknek a megemlítése- melyek azt a tudományt szolgálták és szolgálják Kolozsvá- rótt* — igaz. csendes munkával —, amiből Magyarország lakosságának legnagyobb része él: a mezőgazdaságit — a m. kir. mezőgazdászát tudományos és kisérletügyi intézmények. Azt. hogy ezek az intézmények, kisérleti állomások (egyelőre kettő van újjászervezés alatt: a m. kir. Vetőmagvizsgáló Állomás és a in. vkir. Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomás, mindkettő a Monostori-ut 3. szám alatt) — bár egyik-másikuk működése a, nagyközönség előtt láthatóan csak az ellenőrző tevékenységben (az 1895. évi XLVI. t., c. — A mezőgazdasági termények, termékek és- cikkek hamisításának tilalmazásáról) nyilvánul meg, tényleg komoly, akadémikusait tudományos szervek és személyek állal is értékelt és megbecsült munkát végeznek, mutatja az is, hogy a Ferencz József Tudományegyetem szegedi száműzetése idején a természettudományi kar a szegedi mezőgazdasági kisérleti állomásokkal szorosan együttműködött; az Egyetem Barátainak Egyesülete egyik, jubiláris illését a szegedi Alföldi Mezőgazdasági Intézet nagytermében tartotta meg, . különös megbecsülése jeleként. Viszont a szegedi ki- sérletügvi intézmények: Növénytermelési Kísérleti Állomás, Kender-Lentermelési • Kísérleti Állomás, Talajtani és Agro.chemiai Állomás és Mezőgazdasági Vegykisérleti és Papri- kakisérleti Állomás szakemberei gyakran s igen értékes előadásokkal és bemutatásokkal szerepeltek ennek az egyesületnek tudományos ülésein. Reméljük, így lesz ez az Alma Mater és a kisérleti állomások hazatérése után is. az erdélyi mezőgazdasági tudomány javára. De bizonyítja a kisérleti állomások magasan tudományos színvonalát az is. hogy ezeket az állomásokat sok német, japán, hollandus, lengyel és más nemzetiségű szakember, tudós keresi fel állandóan. A kisérletügyi intézmények létezéséről a nagyközönség körében kevesen tudnak; sajnos, a mezőgazdasággal foglalkozókról is azt kell mondanunk. hogy kevesen ismerik ezeknek az az állomásoknak csendes, de kitartó s a magyar mezőgazdaság érdekében kifejtett munkáját s főleg ennek eredményeit. A magyar kisérletügy nem egy ny. r. egyetemi tanárt is adott az országnak, a tudománynak, nem is szátnitva a magántanárok egész sorát. Amint a hivatalos sajtóközleményekből tudjuk, a földművelésügyi minisztérium Erdélyben több helyen tervezi többféle, különleges szakmakörökben dolgozó kisérleti állomások - szervezését, felállítását; a 'legtöbbet ezekből Kolozsvárott, Erdély fővárosában tervezik felállítani. Ha jobban szétnézünk, azt látjuk, hogy a mezőgazdaság szentpontjából nálunk kedvezőtlenebb viszonyok között levő Német Birodalom növénytermesztési, állattenyésztési, nyersanyagtermelő eredményeinek, az önellátás megvalósítására irányuló hatalmas lendületnek forrásai és alappillérei éppen a kisérletügyi intézmények, melyek ott közismertek s igen nagy tekintélynek örvendenek. Hazai kisérleti állomásainkat, azok munkásságát — nemo propheta in patria sua — sajnos, a külföld jobban ismeri és értékeli, mint saját magunk . . . Nem szemrehányásként Írom ezeket, hanem azért: ismerjük és becsüljük meg azt, ami a mienk: érdeklődjünk a kisérleti állomások munkája iránt -— ha azok csendben dolgoznak is —, mert ezek az intézmények vannak hivatva a magyar, az erdélyi mezőgazdasági tndoraánvt a legmagasabb fokra emelni nemcsak az egyes gazda olcsóbb termelése és jobb értékesítése érdekében, hanem az egyetemes magyar mező- és közgazdaság javára is. R1GLER JÓZSEF, ni. kir. rnezög. kisérletügyi főadjunklus. MEGTALÁLTÁK MICHEL' ANGELO UTOLSÓ FESTMÉNYÉT. Kómából jelenti a (NST): Soresina városkában az ottani Madonna-templom építésénél Szent Ferencet ábrázoló képet talált ilc. amelyet a szignó tanúsága szerint Mieltel Angelo de Caravaggio festett 1600-ban. Az évszámból Ítélve, ez volt valószinüleg a nagy olasz mester utolsó miivé, amelyet nyílván valamilyen magasrangú egyházi méltóság ajándékozhatott , «»• soresinai templomnak. — jelentette ki Reményi-Schneller pénzügy miniszter a képviselőházba EgymiHiárdról feőzsí ftárofumiliiíMra emel.kedtsft a köilség- veiési ibsrabúzások, — Befejeződön a költségvetés vitája Ri üAREST, november 26. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Hétfőn délelőtt a képviselőház megkezdte a sorrendben az utolsó, pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalását. lashády Nagy András elnök J0 órakor nyitotta meg az ülést. Bemutatta Bárczay János képviselő levelét, amelyben közli, hogy államtitkárrá történt kinevezésére való tekintettel a Ház. egyes bizottságaiban viselt tagságáról lemond. Közölte azt is, hogy György József lemondott képviselői megbízatásáról. A VEZÉRSZÓNOKOK A Ház ezután áttért a pénzügyi tárca és a vele kapcsolatos költségvetési fejezetek tárgyalására A tárgyaláson az egyes pártok a következő vezérszónokokat jelentették be: Magyar Élet Pattja Krúdy Ferenc, Bemei Aladár és Donátit György, Nyilaskeresztes Párt: MatolcSy Mátyás, Magyar Megújhodás Pártja: Horváth Ferenc. Független Kisgazda Párt: Vásáry' István. Egyesült Keresztény Párt: Reibel Mihály és Szociáldemokrata Párt: Malasics Géza. AZ ELSŐ FELSZÓLALÁSOK Ezután Cseiényi Pál. a pénzügyi tárca előadója emelkedett szólásra. A pénzügyi tárca költségvetése tükre egyúttal a kormány közgazdasági politikájának is. Magán hordozza és kifejezi azt a szociális gondolkozást, amely eltölti a kormányzatot. Kéri. elfogadását. Mielőtt az elnök az első vezérszónoknak megadta volna a szót. Blidinszky László a Ház legutóbbi ülésén tanúsított magatartása miatt ii nép élv esen bocsánatot kért a Háztól. Palló Imre visszavonta sértő szavait, aruelye- l két a Ház legutóbbi ülésén Witz Bélával j szemben használt, majd Matolcsy Mátyás, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka kezdett 1 beszélni. Felszólalásában a jövedelemmegoszlás és a körzetviszonyok arányosításának- szükségességét bangoztatta. Javasolta a nagy jövedelmek megszüntetését, A költségvetési javaslatot nem fogadta el. Krúdy Ferenc elismeréssel szólott. a magyar pénzügyi közigazgatás kiválóságáról1, i Hangoztatta, hogy a közigazgatást pénzügyi téren szakszerűen, minden vonatkozásban átgondoltan 3 központi irányításig kell vezetni. Meg kell törni azokat a törekvéseket.- melyekben a régi szocialista-liberális rendszer hívei a köz- és magánvagyonok feloszlatását vallják irányelvül. A javaslatot elfogadja. Horváth Ferenc helyeselte az erdélyi kölcsön kibocsátását, de a hitelélet szélesebbkor ii kiterjesztését nem látja megvalósítót trial, A javaslatot nem fogadja el. Rajniss Ferenc a képviselőház legutóbbi ülésén tanúsított magatartásáért a Házat ünnepélyesen megkövette. Reibel Mihály a Keresztény Párt vezérszónoka örömmel látja, hogy az állástalan diplomásokat elhelyezik. Az állami tisztviselők és alkalmazottak fizetésének rendezését kérte. A javaslatot ellőgadja. Vásáry István a Független Kisgazda Párt vezérszónoka az egységes adózási rendszert sürgette. Bemei Aladár a MÉP második vezérszónoka hangoztatta, hogy a pénzügyminiszteri költségvetést reálisan állították ősz- sze. A javaslatot örömmel elfogadja. Ezután Maróthv Károly a képviselőház legutóbbi ülésén tanúsított magatartás miatt ünnepélyesen megkövette a Házat. Malasics Géza a Szociáldemokrata Párt szónoka az adómentes létminimum emelését sürgette. Hangoztatta, intézkedni leéli, hogy a magánvállalatok is járuljanak hozza a 7 százalékos fizetésemeléshez. ■A javaslatot nem fogadta el. Donátit György az állami alkalmazottak nagy számát kifogásolta. Megállapította, hogy a címek és rangok túlzott beállítása nem megfelelő. A javaslatot készséggel elfogadja. Meskó Zoltán rámutatott arra. hogy u kormányzat pénzügyi ■ és szociális téren óriási haladást telt. Legszigorúbb büntetés kirovását kérte vaiu- takihágasökban. A javaslatot nem logadja el. Meg mi adüiíafii a honínnhíorával felgyülemlett fdk€kef Balás Károly az egyenes adónemek túlméretezett arányát kifogásolta. Hangoztatta, hogy ez az infláció veszélyével fenyeget. Meg kell adóztatni a konjunkturális útim felgyülemlett tőkéket. Hangoztatta, hogy az összegyűjtött tőkéket nem adják bankokba és nem forgatják. Az infláció veszélyét ez még inkább magában hordja. A költségvetést helyesnek találja és azt készséggel elfogadja. Budinszky László a doliányieremléssel kapcsolatos kifogásait hangoztatta. A javaslatot nem fogadja el. Báró Vav Miklós rámutatott arra, hogy az idei rossz szőlőtermés miatt kártalanítani kell a szőlőtermelő községeket. A javaslatot elfogadja. Vitéz Imrédy Béla hangoztatta, hogy átfogóbb gazdasági politikára van szüksés. A gazdaságpolitikai célkitűzések az egyes tárcák között elaprózódnak. A hitelpolitikát a termelés sikerének érdekében a maximumig fokozni kell. A javaslatot nem fogadja el. A PÉNZÜGYMINISZTER VÁLASZ- BESZÉDE Ezután Tors Tibor elnök be'rekesztette a vitát és Reményi-Schneller Lajost kérte felszólalásra. . A pénzügyminiszter rövid beszédben reflektált az egyes felszólalásokra- Rámutatett arra, hogy a kormányzat nehéz helyzetben volt a költségvetés összeállításánál. Sok igény halmozódott fel: elsősorban, a visszacsatolt országrészek igénye, másodsorban a hadsereg igénye és harmadsorban a szociális igényelt. Hangoztatta, hogy két évtized mulasztásait kellett, pótolni. Nem lehet azt kívánni, hogy aránylag rövid idő alatt minden elintézetlen kérdést megoldjanak. A költségvetés benyújtásakor — mondotta — kifejeztem mindazt, amit a kormányzat gazdasági és pénzügyi politikájáról el akartam mondani. Most néhány elhangzott kérdésre válaszolok.-— Az egyik képviselő összehasonlítást tett az 1914. évi költségvetés és a jelenlegi költségvetés között. Az adatok netn alkalmasak az összehasonlításra. Az állam feladati, őre 1914-ben merőben más volt. Szociálpolitikáról egyáltalán nem volt szó, más volt a hadsereg felszerelése is. Azt is kifogásolják, hogy a fejenkénti egyenes adózás évi 140 pengő, amibe nincs belefoglalva a községi adó, holott ez az adóösz- szeg a községi adót is tartalmazza. Kifogásolják, bogy tulnagy az áliami tisztviselők száma, holott a többi tárcák költségvetésének tárgyalásán, még pedig minden oldalról, a személyzet szaporítását követelték. VÁRATLAN KIADÁSOK Váratlan kiadások is voltait: a tavaszi nagy árvíz károsultjainak mégsegitése, a katonai szolgálatra bevonultak aratási szabadságának megváltása. A kormányzat 40 millió pengőt fordított, közmunkákra való beruházásra. Ez az összeg az újabb munkaalkalmakat teremtő beruházásokkal 60—7G—80 millió pengő hitelkeretet jelent. Többen nz adózási rendszert illetik kritikával. Nem helytállók azok' a fejtegetések, hogy a nagybirtokok megterhelésé nines arányban a kisbirtokok megadóztatásával. E részről a beruházás 630 millió pengőre rúg. A társulati adózások reformja következtében tavasszal még duplájára emelkednek. Hangoztatta a miniszter, hogy nincsenek spekuláción alapuló konjunktúra lehetőségek. A honvédség vészére történő szállításokat az árkormárivbiztosság a legszigorúbb kalkulációk alapján ellenőrzi. A forgalmi és egyenesadó kivetésével kapcsolatos kifogásoknak a statisztika mond ellent. A NYEREMÉNYRÖLCSÜNÖK ÜGYE A továbbiakban Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter a nyereménykölcsonölt kibocsátásával leap- csolatosau hangoztalta, hogy mindenki meg lehet győződve arról, hogy minden egyes fillért hasznos célra fognak, fordítani. Lehetőséget nyújtanak arra. hogy a kistőké- sek is jegyezhessenek. Reméli hogy a nemzet átérzi a hivó szót és megfelelő arányban járul hozzá ennek az akciónak a sikeréhez. LESZÁLLÍTÓT I ÁK A Z ÁLOGHÁZI KAMATLÁBAT Hangsúlyozta a miniszter, i.ogy a mai viszonyok között szükség t an hitelakció kiszélesbi Lései e. A jövő évben megszűnik a gazdavédettség intézménye és szélesebbkor« hitelellátás valósul meg komoly természetű célokra. Természetesen kellőképpen ellenőrizni fogiák. hogy a bejelentett célokra forditják-e a pénzt. A valorizáció kérdéséről beszélve, a miniszter megállapította, hogy ez nagy nemzeti áldozatot jelent, de azon lesz, hogy a spekuláció ne használhassa ki. Bejelentette, hogy a zálogházi kamatlábat 2 százalékra szállította le. A tisztviselők fizetésrendezéséről szólva kijelentette, hogy e tekintetben az előléptetéseket biztosítani kell és meg is kei: adni az egészen kiváló tisztviselőknek a jobb cicin,f~ netel lehetőségét. 5 égül bejelentette hogv a költségvetési beruházások 1 mii!tárd ösz- szege 2.800 millióra szaporodott, mely összegből 160 millió már be is fizetődön. Hangsúlyozta, hogy továbbra is szükség van a nemzet erőfeszítéseire, bogy á nagy nemzeti célokat elérhessük. A Ház a költségvetést mind részleteiben, mint általánosságban elfogadta s ezzel a jövőévi költségvetés tát gyalusa be is fejeződött. Az elnök bejelentette, hogy gróf Toldaia- ghy Mihály erdélyi képviselő ezen megbizaíú* sáról lemondott. Az elnök napirendi indítványára a Ház úgy határozott, hogy legközelebbi ülését holnap, kedden dé előtt 10 órakor tartja, melyen a tnegajánlási törvény javaslat letárgvalását kezdik meg. Csia Sándor személyes megtámadtatás címén szólalt fel ezután a miniszterelnöknek a titkos társaságokra vonal kozó uralására interpellációjában adott válaszában felszólalását nagy zajjal fogadták a jobboldalról. A Ház hétfői ülése délután 6 óra 10 perckor zárult. A hét filmjei , BEL AMI {Játssza a Capitol:) A századvégi Paris bűvös és könnyelmű levegője sugárzik a vászonról. Egy eltűnt világ romlott s mégis oly kedves figurái: hűtlen szépasszonyok, kánkánt járó táncosnők, az életet hazardul élvező párisi férfiak, A film német és mégis franciás. Csaknem hibátlanul eleveníti meg e maupassanti világot, melynek központjában h nők barátja, a szépfiu áll, aki asszonyok segítségével lesz újságíró, képviselő, majd miui-szter, de aki nem tul- ostoba ahhoz, hogy lemondjon kegyelmes arí állásáról, ha kell s legyen újra: bel ami, egy szép nő oldalán. Willy Forst természetes és jó színész, csak éppen a charme, a bűvölni tudás s a köny- nyedséguek az a vegyüléke hiányzik belől, ami el tudja hitetni a leié áradó női rajongást Száraz, kissé tulészaki a vidám párisi szépfiu szerepéhez. Olga Csellova szebb s fiatalabb mint valaha, az ttj sztár Yese Werner: egyéniség és csupa élet. Legfranciább s legpári sibb az együttesben. a szellemes arcú. csúnya Hilde Iliid ebrand: idegesen vibrál, mint egy versenycsikó s mindent elhiszünk neki. A párisi oparebál, az ingyenkabaré eiu adása, a Bois-ban kocsizó s a csónakázó pú- risiak, a világkiállitás remekül beállított jelenetei. a ruhák, a muzsika s az unalmas*: egy jelenetre sem váló szellemes történet s legjobb német fiímvigjáték egyikévé teszi . Bel Amit. Aki szereti \\ illy Forstot, nézi meg okvetlenül. (M, L).
