Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)
1940-11-24 / 269. szám
Aha 20 pillér i<> lej) .iu j x 0 L >: t *- r n , Q ro2: í ţ V í* r »• J - Ő :. YVT.i.lA büdapeg? Szerkesztőség és kiadóhivatal.- Kolozsvár, Mussoliniul 1. Telefon: 1 l—09. Nyomda: Egyetem-iitea 8. szám. Telefon sz.: 29—23. L X I, É VFOL V A M, 2 ó 9. S 7 Á M. ALAPÍTOTTA BARTtlA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatót OR. ORO IS LÁSZLÓ ibiwhwsb»» ««awBraHi V A $ A R N A P K i a (1 ó l u 1 a j <1 on os: PA I. L A S R. T* Kolozsvár. Előfizetési" árak: havonta 2,tÖb negyedévre 8, félévre 16, egész évre 32peng®. nana KOLOZSVÁR, 1940 NOVEMBER 24. „Ha bizonyos modern formábban (efujulí problémához ériiistb: egy soknyelvű ország vezetésének feladatéhoz“ — mondotta gróf Teleki Pál miniszterelnök, A zsidótörvény végrehajtása, a nemzetiségi tarvény és egyéb fontos kérdések a képviselőit űz előtt, — Közigazgatási reformot jelenteti be a miniszterelnök BUDAPEST, november 23. A Buda- pesti Értesítő jelenti: Az állami költség- vetés képviselőházi tárgyalása vége felé közeledik. Hatra vau még a miniszterelnökségi és az ezzel kapcsolatos több kisebb költségvetési fejezet és a pénzügyi tárca költségvetésének letárgyalása. A jelek szerint a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalása a jövő bét hétfőjére tolódik át. Ez esetben a megajánlás! törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása nem fejeződik be a jövő héten, hanem csak december első napjaiban. KÉT ERDÉLYI KÉPVISELŐ LEMONDÁSA BUDAPEST, november 23 Az MTI jelenti: A képviselőház pénteki ülését Tors Tibor alelnők 10 óra után pár perccel nyitotta meg. Bejelentette, hogy dr. László Dezső és Kölcsey Ferenc főispán i kinevezésük miatt képviselőházi megbízatásukról lemondottak, amelyről további intézkedés végett értesíti a miniszterelnököt. A. MINISZTERELNÖKSÉG KÖLTSÉGE ETÉSE , Következett a miniszterelnökségi tárca és a vele kapcsolatos költségvetési fejezetek tárgyalása. Dünáth György előadó ismertette a miniszterelnökségi tárca költségvetését. Lényeges változás tobbé- kevésbé csak az ország gyarapodásával kapcsolatban és a tisztviselői illetménye csökkentő rendelet hatálytalanítása folytán-állott he. Az ország területi megnagyobbodása következtében a miniszterelnökségi sajtó- osztály feladatköre is kiszélesedett, amennyiben a visszacsatolt területek sajtójának átszervezésével és megerősítésével, valamint az ottani újságíróknak a ’Sajtókamarába való bekapcsolásával előállott költségekről kellett gondoskodni, másrészt a világpolitikai helyzet következtében a sajtó egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Ezért szükséges volt olyan szervek és intézmények további kiépítése, és fejlesztő-, se, amelyek alkalmasak -arra, hogy a nagyközönséget tárgyilagosan tájékoztassák az eseményekről. A KORMÁNY NEMZETISÉGI . POLITIKÁJA .* A hazai kisebbségek és az idegenben élő magyar- állampolgárok gondozására megfelelő összeget fordítanak. A kisebbségek gondozására, előállított általányt arányosan állapították meg. A kormány nemzetiségi politikáját az érvényben lévő jogszabályok alapján folytatja, az ezeréves magyar tradíció alapján, amely e jogszabályok nélkül is megadja és megadta as itt élő nemzető ségeknek a teljes és tökéletes egyen- | joguságot a magyarsággal. ELLENZÉKI FELSZÓLALÁSOK ' Maróthy. Károly bírálta a miniszterei nökségi sajtóalap és az önállósitási alap közötti különbséget. A költségvetést nem fogadta el. Bencs Zoltán megállapította, j hogy a magyar sajtóorgánumban, amire Ş nemzeti szempontból igen nagy szükség j van, különleges okokból nem lehetett zsidó újságírókat kiküszöbölni. A cenzúrára vonatkozólag megállapította, hogy a mai viszonyok között szükség van rá. Az ilyen időben rendkívül veszélyes a cenzúrát: elengedni. Tekintve, hogy mind a* sajtó, mind a cenzura egyazon nemzeti célokat szolgálja, egyszer majd Összefognak. A költségvetést örömmel elfogadja. Vitéz .laross Andor, a Magyar Megújulás Pártjának vezérszónoka hosszasan foglalkozott a kormány sajtópolitikájával, majd a kormánypárti képviselők siirii közbeszólásától kisérve beszámolt, arról, hogy miért léptek ki a Magyar Élet Pártjából, A továbbiakban a sajtócenzura működését birálgaíta. Tors Tihor elnök a gyorsiró-jegyzetekből megá 11 apito11a. hogy vitéz Jaross Andor a cenzorokat ..ebes vadállataiknak nevezte s ezért, a kitételért a képviselőt utólag rendreutasíiotla. A NEMZETISÉGEK KÉRDÉSE ÉS A SZENTISTVÁNI ESZME Gaesy János a nemzetiségek kérdésével foglalkozott. Hangoztatta, hogy a történelmi múltra visszatekintve látjuk, a nemzetiségek sorsa mily szorosan összefügg a magyar nép sorsának kialakulásával Az ország minden polgárának, bármely népcsoporthoz is tartozzék, békés egyetértésben kell élnie a haza keretében. A szent- istváai gondolatot követte Magyarország, amikor a nagy nemzeti honalapit ás óta a magyarral egyenrangú állampolgárrá telte őket. Magy ár ország összes honpolgárainak biztosította az alkotmányban foglalt alapelveket, mely szerint a nemzetned:, mely oszthatatlan egység, a haza min den polgára egyenrangú tagja. Igaz, hogy a múltban voltak ellentétek: a világháború előtti hatóságok nem respektálták a nemzetiségek szabad nyelvhasználatát és nem voltak elég türelmesek, ezek az ellentétek azonban a jövőben nem ismétlődhetnek meg. Kijelentette, hogy a jövőt illetőleg a kormány a szentist- váni eszme alapján áll és az ország belsejében élő nemzetiségek számára kész megadni a lehetőséget, hogy szabad fejlődésüket biztosi thassák. népcsoportok problémása Klein Antal szintén kisebbségi kérdéssel, különösen a német népcsoportok problémáival foglalkozott. Kijelentette, hogy sváb származásánál és a magyar nemzet iránti hűségénél fogva joga van ezeket a kérdéseket érinteni, Hangoztatta, hogy a magyar—német egyezmény megbontja a nemzeti egységet és az sem magyar, sem német szempontból nem megfelelő, mert egyes szellemi ghettót alakit ki, melynek több a hátránya, mint az előnye. A maga részéről megjegyezni kívánja, hogy a németeket nem- kötelez-* hetik.arra, milyen népcsoporthoz tartozzék. Hangoztatta, hogy a "nemzeti összefogásban nincs tót, rutén és német, ő pél. dául sohase érezte magát háttérbe szorítva. Rokon a magyarsággal és az augosz-: tus 30-iki magyar—német egyezmény ellenére sém hajlandó a Volks Bulidba belépni. Magyar állampolgár itt minden nemzetiség minden egyes tagja, aki a nemzet fájdalmában, bánatában, Örömében egyaránt részt vesz. Miután azonban a kormány gazdasági politikájával nem ért egyet, a javaslatot herü fogadja el. Csoór Lajos hangoztatta, hogy igen sok magyarországi német foglalkozik azzal a gondolattal, hogy mikor lesz módjában visszaköltözni a német birodalomba ugy, mint ahogy azt a besszará-biai német népcsoportok tagjai tették. Kérte a miniszterelnököt, hogy a német kormánnyal fennálló kapcsolatok révén hozzon létre barátságos megállapodást a hazakivdnkozó magyar- országi németek visszatelepítésére. A javaslatot elfogadja. Serényi ‘Miklós gróf sürgette a zsidóknak az országból való kitelepítését. Hangoztatta, hogy meg kell akadályozni,-hogy a kereszté- 1 nyék házasságokat kössenek zsidókkal. A-javaslatot nem fogadja el. Mosonyi.Kálmán azt fejtegette, hogy; a rádió propagandát fejt ki a fennálló rendszer . érdekében. .A javaslatot, nem f<*- -igádja eb • ’• * NEMZETISÉGI BIZOTTSÁG . ALAKÍTÁSA Mester Miklós hangoztatta, hogy' a nemzetiségi kérdésben a ,magyar és magyar közöli, sok véleménykülönbség -merült' fel. Javasolta,‘hogy a parlament kebelében alakítsanak nemzetiségi bizottságot, melynek révén egyforma felfogás alakul ki a nemzetiségi kérdést illetőién. A javaslatot, nem fogadta eb Vájná Gábor élénken tiltakozott a baloldali sajtó szenzációhajhászása ellen. A továbbiakban azt az eszmét vetette fe!s hogy a rádióelőfizetői dijakat aszerint állapítsák meg, hogy a rádiólukijdonost hány lámpás készülékkel rendelkezik. A javaslatot nem fogadja el. TELEKI PÁL GRÓF MINISZTERELNÖK V ÁLASZBESZÉBE A délutáni ülésen Teleki Pál gróf miniszterelnök szólalt fel. Válaszolt a miniszterelnökségi tárca költsége vetési vitája soráu. elhangzott felszólalásokra. — Szóvá tették a közigazgatás egységesítésének kérdését -— mondotta többek között — és azt kívánták, hogy a miniszterelnök tényleges feje legyen az állami igazgatásnak, központi irányitó kéz álljon a miniszterek, és az egész közigazgatási szervezet felett. Ez* nekem szándékomban is van —- folytatta & miniszterelnök — és tudatában vagyok annak, hogy szükség van a mai időben a minisztériumok belső szervezetére és a közigazgatások reformjára, Már régen megmondottam, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozom és hogy komoly előkészületek vannak folyamatban. Ezután rámutatott arra, hogy ha kijelenti, hogy egy kérdéssel foglalkozik, rövid idő múlva megjelennek az interpellációk és- ugyanazt sürgetik,, amivel már amúgy is foglalkozik. Kalendáriumot állított össze arc©!,, hogy a képviselőházban, vagy az újságokba»! miként sürgették egyes olyan kérdések meg-* oldását, amelyeknek megvalósításához már- hozzákezdett. — Ha a kormány kezdeményez valamit» akkor megragadják ezt a kezdeményezést; ée jön a vád, hogy miért nem hajtja végre. így van ez a zsidótörvénnyel is. Én közmondásokból élek — folytatta — ezek az emberi bölcsességnek a legnagyobb tárházai, mert generációk bölcsességét tükrözik vissza Egy: ilyen közmondás: ..Lassan járj, tovább érszT Ha már az elején jól csináltuk volna meg azt a javaslatot, most nem kellene minduntalan ezzel foglalkozni és ha átgondoltuk volna minden problémáját, akkor nem kellene, szintén újra elővenni. A ZSIDÓTÖRVÉNY, — Átnéztem a törvényeket, megmondottam, amikor programot adtam, hogy folyta tóm ezt a kérdést és a törvényhozás elé terjesztem és elő is terjesztettem, de megmondottam, hogy láttam, hogy mindkettő helyett mást kell hoznunk. Nemcsak újat, de a fégi vonalat követve szigorítani, vagy enyhíteni rajta. Ezekben a kérdésekben más vágányokon kell elindulni, elsősorban az egyetemes országos érdekek vonalán. Az egyetemes*, országos érdekek vonalán a földreformban is az országos termelés szükségleteit kell figyelembe venni. A továbbiakban arra az elhangzott vádra válaszolt, hogy a zsidótörvény végrehajtásánál kevés büntetést szabtak ki és kevés az ellenőrző szakértő. Ezzel kapcsolatban számadatokat sorakoztatott fel. amelyekből kitűnik, hogy a zsidótörvény megszegőit a legszigorúbban megbüntették. ÁTKÉPZÉS ÉS ÖNÁLLÓSÍTÁS Az átképzésre vonatkozóan kijelentette, hogy-ezzel a kérdéssel szintén foglalkozott. Eddig 2000-eű nyertek átképzést és személyesen is vizsgáiig.a tananyagot. Ahol lelte- • tett,:igyekezett, az anyagot módosítani. Nem az volt a célja, hogy gyorsan ' és Tömegesen haladjon az átképzés, mert jobban szeret valamit jó!1 megcsinálni, mint szemfényvesztéssel előállítani. ■— Az önállósítást aláp jól és-rendesen működik. Az önállósítottak . is nagypu komolyan fogják fel dolgukat. A • kölcsönöknek igen jelentős részét részletekben már visszafizették. Ennek az intézménynek a megszervezésével tökéletesen meg lehetünk elégedve, ötmillió pengő kölcsönt veszünk fel az alap céljaira a pénzintézetektől és ez az összeg csaknem teljes egészében az újonnan visszacsatolt terü1 (Cikkünk folytatása a 3. oldal-on)
