Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-17 / 263. szám

i: x I, & V F Q i: y a m;-2 ü '% sz~a at. EJ.hBNZÉK A „HAMBURG! MENYASSZONY“ premierjéhez Drága jó — kolozsvári. •— közönségéül. hó­esést! meg nekem kíváncsiságomat és a/.t'is', hogy rettentő gondjaidban megzavarlak és magánügyedbe avatkozni bátorkodom akkor, amikor megkérdem, hogy hol voltál szerdán este? Ne haragudj! A legendáshírű kolozsvári Magyar Színházban szerdán este, Kulinyi Ernő és Vincze Zsigmond világszerte hires siáaeroperettjének, a ..Hamburgi meovasz- szcmy“*pak volt a bemutató előadása! Valamit nein értek és mint vidékről ide- •»akadt, kiváncsi természet, —- különösen ..uikgyar&ziiiház“ ügyekkel kapcsolatban — informálódni szeretnék. A színház vezérkara tiznapon át, fokozott szorgalommal készült erre az ünnepi előadásra. A művészi, tech­nikai és műszaki vezetők, nemkülönben az egész apparátus lázas tevékenységéből arra lehetett következtetni, hogy a kolozsvári ma­gyar színház nézőterére visszatér az 1922. év Julius 14-iki estéjének felejthe&tlen öröme, tűz«, mámora és lelkesedése,. • • De...Nem igy volt! Nem csak a mámor, a tűz, a lelkesedés nem volt ott. d.e hiányoztál Te is jó közön­ségem. Ali volt az oka érmék? Hiszen most nem kellett a rendőrség, sziguránea, fő­ügyész vagy színházi cenzor közbelépésétől tartanod. Most nem azt énekelte Cliohay Bá­lint.. hogy... „Szép vagy, gyöavörü vagy. Meseország'*... Ks neked nein kellett kipi­rult arccal, könnyező szemekkel a szomszé­dodra figyelned... lesnetek egymás titkos gondolatát, hogy ... ez most itt . . . nem Ma gya roi-*z á g-r ó! énekel!? 1922. julius 11-éu este a ..Hamburgi meny* asszopvj utolsó és szezonzáró-előadásának 1826 nézője ötször ismételtette meg azt a felejthetetlen slágert és csak Ja no vies igaz­gató figyelmes közbelépése akadályozta meg, hogy hatodszor is ne isméíeltessenek. ­Az egész nézőtér egy hatalmas nagy szív volt, amely hangosan dohogott attól a lázas érzéstől, amit az. a megnyirbált dalszöveg ki­váltott belőle. Akkor Choltay Bálintot -— Réthely Ödön, au Homţn Pál, Lotte-ot Kol* bay Ildikó, ma Kovács Kató játsztu. A r'en* deaést. akkor Izsó Miklós, ma Déésy Jenő Vé­gezte. A zenekart akkor is és ma is Stefani- desz József vezényelte. Akkor Romániában, — vagy ahogy mi éreztük — megszállott területen, idegen el­nyomás, szigorított ellenőrzés alatt éltünk’és megtelt a magyar színház nézőtere a Ham­burgi menyasszony“ előadásának varázsára. Ma, tizennyolcévi némaság után, a felszaba­dult Magyarhaiánkbaa, szabad és biztos ott­honunkban élünk és üres nézőtér fogadja ezt a történelmi slágert, amelyhez annyi keser­ves könny, annyi boldog pillanat és életeg- ziszteneiák tapadnák. ' Vagy már nem érdekel semmi az elmúlt 22 évből?... Ennek a ..Hamburgi meöyász- szoriy'4-nak vértanúi is vannak. ..! 'Vágy ta­lán azt is elfelejtetted már, hogy Kengyel Irént a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyar- országiért tiltották le a romániai, magyar színpadokról! És a Te .néhai kedvencednek, Neinéuyi Lilinek szintén ezért a daláért kel­lett elhagyni szülőföldjét?! Es azok a derék, bátor frontharcosok, ön­feláldozó mártírok- akik 22 éven keresztül megadással hordozták a töviskoszornt, akik esőben, sárban, hóban, fagyban, megtépve, megvérezve, az istállótól a köszinházig vit­ték a lelkűket, szivüket és .csendőrszuroqyok, szigurán.ca kémek a=szisztílása mellett min­denkor bátran és hangosan hirdették ma­gyar szót és játszók a „Hamburgi menyasz- szouy“-okat? A magyar nemzetnek e bátor közkatonáit büntetned nem szabad. Ok nem okai annak, hogy... a Te idegeid kimerültek. Ok is nagyon kifáradtak a huszonkétéveí hadjárat­ban; de ... ha megszólal a gong, ekd{étiil a nézőtér és szétuiegy -a függöny, ők újra ott vannak a helyükön! Nine; fáradság, kime­rültség. Ok játszanak . ... sírnak, nevetni k: táncolnak, énekelnek,, sirattatnyk, nevettet­nek és adják neked az egész életüket. . . és teszik ezt altban a boldogító örömérzefbeuv hogy Te ott vagy, gyönyörködöl bennük, örülsz és felvonás végén, — mikor újra vilá­gos lesz a nézőtér tapsolsz is -nekik. Drága közönségein-! Bocsásd meg nekem, szegény vidékiének, ha egy kicsit elkalan­doztam és oda nyúltam, ahova nem lett vol­na szabad, de nagyon szépen megkérlek, ne büntesd ezeket a derék magyar színészeket a közönyöddel. . . hanem azz-al, hogy az ilyen történelmi „Hamburgi menyasszony­oknál töltsd meg a nézőteret és ha felhang- martak a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magvar- ország'i-ok, jusson eszedbe az elmúlt buszon.- kétesztendő minden bánata, szomorúsága és büntesd meg őket azzal, hogy tízszer kelljen megismételniük ezeket a titokban oly sok­szor megkönnyezett slágereket. Dóin ohy 1st ián. rím i ff Kiiz«lelein a FoMkozi-tenner keleti medencéiéért ! Göföa'üipsaág, az .A.egei-'tötiö’öi* éa a. Liar cl an eUák jeléül j .tősége« — A mull kiiacíielmeitöi & ma Jtctt^deiméíg« — j Olaszország a kezdeményező szerepéiben Az olasz—görög háború újra felveti a Föld­közi-tenger, főleg a Földközi-tenger iceleli medencéjének kérdését, melyről egy német történetiró nemrég azt irta, hogy változatos partjaival, egymást érő öbleivel és szigetei­vel az emberiség hétezredéves nagy drámájá­nak színpada. Szellemileg, katonailag, politi­kailag és gazdaságilag az emheiiség ezen a vidéken olyan mennyei és ördögi tehetségek­nek adta ez alatt az idő alatt tanúbizonysá­gát, melyeknek hatása döntő eredményekkel sugárzott ki a földkerekség egész területére S ma megint, ügy látszik, hogy ez az arány­lag kis terület kerül, legalább egy időre, a nagy világmérkőzés központjába. A keleli Földközi-tenger egyik legfonto­sabb öblének, az Aegei-tengernek s az innen a Földközi.teYigev és Ázsia fejé vezető kapu­nak. a Dardanelláknak sorsáról van szó, ame­lyeknek birtoklása döutö fontosságú lehet a Földközi-tenger egész keleti felének és Szuez­nek a sorsára is. A Dardanellákra még min­dig tradivionális őre, Törökország vigyáz, me'lv eddig még nem sodródott bele a nagy küzdelembe. A görög sziget-tenger birtokosa azonban már belekerült a folyjon növekedő háborús keretekbe, ami különben az Athén által vállalt angol garancia miatt már jó ideje elkerülhetetlennek-is látszott. A GÖRÖG KOCKÁZAT Az 1914-.es. nagy háború után Anglia íavo* ; í BUDAPEST,. Vili. ÜLLŐI UT 60. Kérje mindenütt. ritja Görögország volt, mely Komái pasának • a görögök elleni győzelemig még kisázsiai te­rületeket is kapott és megkapta az olasz kéz­be került Dodekánézosz szigetek kivételével az Aegei-tenger összes szigeteit. Az Aegei- tenger görög birtoklásának kizárólagosságát az angolok azzal is biztosítani akarták,, hogy Bulgáriát nem engedték az A egei-tengerig jutni, holott a Kavaüától keletre elterülő ma cedon területeket Bulgária a Balkán-háború­ban megszerezte. Olaszország először békés utón akarta rábirni Görögországot, hogy vo­nuljon vissza az angol érdekkörtől, mely egy sem tudja őt megvédeni az olasz flotta ere­jével szemben, ba Anglia Földközi-tengeri mozgási szabadsága korlátozva van. A görög, politika ugyanis eddig mindig az volt, hogy­annak az oldalán.kell állapi, aki a Földközi-, tengeren erősebb. Anglia tengeri erejének i’elsőbbsége azonban a Földközi-tengeren ma már nagyon megrendült s ha, ami egyáltalán nem tekinthető kizártnak, a Ivrit birodalom szárazföld félöl elveszti uralmát Gibraltár és. Szuez fölött, hajóhada számára is szinte lehe­tetlenné válik a lezárt Földközi-tengeren való cselekvés, mig az olasz flotta cselekvési köre továbbra is a Földközi-tenger marad. Ár.ou- kiviil. Görögország, mióta az olaszok elhelyez­kedtek Albániában, nagy mértékben sebez­hető az albán határ felöl is, mert Albánia el­foglalása éppen ebbői a szempontból volt niesszelátó elhatározás Olaszország részéről. Az albán hegyek gazdasági szempontból i-.tni sok hasznot jelentettek Olaszországnak és Mussolini éppen olyan kevéssé szeré ti a ko­pár begyeket gyűjteni, mint .ahogy — Kaját szavai szerint —- sivatagokat nem gyűjt. Al­bánia elfoglalása azonban kulcsállást biztosi* lőtt számára észak,.- kelet- és- dél: , felél-egy­aránt és már előre kedvezőbb helyzetet te­remtett Olaszországnak a Fölközi-teugey ke­leti részén előrelátott küzdfiieűvbcm A az Aegei-tengeren az angol hatalom javára te­remtett helyzet megváltoztatásában. Ángba hatalmi állásának helytartója ugyanis az Aegei-tengéren a világháború titán Görögor­szág volt s az ottani sziget-csoport — első­sorban a katonailag megerősített Párósz és Máxosz szigetek, háttérben a Földközi-tenger nagy medencéjében fekvő Kréta szigetével, mintegy cerberusai úgy a kisázsiai partoknak, mint a Dardanelláknak. Érthető tehát, bogi' Anglia a görög—olasz háború kitörése után rögtön sietett csapatokat portra&zállitsm Krétában. Ez nem annyira az angol garanciá­val biztosított görög védekezés érdekében történt, mint a brit hatalom jól felfogott Földközi tengeri érdekeinek védelmében. AZ OKOS NO nem^ szenved, ha nem muszáj,; Kitűnő gyógy­szer menstruációs fáj­dalmak ellen az 1, !> ás s ostyái dobozokban gyógytárakben kapható ALOOC RATINE elfelejtett jelentősége most újra kezd előtér­be nyomulni. A világháború után az első' megoldás a tengerszoros újabb ..zabáddá téte­le volt, aminek érdekében egy nemzetközi bizottság korlátozta a török szuverenitást. A VILÁGHÁBORÚ Ur.ÁN* A helyzet azoubau rövidesen újra megvál­tozik. A Dardanella-kérdés egyik főérdekelt- je, Oroszország gyökeres átváltozáson ment •át. A‘ Kemál pasa által talpra állított törö­kök is megverik és kiűzik KUársiából az nj. reud őreinek delegált görögöket. 1 örök or­szág és Oroszország viszonya szituén meg'-ál, , tozik. Az orosz cári diplomácia alapelve 9 ö- rökország legyengitése volt. A szovjetoro5/. diplomácia azonban felfogta a félhold meg­maradt hatalmának jelentőségét és erősíteni egyekezett Törökország európai és kisázsiai helyzetét. Mikor a Monireaux-i .értekezleten- Törökország a Dardanellákra való jóga-inak 1 visszaállítását kérte, ebben a kívánságában legerősebben a szovjet megbízottja támogatta. Előzőleg (1929) már létrejött az orosz-török barátsági szerződés, mely a Dardanellákon való szabad közlekedés megengedése esetére, a Féke te-tengeri orosz flottának kiváltságot biztosit: Ezt a megegyezést a két ország ej- tudta fogadtatni a konferenciával is, ‘aminek következtében a törökökre rákényszeiiţei“ Dardanella-hizottságot is vi-sszaionták. : Orosz.- ország a konferencia határozata szerint Kéké­ben. korlátlanul használhatja a Dardanellák útját, mig más hatalom flottájából csak ki­lenc egység juthat a Fekete-tengerre,; azzal :i korlátozással, hogy egy hatalom összesen csak tizenötezer tonna, az összes hatalmak együtt­véve pedig csak harmincezer tonnányi hadi­hajóval szerepelhetnek a Fekete-tengeren, mig az orosz flotta korlátlanul kiépíthető, Oroszország ezzel a joggal nem-igen, élt, Fe- : kete-tcngf’i flott úját továbbra sem nagyon fejlesztette. Háború esetére az, egyezmény korlátlanul átengedi az olyan állam, -hajóha­dát, mely népszövetségi határozat alapján siet valamelyik megtámadott állam segítsége re. Ez a határozat a Népszövetség; hanyatlásá­val természetesen szintén, a papirhatárczatok ! közé került. Kíséri a Dardanellák kérdése sanßliar bar HORTHY MIKLÓS-UT 60.- TEL. 25-7.4-S.9 Minden este 10 órától nagyvárosi műsor, regşel 5 óráig tánc. 19 ra­gyogó gór!. Vasárnap, és ünnep­nap 5 órai műsoros tek. ; • A háború balkáni'kiterjedésének ezen a vonatán már a DardrueHák kérdése kísért új­ra, mely az egész tizenkilencedik sz.ázad fo­lyamán az cur-opai külpolitika leghonyoíu!- tably és legvitatottabb kérdése volt. Igazában szinte elkerülhetetlennek is látszik, hogy Európának ez az egyik lejívessseclelmese!d* viharkapüja kivi! 1 maradh,ásson a nagy kü»de­lem' kerertein,. mikor e földrész egész terüle­te remeg á kiizdedemlie minden' alapvető kér­dést vele sodtó harcoktól. A földrész alaku­lásának különös szeszélye képezte ezt a föld­nyelvet, amely 100 kilométer hosszan nyúlik ki a Baikân-feîszlgeţlio! é-s- két világrészt. úgy. választ el, bógy ázblc' távolsága e szorosban sokszor csak 500—1000 métert tesz ki. ..Aki a Dardanellákban ifr, az Ázsia kulcsát tartja kezében'4- Ez volt már 1809-ben au angol diplomácia felfogása. Anglia ezért már akkor arra kötelezte Törökországot, hogy zárja le a Dardanéliákat. Akkor Oroszországtól tartott. Az oroszok ugyanis minden erejükkel arra törekedtek, hogy a balkáni népeknek a török járomból való felszabadítása révén, kezükbe kerítsék á Dardanellák szorosát, melyet saját házuk bejáratának nevezlek. Mikor éz nem sikerüli, akkor olyan megoldást, szorgalmaz­tak, mely az oroszoknak szabad ki- és bejá- rást biztosított volna a Dardanellákon át. má­soknak azonban ugyanezt eltiltja.- Ez az állás­pont -maradt azután az orosz poiltika tradi­cionális törekvése egészen napjainkig. Török­ország inkább az angol álláspont felé hajlott és 1809-től egészen a berlini kongresszusig átmeneti változásokkal tovább is fennállott hadihajók számára a Dardanellákon és Bo.-z- porusra való átkelés tilalma. Ez a tilalom tmyhüil, vagy erősbödött ászérint, hogy a cártól, vagy Angliától tartott inkább a szul­tán/ A krimi háborúban szénvédett orosz ve­reség nyomán a párisi kongresszuson (1836) végleg feloldani próbálták a Dardanellák zár­ját, még pedig, úgy hogy az oroszok által belső orosz tengernek lekintett Fekete-ten­gert semleges vizi területnek jelentették ki. Oroszországnak ez a megoldás még kevésbbé felélt meg, mint a Dardanellák zárja a török kapussal. A berlini kongresszuson (187S) az­után zt a semlegi-sséget orosz óhajra meg­szüntették és a Daruariéllákaf ismét lezár­ták a nem török hadihajók elöl, A VILÁGHÁBORÚ ALATT Mindez akkor még főleg Anglia és Orosz­ország vetélkedése volt. Törökország ennek a pernek volt az eszköze. A helyzet , azonban fokozatosan, változott és más érdekeltségek is elhelyezkedtek - az Aru-nyszarv körül. A vi- lágháb&ruban azután Törökország teljesen ki­csúszott a két vetélkedő nagyhatalom kezé­ből, a „szerszám“ fellázadt a mester ellen. Német hatalom jelenik meg a Dardanellák mellett. A törökök Németország .segítségével visszautasitják angol és orosz hadihajók át­kelésének követelését a Dardanellákon, meg- akadályozzák a két nagyhatalom flottáinak egyesülését, feltartóztatják az orosz hadiszer- níánpntlést és elszigetelik a cári birodalmat. Mindezt egy szeszélyesen -alkot ott föld 1 • sál érik el. melvnek az- utolsó években kissé Új HATALOM JELENIK MEG A RÉGI KÜZDELEM SZÍNPADÁN Így nyúlt át a Dardaueilák körüli k'izd-!- lem történeti része a mai háborús válságba, mikor a Földközi-tenger, keleti medencéje és ruelléktengefei sorsának intézésébe tti HatU- lóm szól bele erős haderővel támogatott bar talmi szóval. A régi Róma mai örököse, az iij olasz impérinm érvényesíti itten hatalmi jo­gait. Cdaszok és Németek a keleti Földközi ten ger minden részéből kiakarják szorítani a- brit hatalmat, mely ezt a tengert régebben i hirodalom főütőcrének nevezte. Azóta - sike­rült vérkeringését részben a kiterjedt óceáni utakra levezetnie, a Földközi-tenger azonban az angol tengeri utak jövője szempohl]ibói semmit sem vesztett jelentőségéből. Az olasz támadás Görögország ellen aiighanem -egyik részét képezi a nagy stratégiai mozdulatok­nak. mély északról és délről egyidejűleg akar­ja ’harapófogóba szorítani a J öldközi-tenger keleti sarkában elhelyezkedett angol hafai mat. A harapófogó alsó ága . L vldaból halad előre Egyiptom felé. A felső ag Görögorszá­gon át tör kelet és délkeit,.felé. ennek útja azonban olyan érdekköröket is érint, melyek­nek állásfoglalása a háború most következő fejezetének legérdekesebb kezdései közé tar­tozik. A -Földközi-tenger körüli küzdel­mekben a kezdeményezés ma Olaszország ke­zébe került s a kezdeményező mindig előny­ben van azzal sz.eraben. aki érdekeit tisztán védekezéssel igyekszik biztosítani. (— I me HIVATÁSOS és ÚRVEZETŐK részére beiratkozások a SOFŐR ISKOLÁBA megkezd dók. A (aiifolvomra mé > leitet beiratkozni. A íanitás ok'eve- les gépészmérnökök szakszerű ve­zetése, mellett. — Alindenneratt fel­világosítás az iskola ni hel/iségében ÁRPÁD-UT 32 SZÁM alatt nyerhető, amely azelőtt'Petőfim te i 18 nla' volt. I tűm r*wi A«ÍCMt!H«|réS?CN FORD, CHEVROLET és egyéb ame­rikai gyártmánya kocsikhoz a ’eg- jobban beszerezhetők: ßftOWN tS S/ L \ VíMi ltrtl amerikai autóalkatrész behozatal: Budapest, VI. Jókai-ucca 26. sz. AlJTŐTELEP és használt alkatrész árusítás: Budapest, V., Ipoly-u. 15. Közös íelecon: 129—486. szúrn.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom