Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-11 / 234. szám

EIIENZáK 19 4 0 október 11. sorini. Inkább <i~ utolsó sziliig elpusztu­lunk, semhogy még egyszer megengedjük mt, omi untéul. I székclyscg jelentőse­ge főleg abban fejezhető ki. hogy létéé fi­t's fennmaradásáéul Erdélynek visszacsatolt részét is megmentette. 11a a székelység a kolrli haláron nem nuradt \ulna meg nemzeti öntudatában, akkor az uj határ uein mehetett volna odúig. — Azonbau az uj határ az általános hely­zettel a gazdasági nehézségeket is fokozza. "Vasúti utaiuk. kereskedelmi gócpontjaiuk, heszervezett fogyasztópiaeoink vesztek el. Mégis határozotton ki kell jelentenem, hogy nines az a nehézség, szenvedés, amit türelemmel ne viselnénk: azért, hogy az ősi magyar hazához visszakerülhettünk. (Hosszantartó éljenzés es taps.) Egyre ke­lünk mindenkit, arra. hogy azt a nehézsé­get. amely a mi életünkben jelentkezni fog, senkise használja fel elégedetlenség szitására és a kormányzat gondjainak megnövelésére. Ami minket ér, az esak reánk tartozik. A SZÁSZOK KÉPVISELŐI — Az erdélyi románság képviselői még viseletében itt ölnek közöttünk szász testvé­reink is. Velük együtt ültünk a bukaresti szenátus­ban és képviselőházban és közős kisebbsé­gi problémánkat a legteljesebb testvéri vi­szonyban beszéltük meg. Üdvözöljük őket itt és egy üt (munkálkodá­sukat szeretettel várjuk. ..MINKET NEM VEZET A BOSSZÚ ÉRZETE!“ — Az erdélyi románság képviselői mé nincsenek itt közöttünk. Azokat az okokat, amelyek elmaradásukat egyelőre megokolttá teszik, a képviselőház tegnap megvitatta. Az erdélyi románok a bukaresti parlamentben legfájóbb sérelmünk felsorolása közben min­dig azt ismételgették nekünk, hogy: ..Men­jetek Budapestre!“ Eljöttünk. De csak ak­kor jöttünk el, amikor visszajött az a föld is, -amelven éltünk és annyi küzdelmet folytat­aeumt250j tünk. Nagy keserűséget okozott nekünk, de azért I , , minket nem vezet a bosszú turele, ami összeegyeztethetetlen a magyar jellemmel. .1z egyiittélö népek' örök sorsa a békés együttélés feltételeinek keresésére utal és ebben mi felajánljuk' jússolgnlutuinkat es törekszünk' arra, hogy ebben n hazában boldogulásukat megtalálják'. ha liliomunk léle és biztonsága ellen nem törnek. — A magyar honvédség megbámult szel­leme és felkészültsége a biztosíték arra, hogy mi többet nem juthatunk abba a sorba, ami­ben voltunk. Ezért ebben a honvédségben bízva, bizalommal fordulunk az Ege k U fá­hoz, hogy Erdélyi Himnuszunk szavai sze- riut: „Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem!” AZ ERDÉLYI KÉPVISELŐK ÜN­NEPLÉSE Pál Gábor szavait a Iláz minden oldaláról kitörő lelkesedés és taps fogadta. A Ház régi tagjai helyükről felállva újra melegen üdvö­zölték erdélyi társaikat. Elsőnek a miniszter- elnök sietett Pál Gáborhoz, hogy kezet szo­rítson vele, majd sorra üdvözölték a kor­mány többi tagjai és n pártvezérek is egy­más után gratuláltak neki. Az elnök az ülést ezután öt percre felfüggesztette. AZ EGYETEMI TÖRVÉNYJAVASLAT A szünet után Tasnádi Nagy András elnök bemutatta a Háznak Pécs szab. kir. város kö zönségének feliratát az Erzsébet Tudomány­egyetem teljes egészében való fenntartása érdekében. Ezután áttértek a napirenden szereplő javaslat, a Ferencz József Tudo­mányegyetem újjászervezéséről és a Horthy Miklós Tudományegyetem felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Szabó Gusztáv előadó ismertette a javasla­tot. Hangoztatta, hogy az a kolozsvári egye­tem visszahelyezését célozza. Kérte a javas­lat elfogadását. Ezután Hóman Bálint kul­tuszminiszter állott fel szólásra és a képvi­selőház nagy tetszése közben ismertette a javaslatot. jövőre szeHemi végvárunk lesz. ez a/. egyetem. DK. BALOGH AKT UK FELSZÓ­LALÁSA Ezután Balogh Artur, n kolozsvári egye­temnek hosszú időn át volt tanára szólalt fel. Végtelen boldogsággal tölti el, hogy az ősi kolozsvári egyetem újra megkezdheti mű­ködését. A javas utót elfogadja. HOZZÁSZÓLÁSOK AZ EGYETEMI JAVASLATHOZ M atolesy Mátyás a régi kolozsvári egye­tem szellemi sugárzóerejét méltatna, majd javaslata kapcsán kifejtette a Nyilaskeresz- te.s Párt álláspontját a magyar ok'atás és a nevelés kérdéséhen. A javaslatot nem fogad­ja el. Somogyi Ferenc helyes’1! a javas at intéz­kedéseit, hogy Ko ozsvár visszakapja ősi egyetemét és Szeged város, amely annyit ál­dozott az egyeteméri, Horthy Miklós nevét viselő uj egyetemet kap. Helyesli a javaslat­nak az egyetemi tanárok díjazására és a tandijak mérséklésére irányuló intézkedé­seit is. Ezután Pécs város közönségének ké­rését tolmácsolta. Rész.’eilesen fe'tárta, liogv Pécs város egyeteme. tipikusan a Dunántúl egyeteme és o’yan kulturgócpont volt ez az egyetem, hogy mink ni'gcronkitáia a bo- cné,-zt' 1 tndo/iiaiivi kai ideig eiio» meg*/unt' - tcM-vel hátrányos lehet. Vásári István volt az, utolso felszola.ó. Hangoztatta, hogy a javaslat címé ve] ellen­tétben nagyon tuilyon és fájllá utas intézkedé­seket tartalmaz, mert a-z neuicuak Debrecent, Szegedet és Pécset érinti, banei i — meggyei- zödcM* szerint a magyar szellemi kultúrát is. Nehéz lie.yy.etben van. áruikor a j-vas al­ta. szemben log.alt állást, pont rnai Hamm. amikor az erdélyi képviselők e őször jelen­tek meg a parlamentben. A javaslat, amely most megcsonkítja az. egyetemeket, olyan intézkedéseket tar t amaz, arne veket a bá­rom város közül egyik sem láthat szívesen. Statisztikai adatokkal igazolta, hogy a felvi­déki hal gatók 22 százaléka, a kárpátaljai hallgatóknak legnagyobb része a debreceni egyetemre jár. Éppen ezért a maga részéről nem járu hat hozzá a javaslathoz és azt nem fogadja el. Szirinyei-Merse Jenő ezután a vitát félbe­szakította és javasolta, hogv a Ház bo'nap délelőtt 10 órakor tart-a legközelebbi ülését, amelynek napirendjére a ma tárgyalt javas­latot tűzte ki. A Ház az indítványt elfogadta es az. ü és két óra előtt néhány perccel ént véget. Az erűéiül Képviselőn az országzászlóná! flóman Bálint holtusiminisztcr beszéde BUDAPEST, október 11. (A Búd. Ért. je­lenti, a Magyarország Írja.) A képviselőhöz ülése után az erdélyi képvise ők átvonultak a Szabadság-térre, hogy az OrszágzásZló előlit tisztelegjenek. Az Országzászlónál fiatal munkáscserkészek és leventék álltaik félkör­ben zászlókkal és érdé yi címerekkel. Paái Árpád dr. árvalányhaj és gyopár csokorral díszített koszorút helyezetlt el az erdélyi képviselők nevében az Országzász'ló tövében. Szavaiban kifejezést adott annak az öröm­nek. hogy az Országzász ó e'őtt állhatnak. De fájdalom él bennünk — mondotta — odaát maradt sorstársaink iránt. Meghatót­tan tett fogadalmai, hogy mindnyájan sziv- vel-lélekkel kapcsolódnak bele a tönténéhni Magyarországért folyó munkába és küzde­lembe. Cselényi Pál országgyűlési képvise'ő mon­dott ezután rövid beszédet, majd az erdélyi képviselők ..Kelet“ szobra elé vonultak, ahol Bodnár Sándor kisgazda, országgyűlési kép­viselő, babérkoszorút helyeizetit el. Elhangzott a Himnusz s a képviselők néma tisztelgéssel adóztak a szobornak. Ezután még több tör­ténelmi emlékművet láiogatlak meg az er­délyi képviselők. A Basler Nachrichten szerint: — Meghatott lélekkel terjesztem a tör- | vénvhozás elé a javaslatot. Meghatott lélek- i kel, mert az egy nagy történeti eseménynek, ű keled és erdélyi részek visszatérésének a következménye. Erdélyi testvéreink hazaté­rése ut-án első feladatunknak tekintettük olyaa javaslat benyújtását — hiszen az isko laév kezdetén vagyunk — amellyel meg kell szerveznünk a visszatért területek közokta­tásának ügyét, nehogy a visszatért magyar ifjakat bárminő károsodás érje szellemi téren. Hangoztatta ezután a miniszter, hogy a te­rület átadása után a miniszterelnökkel együtt Erdélybe utazott és ott saját maga irányítot­ta a szervezési munkálatokat, munkatársai­val kidolgozta az erdélyi közoktatásügyi ter­vezetet. A helyszíni szemle eredménye volt az a rendelet — folytatta ezután a minisz­ter — amelyet a napokban bocsátott ki a visszacsatolt területek közoktatásának, a nép- és középfokú iskolának. Az oktatásnak ideig­lenesen az 1940—41. évre terjedő szabályo­zása és rendelete alapján október 15-én az erdélyi iskolák nagy részében megkezdődik a tanítás, a többi helyeken pedig később, no­vemberben nyitják meg az iskola kapuit. A Kolozsvári cauelem jelentősege A kultuszminiszter ezután ismertette a kolozsvári egyetem keletkezését és nagy múltját. Hangoztatta, hogy a magyar állam az erdélyi egyetem fejlesztésére alapításától egész a világháborúig rengeteg áldozatot ho­zott. Korszerű egyetemi épületet, jól felsze­relt klinikákat, kórtani intézetet állított fel. Az oktatás szolgálatára közvetlenül a világ­háború kitörése előtt felépittette Kolozsvárt Magyarország egyik legmodernebb és Euró­pának egyik legelső könyvtárát, a Ferencz József Tudományegyetem és az Erdélyi Muzeum együttes anyagának elhelyezésére szolgáló könyvtárat. — Ezt az egyetemet találta Kolozsvárott a román impérium — folytatta ezután a mi­niszter — amikor húsz évvel ezelőtt bevo­nult. Húsz év alatt igyekezett az egyetem színvonalát fenntartani túlságosan sok tan­szék egyesítésével és e mellett igyekezett a színvonalat emelni bizonyos tudományos, de kissé propagandisztikus munkássággal. Most, amikor kivonultak, a felszerelés egy részét elvitték. Húsz évvel ezelőtt elvették, ami volt, húsz év után elvitték, ami még ott volt. Egyes helyekről nem vittek el mindent, a közintézményekből csak a felszerelést és a tudományos anyag egy részét vitték el, de vannak intézetek, amelyekben csak csupasz falak maradtak. Ezután rámutatott' arra, hogy gondoskodni kellett azokról a módozatok­ról, miképpen lehetséges a tanítást az er­délyi egyetemen folytatni. Hangoztatta, hogy igyekeztek a lehető legszerényebb keretek közé szorítani igényeiket a félsze­relés és a taneszközök tekintetében, de a legmagasabb igényekkel lépett fel a sze­mélyi igények tekintetében kiváló tudósok kiválasztásval, a leglényegesebb dolgok pótlásával. A kolozsvári egyetemnek a régi színvonalát kell fenntartani, de emelkedni is kell szin- voaaban, mert a kolozsvári egyetemre két­szeres igazság az, hogy az egyetemi tanár­nak hármas feladatai van, A tudomány mun­káUsa, az ifjúság oktatása és — talán a legfontosabb — az ifjúság jó magyarrá ne­velése és az ifjúság egészséges, korszerű vi­lágszemléletének kifejlesztése. Elismeréssel szólott1 a magyarországi há­rom egyetemi városról, Debrecen, Szeged és Pécs városáról, amelyek húsz év alatt igen nagy áldozatot hoztak a-z egyeitemek érde­kében. — Ennek eMénérei — mondotta Hóman Bálint kultuszminiszter — mégis áldozatot kívánunk ‘tőlük. Áldozatott! kívánunk min­den polgárától1, Debrecen, Szeged és Pécs vá­rosoktól, áldozatot kivánunk Kecskemét, Szeged és Miskolc városoktól, valamint az itteni felekezeteklől is, amelyek jogakadé­miákat t.alrtanak fenn a kolozsvári egyetem teil jes kiépítés eérdekében. Kétségtelen, hogy ezek a városok nagy áldozatokat hoztak a ma­gyarságért, a kultúráért, a művelődésért, de senki olyan áldozató,!, nem hozott a magyar művelődésért, a magyar tudományért, mint a most közénk visszatért erdélyi városok. Az egyetemi jelleget és működésének sikerét nem a karok száma határozza) meg. A négy karnál fontosabb az, hogy a meglévő karok teiljesek legyenek és az egyetemen alapos oktatás foilyjék. Tisztelettel viseltetik a három város la­kosságának aggodalmával szemben, azonban mégis arra kéri őket, nyugodjanak bele az intézkedésbe, mert a helyi érdekeknek hát­térbe kell szorulniok az egyetemes nemzeti érdekek mellett. — A magyar fiada’.'sághoz innen, a képvi­selőházi asztaltól intézek fellszólitást; hogy a pályaválasztásnál ne a pillanatnyi konjunk- turából induljanak ki, hanem az újjászerve­zés igen nehéz feladata elé irányítsák tekin­tetüket — mondotta végül — ezért sürgősen kell letárgyalnunk a javaslatot. Aggodalmak merültek fel a tanárok kinevezésére, a tan- dijpótfásra vonatkozólag is. Ezekkel a kér­désekkel behatóan foglalkoztam. Hóman Bálint, kultuszminiszter végül1 han­goztatta, hogy j a kolozsvári egyetem felá’litása áldozató- j kát kiván minden magyartól és különösen i az erdélyiektől, de reméli, hogy az ottani egyetem újjászervezése megfelelő lesz és A Romáméba küldött német kiképző-csapatok feladata őrizni az ottani oiaimazöket GENF, október 11. (MTI.) A ..Basler Nachrichten“ beriini levelezője közli a wilhelmstrassei kijelentéseket a Romániá­ban tartózkodó német csapatokra vonat­kozólag. A Romániába küldött kiképző csapa­tok — irja a tudósitó — azt a feladatot kapták, hogy őrizzék meg az ottani olajmezőket. Ez a küldetés egyébként Antonescu tá­bornok egyenes kérésére történt, miután a román hadsereg újjászervezése maga- sabbrendii irányítást igényel és feltétlen szükség van annak teljes műszaki kikép­zésére. A német csapatok jelenléte ezen­kívül tökéletes biztonságérzést jelent az átalakulás nehéz munkáját vállaló roméin államnak. Berlinben biztos jeleket látnak aziránv- ban, hogy a tengelyhatalmak politikai meglepetéreket és politikai támadásokat tartogatnak készenlétben. Ami eddig tör­tént. az csupán bevezetője annak a hadá­szati támadásnak, amely a Balkánon meg fog indulni Anglia ellen. A Journal de Geneve is hasonló fejte­getésekbe bocsátkozik és rendkívül jelen­tős fordulatokat vár az újabb hadászati terveket illetően, de nem tesz célzásokat annak földrajzi színterére vonatkozólag. A biztosíték kérdése BUKAREST, október 11. (Transkonti­nental Press jelenti.) A Romániában tar­tózkodó német csapatokról szóló hírekkel kapcsolatban a Transcontinental Press bu­karesti tudósítója megállapítja, hogy ez a jelenlét a tengelyhatalmak részé­ről Romániáinak nyújtott biztosítékkal van összefüggésben. A Romániában tartózkodó német csapa­tok a kiképzés céljából léptek román te­rületre, hogy segítséget nyújtsanak Romá­niának a belső újjáépítésben. Romániának a belső ujjárendezés következtében előál­lott helyzettel kapcsolatosan nyugalomra van szüksége. Egyébként Antonescu tá­bornok egyenes kívánságára történt, hogy ezekben a nehéz órákban közvetlen együtt működés létesüljön a román hadsereg és a tengelyhatalmak hadseregei között. A német csapatok romániai tartózkodásával kapcsolatos összes más kombinációk tehát alaptalanok. Németország nem akar mást, mint azt, hogy a Duna-medencében rend legyen. E csapatok katonai kiképzésben részesítik a román hadsereget és Antonescu kérésére bizlositják a romániai olajmezők védel­mét. (MTI.) RÓMA, október 11. (MTI.) A „Gior- nale dTtalia“ belgrádi tudósítójának je­lentése szerint a német-román katonai együttműködés a legmélyebb benyomást keltette jugoszláv körökben. Belgrádban kezdetben azt hitték, hogy Németország Romániának nyújtott biztosítéka csak für- mai jellegű, most azonban meggyőződhet­tek arról, hogy ez a szavatosság ünnepé­lyes kötelezettségvállalás volt. Most lát- hárják, hogy mi a különbség a ten.geíyha-' talmak és London szavatossága között. Az olasz íapludósitó cikkében megemlíti, hogy a német csapatoknak, amelyek fo­lyami hajókon mennek át Romániába, Belgrádot is érinteniük kell. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg* választékosabb kiv'telig, legolcsóbban az íliíenzék könyvosztályában, Kolozs­vár, Mátyás király -Ka 9. DíA g?y a. . r. _____ az első magvar repülőidül. — Liöaaasok f%S\J -f UiSZsj&ít kezdete : 2.45, 5, 7 és. Ö órakor pontosan. ZUGNAK A SZIRÉNÁK (Szárnyas dandár) Aktuális filmregény a levegő és légvédelem, légoltaiom hőseinek bravúrral telt izgalmas életéből. Fősz. Rajnay Gábor, Zala Karola, Lukács Margit, Vérres Lajos és Mihályfíy Béla. Műsor előtt a legújabb MAGYAR és UFA híradó. Helyárak: páholy 1 Pengő. I. hely SO fillér. 11. hely 65 fillér. Knémay-gv 50 üli ér.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom