Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-02 / 226. szám

ÁRA 10 FILLÉR LEM

wtíw«* ^‘"BUOjresî

Ország^áz-tér parlament

Szerkesztőség cs kiadóhivatal s Kolozsvár, Monostori-nt 4. Telefon 11—09, Nyomda : Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29-23.

ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatói DR. GROIS LÁSZLÓ

Ki a dótulaj denos: PÁLL A3 EL T. Kolozsvár. Előfizetési árak; bsvoota 2«TG, negyedévre 8, félévre .16, égés* évre 32 pengő

LXI ÉVFOLYAM, 2 2 6. SZÁM.

SZERDA

KOLOZSVÁR, 1941 O, KÍTÓjB)E!R 2,

Gróf Teleki Pál miniszterelnök

nagy beszédei íartoii ,az erdélyi

a Magyar Elei Pórijának értekezletén

BUDAPEST, október 2. (MTI.) A Magyar Országos Tudósító jelenti:

A Magyar Élet Pártja kedden este rendezte a nyári szünet után első pártértekezletét, amely iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. A teremben a kormány tagjainak emelvénye mögött helyezték el a falon a kormányzónak, valamint a miniszterelnöknek és a külügyminiszternek nemzeti szalaggal feldíszített fényképét.

Vay László báró országos elnök 7 óra után nyitotta meg az értekezletet. Hosz- szantartó ünneplésben részesítették a mi- niszterelnököt megjelenésekor.

VAY LÁSZLÓ ORSZÁGOS ELNÖK MEGNYITÓ BESZÉDE

Vay László báró országos elnök megnyitó beszédében a keleti és erdélyi országrész visszatéréséről szólva, többek között ezeket mondotta:

— Most, amikor 22 évi rabság után erdélyi magyar véreink egy része hazatért, úgy érzem, első gondolatunk azok felé száll, akik annyi megaláztatás, szenvedés

és üldöztetés után ismét magyar levegőt szívhatnak és újra szabadon lehetnek magyarok. Meg kell emlékeznünk a baráti nemzetekről, akiknek támogatásával a magyar igazság előbbre haladt.

— Főméltóságu Kormányzó Urunk húszéves országlása alatt bölcs előrelátással, atyai gondoskodással vezette a nemzetet, Szeretet és hála veszi körül ezért a Kormányzó Urat és imádságunkban arra kérjük a Mindenhatót, tartsa meg liosz- szu évekig, hogy vágyaink teljes eléréséhez vezethessen bennünket.

— Meg kell emlékeznünk a nemzet büszkeségéről, a magyar honvédségről. Büszkék vagyunk rájuk, mert őrtállásuk nélkül ma nem ünnepelhetnénk.

— Mindannyian hálatelt szívvel és szavakkal mondhatunk még köszönetét pártelnökünknek, Teleki Pál miniszterelnök urnák. Meg kell emlékeznünk Csáky István külügyminiszter úrról, akinek nevét a nemzet szeretettel és rajongva emlegeti.

Az országos elnök ezután kegyeletes szavakkal adózott az időközben elhunyt párttagok emlékének.

Gróf Teleki Pál miniszlebeszéde

Beszéde után igen nagy érdeklődés kö- , zepette Teleki Pál gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. Foglalkozott a bécsi döntés előzményeivel, méltatta jelentőségét, majd a legnagyobb elismeréssel beszélt a magyar nemzeti hadseregről.

— A bécsi döntés történelmi beállításával — mondotta — ezúttal nem akar foglalkozni, mert hiszen szerdai képviselőházi beszédében szól erről.

— • Egyet mondhatok — folytatta — amit Németország és Olaszország eldöntött, az részükről jól elgondolt volt. Amennyire hozzájárullak ahhoz, hogy a döntésig jutottunk, azt mondhatom, a mi részünkről jól megfontoltuk a dolgot és akármennyire nehéz volt is erre az útra lépni, meggyőződésem most is, hogy az helyes volt.

— Azt hiszem, mondhatom, nem adtam

fel ezekben a nehéz időkben semmit sem állami függetlenségünkből, sem szabad akaratunk gyakorlásából és nem adtunk fel semmit a nemzet eminens érdekeiből sem. A közeli dolgok felelősségét érezve és a nemzet messzenéző történelmi felelősségérzetével próbáltuk lelkiismeretünk szerint ezt a nehéz és nagy ügyet, a nemzetnek ezt a nagy és nehéz történelmi próbáját e pillanatban úgy megoldani, ahogy az lehetséges volt.

— Természetesen mély fájdalom tölt el bennünket az odaát maradt magyarokért.

Mondhatom — saját személyemre vonatkozóan — nem is kívántam örömrészese lenni, csak azután az erdélyi föld és az erdélyi felszabadult, örömujjongó nép meglátása volt az, ami visszahozta belém az örömet és az életkedvet és — még hozzátehetem — annak a munkának a meglátása is, amelyet ott végezni lehet és amelyet végezni kell. A munka egyrészt az oftlévő magvarokért,

másrészt a népek megbékéléséért folyik.

Végigjártam Erdélyt

i€

ff

— Végigjártam Erdélyben — azt hiszem, 30 helyet és így beszámolhatok a látottakról. Mondhatom, a magyar állam bevonuilása, a magyar állami szervek munkájának a kezdete a legnagyobb elismerést, megnyugvást, örömet és bizalmat kelti.

— Tehergepkocsiink. amelyek a csapatok után élelmet vittek, amikor üresen jöttek visszafelé, a román hadsereg katonáit, akik hazájukba akartak visszatérni, nemzeti válogatás nélkül felvették és vagy haza, vagy legalább 50—80 kilométerrel hátrább vitték. Ez igen nagy benyomást tett. De nagy benyomást tett a fegyelem és az is, hogy mindent fizettek és ngy vitték el. Óriási benyomást keltett a hadsereg ereje és felkészültsége. Mondhatom, a MÁV kitünően működött. a posta is igen jól, ami pedig a katonai közigazgatást illeti, az is jó, helyenként egyenesen kitűnő,

• ••

— A teljesítmény, mondhatjuk, messze felette áll az előbbi bevonulásoknak.

IDŐSZERŰ ERDÉLYI KÉRDÉSEK

— Első munkánk — a katonai közigazgatásé is — a gazdasági pillanatnyi ellátás munkája. Nem találtam mindenhol olyan rossz állapotokat, mint ahogy vártuk és a termésben sem találtam mindenütt olyan rosszat, nagyon sok helyen bizony rosszabbat, mint ahogy vártuk.

— Ami a közlekedést illeti, utolsó utam után a kereskedelmi minisztérium 48 óra alatt berendezte a repülőjáratot.

— Gondoskodni fogunk a Székelyföldnek a forgalomba való bekapcsolásáról. Kidolgoztuk a szélesvágányu vasút tervét, amely az egész Székelyföldet a legjobban kapcsolja bele a forgalomba.

— Általában az egész vonalon Wtak és

vaunak pillanatnyi és távolabbi állandó feladatok. Ennek a szélesvágányu vasútnak megépítése például hosszabblélekzetü és állandóbb jellegű feladat, viszont pillanatnyi feladatokat is meg kellett oldanunk. Ennek során hozzáfogtunk a keskenyvágányu vasútnak Marosvásárhelytől északkelet felé való kiépítéséhez, amelyből 16 kilométer hiányzik és igy Marosvásárhelyt is bekapcsoljuk, Székelyudvarhellyel is legalább lesz vasúti összeköttetés.

— Vannak hosszulélekzetü feladatok is, például az iskolák ügye. Elhatároztuk, hogy az iskolák október 18-án megnyílnak. Célú ik, hogy ott a tanuló kárt ne szenvedjen. Még az erdélyi gazdasági intézmények voltak azok, a.nelyek a magyarság megtartása érdekében a legtöbbet tettek 22 év alatt. Összehívtam az

erdélyi gazdasági élet vezetőit. Tanács formájában foglaltam össze. Gazdasági bizottságot is létesítettem. Végül a földreformot tanulmányozó, a román földreform kedvezményeit tanulmányozó bizottságot is felállítom,

— Ezek azok, amiket Erdélyre nézve akartam mondani. Sokkal többet is mondhatnék, de azt hiszem, ezzel jellemeztem a helyzetet.

— Sok nehéz kérdésünk lesz. A cél rendkívül nehéz lesz, de igyekeztem mindent megtenni, amit lehetett. Most megindul a politikai élet, megindul lent is, de arra figyelmeztetem az erdélyieket, lassan, fokozatosan kapcsolódjanak bele, mert hiszen nem ismerik még a politikai életet.

ERDÉLY PARLAMENTI KÉP- VISELETE

— Azokkal a törvényjavaslatokkal kapcsolatosan, amelyeket holnap a Házban benyújtunk, tehát

a visszakerült területekről szóló inkorporációs törvényjavaslattal kapcsolatban be fogunk hívni képviselőket és be fognak jönni és ki fognak neveztet* ni felsőházi tagok is.

A nyári szünet után most ismét megindul a munka. A nyári szünetet kissé meghosszabbították az erdélyi részek visszatérésével kapcsolatos események. v Alkotmányjogi és közigazgatási intézkedések

— Erdély visszatérésével kapcsolatban a Főméltóságu Ur kegyelmet adott. Tudom, hogy ez a kegyelem feltűnt, némelyek aggályosnak látták, szeretném mindjárt hozzáfűzni — azt hiszem, sokan még aggályosabbnak látták azt, hogy azt a bizonyos 3400-as rendeletet a belügyminiszter felfüggesztette. Szeretném e tekintetben a tisztelt pártértekezletet megnyugtatni, hogy ez a kegyelem miniszter- elnöki program volt már aznap, amikor a miniszterelnökséget vállaltam. Ezt sokan tudják azok közül is, akik érdekeltek. A 3400-as rendeletet pedig mindenkor ege szén felesleges dolognak tekintettem, mert nem ilyen rendőri, hozzá végrehajthatatlan rendőri intézkedésen alapul az állam ereje.

— Vannak azonban más feladatok is, mint az ország újjászervezése. Én mindazokkal a kérdésekkel, amelyek mind alkotmányos életünk, mind a közigazgatási

szervezet és annak berendezkedése, mind gazdasági életünk átalakítását érinti, hónapok óta foglalkozom.

— Beszélnek alkotmányreformról. Az úgynevezett alkotmányreform nem azt jelenti, hogy mindent felforgatunk és csinálunk valami egészen mást, amelyet ma találunk ki, hanem jelenti azt, hogy megsokasodván az állami élet feladatai és az állami életben a képviselők száma, lassanként megnyílt a szakértelem és a hozzáértés. Az érdekképviseletek is, amint fejlődnek, lassanként jobban látják meg a maguk és szemben vele az állam érdekeit, valamint az egyetemes érdekeket is.

— A közigazgatási szervezetet át kell ala kitani úgy, hogy ugyanazoknak, tehát a fele lősekneh vezetésével olyan legyen, hogy le gyen benne sablonszerű apparátus és egy má sík — olyan is. amelyik a nem sablonszerű munkát végzi és végül legyen benne olyan szervezet, amelyik a sürgős kérdésekkel foglalkozik.

Gazdasági átalakulás

— A harmadik nagy témakör a gazdasági átalakulás. A termelés beosztásában való részvételt Európa többi nemzetével egyetértésben kell kialakítanunk. E tekintetben bizonyos szerepünk is van a Duna-medencében és a környező országokban. Ebből következik minden egyéb, akár ipargazdasági, akár pénzgazdasági.

A KOLOZSVÁRI EGYETEMI TÖRVÉNYJAVASLAT

— A visszatért országrész képviselőivel tárgyaljuk le az első törvényjavaslatot, a kolozsvári egyetemi törvényjavaslatot, illetve általánosan az egyetemi törvényjavaslatot, mert a Ferenc József Egyetem hazatérése és az újjáalakítás a többi egyetemre is bizonyos kihatással lesz. Megnyugtathatom Debrecen, Pécs és Szeged képviselőit. — elsősorban, mint egyetemi tanár — hogyha ezek az egyetemek bizonyos mértékben kisebbednek, vagy csonkulni is fognak valamiben, komolyságukban növekednek. Mert az olyan egyetem, amelynek minden karán túl kevés a nrofessxor és ameivwiek kevAg tanszéke van, csak egyszer teljes egy évben, akkor, amikor a rektor és a 4 dékán megjel enik az ornátusban az asztalnál. Az egyetem csonka egész évben, mert minden ka.ran hiányoznak a tanszékeik. Ha azonban az egyes városok egyetemeiről egyaránt elviszünk, a többi kart jobban kiépítjük, akkor az ilyen egyetemek tulajdonképpen tökéletesebbekké válnak.

— Az egvetemi törvényjavaslattal sietnünk ke)M. Sürget bennünket a pénzügyminiszter, aki a költségvetéssel jön.

— Ezen kivid vaunak beterjesztendő törvényjavaslatok. elsősorban a kárpátaljai. Munkában tehát nincs hiány. Ülésszakot is kell majd berekeszteni, mert ha az erdélyi képviselők bejönnek a képviselőházba, a bizottságoknak is át kel! alaknlniok.

Teleki Pál gróf ezzel fejezte be beszédet. A miniszterelnök beszédét a pártértekezlet. bosszú tapssal fogadta. Ezutáu Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter a román ura-; lom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek az anyaországhoz való visszacsa- tolásáról szólott-