Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-10 / 233. szám

jl 940 október 10. ELLENZÉK KmsnmvEmJK^mmiwmmaaKmm NH mondod giro! Teleki miniszter- elnök a kormány ug gazdasági és politikai célkitűzéseiről? BUDAPEST, október 10. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Teleki Pál gróf miniszterelnök fogadta a Magyar Táv­irati Iroda munkatársát és előtte a ma* gyár kormány legújabb gazdasági és politikai elhatározásairól a következő nyilatkozatot tette: FONTOS ELHATÁROZÁSOK — A kormány az ár- és munkabérpolitika terén fontos elhatározásra jutott.. Az ezekre vonatkozó rendeleteket a Budapesti Közlöny a közeli napokban közli. Nagyfontosságu kérdésekről van szó, szükségét érzem tehát annak, hogy a legszélesebb körű nyilvános­ságot tájékoztassam elhatározásaim okairól. A MEZŐGAZDASÁGI POLITIKA —- Többféle szempontokat kellett figye­lembe vennünk. Ezek részben a magyar gaz­dasági élet huzamos ideje tartó fejlődésével kapcsolatosak, részben az európai háború kihatásainak tekinthetők, részben pedig ősz- szefüggnek azzal az országterület újabb gya­rapodással, amely a nemzetet uj, nagyszabású feladatok elé állította. A világgazdasági vál­ság kitörése óta a kormány céltudatosan tö­rekedett arra, hogy az akkor katasztrofális világpiaci árzuhanás közepette a mezőgaz­daság helyzetén segítsen. Ezt nem csupán szociális megfontolásokból tette, hanem azért is, hogy biztosítsa a mezőgazdasági termelés folytonosságát és fokozását, amely mindnyá­junk jólétének az alapja. Konnányom már hivatalbalépésétől kezdve olyan mező- gazdasági árpolitikát folytat, am?ly nem csu­pán a termelés fenntartásának biztosítására, hanem annak fokozására is igyekezett ösz­tönzésül szolgálni. — Amikor tehát bizonyos mezőgazdasági termékek árának felemelését határoztuk el, most a már évekkel ezelőtt megkezdett utón haladtunk tovább, mert csak azokat az árakat emeltük fel, amelyek növelése nélkül az egyes mezőgazdasági termelési ágak fej­lesztése biztosítható nem volna, sőt azokban a közellátást veszélyeztető visszafejlődésre kerülhetne sor. A kormány éppen ezért a mezőgazdásági árak mostani megállapítása­kor figyelemmel volt az üzemanyag és az egyéb termelési költségek drágulására. Nyo­matékosan ki kell azonban jelentenem, hogy a mezőgazdasági árak emelésekor természete­sen nem vihettük el odáig a személyi fogyasz­tás célját, hogy a mezőgazdasági iparcikkek drágulásáért is kártalanítsuk a gazdát. Egyéb­ként a mezőgazdasági árak emelésének ter­mészetesen határt szab az is, Hogy a magyar belföldi árszínvonal nem szakadhat el az or­szág legfontosabb irányitó piacain, elsősor­ban Németországban és Olaszországban elér­hető áraktól, már pedig köztudomásúan eze­ken a piacokon az árak nem emelkedtek. — Az egyes mezőgazdasági' árak emelke­dése természetesen visszahat áz élelmezés költségeire. Természetesen ez jóval kisebb mértékben, hiszen csak egyes termékek árá­ról vän szó, másrészt a kormány' is gondos­kodik arról, hogy az élelmezési költségeket glkotó kiskereskedelmi árak emelkedése a legkisebb mértékben korlátcztassék. A FOGYASZTÓ RÉTEGEK ÉLETÉ­NEK ENYHÍTÉSE — Hangsúlyozni kivánora, hogy egyidejű­leg a kormány az élelmiszerdrágulás révén érintett fogyasztó rétegek életének enyhíté­sét is szem előtt tartja. E végből gondosko­dik a munkabér és a legkisebb tisztviselői fizetések emeléséről. Ezeknek a uagyfontos- ságu intézkedéseknek a célja., hogy az élel­miszer drágulásával teremtett költségtöbble­tet ellensúlyozza. A munkabérek és a tiszt­viselői fizetések rendezésének ideje most ér­kezett el, amikor a mezőgazdasági árszínvo­nal és az abból adódó élelmezési költség végleges kialakulására számíthatunk. AZ ÁRALAKULÁS FONTOSSÁGA — Az áralakulásban szerepe van a külön­féle adók és az egyéb közterhek felemelésé­nek is. Az adóemelésnek célja éppen ezért az, hogy az államegyetem termelésének a szokottnál nagyobb részét biztosítsuk a köz­célok számára, ez pedig csak úgy lehetséges, ha mindenki az eddiginél nagyobb áldozatot vállal a nemzet céljainak szolgálatában, va­gyis ugyanakkor a saját céljait szolgáló fo­gyasztást korlátozza. Ezért az áremelkedé­seknek arra a részére, amely a fokozódó Parftettezési munkálatokat jutányosán vállat Lörmcz! & Go. közterhekből adódik, a dolog természeténei fogva nem volt szabad figyelemmel lenuüuk. AZ IPARI ÁRAK ALAKÍTÁSA ÉS AZ ELLENŐRZÉS — Egészen más szempontok vezették a kormányt az ipari árak alakítása és az el­lenőrzés terén. Az iparcikkek drágulási fo­lyamatát a kormány árpolitikájával1 igen je­lentősen mérsékelte. A kormányt az ipari termelés irányítása terén is szociális meg­gondolások vezették. E végből gondoskodott arról, hogy a szűkösen rendelkezésre álló nyersanyagból ne luxus fogyasztási cikkek készüljenek, hanem kizárólag olyan állandó tömegfogyasztási cikkek, amelyek a legszéle­sebb néprétegek szükségleteit elégítik ki. A kormány gondoskodni fog ariól, hogy ezek­nek az ára alacsonyan tartassák. Mindezekre való tekintettel a kormány a munkabérek­nek és a fizetéseknek most elhatározott ren­dezésével egyidejűleg ezeket rögzítette is. A MUNKANÉLKÜLISÉG VESZE­DELMÉNEK LEKÜZDÉSE — A kormány elhatározásai során minde­nekelőtt azt tartotta szem előtt, hogy a szé­les néprétegek szempoujaból döntő fontossá­gú lehető teljes foglalkoztatottság fenntartá­sa és biztosítása és hogy a munkanélküliség veszedelmének elébe vágjon. 1 parkodtmk mindenkinélr kielégítő jövedelmet és megél­hetést biztosítani. A kormány tehát megteszi mindazt, ami a nyugodt megélhetés biztosítá­sához szükséges. — A mai nehéz időkben a terheket köz­vetlenül vagy közvetve mindenkinek viselnie kell. Közvetlenül úgy, hogy a közterhek emelkednek, közvetve pedig úgy, hogy az életszínvonalat bizonyos mértékig le kell szállítanunk, vagyis hogy nem úgy élünk, ahogy szeretnénk, de választanunk kell: vagy nagy nemzeti céljainkat valósítjuk meg, ak­kor is, ha a jólét rovására megy, vagy csak anyagi jólétre törekszünk nemzeti céljaink rovására. A választás nem lehet kétséges és nem hiszem, hogy lenne magyar ember, aki ne vállalná a nemzeti éddozatot örömmel és szívesen, ha tudja, hogy az országépités fő­feladatainak megjavításához járul hozzá. waMammmjmtgmmmffi&iiBMBsmmmmssaí nagyfontosságu értekezletet tartott az erdőig! református egyházkerület missziói Tanácsa KOLOZSVÁR, október 10. (Saját tudósí­tónktól.) Tegnap délelőtt tartott ülést az Erdélyi Református Egyházkerület Missziói Tanácsa Vásárhelyi János püspök elnöklete alatt. A Missziói Tanács ülésén résztvett: Dr. Tavaszy Sándor püspökhelyettes, Vásár­helyi Jánosné, a Református Nőszövetség el- nökuője, dr. Imre Lajos teológiai professzor, egyházkerületi belmissziói előadó, dr. Darkó Ákos egyházkerületi előadó tanácsos, vala­mint az egyes missziói munkaágak vezetői és titkárai. A gyűlés tárgyalás alá vette azokat a kér­déseket, amelyek az anyaországhoz való visszatérés alkalmából merültek fel az Er­délyi Református Egyház missziói és szociális alakulatainak: a Nőszövetségnek, Férfiszövet­ségnek, Ifjúsági Keresztyén Egyesületeknek, Leányszövetségeknek, Vasárnapi Iskolai Szö­vetségnek, a belmi3sziót és külmissziót intéző különböző egyesületeknek életében. Megállapította az értekezlet, hogy egyházi alakulatainknak a múltban is végzett nem­zetnevelő és nemzetépitö munkájának tovább folytatásáról a jövőben is kíván gondos­kodni. Munkáját továbbra is az egyház keretében, az egyház irányítása alatt, mint belmisszói szolgálatot kívánja végezni, de meg van győ­ződve arról, hogy egyházi hivatásának való legteljesebb engedelmeskedés által végzi a legnagyobb nemzeti szolgálatot is és kapcso­lódik bele abba a munkába, amit az anya­országi református magyarság eddig is vég­zett államunk életében. Ennek az elvi határozatnak szellemében szögezte le az értekezlet, hogy lámogutni kíván minden állami és egyetemes jellegű, nemzettsársadalmi munkát, amely Erdélyben szociális és kulturális téren megindul, vagy már munkában is van. Ezeknek a mozgal­maknak a támogatását pedig örömmel fogad­ja a maga munkaterületén, az egyházi moz­galmak által eddig is gondozott szociális jel­legű intézmények kiterjesztésére és megerő­sítésére. Az anyaországi egyházi és felekezetközi mozgalmakkal eddig is létesített kapcsolato­kat tovább kívánja fejleszteni a Missziói Ta­nács, oly módon, hogy az itt kialakult mun­kák és mozgalmak egysége és szervezeti ke­rete fenntartassék. A kapcsolatok felvételé­vel és kiépítésével éppen ezért nem az egyes szervezetek vezetőségét, hanem magát a Missziói Tanácsot bízták meg. Az uj munkaév megkezdésével kapcsola­tosan közelebbről külön füzetben munka- programot jelentet meg a Missziói Tanács, az ifjúsági és a leánymunka titkárai pedig október 14-én a vidéki központok megláto­gatására útnak indulnak. Újjászervezik az erdélyi cserkészetet Zápolya-utox 6. és Szentegyhäs utca 1. (Csoae-ouKráaiíla). KOLOZSVÁR, október 10. (Az Ellen­zék tudósítójától.) Minden ország jövője ifjúságában rejlik. Ezt a megdönthetetlen elvet idejében felismerték az erdélyi ve- zetőférfiak, főképpen az egyházak, ame­lyek intézményeket tartottak fenn, amely­ben előkészitették az ifjúságot az életre. Az előkészítés tekintetében kiváló ered­ményeket hozott úgy erkölcsi, mint anya­gi tekintetben a cserkészet. A társadal­mi élet minden vonatkozásában lehetett látni dolgozni a cserkészeket. Hol tábor­ba szálltak, hol ünnepélyeket rendezlek, hol kirándulásokra indultak, gyűjtöttek, vagy vonultak vissza otthonaikba és élték a cserkészek benső, meleg, a lélek fe­gyelmén alapuló életét. A román uralom utolsó éveiben erősza­kosan megszüntették a cserkészet intéz­ményét és igy a magyar csapatok is kény­telenek voltak tevékenységüket felfüg­geszteni. Az uralomváltozás után azon­ban teljes erővel megindult a munka és az ujjászervezkedés. BESZÉLGETÉS PUSKÁS TANÁRRAL Munkatársunk beszélgetést folytatott Puskás Lajos tanárral, a mozgalom szel­lemi vezetőjével, aki a következőket mon­dotta: — 'Az erdélyi magyar cserkészet újjá­szervezéséhez két nélkülözhetetlen té­nyező szükséges: testületek és vezetők. Testületek, mivel csakis ezeknek támoga­tásával alakíthatók csapatok az érvény­ben levő rendelkezések szerint és veze­tők, akik körül a testületek által támo­gatott ifjak tömörüljenek, hogy végre­hajtsák a cserkészet, a cserkészélet prog­rampontjait. A testületek lehetnek gim­náziumok, iskolák, egyházak, egyesüle­tek vagyis minden olyan intézmény, mely az ifjúság jövőjének előkészítésével fog­lalkozik, parancsnok lehet minden önzet­len és áldozatkész magyar férfi, aki erre hivatást érez és a feladat vállalására je­lentkezik. FELHÍVÁS ERDÉLYHEZ — Közvetlenül a szervezési munkála­tok megindítása előtt — folytatta nyi­latkozatát Puskás tanár — felszólítást intéztünk minden jelentősebb helyi és vi­déki intézményhez, az egyházak fejeihez, egyszóval minden olyan testülethez, amely csapatot tudna alakítani és támogatni, hogy vizsgálják meg saját körzetükben, van-e lehetőség cserkészcsapat alakítására, vannak-e megfelelő vezetőkké válható és képezhető személyiségek. Megkértük őket, írják össze a jelentkezőket és amennyi­ben ezeknek száma megfelelő lesz, még a tanév kezdete előtt rövid kiképző tábor­ba fogjuk hívni és ott kiképezni őket. — Ha várakozásunkban nem csalódunk és valami váratlan nehézség közbe nem jön, karácsony előtt zárjuk le a jelent­kezett cserkészek és vezetők próbaidejét és ekkor tartjuk meg az ünnepélyes foga­dalomtételt, amelyen már a trianoni Ma­gyarország csaputai is részt vesznek kül­döttségeikkel. Ez alkalommal több zászlót is fognak az uj egyesületeknek adomá­wwwwwwwwwwwwwww Vállalkozák, építészete, építőiparosok számára nélkülözhetetlen a 61. évfolyamában levő VÁLLALKOZÓK LAPJA. Értékes szakcikkeken, gazdag híranyagon kívül közli az összes versenytárgyalási és közszállitási kiírásokat és eredmé­nyeket. Az építőiparnak ebből a régi, megbízható, szaklapjából értesülhet az összes munka- alkalmakról és szakmai eseményekről. Fizessen elő, hogy mielőbb bekapcsolód­jék az országépitö munkába. Erdélyieknek kedvezményes előfizetés! Mutatványszámot készséggel küld a Vállalkozók jLap|a kiadóhivatala Budapest, VI. Teréz-körut 56. nyozni, hogy azok a magyar zászló szinei alatt folytassák továbbra is nemes mun­kájukat, feladatukat, az ifjúság jellemkép. zését, a régi hagyományok szellemében, amelyeket csak visszaszorítani, de meg­törni nem tudott a román uralom — fe­jezte be nyilatkozatát Puskás Lajos tanár. Az Erdélyi Cserkész-kerület irodája Ko­lozsváron az Unió-utca 21. szám alatt van. Érdeklődőknek itt szívesen nyújta­nak bármilyen tájékoztatást. Gyógynövényed minden mennyiségben vásárol Dr. IRIRItÓS figtigvnüDgiif nagylmsiutós Budapest, V. Vilmos császár at 6. sz. Sürgönyeim: Drimag Budapesté Telefon: 38—05—77. VASÁRNAP VISSZAHELYEZIK RÉ- GI HELYÉRE AZ ELTÁVOLÍTOTT ERZSÉBE T-SZOBROT. Kolozsvár egyik legszebb sétautja az úgynevezett Erzsébet itt, az a szerpentin, amely a ielíegvári hegy tetejére visz fel. Ez ut évtizedeken át el volt hanyagolva, a múlt évben azonban az utat helyrehoz­ták. Ezt az utat a tragikus véget ért Erzsébet királynéról nevezték el, aki­nek emlékezetére a szerpentin ut köze­pén mellszobrot is helyeztek el. A szob­rot SZeszák Ferenc, a fiatalon elhunyt kolozsvári szobrászművész készítette, mely egyike volt a legsikerültebb alko­tásainak. Alikor a trianoni döntés kö­vetkeztében a románok bevonultak Ko­lozsvárra, megvadult katonák többször rálőttek a mellszoborra és le is döntöt­ték azt. A mellszobor lomtárba került a városháza épülettnsk egyik sötét szobájába, ahol egy sarokba állitottan azoknak a magyar polgármestereknek portréival együttf akik Kolozsvárt fel­virágoztatták s akiknek képét a romá­nok a közgyűlési terem faláról eltá­volítottak. A vissZacsatolás után a vá­rosparancsnok segédtisztje fedezte fel és a titkári szobába vitette. A helye röí eltávolított Erzsébet királyné mell­szobrát vasárnap a régi helyére helye­zik vissza, oda, ahonnan brutális kezek húsz évvel ezelőtt ledöntették. A FASISZTA IFJÚSÁGI SZERVEZE­TEK NAGYGYŰLÉSE. Rómából jelenti a Magyar Távirati Iroda: Csütörtökön lesz Padovában a fasiszta ifjúsági szerve­zetek meghívására az ifjúsági szervezetek nemzetközi nagygyűlése. Ezen a nagygyű­lésen 177 magyar levente is résztvesz. keserűvíz

Next

/
Oldalképek
Tartalom