Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)
1940-10-10 / 233. szám
5 % vuit Orsz Ország^áz-tér parlament ággyülés KOnVvtáraBUD,pEST Extei n OT^^ra<g»T33r»jaEss«E^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Mussoiiui-ut 4, Telefon: 11—09. Nyomda: Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29—23. rvna mmrw,riíirr -*xss23*iaJBBI ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igeugató: DR. GROIS LÁSZLÓ LXí ÉVFOLYAM. 2 3 3. SZÁM. Parlamenti ulravaló A feladat, melyre Erdély behívott magyar képviselői a pompás dunaparti palotában ma vállalkoztak, nem egy szerii. Az érdeklődés, mellyel Erdély népe ezt a vállalkozást kíséri, tele van a szeretet aggodalmával. Eddig szemtől » szemben állva az ellenségesség tudatos biztonságával, nyilt harcot kellett vív nia az erdélyi magyarság minden kép viseletének Románia uraival szemben. Most, a felszabadulás boldog ölelkezésé » ben a visszaforrott ősi testrészeknek kell a történelmi törzsön megtalálnia az egészséges vérkeringés éltető kap csolatát, hogy a nemzet sápadt arca ismét kipiruljon és áléit szive ismét dOM bogva hirdesse a gyógyulás örömét. Huszonkét év csonkított testű élete után lelkiismereti kötelesség a vérvizsgálat. Ha nem is vérátömlesztés a neve most ennek a nemzeti műtétnek, mindenesetre legalább vérvisszaömlesztés. Ez a nép itt. olyan pörölycsapások ütései alatt kovácsolódott egyazon életté, hogy még a maga belső ősiil vi szályain és torzsalkodásain is mindig felülemelkedett, ha kisebbségi sors szó litotía cselekvésre. A trianoni falak fe gyelemre, tütnefamre, szenvedések pa naszfaían elviselésére és ezeken az ed ZŐ kényszerűségeken keresztül olyan építő és nemzetmentő eredményekre nevelték Erdély' magyarságát, amelyek iránt egy évezredes történelmi öröklés törvényei tették népünket mindenkor alkalmassá. Mindannyiszor, valahányszor ideígen ierőszák igyekezett elfőj tani itt az ősi hegyek és folyók között a magyarság életképességét. Kétségtelen, hogy' az elnyomatás más feltételek közé kényszeritette itt a ma gyár életei, mint túl a trianoni hatá ron. Ott túl egy' megcsonkított kis anyaország arcát verte a verejték a vesztett háború jóvátételi adósságainak milliárdos kötelezettségeiért, az ántánt ellenőrzés hadseregtilalmának megalázó feltételeiért, majd a magyar hadsereg áldozatos megteremtéséért és mai büsz ke erejéért. Ä mi mérhetetlen rabszen védésünkkel szemben a kis anyaország emberfeletti küzdelme volt ez, esztendők óta, a széleshatáru szentistváni bi rodalom gondolatáért. A kérdés mégis magától merül fel: vájjon ott, abban az önként vállalt ál dozatos szegénységben volt e ideje és j módja a szabad magyar társadalomnak arra, hogy elég gondot fordítson az egész Európából áramló szociális é*s gazdasági feladatok korszerű belső megoldásai felé? És vájjon a mi sanya^ ru rabságban átélt és hangtalanul meg'» vallott testvéri közösségünk eléggé gyors ösztönnel idomult e oda ezekben az európai problémákban a feltáruló kérdések közös tárgyalóasztalaihoz? Az egymásrataláiás munkaközösségéi ben a mi szivünkből a testvéri hajlandóság tiszta szándékai jelentik a leg erősebb épitőértéket. Ennél a hajlani dóságnál többet egyelőre nem is várhatunk a mi képviselőink pesti beniu tatkozásától. Jól tudjuk azonban, hogy a „felvidéki szellem“ értelmezése körüli félreértés kerekedett a magyar parlament ülés*» termében. Most szeretnek biztosan megkímélni a közös országépitő munkát az ilyen félreértésektől. És ez nem rajtunk múlik. Mert valljuk, — hogyne is vallanók! —: van erdélyi szellem, van ilyen ősi földet , házatmegtartó erős szellem, mely a Maros. Szamos, Kiiküllő, Olt és a Hargita völgyeiben ime átmentette a reájabizott évezredes faji tradíciókat a szép és szabad közös magvar jövendő számára. Nem lehet aggódóbb utravalőnk parlamenti kép-* CSÜTÖRTÖK Kiad ó l u ,1 a j d o n o s: PALLAS R. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.70, negyedévre 8, félévre 16, egész évre 32 pengő, KOLOZSVÁR. 194 0 OKTÓBER 10. Cseldnyi képviselő erélyes fellépést sürgetett interpellációjában — a romániai magyarokkal szemben alkalmazott terror miatt-------- —HBBMP————--------Nagyszabású reformokat jelenteit be a képviselőházban a kormányelnök BUDAPEST, október 10. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház mai ülését egy- ’ negyed 11 órakor nyitotta meg Tasnádi Nagy András elnök. Cstlényi Pál napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt Felszólalásában szóvátette az.. Erdélynek Romániánál maradt részében történő magyarüldözéseket: ERŐSZAKOSAN KERESZTÜLVITT LAKOSSÁGCSERE — A Ház és az egész ország nyilvánossága elé akarom tárni — mondotta — azt a minősíthetetlen magatartást, amelyet a román kormány és a kormány közegei a bécsi döntőbírói ítélet napjától kezdve a fel nem szabadult területek magyarságával szemben tanúsítanak. New a politikai pártok, hanem az | egész ország lakosságának véleményét tolmá- | csalom, a határokon innen és lul élő magyarságét is. Mélységes, egyre inkább mélységes aggodalommal látjuk azokat az erűben és vagyoni jogokat lábbaltipró intézkedéseket, amelyeknek súlya alatt a Romániában maradt magyarság nyög. Ezek meghaladják minden XX. századbeli ember képzeletét. Nem szórványos jelenségekről, egyéni akciókról van szó, hanem tervszerűen keresztiilvitt tömegterrorról és jogfosztó intézkedések egész sorozatáról, amelyek főcélja, hogy a fel nem szabadult területeken visszamaradt magyarság életét lehetetlenné tegyék és a románok által a turnuseverini tárgyalások alatt felvetett lakosságcsere ideálját egyoldalú lakosság- csere, eltávolítással erőszakosan kcresztűlvigyék. A román kormány már a bécsi dönte3 órájában intézkedéseket hozott, hegy a fel nem szabadult területeken levő magyar közalkalmazottakat a Magyarországhoz került részre helyezzék át. Amikor a magyar csapatok megszállták a nekünk jutott területeket, több mint 30.000 magyar jött át a határokon a kibírhatatlan terrorcselekmények következtében A román kormány sorra távolította el a magyar alkalmazottakat és a magyar munkásokat és aztán azt hirdette, hogy mindenkit ingyen szállítanak összes ingóságukkal együtt a határra. Csak amikor a határra értek, akkor látták magyar testvéreink, hogy semmiféle jószágukból, bútorukból semmit sem vihetnek magukkal és minden térítés nélkül lefoglalták esetleges vagyontárgyukat. Tipikusan román módszer.•• — Tipikusan rámán módszer volt, hogy a fel nem szabadult területen élő magyarság ezreit hívták be katonai szolgálatra, úgynevezett hadimunkálatokra és ezeket a szerencsétleneket éheztetésnek és a íegszörnyüsége- sebb bánásmódnak tették ki, azért, hogy megpuhuljanak. Megpuhitásuk on a irányult, hogy aláírassák velük az optálási nyilatkozatot. Ezután pár napig hazamehettek, majd pedig az aláirt nyilatkozat alapján a halárra tették őket. — Az elmúlt napokban vagonok sora szállította a vagyonuktól és lelki egyensúlyuktól megfosztott magyarokat a határra. Ez a nyílt és kihívó magatartás megsértése nemcsak a belvederei döntésnek, de minden elemi emberiességnek. Ezek a vagonokba zsúfolt sze.- rencsétlen magyarok leírhatatlan szenvedéseket állottak ki és szörnyű egyéni tragédiák játszódtak ie közöttük. Nem egy magyar ember a szenvedésekbe beleőrülve került át j határon. — A román impérium alatt álló városokban a magyar beszédet is megtiltották es Arad városában egy törzstiszt az utcán ‘cipőfűzőit egy magyarul beszélő magyar úri- asszonyt. Hivatalos kormányrendelet tiltotta el a magyar nyelv használatát, hivatalos kormányrendelet tiltotta be október 3-án a régi Erdély egyetlen megmaradt magyar lapját, a „Brassói Lapok“-at cs kormányrendelet intézkedik arról is. hogy az állam birtokba veheti a mezőgazdasági ingatlanokat, amelyeknek tulajdonosai átszöktek a határon. Ezzel szemben véresre verik azokat, akik megki- sérlik, hogy visszatérjenek elhagyott tűzhelyükhöz. — Az ottani magyarság hivatott vezetői nem jutottak el a kormánytényezők elé. Senki szóba sem állott velük. Az a sokezer és tízezer apró szenvedés, gyötrődés, kínzás, amelyekről tudunk és amelyekről nem tudunk nz üldöztetések olyun sorát tárja élénk, amely az anyaországtól elszakított magyar súg történelmében is példátlanul áll. ELÉGTÉTELTÎ Cselényi Pál ezután ennek illusztrálására konkrét esetek egész sorát hozta fel. — Ezekért a minősíthetetlen üldöztetésekért elégtételt kell követelnünk. (inmagunk* hoz, nemzeti egyéniségünkhöz lennénk méltatlanok és saját fajtáinkhoz hülelenek. ha a türelem végső határáig elérve nem kiáltanák: Betelt a pohár! — és minden hathatós eszközt meg nem ragadnánk, hogy Románia rákényszerüljön nemzetközileg vállalt köteleviselőink csoportja felé annál a ki vánságnál, hogy valamennyien őrizzék meg Erdély lelkének tisztaságát jóaka ratu magyar munkájukban a félreérté sek teljes elkerülésével. Az ő tekintetűikből, mely ma csodál közön áll meg a díszes Országháza csúcsíves aranyozott gyüléstermén, ott csillog egész Erdély bizalma és reménykedése a közös munka várakozásai felé, • j Fogadja szeretetébe a tisztelt Ház ezt a tekintetet. Ha kissé eleven a sze mek mozgása, lássa meg benne az er délyi határvidék sziklás, égiháborus, zugópatakos vérkeringésének felszabad dúló erejét. Ha kissé kemények, vagy szűkszavúak ezek az arcok, szeresse meg rajtuk az erősen megpróbált ma gyár hit szenvedéseit. Ha újként hat majd ajkukról a székely beszéd, vallja szeretettel magáénak ezt a különös izes sajátosságot a magyar nép életközössé gében. És ha közvetlen lesz a hozzászól lás, a tervelés, a javalás, vagy a bírálat szava, Erdély lelkét félre ne értse benne! Hanem higyje meg, hogy min den ilyen szó megett valóságos és fel tétlen magyar jószándék a mozgató és megszólaltató erő. Szociális és hozzá egészséges a lélek Erdély magyarságának megpróbál/t szervezetében. Jaj, ha a vérvisszaöm*» teszté« operációs örömében idegennek, vagy zavarónak erezné meg bárki is e keringő ősi vérsejtek anyagát. Somogy katonái az első szóra rádöb bentek a testvéri felismerés olt.hatat lan szeretetével' a székelyföldi faragott- kapus házak lakóinak vérségi és lelki azonosságára. A mi képviselőink egv test és egy lélek kell legv enek ezzel a székely néppel. És mi utravaló szere tétünkben hisszük, hogy a somogyi választókerületek követeit sem választja el a somogyi bakák népi leikétől na gyobb különbség, mint amennyi Székelyföld ma bemutatkozó képviselőit a faragottkapus házak leikétől. A mi követeink a somogyi és székely földi néplélek azonosságának hitével és programjával foglalják el helyüket most a magyar országgyűlés képviselő - házában. Ezt n bitet immár semmi hatalom és mesterkéltség el nem veheti a lelkűnkből. Mert ez „az erdélyi lélek“, (b. a.) ■■■■■■Hl—Tiynn»ffrarwm.uwww mi moir 111 i»VCT.in ,».!..> .-«rwcyg möözSí1nem szűnnek meg - mon- doHo grdl lelek! Pál miniszterelnök
