Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-01 / 225. szám

19-10 október 1. ELLENZÉK SPORT Világesemények zailana le szombaton é Budapesten BUDAPEST. Szombaton és vasárnap az év legnagyobb eseményei zajlanak le a magyar fővárosban. E napokon rencle- zik meg ugyanis a német—magyar atlé­tikai viadalt, vasárnap délután pedig ezenkívül a német—magyar válogatott labdarugómérkőzést. A csapatokat végle­gesen szerdán állítják össze. ÖSSZEÁLLÍTOTTÁK A NÉMET AT­LÉTA-CSAPATOT. Budapestről jelentik: A német atlétikai szövetség elküldte nagy érdeklődéssel várt összeállítását a vasárnapi, Magyarország elleni viadalra. Eszerint a németek legerősebb csapatuk­kal jönnek, Harbiggal az élén, aki bá­rom számban fog indulni. Az összeállitás a következő: 100 m.: Mellerovicz és Kerseh; 200 m.: Mellero-vicz és Schen- ring, 400 m.; Karbig és Ahrens; 800 m.: Harbig és Brandscheit: 1500 m.: Kaindl és Giesen; 5000 m.; Eitel és Éberlein; 10.000 m.: Haushofer és Legge; 110 m-es gát; 1. Leitner és Becker; 400 rn-es gát: 1. HölJing és Mayr; magasugrás: Nacke és Sehlegei : távolugrás: Glötzner és König; rúdugrás: Glötzner és Haun- zwinkel; hármasugrás: Munding és Schwenke; sulylökés: Frippe és Wöllke; diszkoszvetés: Wotapek és Trippe; ge­relydobás Pektor és Loose; Kalapács: Blask és Storch; 4x100: Bönecke, Melle­rovicz, Neckermann, Kerseh; 4x400 m.: Ahrens, Linnhoff, Wieland. Harbig. A viadal műsora a következő: Szombat. 110 m-es gát, 400 m., magasugrás, 100 m., hármasugrás, 1500 m., sulylökés, tá­volugrás, 10.000 m., 4x100 m. és kala­pács. Vasárnap. 400 m. gát rúdugrás, 800 m., diszkoszvetés, 200 m., gerelydobás, 5000 m.. 4x400 m. A KMSC kéri vezetőit és tagjait, hogy októbre 2-án este 8 órakor a Vil* son-u 7. sz. alatti klubhelyiségben pon­tosan jelenjenek meg. A DUNÁNTÚL—STÁJERORSZÁG at­létikai viadalt, mint már hírül adtuk, a magyar versenyzők nyerték meg 77—51 ponttal. A verseny legkiválóbb eredmé­nyeit Rákkely érte el, aki a sulylökést 14.52 m-rel, a gerelydobást pedig 65.50 m-es kitűnő dobással nyerte meg. DATTILO olasz biró vezeti a vasár­napi német—magyar labdarugómérkő­zést. FERENCVÁROS—ERDÉLY VÁLOGA­TOTT labdarugómérkőzés lesz október 13-ikán Kolozsváron. Az ünnepségre Bu­dapestről 200 tagú küldöttség jön le, mely délelőtt megkoszorúzza a Mátyás­szobrot, majd megbeszélés következik az erdélyi sportvezetőkkel. Este a városi színházban fogadalomtétel lesz, majd kö­zös vacsora fejezi be az ünnepséget. A SZATMÁRI SzSE október 13-ikán tartja újjászervező közgyűlését. ROMÁNIA TENISZBAJNOKSÁGÁT ez évben is Tanasescu nyerte Schmidt előtt. Hölgvbainok Bereczkv lett. CATCH-AS-CATH-CAN SZABADSTILU- SU nemzetközi birkózóversenyek Ko­lozsváron. Erdély felszabadításával a különböző sportágak is egymásután vo­nulnak be az erdélyi sportkörökbe. Köz­tük olyanok is, melyeket legfeljebb hír­ből ismer a közönség, igy például a Catch-as-cath-can, magyar forditásban ..fogdd, ahol tudod“, melyből október elején lesz Kolozsváron komoly és sport­szerű bemutató! A versenyek ismerteté­sére visszatérünk. Tizfaga bizottságot Hüldüil hi a város a fUziíaellátással Kapcsolatos h€rd€seh megvitatására KOLOZSVÁR. Hétfőn délelőtt 10 órakor a városházán dr. Vékás Lajos közigazgatási ţ előadó elnöklete alatt értekezlet volt, a vá­ros íüzifaellátásának biztosítása érdekében. Az értekezleren dr. Folvovich János gazda­sági előadó ismertette a helyzetet az érte­kezletre felhívott fatermelő, fanagy- és kis­kereskedők elett. Ezután a jelenlevők kö­zött hosszabb eszmecsere indult a faellátás­nak biztosítása érdekében. Felszólaltak az értekezleten az erdőigazgatóság kiküldöttei és azután a felszólalások eredményeképpen tíztagú bizottságot küldöttek ki, hogy ez a bizottság a hadvezet őséggel, a MÁV igaz­gatóságával kapcsolatba lépve, a kérdés megoldása érdekében tárgyalásokat foly­tasson. Az értekezleten elhangzott felszólalásokból az derül ki, hogy Kolozsvár tiizifaellátása nem olyan kritikus, mint a többi városoké, mert abban a körzetben, amelyből a város tüzifaszükségletét szokta beszerezni, meglehe­tős mennviségben van kitermelve tűzifa és a MÁV is abban a helyzetben van, hogy a tű­zifa leszállítására vagonokat tud rendelkezés­re bocsa jtani. Ami magát a várost illeti — mint nár közöltük — a város erdeinek nagyrészét és a városi erdőkben kitermelt és elszállításra váró tűzifa nagymennyisége Romániában maradt. Nagy remény vau azonban arra, hogy a városi erdőkben kitermelt tűzifa magyar területre való szállítása diplomáciai utón sikerülni fog. Felvidéken például Kassa város is hasonló helyzetbe került, mert erdeinek nagyrésze cseh területen maradt. Kassa város is meg­tette a szükséges lépéseket, hogy kitermelt fájához hoz'.á tudjon jutni. Különben -— mint Bukarestből jelentik — a román kor­mány elrendelte a magyar területen maradit és román tulajdonban levő famennyiség ösz- szeirását. Úgy látszik tehát, hogy kölrsönös megállapodásra lehet számítani. A SZESZEGYEDÁRUSÁG ERDÉLYBEN. 1 A visszacsatolt erdélyi részekkel harmincnégy szeszgyár kei ült vissza. A harmincnégy szeszgyár közül hét ipari és huszonhét a me­zőgazdasági szeszgyár. Az erdélyi területen működő szeszgyárak aránylag alacsony száma arra vezethető vissza, hogy a románok, ami­kor az impériumot a trianoni békediktátum után átvették, rögtön megkezdték az akkor még virágzó erdélyi mezőgazdasági szeszipar mesterséges elsorvasztását. így csökkent le a román Imperium alatt 70—80-ról 27-re a me­zőgazdasági szeszgyárak száma és igy zsugo­rodott össze az egész virágzó erdélyi mező- gazdasági szeszipar. A szeszegyedáruságnak most az a célja, hogy szervesen kidolgozott nagyszabású program alapján Erdély szesz­iparát racionalizálja és azt a régi, világhábo­rú előtti magas fokra emelje. Ennek a cél­nak a szolgálatában a szeszegyedáruság arra törekedik, hogy a románok által leállított mezőgazdasági szeszgyárakat Erdélyben lehe­tőleg újra feltámassza. Az erdélyi mezőgaz­dasági szeszgyárak iizembehelyezésévei kap­csolatban, a személvi és tárgyi körülmények alapos mérlegelése után Erdélybene is, mint annakidején az anyaországban és a felvidé­ken, sor fog kerülni a szeszkoncessziók reví­ziójára. Egyébként a szeszegyedáruság már most, a katonai közigazgatás alatt megkezd­te Erdélyben működését és a szükségleteket kielégíti. Az élesztő és ecetgyártási koncesz- sziók ügyét csak a katonai közigazgatás meg­szűntével fogják rendezni. Meglelem o Magpar Nöh lapja legújabb száma! Szerkeszti: Papp Jenő, a Magyar Rádió népszerű krónikása. A lap munkatársai: í Rgirő 35zsef, Zitabg Lajos, Hongadg Sándor, Lázár István, Hőrj László, Féíhg 3ános, Bácska! IRagáa, Bőkas 3áncs, Bőngf Adorján, Csarka Péter, Szentggörggf Ferenc, IRoIj Tamás és fRáfrag Befegh Béla. KíilmnnKa c$ színes dual- Bcneutíek, naztartasrovaf. nindenszamíioz guermcMap- mciiekiet. Kérjen ingyenes mutatványszámot. Szerkesztőség és kiadóhivatal: • Budapest. 1 A f 1 t A k IV. ferenciek-fere I sz. II. cm. 0. ERDÉLY JELENTŐSÉGE A MAGYAR SZŐRMEIPAR SZEMPONTJÁBÓL. A Ma­gyar Távirati Ircda jelenti: A ..Magyar Szőr­meipar"1 legújabb számában „Erdély jelentő­sége a szakma szempontjából“ cimü cikké­ben megemlékezik arról, hogy a világháború előtt évente körülbelül 100 ezer darab erdé­lyi báránybőr került forgalomba. Az egész finom erdélyi bőrök legtöbbje azonban ott­maradt, mert Erdélyben nagyobb értéke volt a sapkára, prémezésre felhasznált bőröknek. A keresett bőr a fekete volt. Ez azért tör­tént igy, mert akkoriban még nem volt a festőipar annyira kifejlődve, mint ma. Jelen tősen jöhetnek számításba ezenkívül az er délyi nyestek, görények, rókák, amely utóh biak vetekszenek a legjobb rókák minőségé vei. Erdély tehát a szőrmeipar szempontja ból hasznos és gyáripara kitűnő piacot nyer az anyaország területén. Erdély szor- mekereskedői most Bukarest helyett Buda­pesten fognak vásárolni, mert ma sok szőrme sokkal olcsóbb Budapesten, mint akár Lip­csében. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg-# választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Kolozs vár, Mátyás király tér 9# NEMESÍTETT NÉMET VETŐBURGO NY ÁT KAPHATNAK A GAZDÁK. A föld inivelésügyi minisztérium a vetőgumók fel frissítése, továbbá a piacnak megfelelő étke zőburgonyával, a szesz és keményítőgyárak uak magas keményítő tartalmú ipari burgo nyáva! való ellátása céljából az ősszel Né metországbó! vetőburgonya behozatalát tér vezi. A kísérletekre és a továbbszaporitásra vállalkozó gazdaságok a vetőburgonyáért a budapesti paritásban korín ányhatóságilag megállapított termelői áron felül az eredeti nemesített fajtáknál .30 százalék, az állami­lag elismert fajtáknál pedig 20 százalék fel­árat fizetnk. Az igen tekintélyes németor­szági vételárkülönbözetet és vasúti fuvar­költséget az államkincstár magára vállalja. BRASSÓBA TETTE ÁT SZÉKHELYÉT A ROMÁNIAI NÉMET NÉPCSOPORT. Buka­restből jelentik: A romániai német népcso­port vezetőségének sajtóosztálya közli: -A legutóbbi politikai eseményekre való tekin­tettel, szükségessé vált. hogy a népcsoport vezetősége székhelyét Brassóba helyezze át. Mivel dr. Bruckner, a népcsoport eddigi ve­zetője lakását nem változtathatta meg. le­mondott hivataláról. A romániai német nép­csoport vezetésével Andreas Schmidtet bíz­ták meg.“.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom