Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-08 / 231. szám

Errr tv?/? k IQ IQ oh r n. f Hogyan terjesztjü ki a magyar rendszeré Erdélyre? Irto; gró! TELEK* ÁKDOR, az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosának he'yeitose A visszatért terült;t gazdasági bekapcsolá­sa az anyaországba olyan uj feladatokat is jelent, amelyek a korábbi terület visszacsato­lások alkalmából nem merültek fel. Ezek az uj feladatok onnan származnak, hogy a há- borus gazdaság intézményeit és rendelkezé­seit bele kell gyökeresiteui a visszatért terü­let gazdasági életébe is. Az uj feladatok kö­zött vezető szerepet foglal el a magyar ár­politikai rendszernek a kiterjesztése a visz- szatért keletmagyarországi területre és a visz- szakerült erdélyi részre. Az árpolitikának az a rendszere, amelyet dr. Kacsok Bálint államtitkár épített ki az elmúlt egy év alatt a többi országok árpoli­tikai rendszerével szemben, több olyan sajá­tos vonást mutat, amely miatt nyugodtan beszélhetünk az árpolitika magyar rendsze­réről. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a visz- «zatért területnek olyan uj árpolitikai jog­szabályokkal kell megismerkednie, amelyek­hez való alkalmazkodás kétségtelenül időt fog igénybe venni. A magunk részéről min­dent megteszünk, hogy a visszatért terület gazdasági élete a magyar árpolitikai rend­szerrel minél könnyebben ismertethessék meg. Ezt a célt szolgálta többek között az az intézkedés is, amely Erdélyben egy olyan szervezeti hálózat kiépítéséről gondoskodott, amely a visszatért terület minden részén ren­delkezésre áll a gazdasági életnek. A Külke­reskedelmi Hivatal Kolozsvárott központi ki­rendeltséget állított lel. A központ vezetése alatt 10 vidéki kirendeltség működik, mind­egyiknek a székhelye a megyei központok­ban van. A Külkereskedelmi Hivatalnak ez a hálózata az árpolitikai kérdésekben is ren­delkezésre áll a visszatért terület gazdasági életének az árkormánybiztos által megadott irányelvek szerint. Az említett szervezeti há­lózat, amely dr. Kaesoh Bálint államtitkár intézkedésére épült ki, lehetővé teszi, hogy már a katonai közigazgatás ideje alatt is az anyaországi és a visszatért terület árpolitikai összekapcsolódásának a folyamata simán meginduljon. Árpolitikai téren a visszatért területtel szemben az a feladat, hogy az erdélyi árszín­vonal az anyaországi árszínvonalnak megfe­lelően alakuljon ki. A visszatért területen az árszínvonalat az augusztus 234 színvonalon rögzítette a katonai közigazgatás. Ezen az árszínvonalon kialakult árak általában ma­gasabbak az anyaországban érvényben levő áraknál. Ebből következik, hegy az anyaor­szágban érvényben levő árpolitikai jogszabá­lyoknak a kiterjesztése a visszatért területen az árszínvonal mérséklését vonja maga után. Erdély árpolitikai beolvasztása az anyaor­szág területébe természetesen csak fokozato­san történhetik meg. Az árpolitikai szabá­lyozás a piaci helyzet alakulásának megfele­lően állandóan újabb és újabb feladatot je­lent az anyaországban is. Ebből következik, hogy amint az anyaországban egy újabb ár- szabályozásra kerül sor, ezzel egyidejűleg a visszatért területre vonatkozóan is megtörté­nik az árszabályozásnak a kiterjesztése. Egy uj árrendezés mindig alkalmat szolgáltat ar­ra, hogy az erdélyi áralakulást is meghatá­rozzuk. Ebből következik, hogy az Árkor­mánybiztos ezután hozandó árszabályozásai • nak kiterjesztéséről az Erdély területére automatikusan gondoskodás fog történni. Ezen az utón járva, az árpolitikai jogszabá­lyok kiterjesztése Erdélyben bizonyos idő után automatikusan bekövetkezik. Igen sok áruval kapcsolatban az ár­kiegyenlítődés gyors keresztülvitele érdeké­ben, az árszabályozás kiterjesztésével ment lehet addig várni, amig az aünyaországban az uj árszabályozás szükségessége felmierül. Az árkiegyenlítődés folyamatát az ezután hozandó árszabályozásoktól függetlenül is meg kell gyorsítani. Az ezzel kapcsolatban fe-merülő problémát két részre bonthatjuk. Az egyik a mezőgazdasági termékek árszín­vonalának a kérdése, a másik pedig az ipa­ri termékek árszínvonalának a kérdése. Az az árkülönbség, amely a visszatért terület és az anyaország között fennáll, a mezőgaz-da- sági termékekben mielőbb meg kell. hogy szűnjék. Az árkiegyenlitődés kérdése termé­szetesen másképpen alakul az egyes árukkal kapcsolatban. Az ollyan termékeknél, ame­lyekből Erdély behozatalra szorul, az árszín­vonalnak magasabban kell alakulnia az anya­országinál. mert hiszen az anyaországból odaszállított árut még a fuvarköltség is terheli. Hogy példaképpen említsem meg, a visszatért terület búzából behozatalra szo­rul az anyaországból. A buza legalacsonyabb ára, a terményértékesítési rendelet, szerint, az anyaországban 21.50 pengő volt, ez a leg­alacsonyabb ár szeptemberben és október­ben 20—20 fillérrel emelkedett. Ez az ár irányadó a régi határmftntén. A visszatért) területen a buza végleges árának enné.' ma­gasabban kell, hogy alakuljon. Az árpoliti­kának természetesen az a törekvése, hogy az árszínvonal kialakulása szempontjából! ne kerüljön hátrányos helyzetbe a Székelyföld, amely legtávolabb esik az ország központjá­tól. Az ideszámítandó árukat terheli a legtöbb fuvarköltség és ezt a< körülményt még súlyo­sabbá teszi a fennáló és közismert szállítá­si probléma, amelynek megoldásáról külön­ben a miniszterelnök ur keddi beszédében részletesen nyilatkozott. Az olyan áruknál, amelyeknek az ország egész terii étén egy­sége« ára van, ezt az egységes árait a vissza­tért területre is lenn kívánjuk tartani. A szállítási költségek kérdése természetesen esetenként megoldásra váró problémát je­lent, de az ilyen problémának ,a megoldásá­folytatott tárgyalások ar/.t mutat- I visszatért tci iilct bzrmpoutjóból eredmény rgen lesz, lezárható. A mezőgazdasági áraknak mérséklése « visszatért icriiLclc.u semmiféle panaszra nem adhat okot, mert hiszen az ipari termékek árát a mezőgazdasági ársz.iu vonal mérséklé­sét meghaladó mértékben kell leszorítani. Az ipar szempontjából ez. természetesen a problémáknak egész, tömegét veti fel. Ezek a problémák elsősorban termfllési jellegűek és u visszatért terűiéit iparosításának a kér­désével függenek össze. Ennek a kér­désnek megítélését jelenleg erősen za­varja köztebersnlyának különbözősége, egyes ipari vá dal utókkal kapcsolatban pedig stz a heüyzet, hogy a munkabérszinvonal maga­sabb az anyaországinál. Az anyaországi vállalatok a visszatért te* Vuiet számára csak az itt érvényben lévő árak alapján adhatnak el. Ez a körülmény automatikusan biztosítja az ipari áru ár­színvonalának csökkenését Erdélyben. Az árak mérséklődésének a folyamata úgyszól­ván azonnal megindult a bevonulás után, mi­vel a kereskedelem tájékozva voítt arról, hogy az anyaországi árak alacsonyabbak. Ezi?n a téren a legsürgősebb feladatinak az látszik, hogy intézkedés történjék az anya­országból odaszállított áruk megfelelő fo­gyasztói árának biztosításáról. A közeljövő­ben az intézkedéseknek egész sora jelenik majd meg. amely az árszínvonal kiegyenlíté­sét van hivatva biztosítani. KEDD, OKTOBER 9: mm A fa seizm us nemzetközi vonat­kozásban is érvényesíti igazságét RÓMA, október 8. A fascista párt ország­szerte sorozatos nagyszabású gyűléseket ren­dezett. A szónokok kifejtették a jelenlegi háború jelentőségét és ismertették kilátá­sait. Rómában Cicco nemzeti tanácsos, a fascista párt központi igazgatóságának tag­ja beszélt, — Ebben a háborúban — mondotta — két világ, a régi és az uj világ áll szem­közt. A fascizmusnak sikerült az ország bel­ső életében megvalósítani az igazságot, de további munkáját megbénította volna, ha ugyanezt az igazságot nem sikerült volna nemzetközi téren is érvényesíteni. A Duce békés utón akarta megvalósitani a nemzet­közi igazságot, de ez a törekvése az ellenté­tes erők ellenállása miatt nem sikerült. Ez az oka a mostani háborúnak, amelyet 0 asz ország elfogadott. A győzelem minden felté­tele a kezünkben van, elsősorban azért, mert egy a vezetés és egy akaratú a nép. (MTI.). A háborús győzelem titka Villúmhúboru viseléséhez anyagi megalapozás is szükséges KOLOZSVÁR, október 8. (Az Ellenzék tudósitójától.) A háború gyors befejezé­se a győzelemre törő politikának mindig elsőrendű gondja, mert ezáltal a háború­val járó véráldozat, fokozottabb anyag- elhasználódás, szellemi és anyagi kára- sodás a lehető legkisebb lehel. Ezért ál­lamférfiak és hadvezérek villámháborura törekszenek. Szándékaik megvalósítása attól fiigg. hogy rendelkeznek-e olyan hadi gépezettel, amelyekkel villámhábo- rujukhoz elengedhetetlenül szükséges gyors sikereket kierőszakolhatják. Oly seregekkel kell birniok, melyeket nagy távolságokra és villámgyorsan tud­nak elküldeni és amelyek rendkívüli für­geségükön felül az ellenségre meglepe- tésszerü gyors egymásutánban megsemmi­sítő csapásokat is mérhetnek. Nem elég, ha csapataik kizárólag csak erkölcsi fö­lény és kiképzés dolgában szárnyalják túl amazokéit. Kell az is, hogy alakulataik az ellenségénél nagyobb iialást tudjanak kifejteni a csatában. Vagyis harcban a győzelemre törő fél mozgási és hatásban mutatkozó fölénye is oly nagy legyen, hogy nagy veszteségeket okozhasson anél­kül, hogy önmaga ellenfelénél nagyobb véráldozatot legyen kénytelen elszen­vedni. Ezt el lehet érnie azzal, ha az ellenség­nél nagyobb számban van fegyvere és ha­di gépe. vagy azzal is, ha korszerű tűzi fegyverei a szembenálló félnél nagyobb hatásúak. Emlékezzünk csak a mult évi német­lengyel hadjáratra, amelyben a jelentő­sen nagyobb számú és jobb minőségű né­met légi flotta a lengyel repülőket az első napokban széjjelverte és egy-kettőre ura lett a levegőnek. Ijgyanez a német légi fölény következett be hamarosan a fo­lyó német—francia hadjáratban is. 1 Gondoljunk csak a német ejtőernyő­sökre és páncélos seregeikre, amelyek merészen a hadseregeik éle elé törve — megbontották az ellenség ellenállását mi­előtt annak megszervezéséhez hozzáfog­hatlak volna. Úgyszólván lélegzethez sem jutottak ellenfeleik, ellenszegülésüknek erélye tehát rohamosan csökkent — mig végül is teljesen megtört. Ezek az események megmutatták, hogy a hadvezér tehetséges elgondolásainak gyors valóra váltása nemcsak újszerű had­vezetési módszerek találó megválasztását kívánja, hanem ehhez az uj módszereknek megfelelő hadi gépezetet, a korszerű és villámgyors hadsereget is meg kell terem­teni. Szükség van tehát fölényes és a föl­di harc helyi ellenállását megtörni ké­pes korszerű légi haderőre, önálló fellé­pésre alkalmas páncélos dandárok is kel­lenek. Ezeknek birtokában sem nélkülöz­hető egészen kivételes szabatossággal tü­zelő, szinte pontot is eltaláló tüzérség, melynek oly lővegnemekhől kell állnia, hogy beton erődöket lerombolhasson, lé- réseikbe helelőhessen, harckocsikat egy­két jól irányzott lövéssel eltalálhasson. Az uj és hatásosabb lövegek kiválasztásán, legyártásán és lőszerrel való bőséges el­látásán kívül még arra is gondolni kell, hogy azok a gyorsan lezajló harcok kíván­ta helyzetváltozásra is képesítve, motori­zálva legyenek. Mindez háborúban is tökéletesen mű­ködő hadi ipart, hatalmas nyersanyag­készleteket, feszesen megszervezett és irányított gazdasági életet, rengeteg nyers­olajat, munkát és pénzáldozatot követel. Ezzel minden győzelemre számitó állam­vezetésnek tisztában kell lennie, meri bőkezűségével győzelmét alapozza meg, szükkeblüségével vereségét készíti elő. A vereséget szenvedett államok politi­kájának keservesen kellett tapasztalnia, hogy hadseregeik igényei iránt táplált rö­vidlátó szükkeblüségük a kor kívánalmai mögött messze elmaradván, rossz pénzpo­litika volt. Ezzel ahelyett, hogy takaré­koskodtak volna. kockára tettek és el­vesztettek mindent! A történelem Ítélt felettük, súlyos büntetést szabván rájuk, amiért nem ismerték fel idejében, hogy hadseregeik felszerelése és ütőképes ál­lapotban való tartása államaik gazdasági gépezetének egyedüli biztos bástyája. BUDAPEST I. 6.40: fibres/! ő, torna. 7: Hírek, hanglemezek. 10: Hírek. 10.20: Hí­res emberek halhatatlan ,/.érelméi, (felolva­sás.) 10.45: Divattudósitás. (felolvasás.) 12: Harangszó, himnusz, időjárás. 12.10: Cigány­zene. 12.40: liirek. 13.20: Időjelzés, időjá* rásjelentés. 13.30- A Rádió Szalonzenekara. 14.30: Hírek. 14 45: Műsorismertetés. 15: Árfolyamhirek. 16.10: Gyermekdélután. 16.45 Időjelzés, hírek. 17.15: Warga Lívia, oz Ope­raház tagja énekel zougorakisérettel. 17.40: Mit láttunk és hogyan dolgoztunk F.rdélv- ben? 111. rész. Beszámoló a rádíócsoportok munkájáról, hangfelvételekkel. 18.10: Ci- gáuyzne. 18.20: Védenek-e a lakóházak óvó­helyei? 19: Hirek magyar, német és román nyelven. 19.20: A uiarosvásárhelyi gróf 1 e- leki-könyvtárban. (Hangfelvétel.) 19.45: Mel­les Béla zenekara. 20.40: Ilirek és időjárás­jelentés. BUDAPEST. 18: Hirek. 18.10: A földmű­velésügyi minisztérium mezőgazdasági fél­órája. 18.40. Straus? Richard: Úrhatnám- polgár, szvit. 19.25—19.55-ig: Francia nyelv- oktatás. 20: Hirek német, olasz angol ;’s francia nyelven. 20.25—21-ig: Mi minden történt ötven évvel ezelőtt? Elmondja a régi idők krónikása. SZERDA, OKTÓBER 9. Budapest I.: 6.40 Ébresztő. — Torna. 7.00 Hirek, hanglemezek, 10.00 Hirek, 10.20 .,Jókai iskolatársai“ (félo vasás), 10.45 ..Fur­csa törvények hazája“ (feíolvasás), 12.00 Harangszó Himnusz. Időjárásjelentés, 12.10 Mii vészleraezek, 12 40 Hirek, 1.20 Idolizes, időjárásjelentés, 1.30 Országos Postászene- kar, 2.30 Hirek. 2.45 Műsorismertetés, 3.00 Arfolyatnhirek, 4.10 Asszonyok tanács adója. 4.4"- Időjelzés, hirek 5.15 Székely adomák (fe oivasa.-',. 5.35 Fbdéczy Ákos jj^z-ének- egyi.ittese, 5.55 Gáspár Jenő és Bodor Ala­dár verseikből adnak ele, 6.20 Cigányzene, 7.00 Hirek magyar, német és román nyelven, 7.30 A Rádió Szalonzenekara, 8.00 Külügyi negyedóra, 8.40 Hitek és időjárásjelentés Budartsi II.: Vigyázz' Zsebtolvaj! i,elű- adá-'. r< 06 Hirek, CáO O asz nyeL'ikcalá-. 7.10 Cigányzene, 7.30 Az elrejtett templom (előadás), 8.00 Hirek német, olasz, angol és francia .-.vélvén. 8.30 Schumann: d-mo 1 lie- gedüversen v. hogy Carlo Faccio professzor, a kolozs­vári Olasz Kulturintézet igazgatója a na­pokban visszaérkezik Kolozsvárra. Carlo Faccio neves színpadi iró, akinek Scapini jegyző három élete cimü modern komé­diáját még a nailt szirii évad végén elő­adásra fogadta el a kolozsvári Magyar Színház. A darab előadáséira most ősszel kerül majd a sor és a magyar ősbemutatón természetesen reszt vesz a szerző és az egész kolozsvári olasz kolónia; hogy nagy érdeklődéssel várja a kolozs­vári közönség a hires budapesti színé­szek vendégjátékát. Honthy Hannát a rá­dióból azok is ismerik, akik sose látták színpadon a magyar operett-színpad egyet­len nagy primadonnáját. Valamennyi ope­rett, amelyben Honthy játszotta a fősze­repet, százas szériát ért meg Budapesten és a rádió gyakran kétszer-háromszor is közvetítette ezeket az előadásokat. Nagy szeretettel várja a kolozsvári közönség a vendégszereplő művészek sorában Honthy után következő Páger Antalt, volt kedvencének, Komár Juliskának férjét, aki kivételes művészetével és páratlan emberábrázoló képességével nemcsak ma­gyar, de európai viszonylatban is a leg­jobbak közé tartozik. Őt már jól ismeri különben Kolozsvár a magyar hangos­filmekből; hogy a bécsi Akademiatheater most mu­tatta be nagy sikerrel Bókav János im­már világsikerű darabját, a Feleséget; hogy a spanyol filmgyártás szoros együttműködést akar a jövőben az olasz filmgyártással. A Velencében tartózkodó ÎAiez Gomez Mesa, a spanyol propagan­daminisztérium titkára kijelentette az olasz újságíróknak, hogy a spanyol filme­sek együtt akarnak dolgozni és haladni az olaszokkal. Spanyolországban egyéb­ként Franco győzelme után nagy lendüle­tet vett a filmgyártás és nagy sikerrel ke­rülnek bemutatásra az olasz filmek is. HMM

Next

/
Oldalképek
Tartalom