Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-05 / 229. szám

V 9 11 L LENZ AK 1940 Oktober 7­uuu'lv a h'ţţuiu'.yohh fiv, vt'h'inmtd, rendidet- lenül \ acako/ot t. I íív ellen ember som ta\i>- »ott a kapóin« elöl. Mar alkonymlolt, ami­kor a gyá>/ko*-M viss/.ulért a halottal. I kkor kezdődül t incji a pyás/s/.prturtá*' majd Gá- lUzlrr Gyulát utolsó útjára kísérték Liarátái, tisztelői és olvasói. ADJUK MEG A MÉLTÓ YÉCTISZ- 1 KSSlAil I \Z ERŐSZAKOS HALALT. HALT POÉTÁINAK A nagykováin .é*; csak a másnapi hirlupbe* számolókból értesült arról, hogy a temetés megtörtént. llizcny nagyon sok keserű szem­rehányást kaptunk a/ért, amiért nem közöl­tük Gáliszter Gyula temetésének időpontját. Akkor úgy határoztunk, hogy a honvédség bevonulása után ünnepi keretek közölt ári­juk meg a méltó végtisztességet Gáliszter Gyulának. Most « előterjesztettül: ezt a kérésünket dr. Hlatky Endre m. kir, kormánymegbiziA't- nak. aki a legteljesebb megértéssel hall­gatta meg a megdöbbentő tragédia törté­netét és ígéretet tett arra, hogy közben- jár a város katonai parancsnokságánál az egykori vitéz frontharcos emlékéért való méltó áldozás érdekében Mostanában Bukarestben istentiszte leteket tartanak állítólagos és kitalált magyar kegyetlenkedések áldozatainak) emlékére. Ali most sem hirdetünk gyű*« lölséget. Gáliszter Gyula emléke ellen vétenénk, ha a magyar és román nem Jet közötti ellenségeskedés magvait akarnánk elhinteni. Legyen engesztelő áldozat a vértanú halála, amelyért nem akarjuk ártatlanok felé kovácsolni a bosszú fegyvereit, ahogyan azt lelkiis­meretlen bukaresti népvezérek teszik, a hivatalos kormányzat utasításai eile nére is. De tartozunk azzal Gáliszter Gyula emlékének, hogy most már meg-» adjuk sirja előtt azt a végtisztességet, amelyet méltán megérdemel. Szólaljon meg ébresztő a siriiantja mellett! Töltsék be hangjai az egész temetőt, hogy a házsongárdi temető halottainak a porladozó testből clszál lőtt lelke boldog örömmel érezh.vse: Megérkezett a magvar Feltámadás! Az ébresztő hangjai megtalálják majd az utat Gáliszter Gyula szelleméhez is. Tiszta, becsületes, őszinte és szeretettel teljes magyar lelke most ott van a Min­denható zsámolyánál. AlegteÜk majd hálával és továbbra is arra kéri az Egek Urát, hogy sohase hagyja el bol dog jövendőre érdemes magyar népét. , IfcliiÖiA'í * i r- ...... ( ) A Magyar Királyi Honvéd Ludo- vika Akadémia és a Magyar Királyi Bolyai János Honvéd Miiszaki Akadémiába való feivéieS feltételei .. BUDAPEST, október 5. (MTI.) A Ma­gyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia és a Magyar Királyi Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémiára való felvételre a visszacsatolt Keletmagyar ország és erdélyi területeken lakó azon ifjak jöhetnek te­kintetbe, akik az akadémiai kiképzést megelőző kötelező karpaszományos szol­gálati kötelezettségnek a magyar királyi honvédségben eleget tettek. A honvédakadémiát megelőző karpa- szömányos szolgálatra a magyar állampol­gárságra igény jogosultsággal bíró apák ama fiai jelentkezzenek, akik valamely egyetemi felvételre jogosító nyolcadik év­folyamot 1940 december 31-ig sikeresen elvégezték és ugyanez ideig 17. életévü­ket be nem töltötték, de 24 életévüket túl még nem haladták. A karpaszományos szolgálatra történő felvételt célzó kérvényeket 1940 október 13-ig kell benyújtani. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián — Budapest, Vili., Üllői-ut 30. — a gyalogsági-, kerékpáros-, lovas-, tüzér-, páncélososztag és csendőrségi ki­képzés történik. A Magyar Királyi Bolyai János Hon­véd Műszak Akadémián — Budapest, II., Hidegkuti-ut 23. — a műszaki- és a hir- adókiképzés folyik. A Repülő akadémián ez alkalommal pá­lyázó i nem lehet. _________________________ A Honvédakadémiák első évfolyamát megelőző karpaszományos szolgálatra vo­natkozólag részletes felvilágosítást a ki­adásra kerülő pályázati hirdetmény nyújt. Ezzel az összes visszacsatolt keletmagyar­országi és erdélyi területen lévő katonai közigazgatási hatóságokat ellátják. Az em­lített hatóságokat a pályázók részére tör­ténő részletes felvilágosítás adására a hon­védelmi miniszter utasította­Kinek áss oldalán áll „Éliséga tábornok up? Churehiüí uiafofo biokaátenyegetései. — Fsnvegeihe éitiség Európát? megsemmisítik Németországot. Belgiumot szintén Németország ellenségének kell te­kintenünk. Ha tehát ezekben az. államok ban élelmiszerellátási nehézségek iuönki­ink fel, ugy ezek a nehézségek kizárólag a háború következményei, a/<*n háború­nak, melyet ezek az államok óhajtottak s melyet csak ezen államok segítségével tudott Anglia ennyira kiterjeszteni. mi­alatt angol csapatok tönkretették lüszak- I ranciuország es Belgium élelmiszerrak­tárait. Mindenek ellenére komolyan sem Franciaországban, sem Belgiumban nem beszélhetünk ébségveszélyt cd. Itt még egv angol hírverést kell hatá­rozottan megcáfolnunk Nem lelel meg ugyanis a valóságnak az, mintha Német­ország az elfoglalt országokból szükség­lete fedezésre nagymennyiségű élelmi­szert szállított volna haza, mintahogy azt Dalton angol hadigazdasági miniszter nem­rég az alsóházban tartott beszédében ..tudni vélte1'. Hogy angol részről Német­ország ellen vivott kélsegbeeselt harcuk­ban egv hazugsággal több. vagy kevesebb nem számit már, kitetszik már abból is, hogy Dalton kijelentette még azt is, hogy Németország a lengyel lisztkész'etekből tetemes mennyiséget adott volna át a dél­keleteurópai államoknak. Az angol hadi gazdasági miniszter figyelmen kívül hagy­ta azonban, hogy a valóságban a délkelet- európai államok lisztet és gabonát Német­országnak adnak és nem onnan kapnak, ami u legelemibb gazdasági tudással ren­delkező előtt is rég ismert tény. Mikor tehát a délkeleteurópai államok bőségesen Churchill angol miniszterelnök legutób­bi beszédében az éhséget, mint Anglia leg­nagyobb ütőkártyáját nevezte meg. Ang­lia mindenek előtt bosszú háborút akar s időközben — igy spekulálnak London­ban —- be akarják ültetni Európába „Éh- seg generálist“ is. Churchill beszédében határozottan visszautasította az Ameriká­ból küldendő élelmiszerszál lit Hiányokat. Sőt inkább tanácsot adott emberba­ráti“ tanácsot az angol éhségblokád ál­tal veszélyeztetett államoknak, hogy mondjanak le az amerikai szállítmányok­ról, addig, mig Anglia a németek által el­foglalt területeket felszabadítja. Hogy Churchill ezen vigaszát igen változó érzel­mekkel fogadták ezekben az. államokban, az csak nyilvánvaló, mivel távolról sem hisz ma már egy állam sem Anglia győ­zelmében. teljesen elveszti tehát jelentő­ségét Churchill azon kijelentése, hogy Anglia egy 1942-ig eltartó hadjáratra rendezkedik be. Hogyan is áll tehát valóságban az éli- ségveszedeh ni Európában? l énvleg ko­moly problémával állunk szemben, avagy ezúttal is csupán angol „bluff“-ről van szó? Erre a kérdésre, mely úgy az ó-, mint az újvilágban egyaránt érdeklődésre tart számot, a meglevő tények és adatok alapján igen könnyű a feleletet megadni. Mind enek előtt előlegezni kell azt a meg- állapi tűst, hogy komoly éhség csupán Franciaországban és Belgiumban ütheti fel a fejét. A többi — a németek által elfoglalt európai államok vagy maguk is élelmiszertermelők és igy ellátják magú­Erdélyi Bank R.T. Kolozsvár a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Budapest leányintézete. ALAP1TTATOTT az 1894. ÉVBEN. Belföldi fiókok: Marosvásárhely, Nagyvárad, Szatmárnémsti. Külföldi fiókok: Bukarest, Arad, Brassó, Nagyszeben, Temesvár. Hanküzlet Foglalkozik a kát a szükséges javakkal, vagy már bősé­gesen ellátták magukat a télre szükséges élelmiszerkészletekkel. Csak Dániára. Nor­végiára és Hollandiára kell gondoljunk, mely államokból Anglia — a német meg­szállás előtt — szükségleteinek javarészét fedezte. Ha mindezekhez az államokhoz hozzávesszük még a keleti államokat, va­lamint a németek által el nem foglalt dél­keleteurópai államokat, akkor kiviláglik, hogy mindezen államok — földművelők lévén — nincsenek kitéve egy esetleges éhség veszedelmének. Még Németország is kikapcsolódik az éhség-körből, mivel a német ellátási-politika eleve gondosko­dott arról, hogy a gabonaraktárak idejé­ben megtöltessenek és hogy senki se éhezzék, még akkor sem, ha a termés nem is fog rekordszámokat felmutatni. Anglia tehát itt sem ringathatja magát illúziók­ban, mert akkor nem szólítaná állandóan fel Németországot, hogy gazdag készletei­ből Európa állítólag éhező államait el­lássa. így tehát két ország, mint említettük — Franciaország és Belgium maradnak még hátra. Természetesen itt már nem oly könnyű a helyzet és kétségkívül mutat­koznak a két államban már bizonyos ne­hézségek. Ezekért azonban — ezt ismé­telten kell hangsúlyoznunk — nem lehet semmikép sem Németországot felelősségre vonni. Franciaország Anglia oldalán szállt karcba, azzal a szándékkal, bogy majd REMIOll ÍRÓGÉP K. F. TÁRSASÁG UUIMPESf, VI. Anilrány-ul 12. A Remlor írógépek: ma­gyarországi kizárólagos fc- lerakata. Közvetlen gyári fiók. Hordozható írógépek: 5 különböző modelll A legkorszerűbb kivitelben! Kényelmes részletfizetésr e isi Irodai modellek : Cserélhető kocsiszerkezettell Automata tizedes rovatolóval! Remekművű csúcsteljesítmé­nyek! Valamennyi modell könnyed betű- kosár váltó szerkezeit el. A visszatért erdélyi terület összes helyiségei részére megfelelő fő­ét álképviseleteket keresünk II minden ágával. Setéteket a legjobban gyümölcsöztek Hiteleket folyósít mezőgazdáknak iparosoknak vállalatoknak kereskedőknek. rendelkeznek gabonával, egy józan ember sem hihet az angol dajkamesében, hogy Németország lengyel lisztet bocsátott vol­na e területen áruba. A FRANCIA ÉS BELGA HELYZET Németország még Franciaországban sem nyúlt az élelmiszerkészletekhez, sőt ellenkezőleg, a német katonai közigazga­tás gondoskodott a legjobb francia me­zőgazdasági vidékeken arról, hogy a ter­més akadály nélkül betakarittassék és igy Franciaország ellátása — legalább a leg­szükségesebb kenyérrel — bizlosittassék. Franciaországban a háborús események 8 millió ember kezébe adták a vándorbotot, kiknek nagyrésze a mezőgazdaságilag kü­lönösen fontos francia északi tartomá­nyokból származott. E vidékeken az ara­tási munkálatok — a parasztok hiánya miatt komoly késedelmet szenvedtek. Erő­sen megakadályozta a gabona betakarítá­sát azonkívül a benzin hiánya is, mely su- Ivos veszteségeket okozott akkor, mikor Franciaország mezőgazdasága számos gép­típussal dolgozik. Végül baj volt az is, hogy hiányoztak a mezőgazdasági lovak is. Azonkívül nem állott elegendő vil- ianyerő sem rendelkezésre, úgyszintén hiá­nyoztak a szállítóeszközök is. Mindezen téren a német katonai közigazgatás hat­hatós és látható eredménnyel nyújtott azonnali segédkezet. Nemcsak azáltal, bogy; pagy számban állítottak be francia hadifoglyokat a mezőgazdasági munkála­tokba, hanem német katonák is teljes erejükkel azon voltak, hogy a termés mi­előbb bekerüljön a gabonaraktárakba. Ugyancsak gondoskodott a német kato­nai közigazgatás arról is, hogy a szüksé­ges lovak és más hajtóerők a mezőgazda­ság rendelkezésére bocsáttassanak —- Csak igy történhetett meg az a csoda, hogy a francia termés 80 százalékát si­került már betakarítani, úgyhogy el le­het mondani — a francia lakosság szük­séglete a szükségleten túl biztosítva van. Ami a többi élelmiszerrel, cukorral, zsir- ral és bússal való ellátást illeti, az teljesen a meglevő készletek észszerű felosztásá­tól függ. Ha a megszállott, mint meg nem szállott francia területeken igazságos ra* eionálást vezetnek be, akkor a követke­ző télen senki sem fog éhségről panasz­kodni. Ugyanezek a viszonyok Belgiumban is. Itt a termést sikerült maguknak a belga parasztoknak betakarítani, mert időköz­ben hazatérhettek falvaikba. A kenyér­gabonaellátás azáltal biztosíttatott, hogy az állatok rozzsal való takarmányozását betiltották. Tudvalevőleg Belgiumban a rozs 90 százalékával állatokat takarmá- nyoztak, mig ma teljes egészében az embe­ri táplálék fedezéséül szolgál. Hogy egy példával szolgáljunk, miként biztosítja a német katonai közigazgatás a megszállt területek élelmezését, megem- litjiik Páris tejjel való ellátását. Julius elején a francia főváros, a hadi esemé­nyek következtében naponta csak 4000 liter tejhez jutott. Augusztus közepén e mennyiség, dacára a nehéz közlekedési viszonyoknak, hála azonban a német kato­nai hatóságok gyors közreműködésének —- már 250.000 literre emelkedett naponta, mely már a békebeli tejfogyasztás egyne­gyedének felel meg. A német katonai ha­tóságok tekintettel a megszállott terüle­tek lakosságára, lemondtak arról, hogy igénybe vegyenek francia és belga élei- miszerkészleteket, bár ehhez a hágai szá­razföldi háború szabályzata értelmében feltétlen joguk lett volna. így a német csapatok által zsákmányolt készleteket a németek a francia és belga polgári lakos­ság szükségleteinek fedezésére fordították. AZ ANGOL TÉVEDÉS Mindezen tényeket fontolóra véve, megállapíthatjuk a néző tárgyilagos szem­szögéből nézve a dolgokat, hogy egyálta­lán nem lehet szó arról, hogy a britek megnyerhetnék .,Éhség generális urat“ ahhoz, hogy a „humánitárus“ Anglia tel­je s é r vé ny ii szövetségestársává szegődjék. Ellenkezőleg! Az angol kereskedelmi ha­józás súlyos tonnaveszteségei után, vala­mint az angol kikötőberendezésekben oly súlyos károkat okozó német bombatáma­dások következtében elv helyzet állott, be, hogy nem kell külön bizonyiték annak alátámasztására, hogy ..Éhség generális 4 ur mintha inkább Anglia ellen, mint Ang­lia mellett kívánna dolgozni. Különben is' az angol blokád által fenyegetett európai államoknak minden eszköz kezükben van már. hogy e zárlatot keresztül törjék. És‘ épp úgy, mint ezen államokról nem le­het feltételezni, hogy tétlenül elnézzék, mint akarja őket Anglia kiéheztetni — a délamerikai államok sem hajlandók éve­ken át várni az „angol győzelemre44 és igy lemondani az európai üzletről csak azért, mert Angliának úgy tetszik, hoglr ezen — mondhatjuk utolsó — háborúját is mások költségén .vívja meg, JA, fi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom