Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-31 / 250. szám

^ ^ ^ r vi Oi\ *■ O-V v v :.4 3 j Bü'D.lpr'orp Prt r ? • .v, C *• -I *v> V ÄRA TO FILLÉRLEM Szerkesztősé» ‘ és kiadóhivatal; Kolozsvár, Mussoíini-ut 4. ^Telefon; 11—09. Nyomda: Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29—23. LXí É V F 0 L Y A M, 2 5 0. SZÁM. KiUmmBniMOT i^^ii^rs^CTreamiattEítg ;­A LAPÍTOTTA BÁRTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadóm 1 a j <1 o n o 9: PALLAS R. T. Kol ozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.7(b negyedévre 8, félévre 16, egész évre 32 pengő. C S i 'j T ö R T ö K KOLOZSVÁR, 1940 OKTÓBER 3 lf. ídőszcrii-e ma a reformációnak nevezett szellemi mozgalomra és annak hatásaira em­lékezni? Időszerű-e ma, mikor az emberiség figyelmét lekötő vl ágesemények egész más irányban foglalkoztatják a lelkünket? Idő- ozerii-e ma, mikor a reformáció gyermeké­nek, a protestantizmusnak is megváltozott a világhelyzete? Ezeket a kérdéseket joggal vethetnék fel akkor, ha a reformáció időszerűségét csak a rendszeresen visszatérő naptári dátum adná meg. Akkor is illő volna a múlt nagy törté­ne mi eseményeit felújítani, az emberiség é'e- lére gyakorolt hatásaival beszélő tanúságait meghallgatni és a belőle nyert áldásokért há­lásnak lenni. A reformációnak nevezett szellemi mozga­lom azonban nemcsak a múlt emléke, hanem az emberiség soha meg nem szűnő, mindig megújuló, mindig alkalomszerű, ezért örökös kérdése. A középkorban az egyház mint jogi szer­vezet volt a fődolog, ezzel szemben az egyén­nek, az egyes embernek csak a feltétlen en­gedelmesség, a te’jes megadás volt egyetlen feladata. Ez az elv kz egyházi abszolutizmust teremtette meg. mc'y nemcsak tagjait, hanem az államot is hatalma alatt álló intézmény­nek tekintette és önkényuralma alatt tartot­ta. Az egyház ezt a féfel'mes impériumot egyesek, országok és népek felett, egy em­ber, a legfőbb papja ál tal gyakorolta. A reformáció ezzel az abszolutizmussal szemben érvényre juttatta a lelkiismereti sza­badságot, a vallásos meggyőződés szabadsá­gát, a külső formaságok végrehajtása helyett a személyes meggyőződés elvét; az intézmény­nek, szervezetnek váló engedelmesség helyett az Isten iránt való engede’mcsség követelmé­nyét; a vezetett tömeg kereszíyénsége helyett a keresztyén egyéniségek öntudatos hit és szeretet életét. Kiindulásában cs lényegében bár egyházi mozgc’om volt a reformáció, mégsem szorít­kozhatott csupán a \ aüási élet terű elére, * íu nem felölelte az élet minden kérdését, mert a lelkiismereti szabadság elvén fordul meg a népeknek nemcsak egyéni és va ásos, hanem a családi, társadalmi, politikai, gazdasági, iro­dalmi, művészeti, tudományos élete is. Min­den hatalmas szellemi mozgalom ugyanis rendszerint arra törekszik, hogy eszméinek és eszményeinek megfelelő ku.turát teremt­sen. így a reformáció a apeKei is uj vallásos életben nyertek kifejezést, nemcsak uj egy­házi formákat teremtettek, hanem uj társa­dalmi viszonyokat, uj alkotmányokat hoztak létre a népek életében, a vallásszabadság, a gazdaság, ipar, kereskedelem, irodalom, mű­vészet, tudományos vizsgálódás szabadságá­ban. A‘z élet minden területére kiható, döntő je’ént őségé volt tehát annak, hogy a refor­máció szelleme uj életprogramot adott az nm- hr- riségnek és elvezette az emberinek való kényszerű engedelmesség szolgaságából az is­teninek való önkéntes engedelmesség szabad­ságára és megtanította a íelkiismeretét az emberi nagyság imádata heilyett egyedül Isten szuverenitása elolt hódolni meg alázatosan. A reformáció szedetne ezt a munkáját vég­zi ma is. A modern civilizáció a hagyomá­nyos keresztvén világnézettel szakítani akar. Minden törekvését az anyagi élet kifejlesz­tésére fordítja, azt állitván, hogy az emberi élet abban merül ki, abban nyeri tartalmát és céliát, az határozza meg személyiségünket és emberi mivoltunkat. Ennek az életfelfogás­nak nyomában csakugyan rendkivüfi, szinte csodával határos az, amit a külső élet terén látunk. Az emberi munka sikerei, a teremtő akaratával alkotott uj világ az ember nagy­ságát hangsn’vozza ki. Ezen a földön az em­ber az ur, aki mindenre képes, kezében tartja az élet vezetést és meghatározza a jövendőt egyesek és nemzetek számára. Az emberinek ez a feímagasz1aL«sa, a« ene­elvét a maga alacsonyabbrendüségében igaz világításba helyezi, ugyanakkor a két életfel­fogás között dönteni hivatott emberiségnek felkínálja azt az erkölcsi hatalmat: az Isten szabad elhatározásáról, kiválasztó kegyel­méről. megváltó szeretetéről szóló evangé­liumban, mely ma is egyedüli megmentője a halódó emberiségnek. A modern civilizáció­nak az emberbe vetett nagy hitével szemben az Istenbe vetett nagy hitet állítja. Ez a szel­lemi harc ma folyik. Ez a kérdés ma dől el. Ebben a küzdelemben a reformáció szelleme vívja uj diadalmát. A modernizmus ákal kihangsúlyozott em­beri civilizáció maga is egyre kiábrándítóbb bizonyítékokat szolgáltat az isteni jogokba he­lyezett ember kicsisége felől, A titkok soka­sága, melyeket értelmével megoldani nem tud, a népek szellemének elszegényedése, amelyről az irók egyértelműen panaszkodnak, az erkölcsi hanyatlás, mely a modernizmus gyümölcse, a véres háborúk, melyhez gyilko'ó eszközök gyártására használja tudományát, aö növekedő nyomor és szenvedés, mind az enii beri nagyságban és hatalomban való csalódás sok ostorcsapásai; az emberi nagyság, erő és jóakarat csődjének keserves leckéi. Az cím bériből való kiábrándulás utján nyomul előre ma is a reformáció szelleme és az isteni felé odaforduló» utján gyógyul ma is a beteg em» beriség. Amikor a hamburgi Mihály-templom ie» égett, a toronyban váratlanul maguktól meg­szólaltak a harangok és eljátszották azt & zsoltárt, amelyre berendezve voltak. Láng­nyelvek, kormos füstfelhők közül ének csen­dült: Adjatok bálát az Istennek. Nagy összeomlások idején, ijesztő világ­égés gondjai között a reformáció szelleme munkálja azt, hogy a tűzben égő templomok, az emberszivek meg ne emésztessenek, ha­nem megszólaljanak és harangozzák Isten di­csőségét. Kolozsvár. Görögország ügyének gyors felszámolására van kilátás — írja a német sajtó Athéni nyílt városnak nyitvániiüifáhm ~ Megszakadt a török-görög- jugoszláv vasúti összeköttetés. Bulgária, Jugoszlávia, Török- ország és u szovjet a szigora semlegesség álláspontjára helyez­kedett « Az eí&nyomuíó olasz csapatokkal szemben a görög haderő csak csekély ellenállást tanúsít BELGRAD, október 30. A Mai Nap ina: Athénből jelenti a Politika: A görög fővárosban tegnap egész nap egy­mást követték a tüntetések. A tömeg a minisztériumok elé vonult. Az angol kö­vet Metaxas miniszterelnökkel való be­lüli 0 tárgyalás után hosszú táviratban to­vábbította Londonba a görög kormány segítségért való kérését. Erre a táviratra inár meg is érkezett a hivatalos válasz. Az angol kormány közölte, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja azokat a garanciákat és kötelezettségeket, ame­lyeket Görögországgal szemben vállalt és teljes segítséget nyújt. Görögország­nak. Az angol hajóhad máris görög vi­zeken tartózkodik. Metaxas fogadta a török követet is. Aliién sötétségbe borult. Áz utcákon etökkenl a forgalom. A kormány rende­I leiére az összes gépkocsikat lefoglalták. Az első nap Athénben háromszor volt lé­gi. riadó. Mértékadó helyen azt hangoz­tatják, hogy az első nap nagyobb harcté­ri események nélkül múlt el. Közük, hogy az olasz légi haderő három oldalról támadt. Velük szemben a görög védelem minden oldalról működésbe lépett. Athénből jelenti a Vreme: A görög kormány táviratban visszahívta római kö- - elét. Az athéni olasz követ még helyén van. Elutazásával addig vár, mig a római görög követ elutazása megvalósul. A görög kormány tegnap este Athént nyílt várossá nyilvánította. Athénből jelenti a Mai Nap: A salamo- S' tengeri kikötőt tegnap egész nap tűz sutit látták. A kikötőt boritó sötét felhő­kéi Athénig lehetett látni. Törökország várakozó állásponton 'Ankarából jelenti a Politika: Itteni semleges diplomaták szerint Törökország cg) előre várakozó álláspontra helyez- ledik. OLASZORSZÁG TÁJÉKOZTATTA A SZOVJETET Az Associated Press newyorki jelenté­se szerint Olaszország értesítette a Szov­jetet a Görögország ellen tervezett lépé­séi öl. (MTI). ! BULGÁRIA SEMLEGES MARAD Szófiából jelenti a Politika: A bulgar főváros politikai köreiben hangsúlyozzák, . 1. ogy Bulgária semleges marad és nem óhajtja erőszakkal elfoglalni azokat a vi­lágháború után Görögországhoz csatolt felületeket, amelyekhez való jogát egyéb­ken,: kifejezetten fenntartja. (MTI). A TÖRÖK-GÖRÖG SZERZŐDÉS Bukarestből jelenti a V reme: Nagy fi­gyelemmel főidül Bukarest Ankara állás- foglalása felé. Itteni vélemény szerint ' Törökország magatartása attól a külö­nös szerződéstől függ, amelyet Görög­országgal kötött. Ennek a szerződésnek az értéke azonban mindenesetre gyengébb azóta, amióta a 1 törökök Franciaország összeomlását vé- g'géllék. ÚJABB JELENTÉSEK Londonból jelentik: A görög követ tegnap többször tárgyalt lord Halifax ki üigyminiszterrel. \ Szalonikiból jelentik: Az első jelenté­sek alapján az olasz csapatok eddig 10. kde méternyire nyomultak be srörög terü­letre és elfoglaltak Kotur városát. A gö­rög kormány az összes iparvállalatokat katonai ellenőrzés alá helyezte. (MTI). BULGÁRIA ÁLLÁSPONTJA RÓMA, október 30. (Magyar Távirati Iroda.) Mint Szófiából jelenti a Ştefani Iroda, bulgár politikai körökben a gö­rög válsággal kapcsolatban hangsúlyoz­zak, hogy Bulgária nyugodtan követi az seménye- ker és reméli, hogy más balkáni álla­mok nem vetik bele magukat olyan ka­landba, amely az egész Balkán béké­jét. megzavarhatná. Ha ez az eshetőség bekövetkeznék, Bulgária is kénytelen lenne magatartását revízió tárgyává tenni. ' A Messagero moszkvai jelentése szerint szovjetorosz hivatalos körökben utalnak a szovjet sajtó legutóbbi cikkeire, ame­lyekben hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió a balkáni helyzetre vo­natkozóan is fenntartja teljes semle­gességét. (MT I). ANGOL—GÖRÖG TENGERI EGYÜTTMŰKÖDÉS STOCKHOLM, október 30. (MTI.) 4 Nemet Távirati Iroda jelenti: A londoni Daily Telegraph szerint Anglia és Görög­(Cikkünk jolytatása az utolsó oldaioa). A reformáció évfordulóján hsa: kádár Géza beinek az Isten helyébe állítása teljes kivi­rágzását, hogy ugymondjam a maga csúcstel­jesítményét a holsevizmusban érte el, amely nyíltan azt vaflja, hogy az ember a minden­ható és az Isten az erő leien, a tehetetlen. Erre a világos világnézetre éppen ilyen ha­tározottsággal! felel a reformáció szelleme, amikor Istenre mutat és az útvesztőben ver­gődés zűrzavarában bátran hirdeti, hogy Is­ten a világ teremtője, ura, fenntartója és kormányozza, ő az egyedül szuverén hata’om a mindenség felett. Hatalma már kétszer se­gítette uj életre a válságba jutott emberisé­get, először 19 évszázaddal ezelőtt, másodszor a 16. században, A reformáció szelleme, mi­kor az ember bálványozásának ókori, pogány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom