Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-17 / 239. szám

1 0 4 0 október 17. A GYO'Sz KOLOZSVÁRI IGAZGATÓ- SÁGÁNAK ELŐTERJESZTÉSE A KOR- MÁNYHOZ. A Gyáriparosok Országos Szövetségének kolozsvári fiókja az anya­országbeli vállalatok közteherviselési kö­telezettségének egyenlőtlen voltára elő­terjesztésben hívta fel a kereskedelmi kormány figyelmét. Igazolta, hogy mig a pénzügyminisztérium a román adórend­szernek a magyar adórendszerrel való fel nem cserélése folytán előadásra kerülő er­délyi árukat az áruérték 10:30 százalé­kát kitevő közvetett többlettel sújtja és azokat ugyanilyen százalékkal drágítja, addig a MÁV a CFR nagy távolságokra kedvezményeket adó ipari tarifáit azon­nal eltörölte, a családi pénztál pedig sa­ját súlyos járulékait már október hónap­ra kéri s igy az árukészletet amúgy is 15—-50 százalékos árredukciókkal piacra vivő erdélyi vállalatokat az eladósodás veszélyes útjára tereli. MEGELÉGEDÉST VÁLTOTT KI AZ ÜZEMFELÜGYELŐK MŰKÖDÉSE. A hadiüzemeknek minősített vállalatokhoz kiküldött hatósági vezetők, illetve üzemi felügyelők — mint a GyOSz kolozsvári igazgatóságának körlevele megállapítja —„ komoly támogatást adnak a vezeté­sük, illetve a felügyeletük alá kerülő vál­lalatoknak és maguk sürgetik ki az ille­tékes katonai parancsnokságoknál, sőt a pesti központi polgári hatóságoknál is a vállalatok fenntartásához szükséges nyers­anyag, tüzelőanyag és vagonkiutalásokat. AZ EGYETEMLEGES MUNKABÉR- SZER2ŐD5EKNEK EGY ÉVRE VALÓ MGHOSSZABBITÁSÁT KÉRIK A KE­RESKEDELMI ALKALMAZOTTAK ÉS MUNKÁSOK. Bár illetékes helyeken több ízben kijelentették, hogy a főhatalomvál- tozás ellenére is a román törvények van­nak átmenetileg életben, egyes ipari, üzemek és vállalatok nem akarják az al­kalmazottaikkal és munkásaikkal kötött egyetemleges mungabérszerződés ren­delkezéseit betartani. Erre való tekintet- tei a munkások és a magánalkalmazottak képviselői a munkakamara utján kér­vényt terjesztettek a katonai parancs­nokság elé, amelyben az eddig érvényben levő egyetemleges munkabérszerződések­nek egy évre való meghosszabbítását és a drágasági pótlék felemelését kérték. AZ ANYAORSZÁGBAN ÉLETBELÉP TETTT 7 SZÁZALÉKOS DRÁGASÁGI PÓTLÉK A VISSZATÉRT TERÜLE­TEKRE NEM TERJED KI. A Budapesti Közlöny f. hó 10-ki számában megjelent béremelési rendelet, amely az anyaország területére e hó 7-vel 7 százalékos drága­sági pótlékot állapított meg, az anyaor­szághoz visszatért területekre nem vo­natkozik. Ezen a területen az árkormány- biztosság az árukat és béreket külön ren­deletekkel szabályozza. HATVAN SZÁNTÓGÉPET KAPNAK AZ ÉRDÉLVI GAZDÁK. A földművelés­ügyi minisztérium hatvan szántógépet bocsátott az erdélyi gazdaságok rendel­kezésére. Magyarországon jelenleg 3300 traktor működik, amelyek évente mint­egy 900.000 hold területet tudnak fel­szántani. Egy-egy szántógép évente 1350 óráig tartható üzemben. A gépszántás fejlesztése az anyaországban is üdvös len­ne annál inkább, mert a lispei kutak na­pi 90 vagonos termelése biztosítja a szükséges üzemanyagot. A TERÜLETI ADÓ MEGSZÜNTETÉ­SÉT KÉRIK AZ ERDÉLYI SZŐLŐSGAZ­DÁK. A román i ralom alatt egész 1.93 7 lg az erdélyi szőlősgazdáknak a földadón kívül a termelt bormennyiség után lite­renként boradót is kellett fizetni. Ezt a rendszert 1937-ben módosították, eltö­rő. llék a literenkénti adót és helyébe be­vezették az úgynevezett területi adót, ngybogy most az a helyzet következett be, hogy most, amikor a, termés 90, illet­ve 100 százaléka elpusztult, s szőlősgaz­dáknak a rájuk maradt ri mán íörvénv értelmében ki kell fizetni a területi íj-hVi. Ez az jelenti, hogy egy kétholdas szőlősgazda, akinek egy csöpp bora sem t'umett, hiába verejtékezett az elmúlt esztendőben, most ráadásul meg 200 pengő területi adót is köteles fizetni. Ezért a szőlőtulajdonosok a katonai köz- igazgatás vezetőihez kérést adtak be, amelyben a területi adó megszüntetését kérik. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg* választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyv osztályában, Kólója vár, Mátyás király Tér % ELLENZÉK 7 közgazdaság Ujj elei a StO Iiozsyárs Mészárosok Szövetségéiben KOLOZSVÁR, október 77. (Saját tud.) Az uralomváltozással a kolozsvári Hus- iparosok Szövetségébe is uj szellem vo­nult be. Bár az előző uralom alatt sok kellemetlenségben volt részük, mégis élt bennük az erős magyar nemzeti öntudat és ennek köszönhető, hogy meg tudták védeni magyar jellegüket és a kisajátí­tástól meg tudták menteni székhazukat és vagyonukat. Ez érthető is, ha figye­lembe vesszük, hogy olyan tősgyökeres, erőskezü magyar emberek vezették busz éven át a szövetség ügyeit, mint a várat­lanul elhunyt Réthy Károly, Daly M. Já­nos és az utóbbi években Török Árpád elnökök. Török Árpád elnök a felszaba­dulás után odaadással vette kezébe a szö­vetség ügyeinek irányítását. Első és leg­fontosabb ténykedése az volt, hogy Tö­rök Béla vágóhídi igazgatóval megálla­podva elérte azt, hogy a közvágóhidra csak azok a mészáro­sok és hentesek léphetnek, akik a tör­vényes követelményeknek megfelel­nek és ezt hivatalosan is igazolni tud­ják. I Ezzel az intézkedéssel megszűnik az a rendszer, hogy a vágóhíd területén oda nem való emberek jogtalanul garázdál­kodjanak. Elősegíti ez a rendszer azt is, hogy a város és az állam megkapja a ren­des illetékeit, mert a feketevágásoknak vége szakad. A szövetségben különben élénk élet uralkodik. Az összes szakmabeli iparo­sok a szövetségbe beiratkoztak. A szövet ség vezetősége a közelmultban megsze­rezte az elhunyt nagynevű iparosvezér, Benigni Samu arcképét, amit a székház dísztermében a közeljövőben diszünne- pély keretében fognak felavatni. Török Árpád elnök nagy tervekkel és a leg­szebb reményekkel tekint az uj magyar jövő felé, amelyben oly sok feladat vár megoldásra. Dr. V. E. SPORT 99 Qjysn főnyi stafétái indít a magyar Atlétikai Szövetség Budapest­ről Kolozsvárra KOLOZSVÁR. (Saját tudósitónktól.) "Va- i sárnap ismét nagy sporteseménye lesz Ko­lozsvárnak. A Magyar Atlétikai Szövetség Öt­ven főnyi stafétát indít Budapestről Kolozs­várra. A staféta, amelyben a legjobb magyar futók, mint Kelen, Szilágyi, Szabó Miklós és mások vesznek részt, szombatou reggel ünne­pélyes búcsúztatással indul Budapestről a Hősök emlékműve elől. Vasárnap délben 1 órakor érkezik a staféta a Mátyás király­térre. A város határától együtt fut mind az ötven futó és beérkezésük után koszorút ne­lyeznek el a Mátyás király-szobron. A sta- íéte a váltóbotban okmányt hoz magával az atlétikai szövetség és a testnevelési tanács üdvözletét Kolozsvár közönségének. A buda­pesti stafétát, amely négyszáz kilométeres ut után érkezik Kolozsvárra, ünnepélyeeen fo­gadja a város vezetősége. Dr. Somod: István lapunk utján is felkéri az összes sportegyc- sületeket, hogy kiküldöttjeikkel képviseltes­sék magukat azon az értekezleten, melyet a rendezőbizottság tart csütörtökön este 7 óra­kor a KAC klubhelyiségében. A Bástya vasárnap eíső bajnoki mérkőzését KOLOZSVÁR. (Saját tudósitónktól.) Az erdélyi bajnokság megindulásával, vasárnap uj csapat mutatkozik be városunkban — a Bástya. A bőrgyári csapat, moly évekig Echo néven szerepelt az alkerületi bajnokságban, most ötödik éve annak, hogy megalakitották sportegyesületüket. Az Echo labdarugócsa­pata, amely megalakitá i évében már meg­nyerte az alkerületi bajnokságot, az utóbbi két évben a második helyen végzett. Ez év­ben hivatalosan a ligabajnokságot is megnyer­te. mivel a román labdarugószövetség helyet adott a vasutas csapat ellen beadott óvás­nak, ami a hivatalos lapban is megjelent. A Bástya csapata, amely a gyártelepén épülő saját pályáján tartja edzéseit, közel 50 leigazolt játékossal indul neki az őszi baj­nokságnak. A csapat edzője Hoksáry, a Ki­nizsi, majd a Ripensia volt válogatott játéko­sa. Az első csapat kerete a következő: Ka­pusok: Bcreczki és Fábián. Hátvédek: Med­ve, a Jiulból, Maksai a SolvaybóJ. Fedezetek: Takács (Jiul), Losonc (Kinizsi), Enghi, Bódi és Marosi a Viktóriából. Csatárok: Gecző (Jiul), Lőrincz (AMTE), Bulik (Jiul), Oroszi (Jiul), Sántha (Cement!, Rámái és Bot. A labdarugószakoszlálv élén Vellraann Ottó ügyvezető elnök áll, aki csaknem min­den szabadidejét a sportnak áldozza. Mellette nagy munkát fejtenek ki az egyesület felvi­rágoztatása érdekében: Mélhé Déne3 titkár, Kinizsi Sándor intéző, Szatmári János pénz­táros, Osváth Ferenc helyt ttes intéző és Sut­ler József ellenőr. Az egyesület ügyeit, mely a futballon kivül a tenisz, torna, asztali te­nisz és a tekesporttal is foglalkozik, egy nyolcas bizottság végzi, amely négy tisztvise­lőből és négy munkásból áll. A Bástya, amely vasárnap a NAC ellen játssza első bajnoki mérkőzését, ma délután nagy edzést tart saját pályáján Hoksáry veze­tésével. Az egyesület pályáját egyébként Ko­vács Gyula főmérnök tervezte, melynek fel­építése csaknem 300 ezer pengőbe kerül, ahol külön úszómedence, teniszpálya, atléti­kai pálya és tekepálya áll majd annak a 3000 munkásnak rendelkezésére, amely az egyesü­let háta mögött áll. A vasárnapi mérkőzést propaganda hely­árakkal rendezi meg a Bástya. Jegyek elővé­telben 30 fillértől 1.80 pengőig válthatók szombat este 8 óráig a Palocsay ujságkioszk- ban és a Bástya klubhelyiségében, Mátyás király-tér 21. Nagy szeretettel fogadták Budapesten az erdélyi testnevelési főiskolásokat Levél a budapesti Testnevelési Faiskoláról A fogadtatás és bemutatkozás a Ggszi lyesebben történi. Az igazgató úrtól az utoi- só pedellusig mindeuki szívesen fogadott, minket, erdélyieket. Lássuk, kik azok, akik a világhírű budapesti Testnevelési Főiskolán készülnek tovább tanulni: Sebessy Juci, (lá­bos Sári, Varga Zsóka, Rclhy Károly és Fe­renc, Pünkösthy Csaba, Kacnenitzky Árpád. Killyéni László, Papp Sándor és c sorok írója. A FŐISKOLA . . . A főiskola a XII. kerületben Győri-ut 13. szám alatt van. A m. kir. címert viselő kő és vaskerítéssel körülvett területre mindenki, aki az utcán elmegy, nagy inegiMetődéssel te­kint be. Tekintélyük van az egyenruháikon T. F. belüket viselő hallgatóknak. Ez a te­kintély érthető is. A T. F.-ok eddig minden versenyen és bemutatón, még ha külföldön vagy külföldiekkel is volt, Berlin, Stockholm stb., feltűnő sikerrel szerepeltek. Nem egy bajnok és országos hirii versenyző került in­nen már ki. Azért még maradtak is elegen. S lesznek ezután is, mert a főiskola szelleme nemcsak kitűnő pedagógusokat és mestere­ket, hanem még bajnokokat is termel. Az in­tézet tornaminíacsapata különösen hires. . . . Az intézetet tizenöt évvel ezelőtt ala­pították. Az első három évben hároméves tanfolyam után végeztek a hallgatók. Azután még négy évi készüléshez van kötve a végzés.' a katonai szolgálaton kivül. TANÍTÁSI MÓDSZER A Testnevelési Főiskola az összevont ma-, gyár tanítási módszerrel képezi ki hallga-1 tóit. Értendő ezalatt a német torna, játé-; kok amerikai és legújabb német mintára és az atlétika. Mindhárom fejezetből' a legjob­bat, a legcélszerűbb módon összeállítva tet­ték meg az intézet alapanyagának a magyar testnevelés nagy mesterei. A rendszer mellett a fegyelem is kitűnő és kihangsúlyozott. Példás, valóságos civil-kato­naság benyomását kehik a hallgatók élet­módjukkal. A férfi és női hallgatók külön épületszár­nyakban laknak. Külön tornatermük, étkező­jük van és a pályákon sem gyakorlatoznak egyidőben a férfi hallgatókkal. Egyes elmé­leti órákat együtt tartanak. . \ cszélv1' azon­ban nem lehet, mert órán kivül az Intézet­ben nem szabad együtt lenni. A városba mrg ritkán van alkalom kimenni, olyan ügyesen van megszerkesztve az órarend és ». házi­rend . . . BEMUTATKOZÁS ... A bemutatkozás nyilvános és ünnepélyes keretben történt az intc/et dísztermében. Az igazgató ur jelenléte növelte az aktus ünne­pélyességét. Az osztályszónokok humoros versbe foglalva a hallgatók neveit, végezték a bemutatást. A nagyszámú bulgár hallgatók­kal együtt, minket erdélyieket is hangosan tapsoltak meg. Két amerikai magyar is van közöttünk. Bensőséges, igaz baráti környe­zetre találtunk itt. Valósággal testvéreknek érezzük itt magunkat az c hazaiakkal. Tanára­ink is — kik között sok európai hirü férfi vau — valóságos szülői szeretettel bánnak velünk. Igyekszünk is kiérdemelni és meg­hálálni jóságukat. SZAKKIKÉPZÉS ... I Mi. negyedéves jelöltek, abban a szeren­csés helyzetben vagyunk, hogy két sportág­ban különleges kiképzésben részesítenek s igy majd mesterek leszünk. A két Réthy tornában és vívásban, Sebessy Juci az atlé­tikában és sízésben, én meg a labdarúgás­ban és teniszezésben leszünk majd mesterek... Én nagyon örvendek annak, hogy szakembe­rektől tanulhatok meg igazán játszani és egy­ben tanítani is mint Pluhár István és Arató Géza dr. tanárok. A terua mellett, amire Kmetykó tanár ur tanit, egyéb sportágakban is hires tanáraink vannak. így pl. atlétikára dr. Misángyi Ottó atlétikai világszaktekintély tanit. Ismeretlen nyelvet is kell itt tanulni a jövő tornatanárainak. Mi erdélyiek a német nyelvet választottuk mindnyájan. Az általános sportolási lehetőségeken kivül inás itt minden, mint más országban volt. . . Tisztálkodás, kosztolás, rend és fegyelem, mind más itt. Olyan, amilyennek lennie kell. Nemcsak az emberek, de. még a zaj és a levegő is más itt, mint máshol. Más itt min­den. Rendesebb, igazibb s mai a legjobb. ..otthon“ vagyunk itt v nyíltan lehetünk ma­gyarok. fíoidis László. A KMSC luristaszako«ztálya folyó hó 20-án, vasárnap gyalogtúrát rendez a Széni János-kuthoz és a Blikk-erdőbe. Indulás reg­gel fél 8 órakor az Opera elől. Vezető Laár Szilárd. Vendégeket szívesen iát az Egyesület. BUDAPEST. (Október hó.) A budapesti Testnevelési Főiskola igazgatója, dr. Szuko- váthy Imre asztalára uj akiacsomó került. A kék fedőlapra ez van irva: „Erdélyiek...“ Ismeretes, hogy az erdélyi részek vissza­csatolásával — éppen mint Kárpátalja visz- szacsatolásával — az odavaló magyar testne­velési hallgatók, immár rém a román, ha­nem a magyar fővárosban végezhetik tanul­mányaikat. A kolozsvári, illetve erdélyi testnevelési főiskolások, a többi Budapestre utazó főis­kolás csoporttal utaztak fel külön kocsiban Már a Nyugati pályaudvarra való érkezés­kor munkába álltak a testnevelésiek. Nekik nem volt szükségük hordárra.... Fcirágffgzés. munkálatokat jutányosán vilü! Lőrincz! & Go. Zápolya-utoa ö. és Sxent» j v \» 5 utó.-» (Csoka-oaki* is z 1 «!.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom