Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-15 / 237. szám

2 19 4 0 o k i ó 1> c r 1 !>. Még « huszas évek elején tértén'. Vilma hollandi királynő és joszivii tirpa­ne k /urasára lerongyolódott réztia, sápadt magyar gyermekeit ezrei érkeztek l etil aha. egy németül földi határállomásra. 1 városka < gy ilc postatisztviselöje is számolómmal nézte ezeket a szegény gyermekeket. Illedelmes vi­selkedésükért, felüliéi intelligenciájukért meg­szerette őket; bámulta, hogy hazájának nyel­vet <ii okos apróságok milyen hamar megta­nulták. Beszélgetés közben megtudta, hogy Magyarországgal milyen kegyetlenül elbánlak Trianonban. Csakhogy amit u magyar gyer­mekek Abbing Gellert postatiszt viselő urnák elmondtak, az nem mindenben egyezett az­zal. amit neki eddig a magyarokra! beszéltek, ezért nyári szabadságidején hazánkba jött és körülnézett. Az itt lakó németi kiöl aztán megtudta, hogy amit a nemzetiségek üldözé­séről beszéltek és irtuk, a: merő házitgság. De ö tisztán akart látni, ezért nem kis fárad­sággal megtanulta a magyar nyelt it. magyar leány vekből és magyar újságokból megismerte azt az égbekiáltó igazságtalanságot, amellyel telünk elbántak. Tollat fogott és honfitársai­nak felvilágosítása végett megírta és saját költségén ki is adta pompás müvet, melynek rime: ..Hét drama van Trianon." ( I trianoni tragédia.) .ibbing e könyvében rövid vissza pillantást vet hazánk ezeréves múltjára és szerepére a világháborúban. Elmondja, hogy Trianonban hogy elbántak velünk, mi mindent vetlek el tőlünk és hogy a magyarság helyzete a kis- entente államaiban milyen keserves. Pompás szonettben, tetemre hívja a trianoni bírákat és müve végén odakiáltja: Igen. én is hiszek Magyarország feltámadás óban! E könyv nemcsak diámétól földön keltett nagy feltűnést, de a magyarság figyelme is egyszerre Abbing Gellert felé fordult. Kor­mányzó urunk a magyar érdemkereszttel tün­tette ki. a pécsi Mariemum hálairattal kö­szöntötte. a budapesti Corporalio Emcricana tiszteletbeli dominusává választotta De Abbing csakhamar rádöbbent arra. hogy egyetlen miivel a kis-entente magyarellenes propagandáját ellensúlyozni nem lehet, ezért a revíziós liga lelkes katonája lett és meg­kezdte az ellenpropagandát. Első nagyobb cikksorozata „Hongaarsche brieven‘‘ (Magvar levelek) címmel a Limburger Koedírban je­lent meg. Ezekben a napi politikai esemé­nyekkel kapcsolatban ismerteti hazánkat és a trianoni békedik tát tini szörnyű következmé­nyeit. 1934-ben a Nordbrabantsche Dombiad­ban négy mesteri tollal megfogalmazott cikk­ben ir ,,A magyar kálváriái"-ról. De se szeri, se száma azoknak a cikkeinek, amik a Nie- II we Venlosche Courantban, a Leidschc Con rantban, az Avondsterbcn. a De Maasbodc- ban. a De Tijdben stb. látnak napvilágot. Nemsokára a magyar olvasóközönség is megtudta, hogy Abbing milyen kitűnő mes­tere a tolinak. A miskolci Eelsőmagy arország hasábjain megjelent kitűnő cikkeit e (mint amilyenek: Karácsonyi gondolatok. A revízió felé. Et in terra pax! Békelovagok, zagy bé­kezsarnokok?) a fővárosi sajtó is felfigyelt. Aki Abbing beszédeit hallotta. az nem tudja, hogy az előadó szónok nem szárnyalja-e túl az írót, mert Abbing egy csomó beszédet is mondott. Még pedig nemcsak hazájában, de nálunk is. Nyári szabadságát már évek óta Magyarországon töltötte, de ide se pihenni jött, a revíziós gyűlések legnépszerűbb szó noha lett. Az igazság fmitikus harcosa, aki levélpapirosára ezt a magyar jelszót nyomat­ta: Vesszen Trianon! Ezért nevezte el Vr- mánczy öt rajongónak, ezért hívják öt hon­fitársai Magyarország ..nem hivatalos konzul- jái'-nak, Magyarország ,.iigyvédjé“-nek. 1938 október 14-én az Eindhovenschc en Meierijsche Courantban megjelent cikkét igy végzi; „Húsz évi elnyomás után elindul az Igazság! Magyarország dicsöséges-vilmros tör­ténete fordulópontra jutott. De nehogy azt higyjétek, hogy Csehszlovákia felbomláséival a Duna-medence kérdése megoldódott. Prága után Bukarestnek kell bemutatni a számiéit!“ Sajnos, ez a lelkes barátunk' Kormányzó í runk dicsőséges kassai bevonulásán nem lehetett jelen. Súlyos betegség verte le a lá­báról. A kórházi ágyon csaknem egy évig sínylődött, de mihelyt kezébe tudta fogni a tollat, rögtön lándzsát tört a JorgúvaJ pole­mizáló Karnis Gyula mailen, majd a Thool- sehe Courantban 1940 április 19-én megje­lent cikkében bebizonyítja, hogy a magyar határok mielőbbi revíziója igazságos és szük­séges. mert „csak egy nagy és erős Magyar- ország állhat ezután is őrt a Kárpátokon, mert ott kell állnia ezután is, ismét Kelet kapujéiban. hogy minden betöréstől védje Nyugatot, mint ahogyan védte eddig is szá­zadokon át.“ Április 19-ike óta nagyol fordult a világ. Németalföld a harcban elbukott, a mi csilla­gunk meg felderült . . . Erdélyi magyar testvéreim! Magyar postá­sok! Amikor Szent Istiéin évében vitéz hon- l édéin!e bevonullak kassára és a magyar pos­tások ismét elfoglalták régi helyűket, az első levelet Abbing Gellert cindhoveni postaigaz- '■utónak küldték. Ebben megköszönték a „IIet drama van Trianon“ szerzőjének, hogy Az egyetemi fövvényiavaslai a tervényluozás előtf Valószínűleg ok2óter 24-én lesz a kolozsvári egyetem ünnepélyes megnyitása Ml D APEST. október 15. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház teg­nap (léiben Tasnády Nagy András cinökle­I level rövid formális ülésre iilt össze. Sza­lu» Gusztáv, az egyetemi törvényjavaslat előadója, beterjesztette a javaslat bizott­sági tárgyalásáról szóló jelentését. Boczo- nádi Szabó Imre előadó a képviselőház gazdasági bizottságának jelentését terjesz­tette be a képviselőház 1941. évi költség­előirányzata tárgyában. \ Ház a költség- vetést vita nélkül elfogadta. \ képviselő- ház elnöke megkeresi a pénzügyminisztert a képviselőház költségvetésének az álta­lános költségvetésbe való beiktatása céljá­ból. Ezután az elnök indítványára a Ház úgy határozott, hogy kedden délelőtt 11 ! órakor iil össze legközelebb. Napirendre tűzte ezután az egyetemi javaslat egyes szakaszai feletti döntést. M DAPES'!. október 15. A Budapesti Értesítő jelenti: Értesülésünk szerint a parlament legközelebbi munkarendje a következőképpen alakul: A képviselőház hétfői ülésén megtárgyalta a képviselőház jövő évi költségvetését és beterjesztette az egyetemi törvényjavaslat bizottsági tárgya­lásáról szóló jelentést. Kedden a képvise­lőim/ harmadszori olvasásban is elfogadja az egyetemi törvényjavaslatot. Szerdán va­lószínűleg nem lesz ülés. Kedden és szer­dán a felsőbáz bizottságai és a plenum letárgyalja az egyetemi törvényjavaslatot. Csütörtökön a képviselőhöz tudomásul veszd a felsőhöz üzenetét az egyetemi ja- idslat elfogadásáról. \ alószinüleg ugyan­aznap kormányfői kéziratlal berekesztik n llúz. mostani ülésszakát. Pénteken sor ke­rülhet uz aj ülésszak megnyitására és ez zol kapcsolatban az alelnökök, jegyzék és ti bizottsági tagok megválaszt ásóra. Ezután a Házat esetleg néhány napig elnapol juh a kolozsvári egyetem ünnepélyes megnyi­tására való t elunt ette!. Ennek dátuma meg nincs pontosan megállapítva. Valószinüleg 24-én lesz az ünnepélyes megnyitása a kor­mányzó, a miniszterelnök és a kormány többi tagjának a jelenlétében. \ képviselőház következő ülésén l’emé- nyi-Schneller Lajos pénzügyminiszter na- gynbb beszédben beterjeszti az uj törvén v- jruaslalot. â házépítési, tatarozás! hölcsöüö&rő?, a gazdaadósságolrél és a F. E. többi tudnivalójáról Megérkezett a Pénzintézett Központ tájékoztatója A magyar pénzintézetek központi ellenőr­ző szerve, az 1926-ban megalapított Pénzin­tézeti Központ, külön tájékoztatót adott ki a visszatért Keleten működő pénzintézetek részére szervezetéről és működéséről. A ta­I jékoztató elé Jakabb Oszkár dv. m. kir. tit­kos tanácsos, a P. K. elnöke irt előszót. — Sok megpróbáltatáson mentünk át az elmúlt huszonkét év alatt — mondja ez az előszó —, tudjuk, hogy a Ti megróbáltatá- sotok volt nehezebb, mert kezetek meg volt kötve, ezerszer megaláztak Benneteket és oly lelki és testi gyötrelmeken mentetek keresztül, amelyeket csak erős hitetek és a jövőbe vetett megingathatatlan bizalmatok Vett elviselhetőkké. .377 PÉNZINTÉZET TARTOZIK ED­DIG A P. K.-HOZ A Pénzintézeti Központot az 1916: XIV. t. c. hívta életre a „Magyarország területén mű­ködő pénzintézetek és azok révén a lözgaz- B daság ápolása és előmozdítása“ céljából. A P. K. tagjai három kúriába tartoznak: az elsőbe azok az intézetek, amelyiknek saját tőkéje meghaladja a 10 millió pengőt, a má­sodikba, amelyek 5—10 millió pengős tőké­vel rendelkeznek, a harmadikba pedig azok az intézetek, amelyeknek alaptőkéje keve­sebb. Jelenleg az első kúriába 15, a máso­dikba 4 budapesti, a harmadikba pedig 20 budapesti és 338 vidéki pénzintézet tartozik. A P. K. legfőbb ügyköre a pénzintézetek felülvizsgálata és e. szanálás. A felülvizsgálat nemcsak az intézetek he­lyes ügykezelésére, hanem azoknak üzleti I hitelére és üzletpolitikájára is kiterjed Min­den intézetnél évenként legalább egyszer kell a felülvizsglatot végrehajtani. A szanálás átmeneti hitelek nyújtásából és alkalmas útmutatásokból szokott állani. Ha az alaptőke van megtámadva, a szanálást a részvények lebélyegzése után, az alaptőke felemelésének kell megelőznie. I Ha az érdekelt intézet további fennállá­sa lehetetlenné vált. a P. K. az intézet ön­kéntes felszámolását rendelheti el. A P. K. a kényszeregyezségi szabályok szerint megfe­lelő moratórium védelmével szükség esetén masránegvezséget is létesíthet. A P. K. egyébként üzleti összeköttetést csak tagintézményekkel tart fenn és bankiiz- leti tevékenységével a bankoknak nem tá­maszt versenyt. Szükség esetén a P. K. pénz­olyan kitartással és lelkesen küzdött a ma­gyar igazságért,- mert úgy érzik, hogy hollan­dus kollégájuknak nem kis része van abban, hogy a viiág jobb belátásra tért és Kassa is­mét a mienk. Akad-e a most hazatért erdélyi megyékben is olyan postás, aki vesz egy haifilléres pos­tai levelezőlapot, ráír őt meleg üdvözlő szót, ügyi igazgatási feladatok lebonyolításában is rendelkezésére áll a pénzügyminiszternek, így például a P. K. végezte a régi bankje­gyek és az államadóssági kötvények megje­lenését, az aranykészletek beváltását, a bel­földi értékpapírok szám jegyzékbevételét, majd pedig egyik legjelentősebb megvitatása a gazdaadósságok lebonvolitásn lett. A P. K. szervezte meg a postapénzforga­lom lebonyolítását is. Eszerint a helyi üzleti forgalomhoz szükséges összegeket az egyes pénzintézetek a P. K. kiutalása alapján köz­vetlenül a helyi postahivataltól vehetik fel. Az államvasutak vidéki pénztárai is azért fizetik be pénzfeleslegeiket a helyi postahi­vatalba a P. EL számlájára, hogy megfelelő pénzösszeg álljon ott rendelkezésre. Egyéb­ként a P. K. 25.000 számú postatakarék­pénztári csekkszámlájára bárki teljesíthet díjmentesen bármelyik pénzintézet folyó­számlájára címezve ötven pengőnél uagvobb befizetést. Ismerteti a tájékoztató az érték­papír és valutaügyletet, számlaátirások és átutalások, a közszállitási óvadékok, a vám és fogyasztási adótartozások stb. ügyeire vo­natkozó rendelkezéseket és szokásokat. HÚSZÉVES KÖLCSÖN CSALÁDI HA- ZAK ÉPÍTÉSÉRE ÉS A 7ATARO- ZÁS1 HITEL Igen érdekes a lakásépítési hitelakcióra vonatkozó rész. A P. K. 1923—1930 között tiz és tizenhat éves törlesztésre családi és bérházak építésére 33.6 millió pengő hitelt folyósitott. 1930-tól kezdődően a családi há­zak épitési hitelének folyósítását az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet vette át. Ilyen kölesönökben kilencven százalékos árfolyamon húszéves törlesztésre 8.6 százalékos évi annuitással a telekérték és a jóváhagyott építkezési költségek együttes értékének ötven száza­lékáig közszolgálati és magánalkalmazottak, továbbá szabadfoglalkozásúak részesülhet­nek, ha tehermentes telkük van és ha a kölcsön­összeg, valamint az épitési költség teljes ösz- szege közölt mutatkozó különbözet értékével épitési anyagban vagy készpénzben rendel­kezik. Ugyancsak ismerteti a tájékoztató a hite­lek folyósításának feltételeit, amelyeknek legfőbb rendelkezése az, hogy családi házak­ra első helyű bekebelezésre az adóhatóság aláírja a nevét és megcímezi Igaz barátunk nevére ( Aan den Heer A. G. M. 4bbing, Hertogstruat 14. Eindhoven, Nederland) és elküldi hollandus kollégájának? Úgy érzem, hogy minden ilyen lap nem kis örömet és vigasztalást vinne a hazája sorsáért most annyira aggódó jóbarátnak . . . BORSNYAY KÁROLY. ■ Ital elfogadott hcr-vrti'k tizenöt -zázalék nak erejéig ta aro/á-i Lite!: adnak, melyei **r k fedezete k'ízs/olgálM j a*k al in azo tt tilt n ál m*irv/-vi lai. aspen/ majnalkaimnzottak n iI ;jz áhando é*i jövedelem u< gyven százaiéi.a, ;» v/abadpályan levőknél periig a jövedelmi adu- alap szerint számitolt évi jövedelem negyven százaléka. fsinciteti I tájékoztató a ki-ipari hitelak­ció a kiskereskedői hitelakció, a Nemzeti Önállónilási Aiap, továbbá az. Országos Hi­telügyi Tanács i’u- kezelésére i intézkedései- r vonatkozó szabályokat. Igen érdekes a gazduvédeleinrő! szóló rész. is. 1931-ben. amikor csúcspontját érte el a gazdasági világválság, szüksége mutatkozott elsősorban a gazdaadósságok icudrzésénck. Ismerteti a tájékoztató azokat az eoctcket is, amikor a gazdaadós kérelmére a telekkönyvi hatóság a védetté nyilvánítást rendelheti el. 1 rnek lényege, hogy magánjogi címen fenn­álló követelés aIapján a védelem eső in­gatlant nem lehet újabb jelzáloggal terhelni és addig, ómig az adós a meghálál ozov szol­gáltatásokat teljesíti, rém lehel a • adott in­gatlanra ári érést kitűzni, nem leket azt vég­rehajtási záriét alá venni, süt a berendezési es használati tárgyak is men’csel:. A ré- /.le- leiben is igen érdekes é.? vidéki közönségünk számára fontos rendelkezéseket a szokásos ujságterjedelem keretein belül legnagyobb sajnálatunkra azoknak nagy terjedelme miatt nem i-mcrtethcljiik. de szerkesztői üzenet formájában vagv levélben természetesen készséggel felelünk minden hnzzánkfordulo érdeklődő kérdésére. ff­I .inrri-.L Hasznos tudnivalók Szőnyeget langyos esővízzel Csz.titsunk, kefe segítségével. Mindig n száment-m dör­zsöljük! Az utolsó öblítésbe ecetet is te­gyünk. Szinchagyott szőnyegei savanyuká- poszlával dörzsöljünk meg. A kékitőfohot kezünkről könnyen eltávo­líthatjuk, ha benedvesitett kezünket kénfüst fö é tartjuk. Kazánkő képződik azokban az edények­ben, melyekben gyakrabban forralunk vi/et. Ezt könnyen eltávolíthatjuk, ha az edényt vizzri] megtöltve, felforraljuk, két-hárcm gramm szalmiákszeszt hozzáöntve, egv óráig állni hagyjuk. Csipke téritől botra esavrajuk fe.l s igy tegyük ek Nem fog megtörni. Petróleumfoltot legkönnyebben benzinnel távolíthatunk el. Falun tollfosztáskor a felesleges tollakat lazán rakva, jól e kötött zsákba tegyük és szelős. száraz helyre akasszuk. Nyikorgó ágynál a fakeretet kenjük be olajjal, vagy a rugany sróíjait huzzuk meg. Rézüstöt használat ellőtt só és ecet keveré­kével mossuk ki. az alaposan tisztit és fer­tőtlenít. A ruháskosarakat helyes kibélelni túszon- nal, amennyiben gyakran megesik, hogy az elporosodott kosártól a kimosott ruh\ bepisz­kolódik-. A vászonbélést úgy készítsük el, hogy az a kosár két füléhez egy-egx hurok­kal megerősíthető legyen. A létrák csúszkálását azzal akadályozhat­juk meg, hogy a létra végére kisebb kcucsuk- darabot vagy szétvágott, használt gumisat- kot erősítünk. A vaskályhát ólom fekete és terpentin ke­verékével lehet jól tisztítani. A lekopott vas és tisztítás után olyan fényes lesz, mintha cégszen uj lenne. „ELJEGYZÉST TARTOK VELED ...“ Budapestről jelenti tudósítónk: A Kispest határában levő Alsófehérnád-pusztán re- volveres szerelmi dráma történt. Hajnal felé Yalkó István gazdálkodó házához hív­ták a mentőket. Átlőtt karral találták a gazda 21 éves leányát. A Szent István- kórházha vitték. Éjszaka bekopogott a lány ablakán egyik kikosarazott udvarló­ja. A fiatalember könyörgött. hogy a lány néhány pillanatra menjen ki hozzá, mert fontos közölnivalója van. Yalkó Mária magára kapott néhány ruhadarabot és ki­ment a kapuba. A fiatalember itt csak ennyit, mondott: „Eljegyzést tartok ve­led” ... és a következő pillanatban két­szer rálőtt. Az egyik golyó talált. A fiatal­ember elmenekült. CSIKÁCÓBAN . . . — Mit beszéltél a sarkon azzal a pa­sassal? — Megkérdeztem tőle, hány óra? . . . — Mutasd az órát! Grün fel akar szállni egy elsőoszt a- lyu kocsiba. Am a kalauz megállítja őt: — Ide nem leket felszállni! Ez a váci püspöknek van fenntartó! Grün csodálkozva kérdi: — Honnan tudja, hogy nem én vu- gyök a váci püspök?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom