Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)
1940-10-01 / 225. szám
? ELLENZÉK 1 gif) október f. máGmííRKfl! 1 nYflKKERDŐK. MiS!"1 Export öt világrészbe. Import, Csak nagyban. Nyakkendő Kereskedelmi Kf'. Budapest, V. Bálvány-u 4 Visszaadja a román hadsereg a Magyarországhoz visszacsatolt erdélyi területekről elrehvirált lovakat A művészet érdedében A visszatéri erdélyi területekre érke io jó rendelkezések sorában az egyik legjobb \olt n Képzőművészeti Társulat közlése, hovv :iz erdélyi kepzömiivé szék is részivehetnek az I!szlerhá/v- pályázaton. Ennek a jó hírnek jósága eredeti tartalmán tol abban rejlik. hog\ feltűnő h: ni: r érkezett ide, az uj unió szinte már első napjaiban es minden innen fölmenti emlékeztetem vagy je** lent ke/. s nélkül a magyar képzöniiivé szét legtontosabb vezető szerve önma gától megérezte, hogy 22 esztendő alatt, a siralmas viszonyok ellenére, szépen és érdemesen folytatódott Erdélyben a régi magyar képzőművészet élete, tie mellette felcsendült egy uj is, mely az ős erdélyi szellem sugallatait igyekezett kifejezni az uj idők hatásai mel** lett. Ebben az örvendetes tényben e szerint három jóleső elem van: az egy ség hangsúlyozása, ennek az egységnek gyors alkalmazása és önkéntelen meg nyilatkozásé. Különösen az utolsó hat melegen a nagy ünnepségeket követő és óhatatlanul komoly feladatokkal és történelmi gondokkal telitett hétköznapokon. Még pedig azért, mert a kép** zömiiv észeknek nem kell kiáltó életjelt adni magukról, nem kell az egyéni jövőért folyó fájdalmas harcban tusálkod*« va jelentkezni, nem kell az u. n. sebeket és külön kisebbségi érdemeket fölmutatni. K()LOZS\ l/i. október I. Néhány nap* l ja Kolozsváron ál a feleki határátlépési irányból többszázas csoportban lovak vonultak át. Mint illetékes helyről értesültünk, ezek a lovak a román hadsereg elvonulásakor magánosoktól igénybe vett es a magyar kormány közbejárása révén most visszaszolgáltatott állatok. A lovaknak abba a járásba való továbbítása, ahonnan a román hadsereg annakidején igény bevette azokat, folyamaiban van. A katonai közigazgatás nagy gondossággal ügyel arra. bogy az átvett lovak állategészségügyi ellenőrzés alatt maradjanak. Megkezdődött az erdélyi magyar cserkészet újjászervezése Meggyőződésünk, hogy fölösleges mind a közönség, mind a művészek tu datába visszaidéznünk az Eszterházy dij körülményeit. Köztudomású, hogy Eszterházy Pál hg. néhány év előtt egy gigantikus összeget ajánlott föl közművelődési célokra és ebből 24 ezer pen** gőt kapott a Magyar Képzőművészeti Társulat, hogy 80. fennállása ünnepén, 1941-*ben esedékes kiállításán 3 fő és 6 vigaszdijat adjon a versengő képzőművészeknek. Ezt a versenyt nyitotta meg a társulat az erdéyieknek és közölte a sajtóban a szükséges tudnivalókat. Mi örömmel állapítjuk meg a tényt és szerencsét kívánunk az erdélyi művészek-« nek. mert bizonyára résztvesznek a pá lyázaton. Reméljük, hogy sikert és dicsőséget fognak aratni. Erre támasztékot nyújt a 22 év alatt nyilvánult ki*« tűnő magatartásuk és a nehéz súly alatt — pálmaszerüen — kibontakozott és elismert képességük. Ez a magatartás és teljesítmény egyébként már most szót érdemel és mi fölhasználjuk a szólás alkalmát. Az Erdélyről most özönével termo cikkek sűrűn foglalkoznak a 22 év alatt sze replő politikusainkról, Íróinkról, sajtó munkásainkról, gazdasági kiválóságainkról, fiataljainkról, olykor szabad* ságvesztést szenvedő hőseinkről, de nagyon mérsékelten képzőművészeinkről, akik anyagi és erkölcsi tekintetben a szó szoros értelmében átvészelték a román uralmat. Miért nem cselekszik? Sokat lehetne írni Nagybánya tragé diájáról, ahol a festőiskola és telep lehetőségeit lépésrőMépésre tönkretet ték, a közösségi és egyéni kiállítások lassú megritkulásáról és költségvetési hiányairól, az egyes külön élő művé**! szék nehéz létküzdelméröl, a Bukarest- I be való áíszivergás méltatlan kénysze 1 rüségéröl, a Budapesten való k‘állitá**| sok politikai nehézségeiről, valódi meg- I szervezkedés tárgyi és személyi akadá- § lyairól, az erdélyi magyar mecénás!' és | vásárlási 'ehetőségek gyors elpusztuld I sáról. Temérdeket lehetne Írni arról, | hogy az erdélyi képzőművészek mégis11 fenntartották magukat a sodró ár fő** § lőtt. Az utolsó pillanatig dolgoztak, oly kor kiállítottak és kisebb-nagyobb mér tékben szervezkedtek is. Még Nagybánya szelleme se halt. meg egészen, A művészeti haladás meg éppen együtt lépdelt az idővel véges végig: a legújszerűbb áramlatok, amennyiben a jövő szépségét csakugyan Ígérték, meglelték híveiket. Egész sereg művészünk nagy hirre tett szert itt is. a román fővárosban is, Budapesten -is. A nehéz világ-* történelem, a nemzeti elfogultságok, a gazdasági válságok nem tudták útját áilani se az egvéni tehetségeknek, se a tömegben rejlő őserőnek és helyzeti ható képességnek. Egy nagy miivésizetíi forradalom lehetősége is megnyílt az újra hatásossá vált gazdag népművészeti források buzgása révén. Szóval, a művészek magatartása egy borzasztóan mostoha sorsban kitűnő és hasznos volt. Most aztán végre itt vagyunk egy nagy erdéfyi helyrehozatal és uijászUIeu tés édes forgatagában. A védelem, folytonosság, önfenntartás borzasztó és gyakorta meddő harca után, mely a közvetlen és haladó munkának csak rit KOLOZS^ 4R. október 1. A minden kori román uralom meglehetősen mostoha módon kezelte a kisebbségi tanintézeteket, minden lehető eszközt megragadott, Hogy akadályokat gördítsen azoknak fejlődési útjába és megakadályozza a magyar ifjúságot abban a kötelességében, amely mindenekelőtt való volt: bogy magyar legyen. A hivatalos órákon nem lehetett a magyar ifjúságot nemzeti öntudatra, gyakorlati kiképzésre oktatni. A magyarság vezetői ekkor olyan szervezet megalkotásán fáradoztak. amely magyar szempontból pótolja az iskolai rendszer hátrányait. A kitűzött feladatnak kiválóan megfelelt a cserkészet, amely rövid idő alatt igen népszerű lett a magyar középiskolákban és nagy szerepet vitt az uj nemzedék szellemi és gyakorlati előkészítésében. Egyre-másra alakultak meg a magyar tanintézetek cserkész csapatai. MEGALAKUL AZ ORSZÁGŐR SZERVEZET Nem tudni, melyik vezető román államférfinak támadt az a balszerencsés ötlete, hogy fel kell oszlatni a romániai cserkészalakulatokat és létesítsenek helyükbe az egész ország ifjúságát magába foglaló egységes intézményt. Jellemző a román gondolkozásmódra, hogy a gondolatot hamar elfogadták, megalakították az Országőrszervezetet. amely csak külsőség volt, forma és egyenruha, soha lelki mozgalmat nem jelentett. Tagja volt minden iskolás gyermek, kiknek minden tevékenységük az volt, hogy hét elején megjelentek a zászlófelvonásnál, hét végén a zászlélevonásnál, amelyet szokatlanul jellegzetes formaságok között bonyolítottak le. Mindezek mellett időnként gyűjtéseket is végeztek, olyan alapok javára, amelyeknek sorsa iránt igen melegen érdeklődik a mostani tisztitó hadjáratot hirdető román kormányzat. Az Országőrszervezet a végét jelentette a magyar cserkész csapatoknak. Ez az intézkedés derékba törte a szépen fejlődő erdélyi cserkész-mozgalmat, amely látszólag megszűnt. FELTÁMADÁS! De csak látszólag, mert a lelkekben továbbra is ott élt a cserkészideál, amely csak a kedvező alkalmat várta arra, hogy mint mindig, elpusztithátatlanul megnyi- latkozzék. A bécsi döntés után az erdélyi magyar cserkészmozgalom vezetői azonnal munkához láttak. Érintkezésbe léptek a budapesti központtal, ahonnan ka órákat engedélyezett, ime itt van a sok és szabad lehetőség az alkotásra. Küszöbön a gazdasági felvirágzás, mely a művészetek legfőbb táplálója. Ali hisszük, hogy az erdélyi képzőmiivé. szék most már a boldogulás és boldogig rövidesen három cserhész vezető tiszt érkezeti Kolozsvárra, hogy megkezdje az erdélyi magyar cserkészet njjászer- vezését. Tekintettel arra, hogy mindenekelőtt a eserkcsztisztek átképzésére volt szükség, haladéktalanul megszervezték a cserkésztisztek átképző tanfolyamát, amely szeptember '29-én, vasárnap reggel meg is kezdődött a Monostori-ut, volt diáklány-otthon pompás parkjában és helyiségeiben. SORAKOZÓ! Vasárnap délután. A város boldogan zsong, az utcák tömve. Ünnepel mindenki és örvend a magyar vasárnapnak. Csak az átképző tanfolyam résztvevői nem pihennek. Az udvaron félkörbe állva figyelmesen hallgatják Kolozsvári Bela országos vezetőtisztet, aki az alaki kiképzésről tart előadást. Megmagyarázza, hogyan kell a cserkész egységeknek fel- állani. Majd parancsokat ad és ifjak, öregek fürgén ugranak a vezényszóra. Sorakoznak, szétszélednek, ismét sorakoznak, fáradhatatlanul, amig kifogástalanul nem megy a gyakorlat. Kissé szokatlanok az újszerű mozdulatok, de néhány bemelegítő mozdulat után minden simán megy. A tanfolyam napi programján gyakorlatok, előadások, alaki kiképzés szerepel, ebéd után szabad idő, este tábortűz Pényponlja a programnak a minden reggeli felkelés. Ha valaki avatatlan betévedne az ébredő cserkész telepre, komolyan meghökkenne. Megdöbbenve látná ugyanis, hogy a komoly urak, fiatal, vidám fiuk egymás után másznak fel egy tekintélyes kerítésre, nagy lendülettel átvetik magukat, majd a túlsó oldalon kisebb-nagyobb szerencsével földet érnek. A falramászás a reggeli tornának kiegészítő része. Igazán üdítő gyakorlat. Aki nem hiszi, próbálja meg. A TANFOLYAM RÉSZTVEVŐI A tanfolyam résztvevői a volt cserkészcsapatok parancsnokai, kik a magyar cserkészek számára szükséges tudnivalókat tanulják, hogy azokat majd tovább adják a kezük alá kerülő rövidnadrágos hadseregnek. A kiképzést Éry Emil országos ügyvezetőigazgató vezeti, akinek szakszerű felügyelete alatt komoly akarással készülnek a hallgatók arra, hogy a jövőben megállhassák helyüket és tovább vigyék a nemes hagyományok szellemében az erdélyi magyar cserkészetet. (ni.) tés minden feltételét megkapják. Akadálytalanul kifejthetik, amit a kétév tizedes erdélyi kor felhalmozott ben nük és a jelen odakinál nekik. Köszön * jiik. amit jelentettek és adtak, kívánjuk nagy1 érdemeik méltó jutalmát. ramuHBan» Feljegyzések az elv : magyar utasszállító gép kolozsvári megérkezéséről Ahogy mudái nagyságúból óriási gép lesz az első Kolozsvárra érkezett magyar utasszállító repülőgépből, <•/. a fogadtatás legszebb pillanata. Ahogy fekete, kicsi pontból óriás, ezüstszürke eroplári válik. Simán száll le s elénkszalad, hatalmas szárnyai alatt remeg a térség füve. Most már látjuk oldalán a piros-fehér-zöld szilieket n kiolvassuk nevét is: Vitéz Szent- ' királyi Dezső). \ Magyar Légiforgalmi Rt. Budapest nagybetűs felirata mellett elolvashatjuk a gyönyörű gép minden adatát. Önsúlya 7120 kilogram, terhelése 3380 kg. Repiilősulya 10.300 kg. Utasszáma 18. * Gyönyörű kép maga a repülőtér, a hangárok, az uj, pompás fehér épület. A várakozó tisztek, előkelőségek, újságírók mellett egyetlen kolozsvári hölgy: elegáns, fiatal társaságbeli asszony. Vele van a kisfia is, aki rettentő lelkesedéssel és izgalommal várja a gépeket. Mikor aztán megérkeznek— az utas- szállító és postagép — nem lehet vele birni. Szaladgál, mint egy kiscsikó. Végre megengedik neki, hogy felmásszon a postagép szárnyára, édesanyja előveszi a fényképezőgépét, hogy lekapja. A kisfiú, aki két perccel azelőtt még okvetlen pilóta akart lenni, most ott iil nagyon csendesen a gépen s mikor valami gyanús berregést hall, megijed szörnyű- mód: — Jaj, anyuka, anyuka, elindul, már indul, érzem, hogy mozog... — Jaj, te csacsi, hát hogy indulna el, mikor nincs benne a pilóta... Mert más ám elméletben pilótának lenni. Vitéz dr. Héjjas Iván miniszteri osztályfőnök érdeme, hogy napok alatt bekapcsolódott a légi forgalom a visszakerült erdélyi területeken. A gyors szervezés tette ezt lehetővé s ma már a( MALERT gépei rendesen közlekednek és szállítják a postát. Az első kolozsvári utas a Budapestről- hazatért Pilis Kornél volt. Elragadtatva mondja, hogy remek volt az uí s olyan csendes és sima a repülés, hogy szinte észre sem vették, hogy a levegőben vannak. Nyolc óra előtt 5 perccel indultak el Budapestről, 9-kor áradon voltak, ahol ugyancsak ünnepélyesen fogadták a gépet s háromnegyed tízkor már meg is érkeztek Kolozsvárra. Történelmi esemény volt ez a magvar repülés történetében, mert Erdély fővárosába nem érkezett soha ezelőtt magyar utasszállító gép. Huszonkét évvel ezelőtt még az utópiák világába tartozott a rendes légi forgalom. A polgári repülés rokonszenves kolozsvári parancsnoka mutatja he az újságíróknak az alhadnagyot, aki a kárpátaljai harcok egyik nagyezüsttel kitüntetett pilótája volt. Fiatal, gyerekember számba menő repülő, aki a fiatal magyar repiilőnemzedéket személyesíti meg egyéni bátorságával, tökéletes képzettségével * őtven pengő a budapest—kolozsvári repülőút ára. A vasúti árakhoz hasonlítja. bizony kissé drága, ha összehasonlít* juk az itteni kereseti lehetőségekkel és árakkal. Kérjük a MALERT urait, vegyék fontolóra a különleges erdélyi viszonyokat s tegvék lehetővé, hogy a közönség szélesebb rétegei is igénvbe vehesse a remek magyar utasszállító repülőgépeket. (M. L.) JOGI. GAZDASÁGI KÉZIKÖNYV (Dr. Sitriassny) III. kiadás. Vállalkozók, kereskedők, iparosok minden tudnivalója: könyvelés, adózás, Ipartörvény, Keresked. törvény. Minden egyben. Két kötet, 782 lap, vászonkötés 14 pengő Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket.