Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-01 / 225. szám

? ELLENZÉK 1 gif) október f. máGmííRKfl! 1 nYflKKERDŐK. MiS!"1 Export öt világrészbe. Import, Csak nagyban. Nyakkendő Kereskedelmi Kf'. Budapest, V. Bálvány-u 4 Visszaadja a román hadsereg a Magyarországhoz visszacsatolt erdélyi területekről elrehvirált lovakat A művészet érdedében A visszatéri erdélyi területekre érke io jó rendelkezések sorában az egyik legjobb \olt n Képzőművészeti Társulat közlése, hovv :iz erdélyi kepzömiivé szék is részivehetnek az I!szlerhá/v- pályázaton. Ennek a jó hírnek jósága eredeti tartalmán tol abban rejlik. hog\ feltűnő h: ni: r érkezett ide, az uj unió szinte már első napjaiban es minden innen fölmenti emlékeztetem vagy je** lent ke/. s nélkül a magyar képzöniiivé szét legtontosabb vezető szerve önma gától megérezte, hogy 22 esztendő alatt, a siralmas viszonyok ellenére, szépen és érdemesen folytatódott Erdélyben a régi magyar képzőművészet élete, tie mellette felcsendült egy uj is, mely az ős erdélyi szellem sugallatait igye­kezett kifejezni az uj idők hatásai mel** lett. Ebben az örvendetes tényben e szerint három jóleső elem van: az egy ség hangsúlyozása, ennek az egységnek gyors alkalmazása és önkéntelen meg nyilatkozásé. Különösen az utolsó hat melegen a nagy ünnepségeket követő és óhatatlanul komoly feladatokkal és történelmi gondokkal telitett hétköz­napokon. Még pedig azért, mert a kép** zömiiv észeknek nem kell kiáltó életjelt adni magukról, nem kell az egyéni jö­vőért folyó fájdalmas harcban tusálkod*« va jelentkezni, nem kell az u. n. se­beket és külön kisebbségi érdemeket fölmutatni. K()LOZS\ l/i. október I. Néhány nap* l ja Kolozsváron ál a feleki határátlépési irányból többszázas csoportban lovak vo­nultak át. Mint illetékes helyről értesül­tünk, ezek a lovak a román hadsereg el­vonulásakor magánosoktól igénybe vett es a magyar kormány közbejárása révén most visszaszolgáltatott állatok. A lovak­nak abba a járásba való továbbítása, ahon­nan a román hadsereg annakidején igény bevette azokat, folyamaiban van. A katonai közigazgatás nagy gondossággal ügyel ar­ra. bogy az átvett lovak állategészségügyi ellenőrzés alatt maradjanak. Megkezdődött az erdélyi magyar cserkészet újjászervezése Meggyőződésünk, hogy fölösleges mind a közönség, mind a művészek tu datába visszaidéznünk az Eszterházy dij körülményeit. Köztudomású, hogy Eszterházy Pál hg. néhány év előtt egy gigantikus összeget ajánlott föl közmű­velődési célokra és ebből 24 ezer pen** gőt kapott a Magyar Képzőművészeti Társulat, hogy 80. fennállása ünnepén, 1941-*ben esedékes kiállításán 3 fő és 6 vigaszdijat adjon a versengő képzőmű­vészeknek. Ezt a versenyt nyitotta meg a társulat az erdéyieknek és közölte a sajtóban a szükséges tudnivalókat. Mi örömmel állapítjuk meg a tényt és sze­rencsét kívánunk az erdélyi művészek-« nek. mert bizonyára résztvesznek a pá lyázaton. Reméljük, hogy sikert és di­csőséget fognak aratni. Erre támaszté­kot nyújt a 22 év alatt nyilvánult ki*« tűnő magatartásuk és a nehéz súly alatt — pálmaszerüen — kibontakozott és elismert képességük. Ez a magatartás és teljesítmény egyébként már most szót érdemel és mi fölhasználjuk a szólás alkalmát. Az Erdélyről most özönével termo cikkek sűrűn foglalkoznak a 22 év alatt sze replő politikusainkról, Íróinkról, sajtó munkásainkról, gazdasági kiválósá­gainkról, fiataljainkról, olykor szabad* ságvesztést szenvedő hőseinkről, de nagyon mérsékelten képzőművészeink­ről, akik anyagi és erkölcsi tekintetben a szó szoros értelmében átvészelték a román uralmat. Miért nem cselekszik? Sokat lehetne írni Nagybánya tragé diájáról, ahol a festőiskola és telep le­hetőségeit lépésrőMépésre tönkretet ték, a közösségi és egyéni kiállítások lassú megritkulásáról és költségvetési hiányairól, az egyes külön élő művé**! szék nehéz létküzdelméröl, a Bukarest- I be való áíszivergás méltatlan kénysze 1 rüségéröl, a Budapesten való k‘állitá**| sok politikai nehézségeiről, valódi meg- I szervezkedés tárgyi és személyi akadá- § lyairól, az erdélyi magyar mecénás!' és | vásárlási 'ehetőségek gyors elpusztuld I sáról. Temérdeket lehetne Írni arról, | hogy az erdélyi képzőművészek mégis11 fenntartották magukat a sodró ár fő** § lőtt. Az utolsó pillanatig dolgoztak, oly kor kiállítottak és kisebb-nagyobb mér tékben szervezkedtek is. Még Nagybá­nya szelleme se halt. meg egészen, A művészeti haladás meg éppen együtt lépdelt az idővel véges végig: a legúj­szerűbb áramlatok, amennyiben a jövő szépségét csakugyan Ígérték, meglelték híveiket. Egész sereg művészünk nagy hirre tett szert itt is. a román főváros­ban is, Budapesten -is. A nehéz világ-* történelem, a nemzeti elfogultságok, a gazdasági válságok nem tudták útját áilani se az egvéni tehetségeknek, se a tömegben rejlő őserőnek és helyzeti ható képességnek. Egy nagy miivésizetíi forradalom lehetősége is megnyílt az újra hatásossá vált gazdag népművé­szeti források buzgása révén. Szóval, a művészek magatartása egy borzasztóan mostoha sorsban kitűnő és hasznos volt. Most aztán végre itt vagyunk egy nagy erdéfyi helyrehozatal és uijászUIeu tés édes forgatagában. A védelem, foly­tonosság, önfenntartás borzasztó és gyakorta meddő harca után, mely a közvetlen és haladó munkának csak rit KOLOZS^ 4R. október 1. A minden kori román uralom meglehetősen mos­toha módon kezelte a kisebbségi taninté­zeteket, minden lehető eszközt megraga­dott, Hogy akadályokat gördítsen azok­nak fejlődési útjába és megakadályozza a magyar ifjúságot abban a kötelességé­ben, amely mindenekelőtt való volt: bogy magyar legyen. A hivatalos órákon nem lehetett a ma­gyar ifjúságot nemzeti öntudatra, gya­korlati kiképzésre oktatni. A magyarság vezetői ekkor olyan szervezet megalkotá­sán fáradoztak. amely magyar szempont­ból pótolja az iskolai rendszer hátrá­nyait. A kitűzött feladatnak kiválóan megfelelt a cserkészet, amely rövid idő alatt igen népszerű lett a magyar közép­iskolákban és nagy szerepet vitt az uj nemzedék szellemi és gyakorlati előké­szítésében. Egyre-másra alakultak meg a magyar tanintézetek cserkész csapatai. MEGALAKUL AZ ORSZÁGŐR SZERVEZET Nem tudni, melyik vezető román ál­lamférfinak támadt az a balszerencsés ötlete, hogy fel kell oszlatni a romániai cserkészalakulatokat és létesítsenek he­lyükbe az egész ország ifjúságát magába foglaló egységes intézményt. Jellemző a román gondolkozásmódra, hogy a gon­dolatot hamar elfogadták, megalakítot­ták az Országőrszervezetet. amely csak külsőség volt, forma és egyenruha, soha lelki mozgalmat nem jelentett. Tagja volt minden iskolás gyermek, kiknek minden tevékenységük az volt, hogy hét elején megjelentek a zászlófelvonásnál, hét végén a zászlélevonásnál, amelyet szokatlanul jellegzetes formaságok kö­zött bonyolítottak le. Mindezek mellett időnként gyűjtéseket is végeztek, olyan alapok javára, amelyeknek sorsa iránt igen melegen érdeklődik a mostani tisz­titó hadjáratot hirdető román kormány­zat. Az Országőrszervezet a végét jelentet­te a magyar cserkész csapatoknak. Ez az intézkedés derékba törte a szé­pen fejlődő erdélyi cserkész-mozgalmat, amely látszólag megszűnt. FELTÁMADÁS! De csak látszólag, mert a lelkekben to­vábbra is ott élt a cserkészideál, amely csak a kedvező alkalmat várta arra, hogy mint mindig, elpusztithátatlanul megnyi- latkozzék. A bécsi döntés után az erdélyi ma­gyar cserkészmozgalom vezetői azonnal munkához láttak. Érintkezésbe léptek a budapesti központtal, ahonnan ka órákat engedélyezett, ime itt van a sok és szabad lehetőség az alkotásra. Küszöbön a gazdasági felvirágzás, mely a művészetek legfőbb táplálója. Ali hisszük, hogy az erdélyi képzőmiivé. szék most már a boldogulás és boldogig rövidesen három cserhész vezető tiszt érkezeti Kolozsvárra, hogy megkezdje az erdélyi magyar cserkészet njjászer- vezését. Tekintettel arra, hogy mindenekelőtt a eserkcsztisztek átképzésére volt szük­ség, haladéktalanul megszervezték a cser­késztisztek átképző tanfolyamát, amely szeptember '29-én, vasárnap reggel meg is kezdődött a Monostori-ut, volt diák­lány-otthon pompás parkjában és he­lyiségeiben. SORAKOZÓ! Vasárnap délután. A város boldogan zsong, az utcák tömve. Ünnepel minden­ki és örvend a magyar vasárnapnak. Csak az átképző tanfolyam résztvevői nem pihennek. Az udvaron félkörbe áll­va figyelmesen hallgatják Kolozsvári Be­la országos vezetőtisztet, aki az alaki ki­képzésről tart előadást. Megmagyarázza, hogyan kell a cserkész egységeknek fel- állani. Majd parancsokat ad és ifjak, öre­gek fürgén ugranak a vezényszóra. So­rakoznak, szétszélednek, ismét sorakoz­nak, fáradhatatlanul, amig kifogástala­nul nem megy a gyakorlat. Kissé szokat­lanok az újszerű mozdulatok, de néhány bemelegítő mozdulat után minden simán megy. A tanfolyam napi programján gyakor­latok, előadások, alaki kiképzés szerepel, ebéd után szabad idő, este tábortűz Pényponlja a programnak a minden reggeli felkelés. Ha valaki avatatlan be­tévedne az ébredő cserkész telepre, ko­molyan meghökkenne. Megdöbbenve lát­ná ugyanis, hogy a komoly urak, fiatal, vidám fiuk egymás után másznak fel egy tekintélyes kerítésre, nagy lendület­tel átvetik magukat, majd a túlsó olda­lon kisebb-nagyobb szerencsével földet érnek. A falramászás a reggeli tornának ki­egészítő része. Igazán üdítő gyakorlat. Aki nem hiszi, próbálja meg. A TANFOLYAM RÉSZTVEVŐI A tanfolyam résztvevői a volt cser­készcsapatok parancsnokai, kik a magyar cserkészek számára szükséges tudnivaló­kat tanulják, hogy azokat majd tovább adják a kezük alá kerülő rövidnadrágos hadseregnek. A kiképzést Éry Emil országos ügy­vezetőigazgató vezeti, akinek szakszerű felügyelete alatt komoly akarással ké­szülnek a hallgatók arra, hogy a jövőben megállhassák helyüket és tovább vigyék a nemes hagyományok szellemében az er­délyi magyar cserkészetet. (ni.) tés minden feltételét megkapják. Aka­dálytalanul kifejthetik, amit a kétév tizedes erdélyi kor felhalmozott ben nük és a jelen odakinál nekik. Köszön * jiik. amit jelentettek és adtak, kíván­juk nagy1 érdemeik méltó jutalmát. ramuHBan» Feljegyzések az elv : magyar utasszállító gép kolozsvári megérkezéséről Ahogy mudái nagyságúból óriási gép lesz az első Kolozsvárra érkezett magyar utasszállító repülőgépből, <•/. a fogadtatás legszebb pillanata. Ahogy fekete, kicsi pontból óriás, ezüstszürke eroplári válik. Simán száll le s elénkszalad, hatalmas szárnyai alatt remeg a térség füve. Most már látjuk oldalán a piros-fehér-zöld szi­lieket n kiolvassuk nevét is: Vitéz Szent- ' királyi Dezső). \ Magyar Légiforgalmi Rt. Budapest nagybetűs felirata mellett elol­vashatjuk a gyönyörű gép minden adatát. Önsúlya 7120 kilogram, terhelése 3380 kg. Repiilősulya 10.300 kg. Utasszáma 18. * Gyönyörű kép maga a repülőtér, a hangárok, az uj, pompás fehér épület. A várakozó tisztek, előkelőségek, újság­írók mellett egyetlen kolozsvári hölgy: elegáns, fiatal társaságbeli asszony. Vele van a kisfia is, aki rettentő lelkesedéssel és izgalommal várja a gépeket. Mikor aztán megérkeznek— az utas- szállító és postagép — nem lehet vele birni. Szaladgál, mint egy kiscsikó. Vég­re megengedik neki, hogy felmásszon a postagép szárnyára, édesanyja előveszi a fényképezőgépét, hogy lekapja. A kis­fiú, aki két perccel azelőtt még okvet­len pilóta akart lenni, most ott iil na­gyon csendesen a gépen s mikor valami gyanús berregést hall, megijed szörnyű- mód: — Jaj, anyuka, anyuka, elindul, már indul, érzem, hogy mozog... — Jaj, te csacsi, hát hogy indulna el, mikor nincs benne a pilóta... Mert más ám elméletben pilótának lenni. Vitéz dr. Héjjas Iván miniszteri osz­tályfőnök érdeme, hogy napok alatt be­kapcsolódott a légi forgalom a visszake­rült erdélyi területeken. A gyors szerve­zés tette ezt lehetővé s ma már a( MALERT gépei rendesen közlekednek és szállítják a postát. Az első kolozsvári utas a Budapestről- hazatért Pilis Kornél volt. Elragadtatva mondja, hogy remek volt az uí s olyan csendes és sima a repülés, hogy szinte észre sem vették, hogy a levegőben van­nak. Nyolc óra előtt 5 perccel indultak el Budapestről, 9-kor áradon voltak, ahol ugyancsak ünnepélyesen fogadták a gépet s háromnegyed tízkor már meg is érkeztek Kolozsvárra. Történelmi ese­mény volt ez a magvar repülés történeté­ben, mert Erdély fővárosába nem érke­zett soha ezelőtt magyar utasszállító gép. Huszonkét évvel ezelőtt még az utópiák világába tartozott a rendes légi forgalom. A polgári repülés rokonszenves ko­lozsvári parancsnoka mutatja he az új­ságíróknak az alhadnagyot, aki a kár­pátaljai harcok egyik nagyezüsttel kitün­tetett pilótája volt. Fiatal, gyerekember számba menő repülő, aki a fiatal magyar repiilőnemzedéket személyesíti meg egyé­ni bátorságával, tökéletes képzettségével * őtven pengő a budapest—kolozsvári repülőút ára. A vasúti árakhoz hasonlít­ja. bizony kissé drága, ha összehasonlít* juk az itteni kereseti lehetőségekkel és árakkal. Kérjük a MALERT urait, ve­gyék fontolóra a különleges erdélyi vi­szonyokat s tegvék lehetővé, hogy a kö­zönség szélesebb rétegei is igénvbe ve­hesse a remek magyar utasszállító re­pülőgépeket. (M. L.) JOGI. GAZDASÁGI KÉZIKÖNYV (Dr. Sitriassny) III. kiadás. Vállalkozók, ke­reskedők, iparosok minden tudnivalója: könyvelés, adózás, Ipartörvény, Keresked. törvény. Minden egyben. Két kötet, 782 lap, vászonkötés 14 pengő Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom