Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-01 / 225. szám

ARA W FILLER 13 LEJ) Országgyűlés Könyvtára Extern Szerkesztőség és kiadóhivatal : Kolozsvár, Monostori-ut 4. Telefon 11—09, Nyomda : Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29-23. LiX£ ÉVFOLYAM, 2 2 5. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ auKaasnsEwraa w- mmmuatlataa KEDD PSSK1 Kiadó tulaj de no aj PALL A 3 R. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.79, negyedévre 8, félévre 16, egész évre 32 pengő KOLOZSVÁR, X940 OKTÓBER 1. „ÁLDOZATOT ERDÉLYÉRT!“ Bfisé^ésá§o Aiszonyeisik rádióbeszédben kérrfe a magyar társadalmad hogy támogassa az erdélyi segélyakciót. ~r „A Gondviselés szemmeliátható jóindu­latot tanusit a szenvedésekben megtisztult magyar népéhez BUDAPEST, október 1. (MTI.) Ma-« gyarország Nagyasszonya, Vitéz nagy­bányai Horthy Miklós Kormányzó Ur őfó'méBóságának hitvese hétfőn este 7 órakor rádióbeszédet intézett a társa­dalomhoz az erdélyi akció támogatása érdekében. A Fő méltóságú Asszony há< romnegyed hét órakor érkezett a rádió Sándor-utcai székhazába. A rádió igaz­gatósága vészéről Neilky Jenő nyug-al*« mázott rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter, valamint Kandó László igazgatósági tag üdvözöljék. 4 Főméltóságu Asszony, aki már többi.'- ben szólt a rádión keresztül az ország társadalmához, nyugodt, meleg hang-« ján a következőket mondotta: — Jó! tudom, súlyos feladatot vállal­tam. am:kor anyagi áldozatot kérek: Áldozatot Erdélyért! Ez a feladat azért súlyos, mert hiszen a magyar társadal mat, a magyar kisgazdákat tönkretette Trianon és mert minden egyes magyar család ma nagy közterhet kénytelen vi*« seini. De azért mégis reménykedem és bí­zom! a nemzet áldozatkészségében, meri amely nép életképes és méltó az áídczztra, az a válságos időkben rend kívüli erőkifejtésre és a legnagyobb áldozatra képes. A magyar pedig életképes faj. A Gond*« viselés irgalma megengedte nekünk, magyaroknak, hogy békés tanúi lehes­sünk a nagy világégésnek. Eddig leg1 alább megengedte. Férfiainkat, nem fe*« nyegetik a harctér veszedelmei és szen­vedései, asszonyainknak nem kell éj­szakánként a sziréna vészjelét figyel*« j piök és gyermekeik életéért rettegniük, j De még azt is megadta nekünk a Te- ! remtő, hogy véráldozatok nélkül gya i rapithattuk hazánk csonka területét. : Fogadjuk áldozatos szívvel az isteni ! kegyet és mutassuk magunkat ezekre méltónak azzal, hogy önként áldozunk az emberi szeretet és haza oltárán: áldozzunk Erdélyért. TATARESCU VOLT MINISZTERELNÖK RÉSZE RE KÉNYSZERE A KHELYET JELÖLTEK KI BUKAREST, október I. (MTI.) Hiva­talos jelentés szerint. Tatarescu volt mi­niszterelnök részére is kény szer tartózko­dási helyet jelöltek ki. ____ " *“*» ' MEGHALT WAGNER JAUREGG TANÁR BÉCS, október 1. (MTI.) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Wagner Jauregg tanár, a külföldön is jól ismert hires idegorvos, a láz és malária hasznos gyógyító módsze­rének felfedezője 83 éves korában meghalt. JEGYRENDSZERT VEZETTEK BE OLASZORSZÁGBAN A VAJRA, OLAJRA, SZALONNÁRA ÉS ZSÍRRA RÓMA, október 1. (MTI.) Az olasz kor­mány október hó I-tőll kemdődőlieg bevezeti ,a jegyrendszert az olajra, vajra, szalonnára és xsirra, Az erdélyi magyarság nagy része ma tragikus' helyzetben van. Természeti csapások és politikai események idéz=* ték elő ezt a helyzetet. A román moz­gósítás évek óta elvonta a férfiak ja varészét a munkától, sok föld művelet'* len maradt, a gazdák igavonó állatait, elhajtották a román katonák, a gazda­sági és háztartási felszerelések pusztu lás prédáivá lettek. Az erdélyi' nép ag-* godaksmmal tekint a közeledő tél elé. Szükség van élelemre, vetőmagra, ru­házatra. Vetőmag nélkül nem képes gazdálkodni, cipő nélkül gyermekei nem járhatnak iskolába. Megkérdem: mire van tehát szükség Erdélyben? Azt kel! felelnem: úgyszólván minden re: vetőmagra, élelemre, ruhaneműre, gazdasági felszerelésre, háztartási tár-« gyakra és szükség van iskoíakönyvekre is. Az erdélyi nép a béke éveiben és a háború megpróbáltatásai közepette Teleki Mihály gráf földművelésügyi miniszter nagy megelégedéssel nyilatkozott jugoszláviai u tjáról „Mély benyomást keltett bennem a Magyarország iránti ^ barátság, melynek jeleit mindenütt tapasztattam“ BU D A PEST, október 1. Hétfőn délelőtt félkilenckor érkezett vissza Belgrádból Bu­dapestre vitéz Teleki Mihály gróf földmű­velésügyi miniszter kíséretével. Hivatalos ju­goszláviai utazásáról a Magyar Távirati Iro­da munkatársának a következőket mondotta: — Mély benyomásokat keltett bennem az a nagyon szívélyes fogadtatás, amelyben Csubrilovics jugoszláv földművelésügyi mi­niszter meghívására tett látogatásom során Jugoszláviában részesültem, de mély benyo­mást keltett az a Magyarország iránti barát­ság is, amelynek jeleit mindenütt tapasztal­tam. A Hősök emlékművének megkoszorú­zása alkalmából az Avala hegyen a szakaszt vezénylő ezredes magyar nyelven jelentke­zett előttem. A hivatalos program összeállí­tásakor úgy volt, hogy Pál régensherceg nem tartózkodik Belgrádiján. Kellemes meglepe­tésül a jugoszláv régensherceg időközben visszaérkezett a fővárosba és félórás magán- kihallgatáson fgoadott. Bakách Bessenyei György magyar követ teáján teljes számban megjelentek a kormánynak a fővárosban tar­tózkodó tagjai. Nagy örömömre szolgált, hogy nemcsak Belgrádot tekinthettem meg. hanem Nis városát is. amely az országnak és a népnek jellemét még közvetlenebbül rau­mindenkor egyaránt kiválónak bizo­nyult. Erdély a vitéz katona szülőföldje. Er defy kuturialaja párját ritkítja Euró’ pában, évszázadok óta erőssége és büszkesége Szent István birodalmá­nak. Ezt a nagyszerű népet meg kell menten} a pusztulástól, amely nem sa­ját hibájából, hanem idegenek büné- bői szakadt reá. A mentőakció sikere a magyar becsület, a magyar jövő, a magyar élet kérdése. — Most pedig asszonytársaimhoz in­tézem a szót. A férfi elméjével és kar­jával, a nő eszével és szivével szolgálja a nemzetet. A magyar asszonyokat és leányokat kérem: erőlink egységesíté­sével mutassuk meg, mire képes a rtöi szh. Kérem, vegyék különös gondjukba az erdélyi mozgalmat. A gyüjtőbizott- ság szétkiildte iveit az országba. Buda­pesten házanként pénz és használati tárgyak gyűjtésével indult meg a moz-* galom. A magyar asszonyokat és leányokat arra kérem, könnyítsék meg a gyűj­tök munkáját, fogadják őket szíve­sen, járjanak a kezükre, ajánlják fel adományaikat. Legvégül akartam elmondani — mi* előtt Erdélytől elbúcsúznék — arra sze­retnék emlékeztetni, hogy a Gondviselés szemmeI1átható jóin didatot tanúsít szenvedésekben meg­tisztult magyar népéhez. Ez arra kötelez minket, hogy ne riad­junk vissza az áldozatoktól a magyar nép érdekében. Amit áldozunk, legyen fogadalmi ajándék, amit magunk cse­lekszünk és nemzetünk jövendő boldo* gulásáért felajánlunk a Teremtő trón­ja elé. A Főméltóságu Asszony rádióbeszéde 6 percig tartott. A beszédet felvették viaszlemezre és azonnal leforgatták a Főméltóságu Asszony előtt. A Főmél­tóságu Asszony fél 8 órakor hagyta el a rádió székhazát menye kíséretében. tatja és őrzi. Nagy érdeklődéssel szemlélten meg az ősi városban a mezőgazdasági kiállí­tást, amelynek bejáratánál magyar zászlók között „Isten hozott“ felirás fogadott. Kitű­nő volt a kiállítás rendezése. A Jugoszláviá­nak szállított bánkuti magyar buza termése a legjobbnak bizonyult. A nagyszerű lóanya­gon kívül érdeklődéssel szemléltem meg a nagyszerű szarvasmarhakiállitást. a juh és s sertésállományt. Kívánatosnak tartanám, hogy a jugoszláviai sertésekből tenyészanva- got szerezzünk be. Vasárnap délután Cvet- kovics miniszterelnök látott vendégül gyö­nyörű fekvésű villájában, ahol sok német­olasz és jugoszláv újságíró is jelen voit. A jugoszláv kormányférfiakkal folytatott szívé­lyes megbeszélés során biztosítottuk mező­gazdáink részére a kenderve lőmag beszer­zését és az erdélyi részek állatállományának felfrissítése érdekében közelebbről szakem­berek utaznak Jugoszláviába tenyészkosok kiválasztására. Jugoszlávia részéről tőlünk Siementhali és piros-tarka tenyészbikák be­szerzését: tervezik. Meggyőződésem, liogv a magyar-jugoszláv mezőgazdasági kapcsolatok kimélyitése mindkét ország gazdasági elő­nyeit szolgálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom