Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)
1940-10-01 / 225. szám
ARA W FILLER 13 LEJ) Országgyűlés Könyvtára Extern Szerkesztőség és kiadóhivatal : Kolozsvár, Monostori-ut 4. Telefon 11—09, Nyomda : Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29-23. LiX£ ÉVFOLYAM, 2 2 5. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ auKaasnsEwraa w- mmmuatlataa KEDD PSSK1 Kiadó tulaj de no aj PALL A 3 R. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.79, negyedévre 8, félévre 16, egész évre 32 pengő KOLOZSVÁR, X940 OKTÓBER 1. „ÁLDOZATOT ERDÉLYÉRT!“ Bfisé^ésá§o Aiszonyeisik rádióbeszédben kérrfe a magyar társadalmad hogy támogassa az erdélyi segélyakciót. ~r „A Gondviselés szemmeliátható jóindulatot tanusit a szenvedésekben megtisztult magyar népéhez BUDAPEST, október 1. (MTI.) Ma-« gyarország Nagyasszonya, Vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Ur őfó'méBóságának hitvese hétfőn este 7 órakor rádióbeszédet intézett a társadalomhoz az erdélyi akció támogatása érdekében. A Fő méltóságú Asszony há< romnegyed hét órakor érkezett a rádió Sándor-utcai székhazába. A rádió igazgatósága vészéről Neilky Jenő nyug-al*« mázott rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, valamint Kandó László igazgatósági tag üdvözöljék. 4 Főméltóságu Asszony, aki már többi.'- ben szólt a rádión keresztül az ország társadalmához, nyugodt, meleg hang-« ján a következőket mondotta: — Jó! tudom, súlyos feladatot vállaltam. am:kor anyagi áldozatot kérek: Áldozatot Erdélyért! Ez a feladat azért súlyos, mert hiszen a magyar társadal mat, a magyar kisgazdákat tönkretette Trianon és mert minden egyes magyar család ma nagy közterhet kénytelen vi*« seini. De azért mégis reménykedem és bízom! a nemzet áldozatkészségében, meri amely nép életképes és méltó az áídczztra, az a válságos időkben rend kívüli erőkifejtésre és a legnagyobb áldozatra képes. A magyar pedig életképes faj. A Gond*« viselés irgalma megengedte nekünk, magyaroknak, hogy békés tanúi lehessünk a nagy világégésnek. Eddig leg1 alább megengedte. Férfiainkat, nem fe*« nyegetik a harctér veszedelmei és szenvedései, asszonyainknak nem kell éjszakánként a sziréna vészjelét figyel*« j piök és gyermekeik életéért rettegniük, j De még azt is megadta nekünk a Te- ! remtő, hogy véráldozatok nélkül gya i rapithattuk hazánk csonka területét. : Fogadjuk áldozatos szívvel az isteni ! kegyet és mutassuk magunkat ezekre méltónak azzal, hogy önként áldozunk az emberi szeretet és haza oltárán: áldozzunk Erdélyért. TATARESCU VOLT MINISZTERELNÖK RÉSZE RE KÉNYSZERE A KHELYET JELÖLTEK KI BUKAREST, október I. (MTI.) Hivatalos jelentés szerint. Tatarescu volt miniszterelnök részére is kény szer tartózkodási helyet jelöltek ki. ____ " *“*» ' MEGHALT WAGNER JAUREGG TANÁR BÉCS, október 1. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Wagner Jauregg tanár, a külföldön is jól ismert hires idegorvos, a láz és malária hasznos gyógyító módszerének felfedezője 83 éves korában meghalt. JEGYRENDSZERT VEZETTEK BE OLASZORSZÁGBAN A VAJRA, OLAJRA, SZALONNÁRA ÉS ZSÍRRA RÓMA, október 1. (MTI.) Az olasz kormány október hó I-tőll kemdődőlieg bevezeti ,a jegyrendszert az olajra, vajra, szalonnára és xsirra, Az erdélyi magyarság nagy része ma tragikus' helyzetben van. Természeti csapások és politikai események idéz=* ték elő ezt a helyzetet. A román mozgósítás évek óta elvonta a férfiak ja varészét a munkától, sok föld művelet'* len maradt, a gazdák igavonó állatait, elhajtották a román katonák, a gazdasági és háztartási felszerelések pusztu lás prédáivá lettek. Az erdélyi' nép ag-* godaksmmal tekint a közeledő tél elé. Szükség van élelemre, vetőmagra, ruházatra. Vetőmag nélkül nem képes gazdálkodni, cipő nélkül gyermekei nem járhatnak iskolába. Megkérdem: mire van tehát szükség Erdélyben? Azt kel! felelnem: úgyszólván minden re: vetőmagra, élelemre, ruhaneműre, gazdasági felszerelésre, háztartási tár-« gyakra és szükség van iskoíakönyvekre is. Az erdélyi nép a béke éveiben és a háború megpróbáltatásai közepette Teleki Mihály gráf földművelésügyi miniszter nagy megelégedéssel nyilatkozott jugoszláviai u tjáról „Mély benyomást keltett bennem a Magyarország iránti ^ barátság, melynek jeleit mindenütt tapasztattam“ BU D A PEST, október 1. Hétfőn délelőtt félkilenckor érkezett vissza Belgrádból Budapestre vitéz Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter kíséretével. Hivatalos jugoszláviai utazásáról a Magyar Távirati Iroda munkatársának a következőket mondotta: — Mély benyomásokat keltett bennem az a nagyon szívélyes fogadtatás, amelyben Csubrilovics jugoszláv földművelésügyi miniszter meghívására tett látogatásom során Jugoszláviában részesültem, de mély benyomást keltett az a Magyarország iránti barátság is, amelynek jeleit mindenütt tapasztaltam. A Hősök emlékművének megkoszorúzása alkalmából az Avala hegyen a szakaszt vezénylő ezredes magyar nyelven jelentkezett előttem. A hivatalos program összeállításakor úgy volt, hogy Pál régensherceg nem tartózkodik Belgrádiján. Kellemes meglepetésül a jugoszláv régensherceg időközben visszaérkezett a fővárosba és félórás magán- kihallgatáson fgoadott. Bakách Bessenyei György magyar követ teáján teljes számban megjelentek a kormánynak a fővárosban tartózkodó tagjai. Nagy örömömre szolgált, hogy nemcsak Belgrádot tekinthettem meg. hanem Nis városát is. amely az országnak és a népnek jellemét még közvetlenebbül raumindenkor egyaránt kiválónak bizonyult. Erdély a vitéz katona szülőföldje. Er defy kuturialaja párját ritkítja Euró’ pában, évszázadok óta erőssége és büszkesége Szent István birodalmának. Ezt a nagyszerű népet meg kell menten} a pusztulástól, amely nem saját hibájából, hanem idegenek büné- bői szakadt reá. A mentőakció sikere a magyar becsület, a magyar jövő, a magyar élet kérdése. — Most pedig asszonytársaimhoz intézem a szót. A férfi elméjével és karjával, a nő eszével és szivével szolgálja a nemzetet. A magyar asszonyokat és leányokat kérem: erőlink egységesítésével mutassuk meg, mire képes a rtöi szh. Kérem, vegyék különös gondjukba az erdélyi mozgalmat. A gyüjtőbizott- ság szétkiildte iveit az országba. Budapesten házanként pénz és használati tárgyak gyűjtésével indult meg a moz-* galom. A magyar asszonyokat és leányokat arra kérem, könnyítsék meg a gyűjtök munkáját, fogadják őket szívesen, járjanak a kezükre, ajánlják fel adományaikat. Legvégül akartam elmondani — mi* előtt Erdélytől elbúcsúznék — arra szeretnék emlékeztetni, hogy a Gondviselés szemmeI1átható jóin didatot tanúsít szenvedésekben megtisztult magyar népéhez. Ez arra kötelez minket, hogy ne riadjunk vissza az áldozatoktól a magyar nép érdekében. Amit áldozunk, legyen fogadalmi ajándék, amit magunk cselekszünk és nemzetünk jövendő boldo* gulásáért felajánlunk a Teremtő trónja elé. A Főméltóságu Asszony rádióbeszéde 6 percig tartott. A beszédet felvették viaszlemezre és azonnal leforgatták a Főméltóságu Asszony előtt. A Főméltóságu Asszony fél 8 órakor hagyta el a rádió székhazát menye kíséretében. tatja és őrzi. Nagy érdeklődéssel szemlélten meg az ősi városban a mezőgazdasági kiállítást, amelynek bejáratánál magyar zászlók között „Isten hozott“ felirás fogadott. Kitűnő volt a kiállítás rendezése. A Jugoszláviának szállított bánkuti magyar buza termése a legjobbnak bizonyult. A nagyszerű lóanyagon kívül érdeklődéssel szemléltem meg a nagyszerű szarvasmarhakiállitást. a juh és s sertésállományt. Kívánatosnak tartanám, hogy a jugoszláviai sertésekből tenyészanva- got szerezzünk be. Vasárnap délután Cvet- kovics miniszterelnök látott vendégül gyönyörű fekvésű villájában, ahol sok németolasz és jugoszláv újságíró is jelen voit. A jugoszláv kormányférfiakkal folytatott szívélyes megbeszélés során biztosítottuk mezőgazdáink részére a kenderve lőmag beszerzését és az erdélyi részek állatállományának felfrissítése érdekében közelebbről szakemberek utaznak Jugoszláviába tenyészkosok kiválasztására. Jugoszlávia részéről tőlünk Siementhali és piros-tarka tenyészbikák beszerzését: tervezik. Meggyőződésem, liogv a magyar-jugoszláv mezőgazdasági kapcsolatok kimélyitése mindkét ország gazdasági előnyeit szolgálja.