Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-26 / 221. szám

1 9 4 Os* e jjyfé m b e r 26. ELLENZÉK 7 Fedák Sári a Tokaji Asziiban Fedák Sári Kolozsváron. Olyan színházi esemény ez, ami méltó Erdély felszabadult fővárosához. Nagy esemény ennek a tünemé­nyes magyar színésznőnek fellépte mindenütt, ahol magyarul beszélnek, hát még nálunk, ahová oly sokáig nem jöhetett el Zsazsa s ahová olyan boldog örömmel érkezett. A da­rab a budapesti Magyar Színház szériás si­kere s látszik rajta, hogy egyenesen Fedák számára Írták. Az a bizonyos Fedák-darab. amelynek Zsazsa szereplése nélkül nem lenne sikere. Ő az az erős tölgy, amely köré fonó dik a darab, amelynek legjobb része az első felvonás és legélőbb szereplője Tarcali Da­rázs Katalin földbirtokosné. Élő, mert Fedák játssza, remek, mert megeleveníti s jók azok a jelenetek mind, amelyekben ott vau a ma­gyar színpadok ős-egyszerüségü s csak ma­gyarnak születhetett zsenije. Itt tehát a da­rab van a szerepért és nem megfordítva. Mindegy, hogy mi történik három felvoná­son át. A fontos, hogy Fedák Sári játszik benne, halljuk édes, izes beszédét, látjuk fér­fiasán keménynek, szilajnak, ellágyulónak. eredetinek, egyedülállónak — Fedáknak. Nem jobb ez a darab, mint sok más pesti operett, de óriási siker, mert Fedák Sári éle­tet visz bele s elhitet mindent, amit akar. Nevetségesek lennénk, ha fel akarnánk fe­dezni Fedák Sári színészi zsenialitását. Olyan teremtése o a magyar földnek, amelyre büsz­ke minden ember. Fogalom. Nincs párja, nem is lehet. Utánzói lehetnek még, de Zsazsa csak egy van. Nem lehet szavakkal ér­zékeltetni, amit a színpadon csinál. 4hogy megharagszik, ellágyul, dalol, ahogy kenye­ret aprit a kávéjába, ahogy csárdást táncol — mindez a szinpadmüvészetnek olyan csú­csa, amely egyéniségének különös forróságá- val, tiindérien kedves mosolyával, beszédé­vel, őseredetiségével felejthetetlen mindan­nak, aki csak egyszer is látta. Hogy a darab hasonlatával éljünk: csakugyan olyan Fedák, mint a Tokaji aszn. Évek múlásával csak za­matosabb, izesebb, csodálatosabb lesz. Örök­ké fiatal. Ahogy megjelenik pompázó nagy­asszonyként, áttüzesedik körülötte a színpad s' minden szereplőre sugárzik valami ebből a fejedelmi erőből. Ezért jó az előadás, ezért tomboló siker a vendégjátéka s a Tokaji aszú A kolozsvári közönség a tüntetésig menő lelkesedéssel fogadta Fedák Sárit és valóság­gal áttapsolta az egész estét. Ilyenkor elfe­lejt az ember kritizálni, úgy érzi, hogy jó és szép volt minden és mindenki. Mert egy ilyen nagy egyéniség mellett, mint Fedák, nem számit tulajdonképpen semmi más. Tudják ezt azok, akik szerepet Írnak neki. * Szilágyi László és Eisemann Mihály u két szerencsés szerző. Tarcali Darázs Katalin leg- kisehbik lányáról szól a mese, aki nem akart feleségül menni a falu birájához s inkább Pestre ment — cselédnek. Hogy miért éppen cselédnek, ezt nem értjük, hiszen ezerholdrs földbirtokosné a mamája — no de mindegy. A férfias erélyű nagyasszony kitagadja ezt a pesti szobalánnyá lett Lidit, akit elcsábit a kisasszony udvarlója egy bolond pesti tavaszi estén. Hat év elmullával jön vissza a faluba — a kisfiával. Hogy miképpen hozza rendbe az ő életét Darázs Katalin — ez a darab. A muzsika nagyon jó, friss íitemü, uj színekkel telt. Jó a Szabados Árpád rendezése, amely­be az utolsó próbákon ezer szint vitt bele a vendégmüvésznő. Jó s temperamentumos, te­hetséges karmester Szabó Ica. * Zsazsa mellett az előadás legjobbja Tóth Elek, akinek Fedákkal való harmadik felvo­násbeli mulatójelenete olyan csemege, amit csak a legritkábban kap a kolozsvári szinház- bajáró. A legjobban megirt szerep még Fiilöp Sándoré, aki sok izes kedvességgel játszik. A kis Lidi szerepében a szép és egyre fejlő­dő Krémer Manci lép fel. akit sohasem lát­tunk ilyen kedvesnek. Partnere, Ditrói Béla sem volt olyan passzív, mint máskor s kelle­mes a hangja is. Sándor Stefi aranyos humo­rii és remekül táncoló szubrett. Igen ügyes a fiatal Csengeri Aladár. Rengeteg jókedv van benne, tánckészsége meglepő és rengeteget fejlődött. Bázsa Éva néhány táncszáma nagy siker. Czoppán Flóri angyalian parvenit asz- szonya, Borovszky izes kegyelmes ura, V. Hegyi Lili kedves pesti szakácsnéja, a na­gyon értelmes, intelligens c.sengőhangu kis Komáromy Kató Andrisa, Réthely öreg pin­cemestere, Berecky Magda kis cselédje, Kiss Ilonka és Bartha Mariska Tarcali-lánvai já­rultak még hozzá az előadás sikeréhez s ke­ringtek. mint a pillék az este fénye, Fedák Sári körül. A frappáns utolsó felvonásvég után is ottmaradt közönség igazán szűnni nem akaró ovációval, lelkesedéssel és szere­tettel ünnepelte egész este a világhíres ven- dégmüvésznőt. Marton Lili. Uild^vlszonţlatban is első helgen „HALBA“ író- „ORIGMAL OBHRER“ «9 számológépek. — Svéd gyártmány. — Svéd acél. — Körzetképviselő: CFffnaßTRSt« kacsó BÉLA Kolozsvár, Deák Ferenc-utca 14 szám ^ ' xlItJüslffMJ Telefon: 18—45. — Szakszerű javítások jótállással. SPORT Ma délután: 4radi menekültek—KAC I labdarugómérkőzés lesz a városi sporttele­pen, fél 4 órai kezdettel, melynek teljes be­vételét a menekültek javára forditják. Belé­pődíj 50—30 fillér, menekültek és katonák dijat nem fizetnek. PÉNTEKEN KEZDŐDIK BUDAPESTEN a háromnapos magyar—jugoszláv női tenisz- verseny a Mária jugoszláv királyné kupá jáért. A magyar csapattól (Körmöczy, Sarn'-- gyi és Körmöczy—Bárd) biztos győzelem várható. KÜLFÖLDI LABDARUGÓ EREDMÉ­NYEK: Berlin. Berlini válogatott—Milánó válogatott 3:2 (2:2). Bécs. Bécsi válogatott— Stuttgart válogatott 6:3 (3:2). München. Ró­ma—München IrO (1:0). Prága. Prác,a— Brünn 8:3 (2:2). Aussig. Cseh-morva védnök­ség—Szudétaföld 6:3 (3:0). A BÉCS—POZSONY válogatott atlétikai viadalt 92:38 arányban a bécsiek nyerték, a pozsonyiak . egyetlen számban sem győztek. A legjobb Wotapek 49.02 m-es diszkoszvető eredménye. HIVATALOS RÉSZ Felkérem mindazon kolozsvári sportegye­sületeket, melyek továbbra is sportmiiködést óhajtanak kifejteni, hogy működési engedé­lyüket sürgősen mutassák be alólirottnalc. — Azok a2 egyesületek, melyek ezt nem tudják felmutatni, töröltetnek. Kolozsvár, 1940 szeptember 25-én. •*- y- Winkle István s. k. MLSz. és IT megbízott. A KAC ezen a mérkőzésén már azt a csa­patát fogja bemutatni, mely a NB II.-ben fog szerepelni. Az érdekes mérkőzés iránt nagy az érdeklődés. DUNÁNTÚL—STÁJERORSZÁG vága­tott atlétikai verseny lesz v-sinap Cyőriem. GÁLFFY ANDRÁST, a Játékvezetők volt főtitkárát ilynemű működésének eml ikeré a budapesti IT aranyéremmel és arany cigaret­tatárcával tüntette ki. Gálffy mint ismeretes, Gidófalvy dr. miniszteri biztos állandó he­lyettese lett. TEKÉZŐSPORT Dr. vitéz Tóth András országgyűlési képvi­selő, a magyar tekézőszövetség elnöke irta Móricz Bélának, az erdélyi alszövetség elnö­kének: — Szövetségünk az erdélyi országrészek­nek a Magyar Szent Koronához történt visz- szacsatolása e történelmi napjaiban végtelen örömmel és igaz hazafias szeretettel veszi tu­domásul a hazatért Erdélyi Magyar Tekézők jelentkezését és minden magyar sporttekéző nevében testvéri szeretettel küldi meleg üd­vözletét Erdély sporttekézőinek. Meleghan­gú üdvözlést küldött az erdélyi tekézöknek dr. Prém Lóránd OTT-alelnök is, aki a leg­teljesebb támogatását Ígérte meg. Az Erdélyi Magyar Tekézők rövidesen véglegesen beol­vadnak a Magyar Tekéző Szövetségbe „erdé­lyi alosztály“ címen. TELSZ A B ADUI érzés egy SENATÖH-ba sodort vagy SENATOR CELOFIJLTER-be töltött cigaretta gyártmányok anyagban, minőségben utolérhetetlenek. r „Ar jelzi a minőségei SENATOR cigarettapapír 60 lappal-------------- 1 darab SENATOR HTOK cigarettapapír mézgázott (gumírozott) széllel, egyenként levehető lappal-----------------------I SENATOR RAPID cigarettapapír, mézgázott széllel, egyenként kihúzható lapokkal------------------- f JANINA cigarettapapír 60 lappal — —------------------------I darab SENATOR CELOEILTER hüvely, vatta-előtéttel, cellulose fátyol füstszűrővel, ezüstszínű dobozban — — — I doboz 54 SENATOR CELOEILTER paraiáS szopókával-------1 SANATOR EXTRA nikotin-fogóval, aranyszínű dobozban 1 doboz 48 JANINA füstszűrös hüvely----------------—--------------------1 Csak ezeket kérje! r darab 16 fillér darab 16 fillér darab 17 fillér darab 15 fillér doboz 54 fillér doboz 58 fillér doboz 48 fillér doboz 48 fillér M erdíigi gyáripar megoldásra rara sürgős herdesei KOLOZSVÁR, szeptember 26. Röviden már jelentettük, hogy Nagyváradon a Ma­gyar Gyáriparosok Országos Szövetségének budapesti és kolozsvári kiküldöttei értekez­letet tartottak a gyáriparosokkal és meghall­gatták óhajaikat. Dr. Bertalan István, a GYOSZ budapesti kiküldöttje, mint nagyváradi tudósítónk je­lenti, az értekezleten ismertette az erdélyi gyáripar kívánságait, amelyek a következők: Számos cégnek áruszállításból származó követelése van Romániában. Mivel a gyáripar- i nak pénzre van szüksége, ezt a> követelését rendezni kell a magyar—román vegyes bi­zottság utján a kéít nemzeti bankon keresz­tül. Addig is erre a követelésre a kormány folyósítson előleget. A követelések nagyságát) kérdőívek kitöltése utján össze fogják Írni. A felszabadult gyáraknál rendelések van­nak románok részére, amiknek egyrészc ké­szen is áll. Ha ezeket nem’tudnák leszáíllitani, súlyos veszteség érné őket. Ezt: rendezni kell. Egyes iparvá lalatok termelő üzemei Ro­mániában maradtak, de irodájuk itt van. Hogyan történik a likvidálás? Rendezni kell a magyar—román vegyes bizottság utján a gyáraknál rekvirált jószá­gok, nyersanyagok, készáru ellenértékét, amikről részben még bonokat sem adott a román katonaság. Magyar iparvállalatok ítielepei és üzemei Romániában maradtak. Ezeknek menetét biz­tosítandó, az anyagszállítást lehetővé kell' tenni. Nagy probléma a pakurával és a pet'- rozsénvi szénnel való ellátás. Gondoskodni ke’3 róla, hogy Románia árucikkek ellenében ezt tovább is szállítsa. Meg kell! oldani a földgázkérdést. Több vasútvonalat kettévágott a határ. Addig is, amig a magyar állam uj vonalakat épit, meg keU teremteni a vasúti peazs-hasz- nálatot’ a román vasutakon. Belügyi utón rendezendő kívánságok: A visszakerült területet versenyképessé kell tenni az anyaország iparával, mert most az anyaországban alacsonyabbak az árak. A munkabéreket szabályozni kell. A romániai adók, amelyek egye-őre érvényben vannak, hátrányosak. Ehörlendő sürgősen a repülő- és ai 2 százalék nemzetvédelmi adó, amit az anyaországban nem kell fizetni. Sürgősen behozandók a magyar adórendszerek. A vám­kérdés is rendezendő. Magyarországon sok áru, mint pí'd. a celluloid, vámmentes, mig Romániában vámmal terhelt. Viszont az it­teni árakat a katonai parancsnokság az au­gusztus 2-iki a/lapon rögzítette. 20—25 szá­zalék az előállítási költség differenciája a felszabadult területi ipar rovására. Ezt ki kell egyenlíteni. Igaz, hogy az utóbbi idők­ben abnormálisán emelkedtek nálunk az árak, de mégsem lehet az árakat lefaragni anélkül, hogy az adókat és munkabéreket ne szabályoznák. A lefaragást óvatosan kei! csi­nálni, hogy a termelést meg ne zavarják. Le­hetővé kell tenni, hogy ugyanakkor, amikor az anyaország ipara itt megjelenik a gyárt­mányaival, mi is megjelenhessünk nz anyaor­szágban. Rendezni kell ebből a- célból sürgő­sen a vasúti díjszabást és utazási igazolvá­nyokat kell kiadni. Sürgősen meg kell kez­deni a magyarországi szénszállítást. AZ ELMÚLT ÉVBEN 20.000 TERMELŐ­NEK 800.000 PENGŐT JÖVEDELMEZETT A SELYEMGUBÓTERMELÉS. A sei yemgu- 1 hőtermelés évről-évne fokozódik. Az 1939. évben a termielés 496.225 kilogramot tett ki, az előző évi 267.195 kilogrammal szemben. A termelés emelkedése főként a selyemgubó árának az elmúlt évben «történt felemelésével függ össze. A termelők száma 1930-ben 19.393 volt, mig 1938-ban csak 14.650 ember foglalkozott selyemgubóftermeléssel. A gó­békért az emuit évben 820.750 pengőt fi­zettek ki beváltási ár fejében a termelőknek. ERDÉLYBEN TARTJÁK LEGKÖZELEB­BI ÉRTEKEZLETÜKET A KERESKEDEL­MI TESTÜLETEK. Az OMKE elnöki taná­csának most tartott ülésén Berzy Sándor al- elnök indítványára kimondották, hogy a Ke­reskedelmi Testületek IX. országos értekez­letét, amelyet eredetileg Budapesten akartak megrendezni, nem a fővárosban, hanem a most visszatért erdélyi területek egyik váro­sában fogják megtartani. ERDÉLYI BIZTOSÍTÁSI KÉRDÉSEK A BIOSZ ELNÖKI TANÁCSA ELŐTT. A Biz­tositó Intézetek Országos Szövetsége most. tartott elnöki tanácsülése Gebhardt Domokos elnökletével a keleti és erdélyi országrészek­ben működött biztosítótársaságok állomány­átruházásának kérdéseit vitatta meg. A Ma­gyarországon működő biztosító vállalatok a visszacsatolt erdélyi területen működött ro­mániai vállalatok biztosítási á llományait mint zárt állományt veszik át. tehát nem töreksze­nek a már meglevő biztosítások kikapcsolá­sára. Az elnöki tanács elhatározta továbbá, hogy a visszatért Erdély nagyobb városaiban a biztosítási tisztviselők részére átképző tan­folyamokat rendez. MAGYAR TÖRVÉNYKEZÉS- félhavi folyóirat egy évre 20 P. ügyvédnek, tisztviselőnek 12 P. Egy szám 60 fiilé:'. Ma­gyar törvények. ügyvédi nyomtatványok, könyvek, határidőnap ó és minden törvény, rendelet Lepagená! Kolozsvár. Postán után­véttel. Kérjen jegyzéket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom