Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)
1940-09-21 / 217. szám
I 1940 szeptember 21. M amcriftas maggaroft vissza aharnah icrzas iriciiic Hunyady Sándor érdekes az amerikai magyarok mostani életéről BUDAPEST, szeptember 21. Hunyady Sándor, a kitűnő iró liazajött Amerikából. Talán hozzátehetnénk naég azt is: Magyar Amerikából. Ez nem azt jelenti, mintha a hivatalos Amerika nem fogadta volna he magába a nagyszerű magyar irót, hiszen cikkei jelentek meg a legelőkelőbb amerikai lapokban és szerződések biztositották a tengerentúlon a könnyű megélhetését, de a magyar iró elsősorban a magyarok között érzi jói magát. Magyar-Amerika külön vi-ág az Újvilágban és ebben a világban szeretettel fogták körűi a magyar toll nagyszerű mesterét. Magyar Amerikát az európai bábom elvágta tőlünk, nagyon nehéz az amerikai magyarokkal'. érintkezni, bosszú szünet után Hunyady Sándor hozta az első közvetlen beszámolót amerikai véreinkről. — Az amerikai magyarok velünk éreznek — mondotta a Nagymagyarország cimü hetilap munkatársának Hunyady Sándor — a Magyarok Világszövetsége az igazi szervezetük. Nem túlzás, ha azt mondom: a Magyarok Világszövetségének aján-ó 'evele Magyar Amerikában ér annyit, mintha a tengerentúlra valaki protegátó Írást visz az Egyesült-Államok elnökéhez. Engem is megérkezésem pillanatában szivükbe zártak. Nem kellett elővenni a sok ajánló sort, amint két-három magyarral összekerültem és elterjedt a hire megérkezésemnek, jöttek maguktól. Én nem akartam senkinek se alkalmatlankodni, nem kerestem a vezető embereket, elmentem az amerikai magyarok körié, egyszerűen, bejelentés nélkül és mindenütt kitárt szívvel fogadtak. — Amerika magyar világáról már sokat ! beszéltek és Írtak, az én speciális személyi j vonatkozásaim lehetnek az okai annak, hogy ! odakünn nekem Erdély jutott az eszembe. ; Úgy élnek Magyar-Amerikában, mint Erdély- j ben a román megszállás alatt, de tegyük hoz- j zá gyorsan, hogy minden elnyomás nélkül és ] ez nagy különbség! Erdélyben igazi magyar étet volt, a magyar -élek kiharcolta a mag® jogait. Amerikában erre nincs szükség, a magyarság élheti a maga külön életét, az államhatalom közömbös minden ilyen törek- j véssél szemben, sőt ez a közömbösség még jóindulatú is, bizonyos mértékig elősegíti a magyar törekvéseket. Az amerikai magyaroknak nagyszerű és imponáló szervezeteik vannak, betegsegélyzők, tagdijpótló intézmények, segítik egymást, jótékonyságot gyakorolnak, közben magyarul beszélnek, az adminisztrációjuk magyar, ott folytatják a magyar é’etet, ahol otthon élhagyták, szeretetük, gyüloliet-ük, lelkesedésük, minden életnyilvánitásuk magyar. Erdélyben is nagy szerepet játszottak a magyar egyházak, odakünn Amerikában a magyar egyházak tartják a messzire elkerült magyarokban a Telket, hogy ne aludjon ki ... ha kialszik is, nehezen alszik ki, sőt két-három, sőt több generáción át ápolják a magyar tradíciókat, ébren tartják a magyar életet . . . Elgondolkozik egy kicsit Hunyady Sándor és emlékei közül előtűnik egy kedves jelenet, amely beiktatódott emlékezetébe: — Bridgeportban az ottani beteg9egélvző irodájába látogattam el. A falon Horthy Miklós és Roosevelt elnök képe egymás mellett, öten ültek az asztal mellett és beszélgettek. Mintha valamelyik magyar faluban révedeznénk. A magyar községházán van ilyen hangulat a hivatalos idő után. Miről beszéltek? A legutolsó disznótort tárgyalták meg. Egyszerre eltűnt körülöttünk minden, elmosódott! a távolság, eszünkbe sem jutott az európai háború, a jövő nagy problémái nem kísértettek, a legfontosabb volt az igazi falusi ünnep, a disznótor. Bizony nem csak a szivük magyar, ne nocsak a fejükben van magyar gondolat, de a gyomor is magyar maradt. Fáj nekik még az is, hogy most nincs meg a csomaghozatás lehetősége. Amerikában is csinálnak olyan pogácsát, hogy meglehet utána nyalni a kezet, de az otthonró1 szerzett anyagból mégis csak másképpen Ízlik. Más a magyar paprika, más a magyar liszt, mindennek más ize van, ha hazulról jön. — A magyar szervezetekről szeretnék még beszelni. Ezeket az információkat nem a vezetőktől szereztem, hanem a nép egyszerű gyermekeitől. Velük beszélgettem, velük poharaz- gattarn, velük éreztem jól magamat. Az a legérdekesebb, hogy szeretik a maguk vezetőit. Meg vannak elégedve velük. Hangsúlyozni JceŰÍÍ azt is, hogy ezek igazán nem politikai szervezetek, hanem gazdaságiak, társadalmiak és egyháziak. De ez nem is lényeges. Az a fontos, hogy magyarok. Persze politizálnak, de úgy mint otthon. A magyar politikus természet, szeret vitatkozni, véleményt nyilvánítani, ellentmondani. Ez mind igaz, de az a tény, hogy mindenki magyar. Talán úgy mondhatnánk, hogy még az intrikáik, apró, cseprő bonyodalmaik is magyarok . . . — Engem különösen meghatott, hogy mennyire ragaszkodnak a magyar íráshoz. Érzik, hogy ez az, ami lelkieket talán legerősebben odaköti a magyarsághoz. Ismertek engem, mint mindeia magyar irót. Oda is adtam egyik erős magyar érzésű regényemet a Géza és Dusánt az Amerikai Magyar Népszavának, amelyet még ottlétem alatt közölni kezdett a lap. Minduntalan hivatkoztak egyik-másik írásomra, látszik, hogy odakünn nagy becsben van a magyar irás . . . Az iránt is érdeklődtünk, hogy fog-2 írni valamit az amerikai magyarokról? — Tele vagyok impressziókkal — hangzott a válasz — rengeteg jegyzetem volt, ezeket azonban el kellett dobnom, mert i mostani nehéz viszonyok között utaztam, hányódtam a tengereken és esetleg az idegen nyelvű irás gyanús lett volna ... De a lelkemben felírtam mindent. Majd ezekből írom míg az. emlékeimet. Először ezek a jegyzetek jönnek és azután majd meglátjuk . . . Amerikában különben most nagyon változatos a szellemi élet. A világ nagy7 irói közül nagyon sokan tették át működési területeiket az uj világba. Voltam is velük együtt több alkatommal, de a magyar ember elsősorban a magyarokkal érzi jó! magát. Hunyady Sándor megint visszatért Erdélyre — az az érzésem — mondja — hogy nagyon sokan szeretnének hazatérni azok közül, akik Erdélyből • kei ül tek ki. Amikor künn voltam, még Erdély nem volt a mienk, de a Felvidék már igen. Igen sok felvidéki magyarral kerültem össze, akik érdeklődtek. Ünnepét: a mogyar honvédség bevonulását sokszázezren hallgatták mm '1 a hogyan juthatnának haza, hogyan helyezkedhetnének el az uj keretek közö és most Erdély! Erdély fiait én aztán igazán ismerem, bizony sóvárgásuk sohasem szűnik meg Kolozsvár és Székelyorazág iránt . . • Bizony nagyon sok amerikai magyar gondol arra, hogy haza kellene térni a megszaporodott Magyarországra! ... Jó volna erre odahaza is gondolni. Hallom, hallitszottalc már hangok ilyen akcióról. Az amerikai magyarok a legjobb magyarok, 48-««: magyarok, azok voltak mindig, azok maradtak ma "s, amikor pedig már a 48 és 67 küzdelme úgy tűnik fel, mintha az ókorban játszódott volna !e Amerika magyarsága tartja és tartani is fogja mindig a magyar frontot . . . Hunyady még elmondta, hogy a beszámoló tökéletes legyen: járt Newyorkhan, Bridgeportban, Detroitban és Bethiehemben, a magyar telepeken, rengeteg magyarral találkozott, seaaki se kért semmit sem az óhazától, de mindenki féltő szeretettel gondól) haza és minden amerikai magyar álmaibaia odahaza él, szülőfalujában és beutazhatta a félvilágot, nekik mégis Budapest a legszebb város, tiniben különben igazuk is van. („Nagymagyarország44 cimü hetilapból.) REMÉNY1K SÁNDOR VERSE hírt viszek ... Édesapám — i Egyszer régen, már nagyon betegen Azt mondottad nekem: Fiam, lehet, hogy cn most meghalok, Ma változnának majJ a csillogok S uj csillagok kősót,t f A magyar föld megújultan forog — És ősz lesz és a oironion Virág már nem terem — Gyere ki akkor c virágüdvözletként E hírt mondd meg nekem. Édesapám, drága creg — Halottak napja & Élők napja Kezei ediik — S immár kimeheiek. S elmondhatom A látottakat és hallottakat! A béna jár és lát a vak — Mail a siket — Meggyógyulni' látok mindeneket És feltámadni a halottakat. , A szabadság e fejedelmi Ő3Ziben Egyszer végre véríelenül virít S szegény magyaroknak mindenfelé Az evangélium hirdettetilc. Nagyvárad, 1938. október 6. TolnayAndor vezetésével Kolozsvárra érkezeit a Tábori Színház Tompa Pufi a sxíáírja a 38 tagú kitűnő együttesnek KOLOZSVÁR, szeptember 21. Kedves, vidám szinésztársaság érkezett tegnap Kolozsvárra. A hatalmas szemól'yszállitó gépkocsikon, amelyek a szinészkaravánt hozták, ez a felírás állott: Tábori színház. A két nagy társasgépkocsi nyomában négy teherautó gördült be a Jókai-utcába. Ezek szállítják a díszleteket, a mozgószinpadot és a kelléket Az egyik gépkocsiból kedves, régi ismerős ugrik le mindjárt elsőnek: Tompa Sándor, a kolozsváriak dédelgetett kedvence, Pufi. A kávéház és terrasz közönsége pillanatok alatt ott terem körülötte. Ismerősök, barátok, védeink vannak. Szabad idejükben hadd nevessenek, hadd mulassanak! Most eljöttek Kolozsvárra? Ide is eljöttünk utánuk. Mozgó társulatunk 38 tagból á'-l. A diri: lolnay Andor. A mi bohém tábori különítményünknek ő a vezére. A kolozsvári közönség őt is; épp olyan jól ismeri, mint engem. Az eddigi; terv szerint mindössze egy napot időzünk; Kolozsváron s máris megyünk tovább, hogy a többi katonáink körébe is vigyünk egy kÍ9 színházat és csengő nevetést. Rövid egyfel-, vonásosokat, vidám jeleneteket, kis kabarétréfákat játszunk s e őadásunkra meghívjuk a nagyközönséget is. Ezúttal még csak po- tyajegyet sem kell kérni, mert a belépés díjtalan! Remélhetőleg zsúfolt házunk lesz! — És innen hová mentek? — Ahová kommandiroznak. És mindenho-. vá szívesen megyünk. Mi igy á dozunk, így ünnepeljük a legszebb, a legszentebb magyar ünnepet, Észak és Keleterdély visszacsatolásának drága, szép ünnepét. Hadd vegyük ki mi is a részünket belőle! Egyszóval — anindenkit szeretettel hívunk meg az előadásunkra! És . . . igen — teszi hozzá a villáminterjú végén — örülök, hogy viszontláthattam és főképpen annak, hogy igy lát-' hattam viszont a mi kincses Kolozsvárunkat! Sok sikert kívánunk a Tábori Színház lelkes együttesének és előadásainak a további körút során! (—) Csomagoló papirszafemá- ban Jól bevezeísff keresztény utazói felveszünk. — I HJdnlaio'iai: „Bana11 Jeí- I Igére BHLOCH hirdetőbe I Bndapest, V. Szent István- hörnt 9. kérjük. f iei- I ■deíőbe g [síván- I kollegák, újságírók ölelik, csókolják s a kérdések pergőtüzét zúdítják rá. — Jól van már nó, edmondok mindent, j csak hagyjatok, szusszanjak egyelt, mert megfulladok! — mondja jellegzetes, izes zamatosságával Tompa Pufi, aki szennnelláthatóan iáradt az úttól, de azért hősiesen, készség gél állja az ostromot’. Leül és odamutat a gépkocsikaraván felé:-— Ott az irás, látjátok, abból mindent | megtudhattok. Mi is táborozunk, mint a katonák. Közben persze, színházat is játszunk. Elmegyünk mindenüvé, ahol a mi drága honA KRUMPLI FÖLDÖN FELROBBANT gránát négy gyermeket sebeSITETT MEG. Debreceni tudósitónk jelenti: A mult nap hatalmas mentőautó négy súlyosan sérült gyermeket hozott be Érmihályfalvárói a debreceni sebészeti klinikára. Szávoly Julia 13 éves. Bállá Sándor 16. Molnár Sándor szintén 16 és Kovács Lajos 12 éves gyermekek voltak a beszállítottak, akik valamennyien, tört testrésszel és vérző tagokkal kerültek a kórágyra. A kíséretükben lévő orvos el-! mondotta, hogy a négy gyermek Érmi- hályfalván a mezőn burgonyát kapart és eközben érte őket a szerencsétlenség. A menekülő román katonák a mult hetekben még állandóan dézsmálták a burgonyát és zöld kukoricát. Nem egyszer teljes fegyverzettel kuporodtak le a burgonyatő mellé s úgy kaparták ki a földből az élelemhez szükséges burgonyát. Sietségükben a románok egy burgonyatőbe rejtették el a náluk lévő robbanó anyagot, ami abban a pillanatban felrobbant, mihelyt a négy gyermek hozzányúlt. AKCIDENCIA | könyvnyomda, könyv- és papir- kereskedés. ^ Bélyegzők, nyomtatványok, reklámok. Olcsó árak, ízléses kivitel! KOLOZSVÁR, Egyetem-utoa 2 szám. (Select Mozival szemben). V
