Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-20 / 215. szám

ELLEN?**: 19 4 0 ut'e pit mhc r 2 0. mmmmmmMmmMmmmmmmMmnmmmwtmmmtaumumwimmtom winn immmm— Miniszterelnökünk Urof IYlekt Pul miniszterelnök Erdély szülötte. S.unholikus jelentőségűnek te­kinthetjük, bogy a/, an vaországhoz val» v ns/.Hlérésüuk pillanatában a magyar kormányzat élén ilyen kiváló erdélyi egyéniség all. A nagymultu IV 1<* k t - csalit < t >urja, uielv liosszu év századok óta any- mi kiválóságot adott a magyar életnek, államférfiakat. írókat, tudósokat, kulin- íalis és társadalmi vezetők«1! egyaránt, (iróf Teleki Pál, aki tudós es államférfi, szerencsés összhanggal egyesíti magában mindezeket az értékes tulajdonságokat. Államférfi, akinek gondolkodása a tu­dós oknyomozó tudásán alapul, kulturá­lis és társadalmi vezető egyéniség, aki ki­vételes irói készséggel tud elméleti és gyakorlati terveinek kifejezést adni. Ren­delkezik az igazi államférfi működéséhez szükséges sokoldalúsággal, biztos áttekin­tésé van jogi es gazdasági kerdesekben, tudós és katona is. \ világháború alatt az arevonalak első soraiban küzdött, a há­ború után újra nagy erővel folytatta tu­dományos munkásságát, mely az egesz. vi­lágon elismerésre talált s ugyanakkor <-gv pillanatig sem szünetelt a magyarság nagy nemzeti közösségének érdekében végzett munkája. Mindig készen állott a legnehe­zebb szerepek vállalására s a sors úgy akarta, hogy ez a kiváló egyéniség álljon a magyar kormány élén Magyarország új­jáépítésének eddig legsikeresebb es leg­szebb pillanataiban. Az ország újjáépítésének munkájában A borzalmas trianoni béke után újjá kellett épiteni a megcsonkított, romokban heverő országot. Teleki Pál gróf megint készen áll a munkára. 1920-ban keresz­tén) nemzeti programmal Szeged város képviselője lesz. Álég ugyanebben az év­ben újra külügyminiszter és később mi­niszterelnök. A miniszterelnökséget a leg­válságosabb pillanatokban vállalja, mű­ködése mégis maradandó alkotásokat hoz létre. Az ő kormányzata alatt történik, meg a munkáshiztositó pénztárak államo­sítása, a pénzintézeti központ és a pénz­ügyi tanács felállítása. Megszavaztatja az 1920. XXV. törvénycikket, mely a nume­rus ciausust foglalja magában. Megszer­vezi a közgazdasági egyetemet. Szociál­politikáját nem korlátozta csak arra, hogy kizárólag a munkáskérdéssel foglalkozzék, hanem felismeri, hogy ennek keretei közé tartoznak a társadalom szervezeti, gazda­sági és jövedelemelosztási problémái is. Gondoskodik arról, hogy közvetlen és ál­landó tájékozáshoz jusson mindenről, ami akár belföldön, akár külföldön a szociá­lis haladás terén történik, hogy a kor­mány mindezt terveiben és közigazgatásá­ban értékesíthesse a nép javára. Ezért állította fel a miniszterelnökség kebelé­ben a szociálpolitikai ügyosztályt, mely továbbra is a miniszterelnökség állandó ügyosztálya marad. Teleki Pál gróf hozta meg az első földbirtokpolitikai törvényt 1920-ban. Ez a törvény indította meg a folyamatot, hogy a magyar föld a magyar földművesek kezere kerüljön. Ő szavaz­tatta meg az 1920. XXIX. törvénycikket a házhelyek kijelöléséről és kishaszon- bérletek alakításáról. Hadiárvák, hadirok­kantak javára pedig egyszeri váltságot ve­tett ki mindazokra, akik nem vettek részt a világháborúban, bár hadköteles sorban voltak. Nemzetközi és tudományos munka Teleki Pál gróf e nagy munkásságának eredményeképpen nemcsak Alagyarorszá- gon szerzeít megérdemelt tiszteletet és te­kintélyt, hanem nemzetközi súly és tekin­tély jutott osztályrészéül Európa vezető áliamférfiai körében is, ahol tárgyilagos, megfontolt ítélőképessége és nagy, tudo­mányos felkészültsége általános méltatás­ra talált. Ennek tulajdonítható, hogy mi­kor a mosszuli nagyjelentőségű kőolaj te­rületek hovatartozásának kérdését a Kis- úzsiában közvetve érdekelt nagyhatalmak nem tudták eldönteni. Teleki Pál gróf politikai és szakszerű közreműködését vet­ték igénybe, aki rendkivül veszélyes ázsiai tanulmányutján, a helyszínen szerzett megfigyelései alapján szolgált tanáccsal és segítette lényegesen elő az ügy békés el­intézését. Első miniszterelnöksége után Teleki Pál gróf tovább folytatta a magyar igazság képviseletére és a nemzet nevelésére össz­pontosított munkásságát. Ugyanakkor új­ra kezdte tudományos munkásságát is, melynek iránya és természete azonban rnegkönnyitette kutatási eredményeinek a nemzet javára való gyiimölcsöztetését is. Szaktudománya az anthropogeográfia em­berföldrajz, ennek a tudománynak min­den ágában maradandót alkotott. A japán szigetek kartográfiai történetéről készí­tett térképével ő világította meg elsőiz- ben, hogy miképpen befolyásolta a Ja­pánra vonatkozó európai ismereteket Amerika felfedezése. 'Térképe btundnrd- minikájává vált a földrajztudománynak, c/.l a munkát a Párisi földrajzi Társaság 1911-ben palyadijjal tüntette ki. 1912-ben 1 beutazta az Egyesült-Államukat és ott szerzett anyaggyűjtése alapján irta meg egyik lüimivét, ,.Amerika gazdasági föld- raj/.á”-l. A Nemzetközi Szellemi Együtt- működés szervezetinek egyik irányitója voll, jól tudva, hogy a szellemi kapcsolat minden kullumeiiizet lel értékes lehet sa­ját nemzete szamára is. Történelmi, gaz­dasági és emherföldrajzi munkái világ- szerte ismertté tették a nevét. Több euró­pai és amerikai tudományos testület és egyetem tiszteletbeli, vagy levelező tagjá­vá választót ta. illetőleg diszdoktorává avatta. Politikai pályafutása terniékenyi- töleg hatott tudományos munkájára is, Tudományos képzettsége és gondolkozása viszont határozottan rányomta bélyegét politikai munkájára is. 1926-ban Teleki Pál gróf megalapította az Államtudományi Intézct-et, melynek számára azt a feladatkört tűzte ki, hogy tanulmánozza a Magyarországtól elszakí­tott területek és utódállamok közérdekű viszonyait minden vonatkozásban és teljes I észlelességgel. 1938. őszén ez az intézet nagy szerepet nyert a magyar rt-eln /lo­vak tárgyalások elökészité-ében <• T<-óbb a döntőbírósági Ítéletet megelőző diplo­máciai hadjárat alatt. Mint födelegátus az Államtudományi Intézet-ben szervezi' meg unnál: az ad algyői jtőmunkánuk főha­diszállását. mely uz elszakított területei: magyarságára vonatkozó statisztikai, tor- ténelini, néprajzi, gazdasági és politikai udutimyugot előkészítet te, mentői tűni ti ­mohhá, jegyzékekbe foglalta és térképed: sorozatán ábrázolta. Teleki Pál nemcsak vezette ezt az intézetet, hanem maga is fáradhatatlanul dolgozott benne. Ennek az alapos és szakszerű munkásságnak tu­lajdonítható, hogy a Felvidék visszatéré­sekor számos olyan község térhetett vísz- sza az anyaországhoz, melyet egyébként nem sikerült volna visszaszerezni. Amit pedig Teleki Pál gróf ugyanennek a tu­dományos munkának igénybevételével leg­utóbb. az erdélyi területek visszaszerzése körül végzett, azt az óriási értékű mun­kát csuk a mostani események lezajlása után lehet majd teljes értékében felbe­csülni. A nemzetnevelés szolgálatában A magyar nemzetnevelésnek szinten I rendkívüli szolgálatot tett Teleki Pál gróf az első és második miniszterelnöksé­ge közötti busz év alatt, ő volt a „Keresz­tény Nemzeti Eiga‘- egyik megalapítója és különös szeretettel foglalkozott mindig az ifjúsággal. Nagy erővel imerte fel, hogy a magyarság jövendője csak akkor van biz­tosítva, ha ifjúsága testben és lélekben egyaránt erős és fegyelmezett. Egyénisé­gének áldásos hatását elválaszthatatlanul magán hordozza a magyar cserkészet tör­ténelme is. A magyar cserkészmozgalom világhirü teljesítményei nagyrészt neki köszönhetők. Az 1933-as nagysikerű gö­döllői jamboree és a magyar cserkészifju- ság pompás teljesítményei szintén az ő nevéhez fűződnek. Az ifjúság katonás szellemben való neveléséért mindig nagy lelkesedéssel küzdött s a cserkészmozgal­mat be tudta állítani a légoltalom szolgá­latába. Felkarolta a cserkészek rövidhul­lámú rádiós kiképzését és a vitorlázó re­pülés leglelkesebb támogatója volt. A cserkészetbe felvett férfiakat pedig in­tézményesen a magyar nemzet és társada­lom szolgálatába igyekezett állítani. A főiskolai diákság szellemi támogató­jára és megélhetési gondjainak enyhítőjé­re talált mindig Teleki Pálban. 0 volt az, aki az ösztóndij-politika bölcs irányításá­val a diákság legértékesebb elemeit hoz­zásegítette ahhoz, hogy egy ideig gondta­lanul gyarapithassák ismereteiket és kül­földön szerezhessenek tudományos felké­szültséget, értékes tapasztalatokat az or­szág javára. Tfleki Pál gróf, mint egye­temi oktato, az ifjúságnak nemcsak ba­rátja, hanem atyja is volt. Nem politikus, hanem államférfi Teleki Pál grófnak egész egyénisége til­takozik a politikai taktikázás, a hatalom öncélú gyakorlása ellen. Nem politikus ő, hanem államfél fi. Lénye a nemzeté, nem egyik vagy másik politikai párté. Akarva, akaratlanul, egész egyéniségének, ösztö­neinek irányzódásánál fogva szüntelenül az országnak él, a nemzettel azonosulva vállalja magyarságát, folytatja a maga harcait. A régi magyar klasszikus kultúra neveltje, ez ivódott be egész természeté­be. Türelmes, mértéktartó, arányérzéke erős és hangtalan nyugalommal képes vi­selni a sors legkeményebb fordulatait is. A lényeg védelmében tántoríthatatlan, öle rugalmas nagy célok szolgálatára rendelt eszközök kiválasztásában. Tudós, aki is­meri, tehát szereti is a fajtáját. Ezért faj­védő immár harminc esztendeje. Naciona­lista a szó legnemesebb értelmében, örök­lötten az. Egész élete keresztény gyakor­lat: hadigondozás, szociális igazgatás, ház­helyek tömege, földreform, diákvédelem, cserkészet mind ezt bizonyítja. A keresz­tény nacionalizmus töretlen politikája ez. * Magyarország gyarapítása Teleki Pál gróf egyéni sikere. Minden magyar tudja, hogy páratlan szivósságu előkészítő mun­kájának és a két bécsi döntés előtt vivőit szellemi viaskodásának oroszlánrésze van abban, hogy Magyarország kétizben is meggyarapodott. Érdemei az ország újjá­építésében már a történelem méltatása körébe tartoznak. Bukarestben a nyolcadik emeletről levetette magát és szörnyethalt Jahoda A. Károly volt kolozsvári vállalkozó Bukaresti tudósítónk jelenti: Változa- j tos és kalandos élet után Jahoda A. Ká- I roly volt kolozsvári vállalkozó öngyilkos­ságot követett el s szörnyethalt. Jahoda a román uralom alatt tűnt fel Kolozsváron. Előbb fakitermelő vállalatot inditott, ké­sőbb pedig különböző spekulációkhoz kez­dett. Később azzal vádolták, hogy a világ­háború alatt kémkedett. Az erőszakos es kétségtelenül nagy üzleti érzékkel rendel­kező ember valahogy kimosakodott a vá­dakból, de azért üzleti körökben már nem látták olyan szivesen, mint azelőtt. O ala­kította meg Kolozsváron a Lakók Szö­vetségét, de nem hanyagolta el az üzletet sem. A városi vizmii részére nagymeny- nyiségü vízórát szállított. Kiderült, hogy ebben az üzletben nem a tisztességes ke­reskedői elvek szerint járt el. Mintegy nyolc - évvel ezelőtt megnősült, egy nyu­galmazott román tábornok leányát vette el és ezzel megingott társadalmi pozíció­ját is megszilárdította. Később elvált s Nagyszebenibe tette át működését. Legutoljára két évvel ezelőtt volt Ko­lozsváron, amikor még nagyban dicseke­j dett. Ugylátszik, hogy ezután már el- ’ hagyta hagyományos szerencséje és ezért tett pontot életére. Tegnapelőtt Bukarest­ben felment a Filipescu-utca egyik Há­zának nyolcadik emelére és onnan az utcára vetette magát. Zuhanás köz­ben lába megakadt a hetedik emelet egyik ablakának kampójában. Következő pilla­natban azonban a kampó kiszakadt a fal­ból és a szerencsétlen ember az úttestre zuhant, ahol nyomban meghalt. Az ön- gyilkosság okúnak megállapítására a vizs­gálat megindult. ORÁ'OSKÉPZÉS folyóirat egy évre 12 pengő, Orvosi Hetilap egy évre 26 pengő, egy hóra 2.50, Budapesti Orvosi Újság, hetilap egy évre 20 P., félévre 10 P. Fogorvosok Lapja egy évre 15 P. Fi­zessen elő a LEPAGE könyvkereskedésben, Kolozsvár. A lapokat kiadók közvetlenül küldik. Kérjen könyvjegyzéket. * 5 LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a Ieg=* választékosabb kivitelig, legolcsóbban ! az Ellenzék könyvosztályában, Kolozs­5 vár, Mátyás király tér 9. A tudós, mint katona A világhábou kitörésének pillanatában Teleki Pál már neves tudós és tekinté- lves helyet foglal el a magyar földrajzi tudományok fejlesztésében. A háború alatt pedig igazi katona, méltón képviseli a magyar katonai erényeket. Ellentmon­dást nem tűrő biztonságával és nyugal­máról egyizben egész hadsereg felvonulá­sát biztosította az olasz fronton és gyors elhatározással vetett véget a már kitörő­ben levő pániknálc. A háború utolsó évé­ben az Országos Hadigondozó Hivatal el­nöke lett. ahol szintén rendkívüli szolgá­latokat tett megsebesült honfitársainak. Egyénenkénti elbírálás alapján szervezte meg a hadisegélyt, ami lehetővé tette, hogy általános szabályok helyett az életet vizsgáló szeretet érvényesüljön ezen a ponton is. NEMZETMENTŐ MUNKA A háború befejezése után Svájcban igyekszik menteni, ami még menthető. Nagyszerű térképeket rajzol, megpróbál­ja bizonyítani a magyar nép igazságát és ellensúlyozni a gyűlölködő és hamis ada­tokkal dolgozó magyarellenes propaganda munkáját. Majd az ellenforradalomban játszik nagy szerepet és Béesben dolgozik a magyar ügy érdekében. Itt egyik vezető egyénisége lesz az Antibolsevista Kond­iénak később kényes és veszélyes megbí­zatással Szegedre megy és az ellenforra­dalmi kormányban vállalja a közoktatás- ügyi, majd a külügyminiszteri tárcát. Sze­geden a nemzeti gondolat előliarcosa lesz. A megszálló franciák hiába igyekeztek le­hetetlenné tenni munkáját, leleki Pál helytállót! küldetése mellett. Egyizben igen veszélyes viszonyok között repült Siófokra, olyan fontos megbízatással, amelyet csak ő mert vállalni. A párisi béketáirgyalásokon tudományos alapossággal összegyűjtött, hatalmas anyaggal segíti elő a magyarság képvisele­tét. Tisztában volt vele. hogy ezt a nagy fáradsággal öszehozott tudományos anya­got a trianoni béke diktálói el sem olvas­sák. De jövőbe látó szemmel érezte, hogy eljön az idő, mikor eredményesen nyilvánvalóvá válik, amit mi magyarok már akkor hirdettünk, hogy a békét és az uj Európát nem lehet igazságtalansá­gokra építeni. A béketárgyalások előkészítése érde­kében Budapestre érkezett amerikai bi­zottság szakértői azonban már akkor meg­állapították és több évvel később meg is írták, hogy .sem az antant, sem a központi hatalmak nem terjesztettek u békelárgya- lások elé olyan minden tekintetben kifo­gástalan. tárgyilagos anyagot, mint az, amelyet Teleki Pál adott át nekik. Egyik amerikai czakértő bárom évvel később a következőket állapította meg: — Bárhogy is gondolkozzanak a mai magyarok a tria­noni szerződés ..bölcsességéről és igazsá­gáról”, el kell ismerni, hogy ezek a bé­kefeltételek kétségkívül különböznek azoktól a feltételektől, melyeket Teleki Pál munkájának hiányában támasztottak volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom